Érdekességek a történelemből

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Érdekes tény Ozorai Pipó életéből..
(meghatározó hadvezér volt (Firenze, 1368 körül – Lippa, 1426. december 27.)
1408-ban szörényi báni címet kapott és így mint ország-báró (barones regni) a Sárkány-rend alapító tagjai közé is bekerült. Kivételes képességű hadvezér hírében állt, nevéhez köthető az al-dunai magyar határ Szörény és Nándorfehérvár közötti várláncának kiépítése.
1399-ben Pípó eljegyezte a szomszédos Ozorán élő Ozorai András leányát Borbálát. Az eljegyzés rendhagyó módon Borbála fiúsításával is együtt járt. A fiúsítás csak arra az esetre volt érvényes, ha Borbála Pipóhoz megy nőül, a birtokra is mindketten együtt kaptak királyi adományt.
A fiúsítás kapcsán jogilag így a fiúsított nőnek ha gyermeke született akkor két apja lett!!
Ha még egy kicsit jobban elmélyedjünk a jogintézmény részleteiben, rálelhetünk a fiúsítás tulajdonképpeni ékkövére: mint azt megállapítottuk, az alapvető és a különös női jogok is megilletik, a fiúsításból kifolyólag, s a praefecta jogilag férfi nemes: e fölött az ember fölött jóformán jogilag már csak az uralkodó, még inkább a Szent Korona áll, kitől e jogokat kapta. Csak és kizárólag az ország éppen regnáló uralkodója van jobb jogi helyzetben a fiúsított nemes nőknél.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Elhagyott és meggyilkolt asszonyok

Nem minden házasság tartott a sírig a XI. században sem. Amelyik férj ráunt a feleségére, megutálta vagy meggyűlölte, és békés módon akart tőle megszabadulni, akkor elbujdokolt, akár a hazáján túlra is. Az elhagyott asszony nem maradt semmi nélkül, férje javait megtarthatta az új házasságkötéséig, attól kezdve viszont csak a ruháival rendelkezett. A hazatérő férjnek lehetősége volt arra, hogy egyedül élő asszonyával helyreállítsa a házasságát, ha viszont az asszony már új kötelékben élt, a férj csak a püspök engedélyével nősülhetett meg újra.
Vajon mennyit ért egy feleség az államalapítás korában?
Ha egy férj bármilyen okból is kioltotta felesége életét, társadalmi hovatartozásától függően bűnhődött. Az ispánnak ötven tinóval kellett kiengesztelnie a neje szüleit vagy rokonait, a vitéznek vagy jobb módú embernek tízzel, az átlagos vagyonú közembernek pedig öttel. Az utóbbi duplán bűnhődött, mert egy munkaerőtől is megfosztotta magát. A gyilkosnak böjtölnie is kellett, de annak időtartama független volt a rangtól.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A hűtlenséget az egyház, az erőszakot világi bíró büntette


I. László rendelkezései szerint az erkölcstelen életű nőket a püspök büntette. Bár a házasságtörésen kapott asszonyt a férje bíróság elé állíthatta, arra is az egyházi törvények alapján szabtak ki vezeklést. A vezeklés letelte után a férj visszafogadhatta a hűtlen hitvest, de meg is válhatott tőle. Amíg mindketten éltek, új házasságot egyikük sem köthetett. Ha a rajtakapott házasságtörőt a férj felindultságában meggyilkolta, csak Istennek tartozott számadással, és újra megházasodhatott. Ha a nő rokonai igazságtalannak tartották a megölését, bírósághoz fordulhattak. Ebben az esetben az ügy kivizsgálása során a szomszédok észrevételeit is meghallgatták.
A lányt vagy asszonyt megerőszakoló férfit úgy bűntették, mintha embert ölt volna.
A házasságtörő nők megbüntetése Könyves Kálmán idejében is a püspök vagy az esperes feladata maradt. Tettükért vezekelniük kellett, akárcsak a magzatjukat megölt asszonyoknak.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mihez volt joguk az özvegy nőknek?

Első királyunk a törvényalkotó munkája során nem feledkezett meg a megözvegyült asszonyokról sem. Biztosította számukra azt a jogot, hogy akaratuk ellenére senki sem kényszeríthette őket új házasságra, ha megfogadták, hogy gyermekeikkel maradnak, és azokat felnevelik. Ha az özvegy a későbbiekben mégis férjhez akart menni, természetesen megtehette, de az árvák vagyonából semmit sem követelhetett magának, csupán a ruháit vihette az új házasságba.
Mi történt abban az esetben, ha az asszony gyermektelenül maradt özvegyen?
István számukra is megadta a férj vagyona megtartásának a lehetőségét, ha nem kötöttek újabb házasságot. A sírig tartó hűség fejében bármit megtehettek az elhunyttól rájuk maradt örökséggel, de csak a sírig, azaz haláluk után e javak visszaszálltak a férj rokonaira, ha pedig nem voltak rokonai, a vagyon a király tulajdona lett.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Bűnösök orr, fül, kéz nélkül

István I. törvénygyűjteményének 35 szakaszából 20, II. törvényének 21 szakaszából 11 védelmezte a magántulajdont, abban az időben ugyanis nem ment ritkaságszáma a lopás, és nem is tekintették súlyos vétségnek. A nyakon csípett tolvajok három eset kivételével tinókkal is megválthatták a büntetésüket, ha módjukban állt.
A tolvaj szolgának az eltulajdonított holmit vissza kellett adnia, de büntetésül az első esetben az orrát, a második esetben pedig mindkét fülét levágták. Az orrát is, a fülét is öt tinóval válthatta meg. Harmadszor halállal lakolt. A szabadot először szolgának adták el, ha nem állt módjában megváltani magát, s attól kezdve a szolgákra vonatkozó törvények vonatkoztak rá, vagyis a szabad embert a negyedszeri lopás után végezték ki. A házas nőt kétszer válthatta meg a férje, a harmadik lopás után eladták rabszolgának.
Az esküszegő főember keze elvesztésével lakolt, vagy 50 tinóval megúszta a csonkítás. Egy közember esetében ugyanez a vétség csak 12 tinót és böjtölést taksált. A hamistanú, a rágalmazó a nyelvét veszthette.
Ebben a korban az emberi élet kevésbé volt becses, s büntetésül kegyetlen módszerek egész sorát ismerték és alkalmazták. Az orr és a fül levágása az enyhébb csonkítások közé tartozott, s a végrehajtás eszközéül a mai ollóhoz hasonló szerszámot használtak.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A boszorkányokat böjtöltették, megbélyegezték

Középkori kulcs

Első királyunk törvényeinek egy része a pogány hitnek és a különféle hiedelmeknek a visszaszorítását szolgálta. Első törvénykönyvében rendelkezett az éjjel állatalakot öltő, alvókkal kegyetlenkedő strigákról és a rontás képességével rendelkező maleficákról is. A boszorkánysággal vádolt személyt paphoz vitték, aki oktatással és böjtöltetéssel igyekezett elmélyíteni benne a keresztény hitet. E büntetés letelte után hazatérhetett. Ha ismét vétkesnek találták, már nem úszta meg böjtöléssel: a templom kulcsával keresztforma alakot égettek a mellére, a homlokára és a két válla közé. És ha még ez sem tartotta vissza mesterkedése folytatásától, a bírák kezére adták.
A bűbájosok és az ördöngösök tudományát rendkívül veszélyesnek tartották, mert képesek voltak „az embert is eszéből kiforgatni vagy elveszteni”. Nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak is tudtak ártani, s a gonoszságukkal kárt okozni. Aki a szigorú tiltás dacára mégis ilyen cselekedetre vetemedett, azt a megrontott, vagy a megrontott rokonai kezére adták, s tetszésük szerint tettek törvényt rajta.
Büntették a jövendőmondókat is: őket a püspök „igazította meg” ostorral.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A megvakítás a politika eszköze volt
1641740853425.png
Első királyunk egyetlen fiának, Imrének a halála után nővérének, a Velencében uralkodó dózse feleségének a fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. E döntéssel szembeszegült István apai unokatestvére, Vazul, aki a hatalom öröklésének hagyománya szerint igényt tartott a koronára. Ennek megakadályozása végett kegyetlen büntetéssel sújtotta az uralkodó: megvakíttatta, fülébe pedig forró ólmot öntetett, így a vak és süket trónkövetelő végképp alkalmatlanná vált az uralkodásra. Sorsának további alakulása ismeretlen, valószínűleg nem, vagy nem sokkal élte túl a szörnyű kínokkal járó tortúrát. Büntetésben részesültek a fiai is, István száműzte őket az országból. A megvakíttatás ebben a korban nem számított kegyetlenségnek, politikai eszközként használták a nem kívánatos trónkövetelő félreállítására. Az eseményt a Képes krónika egyik miniatúrája is megörökítette, amely szerint a hátára fektetett Vazul kezét és lábát összekötözték, az ítélet végrehajtója a hasára ült, és egy hegyes eszközzel, bizonyára késsel kivájta a szemét. Hogy István a trónkövetelő „fülét ólommal dugaszolta el”, a történészek egy része megkérdőjelezi.
Az Árpád-házi királyok több ízben is megvakíttatták egy-egy rokonukat, ha nem megölni, csupán megbüntetni akarták az illetőt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A császár hűbérese

Aba Sámuel halála, Képes krónika: 1641740919828.png

Orseolo Péter kétszer ült a trónon: először 1038-41, másodszor 1044-46 között. Első uralma végén a trónját vesztett király hatalma visszaszerzése végett III. Henrikhez fordult segítségért. Utóda, Aba Sámuel sikertelenül próbált megegyezni a császárral, hogy a háborút elkerülje, ezért az osztrák őrgrófságot kezdte pusztítani. Válaszul Henrik elfoglalta és lerombolta Pozsony várát. Igazán nagy erejű támadást azonban csak 1044-ben indított, és Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, akit a csata után a saját emberei öltek meg menekülés közben. A magyar urak viszont meghódoltak a győztes előtt. A császár maga vezette be pártfogoltját Fehérvárra, és személyesen ültette vissza a trónra. A következő év tavaszán Henrik fényes kísérettel látogatott Fehérvárra, ahol Péter ünnepélyesen egy aranyozott lándzsát nyújtott át neki. Ezzel ismerte el az összegyűlt sokaság előtt a császárt hűbérurának. Második királyunk a trónját visszakapta, de a hatalmát nem tudta megszilárdítani.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Lázadó pogányok, menekülő király

Orseolo Péter ellen 1045-ben két összeesküvést is szerveztek, 1046-ban pedig a régi hit visszaállításáért robbant ki felkelés, amelynek élén a Körösök vidékének ura, Vata állt.
Vata még első királyunk uralkodása idején megkeresztelkedett, de nem lett az új vallás meggyőződéses híve. Fejét beretváltatta, hajából három csimbókot font, papokat, tizedszedőket ölt meg, templomokat gyújtott fel. A király hadat küldött ellene, de nem sikerült kiebrudalni a várából. Vata a pogánysághoz húzó alattvalóira támaszkodva felkelést robbantott ki, melynek hírére az uralkodó Fehérvárra ment, de a városba nem engedték be, mert a lakosság a lázadók mellé állt. Ezután német segítségért indult nyugat felé, de a határon sem tudott átjutni.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyilkolás, pusztítás engedéllyel

A pogánylázadás megroppantotta Orseolo Péter hatalmát, aki ellenében a főurak egy csoportja a pogánynak született, de kereszténnyé lett Vazul fiának, András hercegnek ajánlotta fel a trónt. András elfogadta az ajánlatot, s elindult haza Oroszországból. Amikor Abaújvárra érkezett, a lázadók felkeresték, és azt kérték tőle, hogy engedje meg nekik a keresztény hit elhagyását, a templomok lerombolását és a papok megölését. A herceg nem szegült szembe a felkelők követelésével, mert elveszítette volna a király ellenében a támogatásukat. A lázadók tehát szabad kezet kaptak a püspökök, papok, tizedszedők, a királyt támogató németek, olaszok megölésére, a templomok lerombolására, és büntetés nélkül hódolhattak a pogány szokásoknak. András eljutott Pestig, de a fogadására siető Gellért püspök és társai Budán a lázadók kezére kerültek, és két püspök kivételével mindegyiküket megölték. Nem sokkal később az egyik életben maradt püspök is belehalt a sebeibe.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
I. András rendet tesz
1641915891507.png
I. András, Ópusztaszer
András herceg a hatalmát vesztett, segítség nélkül maradt Orseolo Péterhez követet küldött, s kérte, hogy térjen vissza Fehérvárra. Péter eleget tett a hívásnak, de a város felé tartva, Zámolynál a herceg követe megpróbálta elfogni. A király a cselt észrevette, bezárkózott egy várba, ahol három napi sikeres védekezés után elfogták, és hogy alkalmatlanná tegyék az uralkodásra, megvakították. A herceget 1046 végén I. András néven megkoronázták, s utána leszámolt a lázadókkal. Megparancsolta, hogy hagyjanak fel a pogány szokásokkal, éljenek keresztény módra, és tartsák be I. István törvényeit. Ezért emlegették a későbbiekben Katolikus Andrásként. Illették a Fehér jelzővel is, de annak eredetét homály fedi.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem tudom a XX századi dolgok lehetnek-e itt?
Mert van egy beszéd ami kissé árnyalja a magyar politikai elit mozgásterét az első világháború után.
Az ma a legnagyobb tragikuma az országnak, hogy mikor a
fegyvert letettük, ellenségeink nem tartották meg a velünk kötött szerződéseket, se a demarkációs vonal, se a közigazgatásnak kezünkben való meghagyása tekintetében. Az egész országot egymás után szállják meg a szerbek, csehek és románok. Sok vád éri a kormányt amiatt, hogy nincs hadsereg, amely kiverhetné a megszálló csapatokat, de ha volna is ilyen hadseregünk, nem verhetnők ki őket, talán azért, mert nem is lennénk képesek reá, de azért se, mert nagyobb eredmény lesz, ha a békekonferencián jogainkat hangoztatjuk, mintha ma kalandos hadjáratba bocsátkoznánk meggyengült erőnkkel.(...) A kormány vagy az erőre, vagy a jogra támaszkodhatik, kétféle politikát nem követhet. Ha az erőre támaszkodik, ez felette csekély az antant erejével szemben, és akkor kirúgjuk magunk alól a jogi alapot, az antanttal találjuk szemben magunkat és akkor semmiféle külpolitikai támasztékunk se marad.
(...) Nem állhatunk az erőnek, csak a jognak alapjára és nincs más politikánk, mint az antanttal való barátság. Lázadással semmit se érhetünk el, csak ellenséget szerzünk. A passzivitásban van ma a nyugalom és a jogban találhatja meg Magyarország az erőt. Ez az egyetlen, ami az országot megmentheti. Ezek azok a szempontok, amiket az új kormánynak szem előtt kell tartania, a jogot nem szabad feladni, fegyverhez oktalanul nyúlni nem szabad. Soha szomorúbb, soha lehangoltabb, soha kétségbeesettebb pillanatom nem volt, mint ma, amikor a nagy föladatot vállalom.
Sajnos, nem öröm, nem büszkeség, nem ambíció tölti el lelkemet, csak az az egy gondolat, hogy megmenthessem az országot, lehetővé tegyem neki, hogy boldog, erős és hatalmas lehessen.”
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem tudom a XX századi dolgok lehetnek-e itt?
Mert van egy beszéd ami kissé árnyalja a magyar politikai elit mozgásterét az első világháború után.
Az ma a legnagyobb tragikuma az országnak, hogy mikor a
fegyvert letettük, ellenségeink nem tartották meg a velünk kötött szerződéseket, se a demarkációs vonal, se a közigazgatásnak kezünkben való meghagyása tekintetében. Az egész országot egymás után szállják meg a szerbek, csehek és románok. Sok vád éri a kormányt amiatt, hogy nincs hadsereg, amely kiverhetné a megszálló csapatokat, de ha volna is ilyen hadseregünk, nem verhetnők ki őket, talán azért, mert nem is lennénk képesek reá, de azért se, mert nagyobb eredmény lesz, ha a békekonferencián jogainkat hangoztatjuk, mintha ma kalandos hadjáratba bocsátkoznánk meggyengült erőnkkel.(...) A kormány vagy az erőre, vagy a jogra támaszkodhatik, kétféle politikát nem követhet. Ha az erőre támaszkodik, ez felette csekély az antant erejével szemben, és akkor kirúgjuk magunk alól a jogi alapot, az antanttal találjuk szemben magunkat és akkor semmiféle külpolitikai támasztékunk se marad.
(...) Nem állhatunk az erőnek, csak a jognak alapjára és nincs más politikánk, mint az antanttal való barátság. Lázadással semmit se érhetünk el, csak ellenséget szerzünk. A passzivitásban van ma a nyugalom és a jogban találhatja meg Magyarország az erőt. Ez az egyetlen, ami az országot megmentheti. Ezek azok a szempontok, amiket az új kormánynak szem előtt kell tartania, a jogot nem szabad feladni, fegyverhez oktalanul nyúlni nem szabad. Soha szomorúbb, soha lehangoltabb, soha kétségbeesettebb pillanatom nem volt, mint ma, amikor a nagy föladatot vállalonem csak nem volt, de sohasem lesz esélyünk.m.
Sajnos, nem öröm, nem büszkeség, nem ambíció tölti el lelkemet, csak az az egy gondolat, hogy megmenthessem az országot, lehetővé tegyem neki, hogy boldog, erős és hatalmas lehessen.”
Nem tudom a XX századi dolgok lehetnek-e itt? - Miért ne? Az utolsó félmondatban említett hatalmasságra sosem lesz esélyünk. Azt gondolom, hogy amikor nagy és erős Mo-t emlegetnek, akkor is csupán közép-európai viszonylatban voltunk erősek és hatalmasak.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Felperzselt föld, hamis levél

III. Henrik pecsétje:
1642171969285.png
I. András nem volt hajlandó III. Henrik hűbéresévé válni, ezért a német császár 1051-ben megtámadta Magyarországot. A nyugati határ ingoványos területeit elkerülte, s a Balaton-felvidéken át haladt Fehérvár felé. Az utánpótlást a Gebhard püspök által vezetett hajóhad szállította a Dunán. A bal parton Bretiszláv cseh herceg csapatai pusztítottak. András és Béla herceg kiürítette a településeket, felégette a búzakereszteket, szénaboglyákat, és elvágta a két sereg összeköttetését. Embereik elfogtak egy német futárt, aki a császár utánpótlást sürgető levelét vitte a püspöknek. Az eredeti levél helyett egy hamisat továbbítottak, amelyben azt írták, hogy a birodalmat ellenség szállta meg, ezért a császár hazatér, és Gebhard is vonuljon vissza Regensburgba. A püspök a valódinak hitt parancsot teljesítette. A német katonák és lovaik utánpótlás hiányában éheztek, a császár kilátástalan helyzetbe került, s kénytelen volt hazaindulni. A magyarok folyamatos rajtaütései közepette érték el Kapuvár mocsaras területének hídját, melyet félelmükben még az utóvédjük átkelése előtt felgyújtottak. Oda is veszett az utóvéd egy szálig. A krónikaíró túlzása szerint Henrik szabad elvonulást kért, és megfogadta, hogy többé nem lesz az ország ártalmára. András megkönyörült az ellenségen, és eleséggel látta el az éhező sereget.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Megfúrt hajók, megszégyenült császár
I. András az 1051-es német támadás után III. Henrik rokonához, Leó pápához fordult, hogy közvetítésével elejét vegye a további háborúskodásnak. Arra hivatkozott, hogy a német uralom miatt alattvalói könnyen visszatérnének ősi vallásukhoz. Leó azt javasolta az uralkodónak, hogy a béke fejében fizessen adót a császárnak. András beleegyezett, mert közben megtudta, hogy Henrik Magyarország felé közeledik. Valóban így volt. Henrik nem nyugodott bele a megalázó kudarcba, s 1052 nyarán a hajói közelében, a Duna partján érkezett Pozsony alá, és ostrom alá vette az újjáépült várat. A védők hősiesen ellenálltak. Eközben a német táborban megjelent a pápa azzal a hírrel, hogy András hajlandó adót fizetni, amit Henrik el is fogadott volna, mert látta, hogy nem sok esélye van a győzelemre. Ekkor viszont András visszakozott.
A nyolc héten át tartó küzdelem végül a magyarok győzelmével végződött, s ebben fontos szerepe volt egy kiváló úszónak, Zotmundnak, aki megfúrta az ellenség hajóit. (Vélhetően többen is voltak, csak az ő nevét örökítette meg a krónika.) A császár megszégyenülten távozott, többé nem támadt az országra. A pápa megsértődött, és egyházi átokkal fenyegette meg Andrást, de fenyegetése hatástalan maradt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Bajnok Béla
1642521213488.png
Béla párviadala a pomerán harcossal
I. István a megvakított Vazul fiait száműzte az országból. A három testvér, András, Béla és Levente Csehországban keresett menedéket, ahonnan a szegénység miatt Lengyelországba távoztak. Ott néhány évet együtt töltöttek. Béla II. Mieszko fejedelem szolgálatába szegődött, és katonaként részt vett a Balti-tenger partján élő pogány pomeránok elleni hadjáratban, amely során győzelmet aratott. A legenda szerint a pomerán vezér párviadalra hívta ki a lengyel fejedelmet. Mieszko tétovázott elfogadni a kihívást, s ekkor egy alacsony termetű, barna arcú vitéz, Béla herceg vállalta, hogy kiáll a termetes, hatalmas erejű vezérrel, akit le is győzött. (Mintha Botond és bizánci ellenfele állt volna szemben egymással.) Ezzel a háború eldőlt, a pomeránok behódoltak Mieszkonak, a lengyelek pedig „Bélát nagy ajándékokkal és tisztességgel felmagasztalták”. Vitézségével hírnévre, megbecsülésre tett szert, s a fejedelem jutalomból feleségül adta hozzá Adelhaid nevű lányát, s rangjukhoz méltó megélhetésükről birtokok, jövedelmek ajándékozásával gondoskodott.
I. András 1047-ben hazahívta Bélát, s megígérte neki, hogy utána ő lesz a király. Béla mindenben segítette bátyját. Közösen dolgozták ki azt a taktikát, amely alapján 1051-ben és 1052-ben sikerült visszaverni a német támadásokat. Béla minden bizonnyal ezekben a harcokban is tanújelét adta bátorságának és vitézségének, s ennek alapján kapta a Bajnok nevet, s ugyanezért illették a Bölény jelzővel is. 1060-63 között uralkodott I. Béla néven.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Olvastam egy könyvet Földes Pétertől (vallanak az ősi krónikák)
„A XI. század már termett latin nyelvű magyar krónikát, kettőt is” – állítja Földes Péter. Bizonyságul könyve második felében olvashatjuk mind a két, kilencszáz esztendővel ezelőtt született őskrónikát, természetesen magyarul. Rekonstruálta őket. Hogy hogyan? Ebben veszünk részt a könyv elolvasásakor. A titok, ami magyarázatra szorul: egymástól alig eltérő krónikáink legrégibb időről szóló részének tartalmi, szemléleti kétarcúsága
Vagyis a meglévő krónikáink alapján felidézi hogy milyen lehetett az a krónika amiből ezek készültek...érdekes gondolatiság. Mivel azt vallja hogy létezett egy ősi eredeti krónika csak az elveszett csak a nyomai találhatóak meg a most is ismert krónikákban.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
EZT OLVASTAM, VÁLTOZATLANUL ADOM TOVÁBB.

Emlékeztető: „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)
A brit archeológus professzor döbbenetes állítása a magyarok származásáról… elgondolkodtató!
Sir Leonard Woolley archeológus professzor, aki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Néhány érdekesség:
1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2.) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:

Bartók Béla megállapítása szerint
– a török és magyar népzene 75 százalék,
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék
egyezést mutat.
Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)

3.) Nyelvi szempontból:
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.
Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4.) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg
1.) Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?
2.) Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt, amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT.

Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
Oldal tetejére