Kedves Sirkán
Kihagyom a pontos idézetet de biztos észreveszed, hogy neked szol.
Igen a fiam születése nagyon nagy élmény volt a számomra.
Leirhatatlanok az érzések amivel ejjel 3-kor hazahajtottam a korházbol.
Rationális hajlamom ellenér egy verset öntöttem örömömben.
A hozzátartozok késöbb azt hitték, hogy egy német imát irtam a születési kártyára.
A témátol eltérö de megemlitem.
En nem tartozom azok közé akik a gyermeküket azért szeretik mert a "saját vérük".
Vért nem igen szoktam kostolni maximum véreshurka formájában de az disznobol van.
A kapcsolatunk egy dinamikusan fejlödö valami. Minnél több közös élményünk van annál szorossabb.
Kezdettöl fogva nevelem magamat arra, hogy benne egy önállo embert nézzek.
Az én feladatom csak a kezdeti "segitségnyujtás" és nem egy kölcsönös rabszolgávátevése a másiknak.
Hangoztatom is néha, hogy számolom már a napokat amikor elhagyja a házat.
Ez nem szivtelenség hanem öröm abban, hogy megtettem a töllem telhetöt.
De ez egy másik topik.
A feleségem egy született nem egy aposztatált buddhista.
A család nagy. Nállunk minden csicsásabb csészében ott van egy anyos, vagy sogornö mert a hamut egymás közöt szétosztják.
Az aposomat még rendes farakáson égették el az erdö szélén.
Tavaj meghallt az anyosom, öt már elektromos kemencében adták át az örök életnek.
Utána ott gugberászott az egész család a tepsiben a csontok után.
A temetés 3 napig tartott, az egész falu jelen volt. Minden megvan örökitve HD-Videon.
A narancsruhás szerzetesek popsztár modjára mikrofonba recitálták az énekeket.
A monoton dallam ringatása közben mindig az volt az érzésem, hogy a szalámit emlegetik.
A kétméteres hangfalak teljesen elnyomták a rizsföldeken kurutyulo békabrekegést pedig az egy nagy teljesitmény.
Mi is örököltünk egy telket. A probléma csak az, hogy egy akkora mausoleom áll rajta amit Lenin is megirigyelhetne.
Biztos nem kapok rá lebontási engedélyt.
Talán jobb is ha én költözöm be oda mindha nekem kéne a számos reinkarnálodo rokonnak hajlékot adnom.
Kezdhetném a költözést ujra.
Kedves SiriusB
halált nem tudom elfogadni
Nem tudom, hogy minek teremtette az Isten az embert de erös a gyanum, hogy egy gyártási hiba folyamán jöttünk létre.
Az érzékszerveink tökéletlenek. Bedülünk minden féle optikai csalodásnak, feledékenyek vagyunk ott ahol nem kéne,
Nincs idöérzékünk. A legszebb pillanatok eltünnek mindha itt se lettek volna, a kellemetleneket meg nem birjuk elhesegetni.
Az egyetlen erösségünk ugy látszik csak abbol áll, hogy választhatung az illusio és a valoság között.
"Na most merre forog a nö?"
Cathy222
Carl Gustav Jung írására:Szellem és élet
Kedves Cathy
A Jung egy külön téma. Az itteni psychologusok nem szeretik öt idézni és ennek nem csak az az oka, hogy nem értett egyett Freund libido eléletével.
De szerintem meglehet, hogy emiatt lett antiszemita.
Kedves Maligan
Mi mindahányan csak mankoval járunk. Az egyikünknél látszik a támasz a másikunknak sikerül a gatyával eltakarnia a falábat.
elke, Kis Fecske
hipnotizálnának.
Hipnotizálni valoszinüleg mindenkit lehet, semmi földöntuli nincs benne.
Csak a figyelmességet kell elterelni. Valoszinüleg mindenki tapasztalta már az alvás és felébredés közötti stádiumot.
A fájdalmat könnyü magunkrol elterelni. A viszketés érzésénél gyakorolhatjuk ezt.