Biblia, minden ami a Szentírással kapcsolatos!
- Thread starter pastoral
- Start date
- Status
Kedves Asperrimus!
Jézus a szeretet erejével gyógyitott,mert a szeretet ereje maga Jézus Krisztus,mint ahogy a dal is hirdeti!!
Ha mi is Őt hirdetjük,és tartjuk elménkben nincs szükségünk semmiféle ördögűzésre!
A mi dolgunk az imádság,a többi az Úr dolga!!
szeretettel:Éva
Kedves Éva!
Nem nekem írtál,de engedd meg,hogy reagáljak gondolataidra. Amikor én valamit nem értek, nem látok tisztán, utána olvasok,de legfőképpen vissza térek a Szentíráshoz. Hogyan is van ez a "fetrengéssel"? A pünkösdi történet világította meg ezt előttem.(Olvasandó:Apcsel:2.1-13.)
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
[FONT="]És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.[FONT="] És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok." (Apostolok Cselekedetei 2.2-4)[/FONT][/FONT]
"…mintegy” görögül ez a szó áll itt:”hosei”=mintegy,úgy mint. Nem tüzes nyelvek jelentek meg, nem a szél fújt… -itt a kimondhatatlant próbálja kifejezni a Szentíró.
Mi is történt itt? Az lKorintus 14-ben beszél Pál a nyelveken szólásról. Ott Isten Szentlelke úgy megragadta őket, hogy szinte nem is tudták már az örömüket kifejezni.(Ha igazán nagy öröm ér bennünket, nem dadogunk, ugrálunk, lelkendezünk…?) De ez nem prédikáció! Nem nyelveken prédikáltak, hanem valami elragadtatott kiáltozással dicsőítették az Istent. Prédikálni majd Péter fog, de ő már nem nyelveken. És nem erre tér meg 3000 ember, hanem Péter igehirdetésére. És Péter arámul beszél, egy nyelven,- és akkor alakul meg az egyház, nem a nyelveken szólás boldog rajongására, csodájára.
[FONT="]„Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. [FONT="]Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól [/FONT][FONT="]titkokat. Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal. [/FONT][FONT="] Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi. [/FONT][FONT="] Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle. [/FONT][FONT="] Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban?” [/FONT][FONT="](lKorintus 14: 1-6)[/FONT][/FONT]
Aki nyelveken szól (és bármi mást is csinál még,fetreng,kiabál...)nem embereknek szól, hanem az Istenhez- ujjongtak Isten felé,boldog kiáltozásokkal...stb. Pál azt mondja:"Aki ellenben prófétál,emberekhez szól,azok intésére,építésére,és vigasztalására. Aki nyelveken szól,magát építi,aki pedig prófétál,a gyülekezetet építi."
Szeretettel:Nórika
Hát akkor Drágám olvasgassál csak nyugodtan utána, Ő csupán érdeklődött, és amit írtál annak pedig semmi köze sincs az ördögűzéshez. Hogy jön ehhez a pünkösd??? Logikátlan.
A görög szavakat meg nagyon meg tudod magyarázni, azt a legkönnyebb én is utána tudok nézni a neten. Erről ennyit.
A válaszod nem a kérdéshez kapcsolódik....
Kedves nórika01!
Beidézem,amiről irtál.
Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól." Álmélkodtak mindnyájan, és nagy zavarban kérdezgették egymástól: "Mi akar ez lenni?" Mások azonban gúnyolódva mondták: "Édes bortól részegedtek meg." (ApCsel 2,1-13)
Azt nem értem hogyan függ össze az ördögűzés fetrengés által,és az a csoda ami a tanitványokat érintette a Szentlélek által??
Kedves Éva!
A Biblia nem egészen ezt mondja. De nem válaszoltál a kérdésemre, hogy akkor Jézus miért tette, és miért mondta a tanítványainak, hogy ők is ezt tegyék? Miért mondta, hogy akik őbenne hisznek, azok démonokat vetnek ki ( ekballó )? Tudom, hogy a démonok kiűzése mindig kiveri a biztosítékot némelyeknél, Jézus esetében sem volt másképpen, mások pedig akik meghallják, azonnal érdeklődni kezdenek, mert tudják, hogy szükségük van rá, én is így voltam ezzel annak idején. Sajnos, sok esetben éppen azoknak volna a legnagyobb szükségük erre, akik kézzel-lábbal berzenkednek ellene. Azt mondták Jézusról is a farizeusok, hogy Ő a démonok fejedelme által űzi ki a démonokat. De Jézus erre azt mondta, hogy a Szent Szellem káromlása nem nyer bocsánatot, mivel Ő a Szent Szellem által űzte ki a démonokat az emberekből, és a Őt, a Szent Szellemet nevezték a démonok fejedelmének, ha nem is tudták, hogy mit beszélnek. A démonok kiűzését pedig nem pótolja semmiféle ima, vagy szent cselekedet. A démonok jelenlététől csak Isten ereje tudja az embert megszabadítani, mivel azok önként soha nem hagyják el az embert, csak ha már meghalt. Az pedig az emberi érzékelés számára nem tudható, hogy kiben vannak és kiben nincsenek démonok, ha egyáltalán léteznek olyan emberek, akikben nincsenek. Ezért adatott az egyházba a Szent Szellem egyik ajándéka, a szellemek megítélése, illetve az okok és a megoldás érdekében a tudomány beszéde és a bölcsesség beszéde.
"Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek ( Szellemnek ) kijelentése. Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek ( Szellem ) által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek ( Szellem )szerint; Egynek hit ugyanazon Lélek ( Szellem ) által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek ( Szellem )által; Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek ( szellemeknek )megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása; De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek ( Szellem ) cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja." ( 1Kor 12,7-11 )
Belőlem már mentek ki démonok, de ha Jézus talál bennem továbbiakat is, egyet sem fogok tartóztatni, hanem kiszolgáltatom a Szent Szellem erejének. Nekem szükségem van arra, hogy azokat a gonosz szellemeket, amelyeket tudatlanságom által beengedtem az életembe, vagy amelyek születésem előtt jöttek be, kidobja belőlem Isten, és szabad legyek tőlük. Nem vagyok annyira büszke és méltóságteljes, hogy inkább válasszam a szellemi rabságot, csak nehogy kiderüljön rólam, hogy még nekem is szükségem van szabadulásra, hogy bennem is vannak démonok. Ha vannak, derüljön csak ki. Nélkülük sokkal inkább méltóságteljes és szabad lehetek, mint velük lehetnék.
"Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!" ( Zst 119,133 )
"Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!" ( Zst 139,23-24 )
"Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül." ( 1Kor 5,13 )
Mivel nagyjából sejtem, hogy milyen kérdéseket vethet fel a téma, beidézem egy régebbi írásomat, ami azóta már törlődött.
Lehetnek-e keresztény, vagyis újjászületett, Szent Szellemmel betöltekezett emberekben démonok?
Mindjárt az elején leszögezem, hogy a kérdésnek kizárólag olyan emberek között van értelme, akik hisznek Jézus Krisztusban, a Bibliában, lehetőleg újjászülettek és betöltekeztek Szent Szellemmel. Azt kell mondanom, hogy egyesek véleménye nem hitelesebb annál, mint amikor mondjuk két kamasz fiú azon értekezik, hogy indokolt-e a No-Spa szedése menstruációs görcsök esetén. Vagy ha két vak ember azon vitatkozna, hogy a piros meleg vagy hideg színnek minősíthető-e.
Mert aki nem hisz Istenben, vagy a Bibliában, az a hitetlenségével már el is mondta a véleményét, de miért is üti bele az orrát egy hit-elvi kérdésbe, aminek az ő kis világában nincs is értelme?
A Biblia sok dolgot nem mond ki egyértelműen. Azért nem, mert az Új Szövetség a Szellem szövetsége, amikor Isten nem kőtáblákra, avagy papírra írja le az Ő törvényét, hanem az ember szívébe. Nem mondja azt a Biblia, hogy ha valaki újjá akar születni, az hallgassa meg az igehirdetést, menjen utána előre, mondjon el egy imát, majd ezután a gyülekezet elöljárói imádkozzanak értük. Nem mondja a Biblia hogy ezután járjanak keresztség előkészítő tanfolyamra. Nem mondja a Biblia, hogy tételesen vallják meg a bűneiket egy megbíztható ember előtt. Nem mondja a Biblia, hogy minden egyes hívő köteles a jövedelmének a tíz százalékát odaadni a gyülekezet költségeire, és ezen felül többször, akár minden lehetséges alkalommal adakozni. Nem mondja a Biblia, hogy minden megtért ember köteles betöltekezni Szent Szellemmel. Nem mondja a Biblia, hogy a nyelveken szólás ideje nem járt le. Nem mondja ki egyértelműen a Biblia, hogy a jelek és csodák ideje nem járt le. Nem mondja ki a Biblia, hogy a hit ma is működik és meg lehet gyógyulni a betegségekből. És hát igen, a Biblia azt sem mondja ki, hogy egy keresztény emberben lehetnek démonok. De mindezeknek az ellenkezőjét sem állítja.
Vannak emberek, akik bármivel kapcsolatban képesek felhozni azt a kifogást, hogy a Biblia nem teszi egyértelművé. De Jézus egyértelműen azt mondja a Bibliában, hogy ha megteszitek azt, amit parancsoltak nektek, akkor ezt mondjátok: hitvány szolgák vagyunk, mert amit kötelesek voltunk, amit muszáj volt, ami alól nem találtunk kibúvót, azt cselekedtük. Azt is mondja a Biblia, hogy vannak emberek, akik mindenkor a Szent Szellem ellen igyekeznek. Kedvenc eszközük a Biblia, amit elcsűrnek csavarnak a saját vesztükre. Sajnos, azonban másokat, akár tömegeket is magukkal rántanak.
Amikor felmerült a körülmetélkedés kérdése és ennek folyománya, vagyis a Törvény megtartása, azt határozták az apostolok, hogy semmi egyéb törvényt nem vetnek a pogányságból megtértek hátára, csak azt, hogy tartózkodjanak a paráznaságtól, a bálványoknak áldozott fertelmességektől, a fúlva holt állattól és a vértől. Ezt több soron is kimondja és megerősíti a Biblia. Mégis vannak felekezetek, ahol "szabadok" a vér megevésére.
Persze, senki nem gondolja azt, hogy az új szövetség abból áll, hogy ezeket megtartjuk, és minden mást szabad. De vannak utalások a Bibliában arra, hogy Istennek van olyan mondanivalója az ember számára, ami nincs egyértelműen leírva a Bibliában. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Istennek csak olyan mondanivalója van,amit a Biblia is megerősít és soha nem mond ellene. Az viszont előfordulhat - elő is fordul -, hogy Isten interpretációja ellentmond a mi hagyományainknak, nézeteinknek. Ez nem baj, amíg az ember kész arra, hogy Isten akaratának megfelelően korrigálja magát.
Ha az ember újjászületett, akkor a szellemének élő kapcsolata van Istennel. Innentől kezdve megvan a lehetősége, hogy megismerje Istent, ezzel együtt arra is, hogy megismerje Isten véleményét. Ha az ember közösségben van a Szent Szellemmel, akkor Ő, a Szellem tanítja, amikor Bibliát olvas, amikor imádkozik, amikor hallgatja a prédikációt. János mondja, hogy nektek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok. De ez nem jelenti azt, hogy egy keresztény ember nem tévedhet. Azt jelenti, hogy ha valaki kész megalázni magát Isten előtt, és Tőle várni a választ, még a legnyílvánvalóbbnak tűnő kérdésben is, akkor megismerheti Isten véleményét minden kérdésben.
Sok ember, amikor megnyilatkozik olyan kérdésekben, hogy lehetnek-e démonok egy keresztényben, akkor vagy a felekezetük véleményét, vagy a saját véleményüket mondják el. Érdekelne, hogy hányan vannak közöttük, akik valóban szembe mertek nézni ezzel a kérdéssel, és meg merték kérdezni Istentől, hogy Neki van-e véleménye erről.
Amikor a gibeoniták azt hazudták Józsuénak, hogy messzi-messzi földről jöttek szövetséget kötni Izraellel, akkor mivel egyértelmű volt számukra, hogy igazat mondanak, hiszen mióta elindultak megpenészedett a kenyerük és a ruháik is lerongyolódtak, szövetséget kötöttek velük anélkül, hogy megkérdezték volna Istent. Ám, amikor kiderült a gibeoniták hazugsága, már nem lehetett semmissé tenni a szövetséget. Amikor több száz év múlva Saul megölette a gibeonitákat, az az ő egész rokonságának az életébe került.
A Biblia beszél arról, hogy hívő újjászületett emberek lehetnek közösségben démonokkal. Kimondja, hogy a hívők adhatnak helyet a Diabolosznak. Arról is beszél, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk, hanem sötét, gonosz szellemi lények ellen. De nyitva hagy bizonyos kérdéseket. Azon újjászületett hívők esetében, akik démonokkal vannak közösségben, elképzelhető-e , hogy a démon kívül marad? Azok a hívők, akik helyet adnak a Diabolosznak, vajon meg tudják-e őrizni a szabadságukat? Egyáltalán rendelkeznek-e szabadsággal mondjuk a dohányzás, a kábítószerek, vagy a pornográfia foglyai, vagy akár az irigység, a pletykálkodás, a rosszhiszeműség vagy a büszkeség foglyai?Mi történik azokkal, akik hívő létükre nem tusakodnak azokkal a szelemi lényekkel, akikről Pál beszél? Mitől futna el az Ördög, ha mi nem állunk ellene? Amikor azt mondja a Biblia, hogy vessétek ki a gonoszt magatok közül, ez vajon csupán a bűnre értendő, vagy van ennek valami mélyebb értelme is? Amikor Jézus felszólította a tanítványokat, hogy démonokat űzzenek, amikor azt mondta, hogy akik Őbenne hisznek, azokat jelek fogják követni, többek között az, hogy démonokat űznek, akkor ezt hogyan kell elképzelni? Vajon hitetlen emberekből kell démonokat űzni? Vajon Jézus olyanokból űzte ki a démonokat, akik a szövetségi kapcsolaton kívül voltak? Nem a fiak kenyerének nevezte a szabadítást? Ha pedig automatikusan kimennek a démonok az újjászületés során, akkor miért kellene kiűzni azokat?
Nem azt mondja a Biblia az ApCsel 8-ban, hogy Simon úgy csinált, mintha hinne, hanem azt mondja, hogy Simon maga is hitt, és megkeresztelkedvén Fileppel tartott. Mégis azt mondta neki Péter, hogy te a keserűséges méregnek és az álnokságnak a kötelékében leledzel. Milyen módon kell értelmezni ezt a köteléket, hiszen akiket a Fiú megszabadít, azok valóságosan szabadok? Mikor mentek ki a démonok az emberekből Szamariában: megtérés előtt, vagy után? Amikor - ahogy egyes felekezetek tanítják - az újjászületés során az emberek automatikusan megszabadulnak a gonosz szellemektől, akkor miért nem követi ezt soha semmiféle megnyilvánulás, például, hogy hangos kiáltással mennek ki, ahogy meg van írva a Bibliában, és még inkább, miért maradnak egyesek a bűn rabjai, ha egyszer a Biblia egyértelműen kijelenti a hívőkről, hogy ti nem vagytok a bűn uralma alatt? Akkor minek-kinek az uralma alatt van az a hívő, aki bűnt cselekszik, különösen, ha mindig megbánja és kész elfordulni attól? Miért követelne Isten több hitet tőlünk immár kétezer év távlatából egy materialista világban, mint az apostolok idejében?
Mielőtt az ember elsietné a válaszokat ezekre a kérdésekre, jól teszi, ha odaáll Jézus elé, és megkérdezi Őt. Pál szerint a Szent Szellem olyan dolgokat jelentett ki nekünk, vagyis hívőknek, amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg nem gondolt. De semmi nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy ez lezárult akkor, amikor a Biblia elkészült, utána pedig lehúzta a rolót a Szent Szellem. Jézus mondja, hogy a Szent Szellem elvezet minden igazságra, a bekövetkezendőket megjelenti nektek. Aki kíváncsi Isten véleményére, az kérdezze Őt! Isten nem háborodik fel, ha korlátolt létünkre kérdéseink vannak. Hinnünk Istenben kell és az Ő beszédében, nem pedig a saját véleményünkben, vagy a felekezetünk nézeteiben. Nem is intelligens dolog, ha mások véleményére hagyatkozunk.
Lehetnek-e keresztény, vagyis újjászületett, Szent Szellemmel betöltekezett emberekben démonok?
Mindjárt az elején leszögezem, hogy a kérdésnek kizárólag olyan emberek között van értelme, akik hisznek Jézus Krisztusban, a Bibliában, lehetőleg újjászülettek és betöltekeztek Szent Szellemmel. Azt kell mondanom, hogy egyesek véleménye nem hitelesebb annál, mint amikor mondjuk két kamasz fiú azon értekezik, hogy indokolt-e a No-Spa szedése menstruációs görcsök esetén. Vagy ha két vak ember azon vitatkozna, hogy a piros meleg vagy hideg színnek minősíthető-e.
Mert aki nem hisz Istenben, vagy a Bibliában, az a hitetlenségével már el is mondta a véleményét, de miért is üti bele az orrát egy hit-elvi kérdésbe, aminek az ő kis világában nincs is értelme?
A Biblia sok dolgot nem mond ki egyértelműen. Azért nem, mert az Új Szövetség a Szellem szövetsége, amikor Isten nem kőtáblákra, avagy papírra írja le az Ő törvényét, hanem az ember szívébe. Nem mondja azt a Biblia, hogy ha valaki újjá akar születni, az hallgassa meg az igehirdetést, menjen utána előre, mondjon el egy imát, majd ezután a gyülekezet elöljárói imádkozzanak értük. Nem mondja a Biblia hogy ezután járjanak keresztség előkészítő tanfolyamra. Nem mondja a Biblia, hogy tételesen vallják meg a bűneiket egy megbíztható ember előtt. Nem mondja a Biblia, hogy minden egyes hívő köteles a jövedelmének a tíz százalékát odaadni a gyülekezet költségeire, és ezen felül többször, akár minden lehetséges alkalommal adakozni. Nem mondja a Biblia, hogy minden megtért ember köteles betöltekezni Szent Szellemmel. Nem mondja a Biblia, hogy a nyelveken szólás ideje nem járt le. Nem mondja ki egyértelműen a Biblia, hogy a jelek és csodák ideje nem járt le. Nem mondja ki a Biblia, hogy a hit ma is működik és meg lehet gyógyulni a betegségekből. És hát igen, a Biblia azt sem mondja ki, hogy egy keresztény emberben lehetnek démonok. De mindezeknek az ellenkezőjét sem állítja.
Vannak emberek, akik bármivel kapcsolatban képesek felhozni azt a kifogást, hogy a Biblia nem teszi egyértelművé. De Jézus egyértelműen azt mondja a Bibliában, hogy ha megteszitek azt, amit parancsoltak nektek, akkor ezt mondjátok: hitvány szolgák vagyunk, mert amit kötelesek voltunk, amit muszáj volt, ami alól nem találtunk kibúvót, azt cselekedtük. Azt is mondja a Biblia, hogy vannak emberek, akik mindenkor a Szent Szellem ellen igyekeznek. Kedvenc eszközük a Biblia, amit elcsűrnek csavarnak a saját vesztükre. Sajnos, azonban másokat, akár tömegeket is magukkal rántanak.
Amikor felmerült a körülmetélkedés kérdése és ennek folyománya, vagyis a Törvény megtartása, azt határozták az apostolok, hogy semmi egyéb törvényt nem vetnek a pogányságból megtértek hátára, csak azt, hogy tartózkodjanak a paráznaságtól, a bálványoknak áldozott fertelmességektől, a fúlva holt állattól és a vértől. Ezt több soron is kimondja és megerősíti a Biblia. Mégis vannak felekezetek, ahol "szabadok" a vér megevésére.
Persze, senki nem gondolja azt, hogy az új szövetség abból áll, hogy ezeket megtartjuk, és minden mást szabad. De vannak utalások a Bibliában arra, hogy Istennek van olyan mondanivalója az ember számára, ami nincs egyértelműen leírva a Bibliában. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Istennek csak olyan mondanivalója van,amit a Biblia is megerősít és soha nem mond ellene. Az viszont előfordulhat - elő is fordul -, hogy Isten interpretációja ellentmond a mi hagyományainknak, nézeteinknek. Ez nem baj, amíg az ember kész arra, hogy Isten akaratának megfelelően korrigálja magát.
Ha az ember újjászületett, akkor a szellemének élő kapcsolata van Istennel. Innentől kezdve megvan a lehetősége, hogy megismerje Istent, ezzel együtt arra is, hogy megismerje Isten véleményét. Ha az ember közösségben van a Szent Szellemmel, akkor Ő, a Szellem tanítja, amikor Bibliát olvas, amikor imádkozik, amikor hallgatja a prédikációt. János mondja, hogy nektek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok. De ez nem jelenti azt, hogy egy keresztény ember nem tévedhet. Azt jelenti, hogy ha valaki kész megalázni magát Isten előtt, és Tőle várni a választ, még a legnyílvánvalóbbnak tűnő kérdésben is, akkor megismerheti Isten véleményét minden kérdésben.
Sok ember, amikor megnyilatkozik olyan kérdésekben, hogy lehetnek-e démonok egy keresztényben, akkor vagy a felekezetük véleményét, vagy a saját véleményüket mondják el. Érdekelne, hogy hányan vannak közöttük, akik valóban szembe mertek nézni ezzel a kérdéssel, és meg merték kérdezni Istentől, hogy Neki van-e véleménye erről.
Amikor a gibeoniták azt hazudták Józsuénak, hogy messzi-messzi földről jöttek szövetséget kötni Izraellel, akkor mivel egyértelmű volt számukra, hogy igazat mondanak, hiszen mióta elindultak megpenészedett a kenyerük és a ruháik is lerongyolódtak, szövetséget kötöttek velük anélkül, hogy megkérdezték volna Istent. Ám, amikor kiderült a gibeoniták hazugsága, már nem lehetett semmissé tenni a szövetséget. Amikor több száz év múlva Saul megölette a gibeonitákat, az az ő egész rokonságának az életébe került.
A Biblia beszél arról, hogy hívő újjászületett emberek lehetnek közösségben démonokkal. Kimondja, hogy a hívők adhatnak helyet a Diabolosznak. Arról is beszél, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk, hanem sötét, gonosz szellemi lények ellen. De nyitva hagy bizonyos kérdéseket. Azon újjászületett hívők esetében, akik démonokkal vannak közösségben, elképzelhető-e , hogy a démon kívül marad? Azok a hívők, akik helyet adnak a Diabolosznak, vajon meg tudják-e őrizni a szabadságukat? Egyáltalán rendelkeznek-e szabadsággal mondjuk a dohányzás, a kábítószerek, vagy a pornográfia foglyai, vagy akár az irigység, a pletykálkodás, a rosszhiszeműség vagy a büszkeség foglyai?Mi történik azokkal, akik hívő létükre nem tusakodnak azokkal a szelemi lényekkel, akikről Pál beszél? Mitől futna el az Ördög, ha mi nem állunk ellene? Amikor azt mondja a Biblia, hogy vessétek ki a gonoszt magatok közül, ez vajon csupán a bűnre értendő, vagy van ennek valami mélyebb értelme is? Amikor Jézus felszólította a tanítványokat, hogy démonokat űzzenek, amikor azt mondta, hogy akik Őbenne hisznek, azokat jelek fogják követni, többek között az, hogy démonokat űznek, akkor ezt hogyan kell elképzelni? Vajon hitetlen emberekből kell démonokat űzni? Vajon Jézus olyanokból űzte ki a démonokat, akik a szövetségi kapcsolaton kívül voltak? Nem a fiak kenyerének nevezte a szabadítást? Ha pedig automatikusan kimennek a démonok az újjászületés során, akkor miért kellene kiűzni azokat?
Nem azt mondja a Biblia az ApCsel 8-ban, hogy Simon úgy csinált, mintha hinne, hanem azt mondja, hogy Simon maga is hitt, és megkeresztelkedvén Fileppel tartott. Mégis azt mondta neki Péter, hogy te a keserűséges méregnek és az álnokságnak a kötelékében leledzel. Milyen módon kell értelmezni ezt a köteléket, hiszen akiket a Fiú megszabadít, azok valóságosan szabadok? Mikor mentek ki a démonok az emberekből Szamariában: megtérés előtt, vagy után? Amikor - ahogy egyes felekezetek tanítják - az újjászületés során az emberek automatikusan megszabadulnak a gonosz szellemektől, akkor miért nem követi ezt soha semmiféle megnyilvánulás, például, hogy hangos kiáltással mennek ki, ahogy meg van írva a Bibliában, és még inkább, miért maradnak egyesek a bűn rabjai, ha egyszer a Biblia egyértelműen kijelenti a hívőkről, hogy ti nem vagytok a bűn uralma alatt? Akkor minek-kinek az uralma alatt van az a hívő, aki bűnt cselekszik, különösen, ha mindig megbánja és kész elfordulni attól? Miért követelne Isten több hitet tőlünk immár kétezer év távlatából egy materialista világban, mint az apostolok idejében?
Mielőtt az ember elsietné a válaszokat ezekre a kérdésekre, jól teszi, ha odaáll Jézus elé, és megkérdezi Őt. Pál szerint a Szent Szellem olyan dolgokat jelentett ki nekünk, vagyis hívőknek, amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg nem gondolt. De semmi nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy ez lezárult akkor, amikor a Biblia elkészült, utána pedig lehúzta a rolót a Szent Szellem. Jézus mondja, hogy a Szent Szellem elvezet minden igazságra, a bekövetkezendőket megjelenti nektek. Aki kíváncsi Isten véleményére, az kérdezze Őt! Isten nem háborodik fel, ha korlátolt létünkre kérdéseink vannak. Hinnünk Istenben kell és az Ő beszédében, nem pedig a saját véleményünkben, vagy a felekezetünk nézeteiben. Nem is intelligens dolog, ha mások véleményére hagyatkozunk.
Úristen! Hogy mik vannak.......... Kiakadtam....
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Majd megedződsz Te is,ha sok ilyen "okosságot" olvasol :0: :mrgreen:
Ha mar ezt igy felhozta kedves Ivan Batyam akkor bevallom, hogy ez nekem is gondot okozott.
Az Asperrimus azt irta hogy ez a Szent Szellem nevu pasas halt meg a kereszten a Jezus helyett.
Asszem ezt hivjak delegalasnak. Eloszor az Oreg aszonta a fijanak, hogy ugyan mar draga Jezusom en ugy szeretem azokat a foldieket hogy lemennek keresztre szogeltetni magam ertuk, de most baromira el vagyok foglalva. Szakiccs mar egy kis idot es szogeltesd fel magadat.
Ugy laccik a Jezusnak is hirtelen sok dolga tamadt es felkerte ezt a Szent Szellemet hogy hejettesiccse ot egy pici idore.
Valami rokon lehet igy az ugy csaladban marad...:444:
Én ilyet nem mondtam, és nem is fogok. Azt hiszem, ezt hívják csúsztatásnak. A stílusodat pedig igénytelenségnek.
Jézus döntése volt lejönni a földre. Nem Isten küldte.
És Jézus halt meg a kereszten,nem más.
Én így tudom,én ebben hiszek. Lehet,h azért,mert nem kötnek dogmák..
"17. Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól."
" Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem."
János evangéliuma
Szerintem az Atya és Fiú kapcsolatából érthető meg a fenti ellentmondás,amit imában, meditációban lehet megközelíteni,megízlelni.Ahogy mi növekszünk,úgy változik az Isten ismeretünk is.
Kedves Dina!Jézus döntése volt lejönni a földre. Nem Isten küldte.
És Jézus halt meg a kereszten,nem más.
Én így tudom,én ebben hiszek. Lehet,h azért,mert nem kötnek dogmák..
A Bibliában egy helyen különbözött Jézus akarata az Atyáétól, ott is azt mondta, hogy ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tied. Az, hogy az Atya küldte Őt, nem azt jelenti, hogy Ő nem akart jönni, ezért noszogatni kellett.
És hát igen,természetesen Jézus halt meg a kereszten, de nem emlékszem, hogy másvalaki is felmerült volna, legalábbis általam.
Ez nem zene:
<iframe title="YouTube video player" width="560" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/tvyhyk01MLU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
<iframe title="YouTube video player" width="560" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/tvyhyk01MLU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Micsoda szöveged van neked????
Hát komolyan mondom gusztustalan!!
Ha lehetne moderáld már magad egy kicsit vagy válassz másik topicot ahová írhatod az aberrált dumádat!! Jah.. és tanulj meg írni, rád férne egy nyelvtan és egy helyesírás könyv is...
A gonosz lélek űzésével kapcsolatban ,azt szeretném elmondani
hogy a hétköznapi élet alig feltűnő részletében is indíthatja Isten az embert,hogy parancsoljon a gonosz léleknek.Nem szüséges hozzá ceremónia,és lehet ,hogy látványosság ,kiabálás nélkül megy végbe.
És annak eredménye is van.
Egyáltalán nem emberi vállalkozó kedvből származik.
A távolság sem akadály.
Amit filmekben lehet látni,az inkább elriasztja az embert,mert nem érzékelhető az isteni indíttatás.És az ördögűzésnek is biztos van hamisítványa,aminek eredménye az eredeti értéktelenítése.
hogy a hétköznapi élet alig feltűnő részletében is indíthatja Isten az embert,hogy parancsoljon a gonosz léleknek.Nem szüséges hozzá ceremónia,és lehet ,hogy látványosság ,kiabálás nélkül megy végbe.
És annak eredménye is van.
Egyáltalán nem emberi vállalkozó kedvből származik.
A távolság sem akadály.
Amit filmekben lehet látni,az inkább elriasztja az embert,mert nem érzékelhető az isteni indíttatás.És az ördögűzésnek is biztos van hamisítványa,aminek eredménye az eredeti értéktelenítése.
Kedves Kyra!
Igazán nem szeretnélek kárhoztatni, de csak azt olvasod el, aminek már a címével is egyetértesz? Mert ez sok dolgot megmagyaráz. Azt kérdezted, hogy kinek higgyek? Persze, ez költői volt, tudom... Annak fogsz hinni, amelyikre nyitott vagy. Arra vagy nyitott, amit elolvasol. Azt olvasod el, ami érdekel. Vagyis, Te döntöd el ma, hogy mit fogsz elhinni holnap. Én sem olvasok el mindent. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy én arról az oldalról jövök, így azt már ismerem, ezért kettőből tudok válsztani és nem egyből választom az egyet. De ha csak arra gondolok, hogy az ember jó, ha megismeri az ellenfelét, akkor is bölcsebb tájékozódni a másik oldal érvrendszere felől, mint átugrani rajta. Persze, ne érezz kényszert, csak gondoltam elmondom, amit gondolok.
További szép estét!
- Status
