Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Ha már munkahelyi történetek, én is mesélek egyet.
Egy kicsike faluban tanítottam pár évet. Egyik nap várom a buszt az út szélén, amikor megáll egy hm...:rolleyes:'pasi' előttem a faluból. Jól megnéz magának és kijelenti, hogy "jó nő" vagyok. Pár másodperc múlva már a kezemet is megkérte. Sőt, ha van házam városon, semmi gond nélkül hozzám költözik. Egy ideig volt min derüljenek a kollégák. :D Hát még mikor pár nap múlva beállított a suliba kicsit kacskanyírgós léptekkel, ........hát az azért már nem volt annyira mulatságos.
 
shaara írta:
Ha már munkahelyi történetek, én is mesélek egyet.
Egy kicsike faluban tanítottam pár évet. Egyik nap várom a buszt az út szélén, amikor megáll egy hm...:rolleyes:'pasi' előttem a faluból. Jól megnéz magának és kijelenti, hogy "jó nő" vagyok. Pár másodperc múlva már a kezemet is megkérte. Sőt, ha van házam városon, semmi gond nélkül hozzám költözik. Egy ideig volt min derüljenek a kollégák. :D Hát még mikor pár nap múlva beállított a suliba kicsit kacskanyírgós léptekkel, ........hát az azért már nem volt annyira mulatságos.
Kattints a kibontásához...

és a cuccát is vitte mindjárt magával?

sorcier írta:
Sziasztok lanyok!
Nekem azert jo munkahelyeim voltak(igaz,nem minden fonokom volt maga a "menyorszag")de ilyen es hasonlo esetben meg fel is ajanlottak,hogy odavisznek,ahova mennem kell surgosen.
Andi,konyorgok,en nem dobok hzzad semmit,kuldj egy kis meleget,napok ota 12-13 fok van,esovel "tuzdelve".Fazok:mad:
Kattints a kibontásához...

Én küldök neked hozzá még 20 fokot pluszba.kiss
 
Sziasztok!

Tényleg inkább csak annyi, sok keserű tapasztalatom volt.Sajnos az alakoskodás, a helyezkedés , ahogyan sokan érvényesültek, nekem nem ment.Inkább meghagyom csendben a történeteket, Anyókának sok munkát adnék a törléssel. Annak örülök, hogy legalább egyszer megtapasztaltam, milyen egy normális helyen lenni, ahol elvégzed a munkádat, és senki nem bánt feleslegesen. A családban épp nagyanyám példázta, ő bezzeg mindenhol dolgozna annyit, hogy megfeleljen.Mert ő napszámba járt, meg 3 műszakban dolgozott, és akkor is.Mondtam neki, az akkor volt, elképzelni nem tudja, mit élnek át emberek, és sokszor tényleg hiába dolgoznak olyan sokat.Anyukám kicsit szolidabban adta elő a hasonló verziót, mert ő mindenhol megtette a magáét(így is volt,sőt), ill. egy helye volt, ahol elment.Azt mondta, akkor talán el se tudná képzelni, hogy valahol az ő munkabírásával ne dolgozzon annyit.Neki is keserű tapasztalás volt, mert a többi részen mindenki jól elvolt, de ott valahogy mindig megszakadtak az irodában. Sajnos, a mai világban a dógózó sok mindennek ki van téve...És ezt tudják, meg ki is használják.És mi jön még ezután...

napsugár7127
 
Szia Anyóka,

nekem gyerekkoromból van hasonló élményem, de azt az érzelmi kötődést, nem lehet összehasonlítani azzal, amikor magunk gondoskodunk egy számunkra társként érzett kis állatról.

Bár én maximásan a kutyák pártján vagyok, mégis úgy alakult, hogy az utóbbi években macskáink voltak (a körülmények ezt engedték). Sajnos, egyszer magam találtam meg, az úton elütött macskánkat... :(


Katalin/Anyoka írta:
Kedve Gyufaárus!

Köszönöm.
Gondolom ismerös neked is az eféle tapasztalás:(
Kattints a kibontásához...
 
Sajnos, a mai világban a dógózó sok mindennek ki van téve...És ezt tudják, meg ki is használják.És mi jön még ezután...

napsugár7127[/quote]

Én is így gondolom, nekem a családom felbomlásába került. És a hab a tortán, hogy jelenleg is ez a munkahelyem, az ex a munkatársam és a főnököm a kenyéradóm. (Nem tudom jobban megfogalmazni).
 
Katalin/Anyoka írta:
Hálásan köszönöm Mindenkinek kiss

Andi(!) egyetértek veled.
Napsugár(!) kezd el nyugodtan.

Bocs, de valaki javasolta, hogy átvenne tölem lottó-hetet. Nemtudom Andi válaszolt-e erre a kérdésre, de persze amelyiket akarod.
Tudom neveletlenség nem tudni ki kérdezte, de nézd el nekem.
köszi
Kattints a kibontásához...

Sziasztok!

Én szóltam, hogy mivel olyan sok hetet írtál be a listába, átvennék tőled. Jó lesz, ha a 35. hetet átvállalom? A heti lottót már feladtam, mindenki drukkoljon, hogy szombaton mi nyerjünk!!!!

Kriszta
 
Én ennyi idősen úgy összegezném: ha a dolgozónak érzelmei vannak, és ráadásul még emberségesen ember akkor az nagyon nagyon útba tud lenni.

Én mindig ötörvényü, önérzetes és túl pakolt empátíával bíró
vagok/voltam.

Soha el nem küldtek sehonnan, mert a szakmai tudásom védett. Amikor váltottam annak csak az ujabb beosztással járó, újabb kíhívás volt az oka. Na olyan fene nagy magasságokba nem értem, és nemis törekedtem.
Régen járta az a mondás, hogy nagyot lehet esni fenntről. Ezt mára már megtanultuk olyan formájában, hogy esni tök mindegy honnan, de lehet. Föntről csak még feljebb lehet bukni. És ez régen sem volt másként. Csak most már 25 éves emberekre mondják, hogy túlkoros, ha túlképzett.

Nekem is volt pár éve olyan állásinterjum, hogy bármennyire hülyének akartam látszani, 5 perc után mondta a figura, hogy asszonyom Ön mondhat amit akar a szemén látom, hogy túlképzett erre az ov állásra.
Hát na ná, hogy nem vettek fel, mert aki ezt látta rajtam az lett volna a főnököm, és szentem igencsak járhatott volna énhozzám a kezdeti kezdők kategóriába.

És mindez nem önfényezés 61 évesen az emberek tudják kik, és mivé lettek.
De ha mégsem kell kérni beutalót:D

Igaz volt 6 mh 38 év alatt,( én csak azonnali áthelyezéssel közlekedtem), de mindenhonnan úgy engedtek el, hogy bár mikor azonnal visszaveszek.

Itt ugyan a szakmai multamat nem tudom használni a munkám jellegéből fakadóan, de mégis én kellettem, mert helyben sokan ismernek és szeretnek /de miért?/ több tiz éve már.

Nagyon háborog a lelkem, de még mindig az munkál bennem, hogy segitenem kell, és ha ezt elvállaltam, ha bele halok is állnom kell a szavamat. A másik meggyöződésem, hogy ezért is 1x benyujtják a számlát, mert mindenért fizetni kell.

És valójában minden tettünk, minket minősít és nem azt aki elszenvedi.

Napsugár!

Érdekes szitukat produkál az élet. Gondolom, h ebben a felállásban jóbb a viszonyotok.
De ettől függetlenül nem írigyellek.
 
Figyeljetek Csajok!

Akárhogy figyelek, skubizom a sorokat, én ezt az "index" dolgot nem értem. Valaki felhomályosítana, hogy mi ez? Mire való? Hol van? Hogy kell használni?

Egyszóval: totál köd veszi körül ezt az egészet.:5: Köszi.
 
manyo72 írta:
Sziasztok,
Úgy látszik, nem csak a bökögetés köt össze minket:-(
Porckorongsérvről én is be tudok számolni, bár csak ápolónőként...
AZURAMnak már volt kettő műtétje, mindkettő egymás melletti csigolyán. Az elsőt akkor tudtuk meg hogy egyáltalán ott van (mármint a sérv), amikor a bal lábfeje már bénult. Igaz, ekkor rohammentő jött érte, és azonnali, életmentő műtét volt. A második rá két évre, ekkor sorvadt a bal combja...
És tavaly januárban ismét kiszakadt a sérv, igaz ekkor nem produkált ilyn rémisztő tüneteket, "csak" az iszonyatos fájdalmat. Ekkor hála Istennek megúsztuk egy infúziókúrával, és nem kellett megműteni.
Szóval, én ezeket asszisztáltam végig, lelkierőt adva, nem rettegve...(legalábbis ezt mutattam). Nagyon nehéz időszak volt mindhárom, de (és ezért írtam a pozitív gondolatokat korábban) NAGYON FONTOS A POZITÍV HOZZÁÁLLÁS. Ha a harmadik akciónál én is elhagyom magam úgy, mint a férjem, akkor valószínűleg ismét megműtik, de akkor már vasalták volna neki is a gerincét. Merthogy ő már erre készült lelkileg. De mivel nem hagytam, hogy belesüppedjen ebbe, így sikerült műtét nélkül megúsznunk. Azóta minden reggelt gyógytornával kezd, és így egész szépen eléldegélünk. Bár az is igaz, hogy Ő csak a két saját tojását cipelheti, mást már nem.

Szóval, fel a fejjel, mert ha úgy álltok hozzá, akkor nem válik minden annyira rosszá, mint ahogy az első pillanatban tűnik.

Más téma:
Mi van a Toszkána SAL-lal? Megnyílt, vagy nem is lesz?

Puszi mindenkinek,
Adri
Kattints a kibontásához...

Szia!

Hát tényleg összeköt itt bennünket sok minden a kézimunkán kivül.
Mond meg a férjednek,hogy fel a fejjel. Nálunk a férjem tartotta bennem a lelket. Az első gerinc mütét még nem volt egy nagy téma,csak az ember aktív dolgozóból rokkant lett,a második már rázósabb volt,meg kész tények elé állitották az embert,vagy bénult láb lesz,vagy újra a mütő. Túléltük,láb megmaradt,csak súlyosabb egyéniség lettem a titántól,és 7 évig bottal jártam. Közben,hogy ne unatkozunk jöttek mindenféle szörnyű rohamok,aztán kiderült,hogy egy kis szövödmény,epilepsziás lettem. Na ez nagyon szép életformát eredményez,mert úgye nem normális,amit gyógyszerrel be lehet állitani,hanem extrém,én kis különc:)
Azért hogy csak ne ott legyen gond,kar lefagy,3 hónapig félig ülve nem aludtam.Újra mütő,kikapják,szétszakitanak mindent,na oda se megyek többet.
Na azért semmi sem múlik,jöttek ismét a panaszok,zsibbadás,nagy fájdalom...,megint cammogunk a mütőbe:(,no itt már kicsit nagyon ki voltam akadva. Titán ki,csontkinővés,idegek feltekeredve,doki idegbajos volt,hátha elvágja...... Na nem vágta el,láb nem lett béna,ezt is túléltük,csak egyszer kellett mütét közben újraéleszteni.

A lényeg,hogy szegény párom tartotta bennem a lelket,ha Őkiss nem lett volna nem tudtam volna végigcsinálni.
Igen poztivan kell hozzáállni!!!
 
Katalin/Anyoka írta:
Sziasztok!

Köszönöm az együttérzésteketkiss

Tegnap hív a fiam:"Anyu haza kellene jönnöd, mert a korház várja Dollyt."
Éppen egyik ügyfelem kocsijában ültem amikor a telefon ért. A Hölgy azonnal felajánlotta, h hazavisz.

Dollykát plédre, be az autóba, indulnán amikor végre a főnököm felveszi a telefont. Csak annyit mondtam, hogy segitség kellene, mert a kutyával most tartunk a korház felé. Ott segitek kivenni és máris megyek vissza az irodába.

A válasza:"Na jó igyekezz vissza, mert ez itt nem szokás."
Teszem hozzá, hogy a férje lelkész. Kéznél lenne mindjárt aki felüti neki a bibliát, mondjuk a felebaráti szeretet passzusánál.

Amikor hazaértem Dollyhoz, szerintem engem várhatott meg, mert ahogy fordítottuk a plédre is monológszerüen mondott valamit. Nem úgy és nem olyan szóközökkel mint napokon át, hanem folyamatosan némi hangsúllyal. A korháznál kinyítottam az ajtot és láttam, már elment.

Lezárult egy kórszak mert Ő volt a hármas utolsó tagja.
Volt egy berni fiú akit ügyfelemtől kaptam amikor gyászba borultam Lord miatt mert a szomszéd lefújta. Szóval Apollon négy hetesen került hozzánk, néhány hónap mulva a kertünk végében találtunk 4 ujszülött nyivákoló kiskutyát. Közölük egy élte túl Lady, Őt a 3. alom után ivartalanitani kellett, mert nem értett a gyereknevelkéshez, pl a kölyköket nem tudta vinni, csak az orrával lökdösve görgetni. A mütétje után Apollo másik csaj után nézezz minden tüzeléskor, ennek eredménye a kerités csinálások.
Mivel Apollo Ladyhez nagyon hűséges, itthonülő volt, gondoltam megoldom a sexuális életét, ha veszek berni lányt. Így lett Dollyka. Akiről hamar kiderült, hogy hormonzavaros és soha nem lehet gyereke. Így aztán maradt Ő is és a kerítés javitások évi 2x-i alkalommal.

És most sorban fekszenek egymás mellett.

Ennyi töretént. Egyben bízom, hogy legalább annyi jót tudtunk mi is adni nekik mint amennyit mi kaptunk tölük.

Este mondtam Csimutámnak, hogy a jövőheti nyaralásuk után megyünk menhelyre 2 kutyusért. A felesége húzza a száját, mert a kölykökröl gondoskodni kell, meg foglalkozni és különben is. Mondjuk az nem zavar, ha mindkettő úgy fogja utálni őt mint a hármas csapat. Apollo azt megcsinálta, hogy amikor a Beni polyás volt és jöttek hozzám ellökdöste a babakocsitól. Sőt még a Csimutám mellől is eltólta....... hát igen a kutya megérzi.

Nagy a csörömpölés bennem, összetört valami.

Hát ennyi a történet.

Nem jajongok tovább, hiszen Mindannyian átéltetek négylábu barát elveszítését.

Pár napja figyelmetlen vagyok, de pótolom rövidesen az olvasásotokat. Minden figyelmemet Dollyka kötötte le.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

Megyek bekukk néhány helyre aztán megyek dolgozni, bár azis lehet, hogy már nincs is munkahelyem. Nem elég, hogy szembe megyek a nálunkneszokással, még délután a másik irodában dolgozó kollégámta is rámertem szólni, hogy ne kiabáljon, erre lecseszte a telefont. Micsoda függelemsértésekbe tudok keveredni...... nemis értem. De ez már másik történet.

Tényleg: Nektek milyen súlyos kalandotok volt munkahelyen?
Kattints a kibontásához...

Anyóka Drága!

Részvétem a kutyusod miatt,tudom milyen nehéz.
 
Kipling!
Nagyon szépen köszömkiss


2 hét mulva megyek 2 fiú kutyusért, ennek ürügyén gondoltam, hogy a keresztelést veletek ejteném meg. Szóval milyen neveket ajánlotok?
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Hasonló témák

Melitta
Hírek “A trauma hatása, hogy lekapcsolódunk saját magunkról”
Válaszok
3
Olvasás
931
hirlevelem
hirlevelem
StoicCaveman
  • Lezárva
Sztoikusok topikja
Válaszok
1
Olvasás
2K
StoicCaveman
StoicCaveman
Melitta
A holokauszt áldozatainak és túlélőinek utódai
Válaszok
3
Olvasás
4K
Melitta
Melitta
Melitta
Ne rettegj, a jövőt nem lehet megállítani! – Mire jó a mesterséges intelligencia?
Válaszok
3
Olvasás
3K
ladybug7spots
ladybug7spots
Mrhacker
Összefogás
Válaszok
10
Olvasás
2K
Németh Lázó
Németh Lázó
Oldal tetejére