Gyógypedagógusoknak, logopédusoknak, szülőknek..

Sziasztok!
Most végeztem tan. ak. és pszichoped. szakon és most kezdtem dolgozni. Szakvéleményről lenne kérdésem, hol vannak azok az IQ határok, amikor még BTM-es lehet egy gyerek, illetve, amikor már szakértői bizottsághoz kell utalni? Nekem ez kicsit össze van kavarodva...

Brozzi vagyok
Svédben élek és gyógypedagogus vagyok. Alternativ kommunikaciot tanitok autism diagnozussal levö gyerekeknek. PECS -The Picture Exchange Communication System - nek hivják a mocertant. Ismeritek?

Gunnar Kylén egy nagy kutató volt svédben. Ö uj mérést hozott létre az IQ vel páruzamossan a szellemi fogyatékosok számára. Jane Piaget teoriajára épitve uj mérési teoriakat alkotott mi ezt használjuk Svédbe.
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype>
<v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape style="WIDTH: 5in; HEIGHT: 270.75pt" id=_x0000_i1025 ole="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\FAMAND~1\LOKALA~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.emz" o:title=""></v:imagedata></v:shape>

Szerbusztok! Továbbképzésre járok és egy logopédiai esetleírásra lenne szükségem egy dolgozathoz. (Nincs közöm a logopédiához sajnos).
Kérem aki tud segítsen! Köszönöm.

Kati23 írta:

Sziasztok!
Most végeztem tan. ak. és pszichoped. szakon és most kezdtem dolgozni. Szakvéleményről lenne kérdésem, hol vannak azok az IQ határok, amikor még BTM-es lehet egy gyerek, illetve, amikor már szakértői bizottsághoz kell utalni? Nekem ez kicsit össze van kavarodva...

Kattints a kibontásához...

Szia,

Épp mostanában beszéltem erről egy nev.tan.-ban dolgozó kolléganővel, mert egy 3 diszes gyereknek BTM-es szakvéleményt adtak. Az alábbiakat mondta: a gyereket diszlexiára, diszkalkuliára vizsgálják, és persze csinálnak IQ tesztet is. Amennyiben diszesnek bizonyul (a standard vizsgálatok alapján), de megítélésük szerint nem súlyos, akkor ők adják ki a szakvéleményt, de csak BTM-re adhatják (ez azt jelenti, hogy ez alapján felmenthető a gyerek, és elvileg fejlesztés is jár neki az iskolában. Állami támogatást ehhez viszont nem kap az iskola.) Ha súlyosnak ítélik, akkor továbbküldik a Szakértői Bizottsághoz, mert SNI státuszt csak ők adhatnak. Viszont sok esetben ezt nem teszik meg, mert akkor az pénzbe kerülne az államnak, hiszen a fejkvóta csak az SNI-re jár, BTM-re nem. Maradnak tehát az elvileg SNI-s, gyakorlatban pedig pénz hiányában BTM-esnek minősíttett gyerekek.

Remélem segíthettem
szia, mnelli

Nem annyira idevágó, de annyira borzasztó ez az óriási kavar a szakértőikkel.. Igazából az lenne talán a legfontosabb, hogy egy kötelező standard tesztsorozat lenne, amit mindenhol (nevtan, szakértői) használnának. Annyira gáz, hogy mindenhol mással mérnek, a legjobb az IQ szint kérdése. Láttam olyan papírokat, ahol a gyerek Apgarja mindig más volt!
Nem csoda, ha bárki összekavarodik!!

Ha valakinek meglenne a Gémvarázslat c. könyv légyszíves tegye fel. Vagy a Csoszogó mert abból az a két oldal ami fent van is jól használható.

Üdvözlet
Föl tudnád tenni mégegyszer a Jól hallom, jól mondom teljes sorozatot. Az irja a fájl nem létezik. Nagyon jó kis sorozat, és nagy szükségem lenne rá. Köszönöm

Figyelemzavar hiperaktivitás<O</O
<O</O
A figyelemzavar-hiperakivitás gyakran más egyéb eltéréssel, betegséggel társul, melyek jelentős mértékben befolyásolják a hosszú távú kilátásokat. <O</O
Gyakran találkozunk oppozíciós, vagy antiszociális viselkedés sajátosságokkal már kisgyermek korban. Az oppozíciós magatartásmintázatot mutató gyermekek folyamatosan „harcban” állnak a felnőttekkel, nyíltan szembefordulnak az elvárásokkal, folyamatosan ellenkeznek, öntörvényűek. Az antiszociális viselkedés ezen túl olyan sajátosságokat jelent, amikor a gyermek nem egyszerűen semmibe veszi a közösség szabályait, hanem provokálja környezetét, figyelmen kívül hagyja mások igényeit, jogait, lehetetlenné téve a közös munkát.<O</O
Hogyan viselkedik a gyerek?<O</O
A sorozatos, közösségben szerzett kudarcok, kirekesztettség érzése miatt gyakran alakul ki következményesen depresszió, szorongásos állapotok. Ezen állapotok tünetei eltérnek a felnőttkori jellegzetességektől. Leggyakrabban a gyerekek agresszív megnyilvánulásai, súlyos és gyakori konfliktusai hívják fel a bajra a figyelmet. Ezek a gyerekek folyamatos készenlétben vannak, hogy megvédjék magukat, sértődékenyek, ingerlékenyek, nyugtalanok.<O</O
Sok esetben ezen eltérés mellett a gyermek akaratlanul hangokat ad (köhécsel, krákog, kiabál, vagy szavakat mond), vagy mozdulatokat tesz (pislog, grimaszol, vállát rángatja, stb.), tikzavarral küzd.<O</O
Ami társuló probléma lehet:<O</O
Jelentősen befolyásolják a prognózist a társuló részképesség-zavarok, tanulási nehézségek, nyelv és a beszédfejlődés eltérései. A társuló elérések feltérképezése elengedhetetlen, mivel ezek korrekt ellátása nélkül nem lehet érdemben javítani a gyerekek életminőségén.<O</O
<O</O
Kognitív viselkedés terápia, felvilágosítás<O</O
A hiperkinetikus zavarral küzdő gyerekek számára a szociális készségek tanulása, a konfliktusok kezelése, az indulatok kontrollálása, gyakran az akadémiai készségek gyakorlása is jelentős nehézségekbe ütközik. Amennyiben sikerül megfelelően segítő, fejlesztő környezetet biztosítani számukra, viselkedésük jelentősen rendezettebbé, harmonikusabbá válik.<O</O
A kognitív viselkedés terápia során a gyerekek konzekvens, világos elvárásokra támaszkodhatnak, viselkedésükről folyamatos visszajelzést kapnak. A módszer nagy hangsúlyt fektet a fejlődésre, lépésről lépésre tanítja a gyermekeket azokra a készségekre, melyekkel hatékonyan javul önkontrolljuk, épül önértékelésük, erősödik önbizalmuk.
A helyes viselkedésre adott konzekvens pozitív megerősítők, valamint a helytelen viselkedést követő negatív konzekvenciák tudatos alkalmazása nagymértékben elősegíti a kívánt viselkedés gyakorlását, szokássá való megerősödését.<O</O
A terápia fontos eleme a gyerekek felvilágosítása, önértékelésének, önkontrolljának fejlesztése, az eredményes kortárskapcsolatokhoz szükséges készségek erősítése. A kórházi helyzetben történő terápia csoportos jellege igen fontos tényező. A gyerekek a helyes viselkedés, az új megküzdő készségek gyakorlásában folyamatosan visszajelzéseket kapnak, melyek révén egymással jó értelemben versengő helyzetbe kerülnek, egymásnak mintát adnak, egyre inkább segítik társaikat a haladásban, a fejlődésben. Megtapasztalják, hogy képesek együttműködni a felnőttekkel, társaikkal, és kivívni elismerésüket. A tudatosan alkalmazott pozitív megerősítők segítségével átélt sikerélmény sok nehézségen segíti át őket, jelentősen fokozza a gyerekek motivációját a viselkedés korrekciójában.
<O</OSzülő tájékoztatása, szülőtréning<O</O


A kognitív-viselkedés terápia során elért eredmények megőrzése, növelése érdekében elengedhetetlen a szülők bevonása a terápia folyamatába. A felvilágosítás során a szülők számára világossá válik, hogy a mindennapos problémák hátterében egy alapvető, markáns nehézség áll. Ez a sajátosság a figyelemzavar-hiperaktivitás. <O</O

• Megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül, gyermekük sajátos működése, viszonyulása egy temperamentum sajátosság. <O</O
• Olyan szülők, szakemberek körében beszélhetnek gondjaikról, akik megértik őket, segítségre számíthatnak.<O</O
• Pontos képet kapnak a „bizonyítottan eredményes” kezelési lehetőségekről, ezek alkalmazásának kérdéseiről. <O</O
• Olyan kérdéseket is feltehetnek, melyekről azt gondolják, csak saját helyzetükben jelentenek problémát. <O</O
• A beszélgetés során megtapasztalják, hogy nehézségeik nem specifikusak, segítségre számíthatnak szülőtársaik részéről. <O</O

A szülőtréning célja, hogy a szülőket felvértezzük a módszer eszközeivel, abból a célból, hogy a terápiás munkát képesek legyenek folytatni. <O</O
A program legfontosabb célja a szülők nevelési attitűdjének átformálása. A konzekvens szülői környezet, a pozitív és negatív megerősítők tudatos alkalmazása, a gyerekek fejlődésére, erőfeszítésére koncentráló attitűd jelentősen javítja a szülő-gyerek kapcsolat minőségét. A szülők bevonásával a gyerekek új készségei tovább erősíthetők, szokássá tehetők. Ezáltal viselkedésük tartósan rendezettebbé válik, kapcsolataik javulnak.<O</O
A gyerekek kognitív viselkedés terápiás programja, illetve a szülőtréning nemcsak a gyerekek, hanem szüleik, illetve családjuk életminőségét is jelentősen javítja. A program során, illetve azt követően a szülők arról számolnak be, hogy jóval több időt töltenek gyerekeikkel, többet játszanak, s azt együtt töltött idő sokkal kellemesebb, harmonikusabb számukra.<O</O

Tanárok tájékoztatása, tanári tréning<O</O
A gyerekek viselkedési sajátosságai az oktatásban, az óvodai csoportban, vagy az osztályteremben nagy kihívás a pedagógusok számára. Számtalan esetben nagyszerű, felkészült pedagógusok segítik a gyerekek fejlődését. Az eltérés ismerete, illetve a beavatkozás lehetőségeinek alkalmazása azonban esetleges a mai oktatási rendszerben. Ezért rendkívül fontosnak tarjuk, a konzultációs lehetőségek biztosítását a pedagógusok számára. Ennek formái az egyedi esetkonzultáció, a csoportos tanári tréningek, akkreditált továbbképzések.<O</O
Az egyedi esetkonzultáció során egy adott, bajba került gyermek szülei, pedagógusai, esetleg az iskola igazgatója, iskolapszichológus, némely esetben az iskola gyermekvédelmi felelőse, valamint gyermekpszichiáter vesz részt. Célja a gyermek speciális szükségleteinek feltérképezése, a tennivalók megbeszélése, közös „terápiás” stratégia megalkotása.<O</O
Csoportos tanári tréningeken egy adott kórházi terápiás csoportba felvett gyermekek pedagógusai vesznek részt. Jelenleg ez nyitott szülőkonzultáció formájában működik. Nagy előnye, hogy a gyermek nehézségei miatt gyakran egymásnak feszülő szülőknek és pedagógusoknak alkalmuk van a másik szemszögéből látni a problémát, megérteni azt. Közösen gondolkodnak a gyermek gondjairól, az előrelépés, a megoldás lehetőségeiről, egyenrangú félként képesek beszélgetni a felmerülő nehézségekről.
Egyre több akkreditált továbbképzés foglalkozik a hiperaktivitással is. Ezek egy része stratégiai eszközöket is nyújt, tanít a nehéz helyzetek kezelésére. A csoportban is alkalmazható világos, konzekvens szabályok tanítása, a tudatosan alkalmazott pozitív és negatív megerősítők alkalmazása, az önkontroll készségek gyakorlása, az indulat- és a konfliktuskezelés eszközeinek ismerete nagy segítséget jelentenek a mindennapi pedagógiai munkában.<O</O
Mindezek mellett az oktatási rendszer megújítása elengedhetetlen feladat. A magas gyermeklétszám, a szigorú, a gyerekek fejlődési sajátosságait figyelmen kívül hagyó követelmény rendszer, a feltételek elemi hiánya rendkívül nehéz helyzetben sodorja a gyerekeket és az őket tanító pedagógusokat egyaránt.<O</O
(Dr. Farkas Margit leírásai alapján ).<O</O

Képességfejlesztés<O</O
A hiperkinetikus és magatartás-zavaros gyermekekről általánosságban elmondható, hogy a fejlesztendő képességek közül kiemelten szükséges a mozgáskoordináció, a lateralizáció, az auditív és vizuális észlelés fejlesztése, de mindig szem előtt kell tartanunk az egyéni eltéréseket.<O</O

Ezt folytatom, ha segítséget kapok abban, hogyan kell fájlt csatolni.
Sziasztok, köszi!

Minden, ami gyógypedagógia

Sziasztok!
Szeretnék egy olyan topikot, ami a gyógypedagógia minden területét felöleli. Találja meg a kérdéseire a választ a Szülő, a Szakember és a Többségi pedagógus egyaránt.
Segítsünk egymásnak!
kiss

Az alap felállás:
A tanulási nehézség felismerése és kezelése
Jogszabályi hátterek<O</O
§Kt. 10.§ (3) a/: a gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön<O</O
§Kt. 30.§ : különleges gondozáshoz való jog<O</O

§SNI Kt. 121 § (1) 28.→ szakértői bizottság<O</O
SNI a) – enyhe értelmi fogyatékosság és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége → habilitáció, rehabilitációs foglalkozások<O</O
SNI b) – a megismerő funkciók…organikus okra nem visszavezethető rendellenessége – iskolai fejlesztő foglalkozásra jogosultak<O</O
Kt.35.§ (4)„Az iskolai fejlesztő foglalkozásoknak…./Kt. 52.§(6)b)/ meghatározott időkeretben történő megszervezéséért (15%) a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős.” <O</O<O</O
§BTM → nevelési tanácsadó → iskola 52.§ (11) c)<O</O<O</O
fejlesztő foglalkozások egyéni, kiscsoportos foglalkozások <O</O

§statisztikában jelezni kell<O</O
§naplóban → 11/1994 MKM r. 4. sz. melléklet tanügyi nyilvántartások<O</O
„Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.”<O</O
<O></O>

Nevelési tanácsadó<O</O
Øállapotdiagnosztika:<O</O
pszichológiai-pedagógiai vizsgálat<O</O
Øfolyamatdiagnosztika:<O</O
pszichológiai-pedagógia terápia, kontrollvizsgálat<O</O
Ødifferenciáldiagnosztika:<O</O
BTM – továbbküldés SZB

A szakértői vizsgálat 6. osztály január 31-ig szükség szerint bármikor, később az iskola igazgatójának egyetértésével március 31. 14/1994. MKM r. 13 §.)<O></O>
§pedagógus <O></O>
1993 évi LXXIX. közoktatási törvény13.§ (alapján szülői jog a pedagógiai szolgáltatás igénybevétele. A szülő akkor köteles megjeleni a nevelési tanácsadáson (vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson), ha a tanulóval foglalkozó pedagógus kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
14/1994 MKM r. 12. § (3)<O></O>
§„Ha közoktatási intézmény….megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége vagy enyhe értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén a nevelési-oktatási intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került…..” <O></O>
<O></O>
17.§ (2) (14/1994…)<O></O>
§„Ha a tanuló az általános iskola második évfolyamát sikeresen befejezte, … csak akkor helyezhető át, ha az értelmi fogyatékosság tényét a megelőző vizsgálatok során addig az időpontig nem sikerült egyértelműen megállapítani, illetőleg az értelmi fogyatékosság ezt követően következett be.” <O></O>
<O></O>

qszakértői vizsgálat<O</O
3.sz. melléklet (14/1994…):<O</O
2.:„….a szakértői javaslat elkészítését a szülő december 15-ig kérheti, illetve a szülőnek december 15-ig javasolható, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton. ….”<O</O
kontroll vizsgálat - a tanév elején jelezni kell<O</O
qnevelési tanácsadó vizsgálata<O</O
•részben folyamatos, de .................<O</O
•értékelés alóli mentesség: január 31. <O</O
•kontroll vizsgálat : október 15 (csak a névsor)<O</O
<O</O

§szakvéleménnyel érkezik – btm – <O</O
§17/2008 OKM r. 8.§ (5)
Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról<O</O
„…a tanulók eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése érdekében 2008. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, ill. az iskolai tapasztalatok alapján az szükséges

Sajátos nevelési igényű tanulók definíciója megváltozott

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2011.
szeptember 1-jétől életbe lépő módosítása alapján a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló definíciója megváltozott:

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések
„121. § (1) E törvény alkalmazásában…
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló,
aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd.

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.”

Kikerült az organikus okokra vissza vezethető vagy organikus okokra nem vissza vezethető.