Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhő alatt. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!" [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná! [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!" [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri: [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba, [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Mátraalján, falu szélén
lakik az öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle[/FONT]!