Sci-fi világa

xanadu69 · 2025 Október 28

setni írta:
1988. május 8-án hunyt el Robert Heinlein (Robert Anson Heinlein) amerikai sci-fi-író, a hard science fiction egyik legnépszerűbb, legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb írója volt. Széles körben elfogadhatóvá tette a tudományos és a műszaki témákat – ami keveseknek sikerült –, és segített a műfaj irodalmi színvonalának emelésében. Ő volt az első író, akinek – az 1940-es években – sikerült betörnie leplezetlenül sci-fi témájú művekkel olyan népszerű magazinokba, mint a Saturday Evening Post. Az első írók közt volt, akiknek sikerült bestseller sci-fi regényt írnia. Mindezekre utal az is, hogy Heinleint, Isaac Asimovot és Arthur C. Clarke-ot a science fiction „nagy hármasaként” tartják számon.
Első novellája, az Életvonal 1939-ben jelent meg, az Astounding magazin hasábjain. Rövid időn belül a „társadalmi” sci-fi irányvonalát követő új mozgalom egyik vezéralakjává vált. A második világháború alatt repülési mérnökként dolgozott a haditengerészetnél, ő toborozta Isaac Asimovot és L. Sprague de Campet is, hogy a philadephiai hadihajógyárban dolgozzanak.
az 1959-es Csillagközi inváziót azonban a Scribner kiadó szerkesztőbizottsága visszadobta a regény ellentmondásosságára hivatkozva. Ezek után Heinlein úgy érezte, felszabadult a gyermekírói skatulyából, s elkezdte írni a „saját dolgom, a saját módomon”, publikálva egy sor könyvet – beleértve leghíresebb műveit, az Angyali üdvözletet („Stranger in a Strange Land”, 1961) és a A Hold börtönébent („The Moon Is a Harsh Mistress”, 1966) is –, melyekkel újrafestette a sci-fi határait.
Csatolás megtekintése 2061874
(számomra elég felejthetőek a művei, túl írtaknak érzem)

Robert Heinlein 1959-s könyve alapján lett a 1997-es Starship Troopers játékfilm. A könyv és a film drámaian eltér egymástól, mind tartalmában, mind hangnemében.

A könyv és a film filozófiailag szinte 180 fokkal ellentétes üzenetet hordoz. Heinlein regénye sokkal őszintébb pro-katonai üzenettel bír, míg a film viccnek szánt szatíra a fasiszta authoritarianizmusról (talán jól írtam le). Paul Verhoeven rendező olvasott ugyan pár oldalt, de unalmasnak találta a könyvet, feladta, és csak a felszínes elemeket (neveket, intézményeket, helyszíneket) vette át.
Verhoeven azt mondta: "Csinálok egy tökéletes fasiszta világot: mindenki gyönyörű, minden fényes, nagy fegyverek és fancy hajók vannak, de csak rovarok ölésére jó!"

Ami a grafikus ábrázolást illeti: a könyvben a harci akciók csak kis szerepet játszanak - több mint fele a történetnek Rico kiképzéséről szól, részletesen bemutatva útját az újoncból veterán katonává. A könyv sokkal inkább filozófiai fejtegetésekről, erkölcsi kérdésekről és politikai elméletről szól, mint véres csatákról.
A filmben viszont fordított az arány: kevesebb mint 20 percet töltenek kiképzéssel, és több mint egy órát háborúval az Arachnidák ellen, ráadásul rendkívül grafikus, véres jelenetekkel - ami távol áll Heinlein 1959-es regényének tónusától.
Érdekes adalék, hogy Heinlein özvegye annyira felháborodott a végterméken, hogy Robert nevét kivétette a stáblistából.

setni · 2025 Október 29

Cthulhu Art by guangyangart (IG)

setni · 2025 November 4

A 2025 évi Monolit-díj döntőjébe került regények:

Csák Viktor: Silent Zone (csakviktor.hu – Writing Systems Kft, 2023)
Brandon Hackett: Felfalt kozmosz (Agave, 2023)
Nemere István – Képes Gábor: Ház a kráter szélén (olvasoterem.hu, 2024)
Michael Walden: Százezer mérföld (Metropolis Media, 2024)

A hivatalos eredményhirdetésre a HungaroConon kerül sor 2025. november 15-én.

setni · Szerda, 13:17

Leslie L. Lawrence vadonatúj története, a Menekülés Egyiptomból és ennek az előzménye, az 1988-as hatalmas sikerű, új köntösbe bújtatott Üvöltő Bika című regénye új kiadásban!

setni · Vasárnap, 10:29

Clive Barker és a cenobiták a Hellraiser című filmből.
Ezek a dimenzión kívüli, látszólag démoni lények, akik elsősorban Barker műveiben jelennek meg, az 1986-os 'The Hellbound Heart' című novellában tűntek fel először, majd a folytatásban, a 'The Scarlet Gospelsben', a Hellraiser filmekben és a 1987 és 2017 között megjelent képregényekben is fontos szerepet kaptak.
Az 1987-es 'Weaveworld' című regényben csak mellékesen említik őket, illetve ott vannak a Barker által engedélyezett, de nem általa írt prózai történetekben is, mint például a Paul Kane és Marie O'Regan által jegyzett 'Hellbound Hearts' antológiában, a 'Hellraiser: The Toll' című novellában (amelynek cselekményét Barker írta, szövegét pedig Mark Alan Miller jegyzi) és a Paul Kane által írt 'Sherlock Holmes and the Servants of Hell' című regényben.
A cenobiták közül kulturális szempontból a legjelentősebb, az eredeti novellában névtelen, de az első filmet követően már „Pinhead” becenéven ismert karakter, akit a 'The Scarlet Gospels' című műben Barker „The Hell Priest” (A pokol papja) névvel illetetett.

xanadu69 · Vasárnap, 11:09

setni írta:
Clive Barker és a cenobiták a Hellraiser című filmből.
Csatolás megtekintése 2084862

Tudtad, hogy a Hellraiser ikonikus varázslatos dobozának animációs jeleneteit egyetlen hétvége alatt kézzel rakták össze , mert elfogyott a pénz?

Szóval, az eredeti filmet 1987-ben készítették nagyjából 1 millió dollárból, és mikor rájöttek a forgatás végén, hogy nincs pénzük a varázslatos doboz animációs jeleneteit profin megcsináltatni, Barker és egy görög srác egyetlen hétvége alatt besörözve állították össze kézzel. És szerintem pont ezért lett olyan jó!

Barker azért vágott bele a rendezésbe, mert annyira idegesítette, hogy más rendezők tönkretették az ő írásait korábbi filmekben (Undervorld 1985, Rawhead Rex 1986).

A Pinhead figura is érdekes. A Hellbound Heart című regényben Butterball volt a főgonosz, Pinhead csak mellékszereplő volt. És amikor Barker megírta a forgatókönyvet, a producerek azt akarták, hogy Pinhead vicceket mondjon, mint Freddy Krueger, vagy legyen néma, mint Jason. De Barker ragaszkodott ahhoz, hogy Christopher Lee Drakulájához hasonlóan intelligensen és artikuláltan beszélő gonosz legyen.

És a Cenobiták dizájnját Barker a punk stílus, a katolicizmus, és az amszterdami meg New York-i S&M klubok inspirálták.

Elég ütős kombó, nem?

Végül még egy fun fact: Roger Ebert, a híres kritikus fél csillagot adott rá négyből, és azt írta, hogy "ez egy stílus, humor és ok nélküli film". Azóta kultklasszikus lett.

setni · Vasárnap, 20:11

merlynthewizard · Vasárnap, 20:17

setni írta:
Csatolás megtekintése 2084918

város

setni · Vasárnap, 20:23

merlynthewizard írta:
város

Igen az!!

xanadu69 · Tegnap 05:38-kor

Előre elnézést kérek, hogy most is úgy kezdek bele írásomba mint az előbbibe (a "Tudtad, hogy" stílusban), de csak szeretném megosztani veletek azt aminek még anno utánanéztem.
Tudtad, hogy

az Arnoldos Running Man annyira más, mint King regénye, hogy maga Stephen King követelte: ne használják a nevét a film marketingjében?
Szóval, King 1982-ben Richard Bachman álnéven adta ki a regényt, és állítólag egy hét alatt megírta - ami nála rekord gyorsaság! És aztán jött Arnold 1987-ben, és... nos, készítettek belőle egy teljesen más filmet.
Ahogy egyik kritikus fogalmazott: "Arnold Schwarzenegger mindaz, ami King főhősei sosem voltak".

Esetleges spoiler következik azoknak akik a regényt nem olvasták, és a 1987-es filmet sem nézték.

SPOILER kezdete:
A regényben Ben Richards egy kétségbeesett hétköznapi ember, aki azért jelentkezik a showba, hogy gyógyszert vehessen beteg lányának. A filmben Arnold egy volt helikopterpilóta rendőr, akit egy mészárlással vádolnak hamisan, amit ő megtagadott végrehajtani.

De a legjobb rész: King regényében a játék egy egy hónapos, világméretű emberüldözés. Richards egy 12 órás előnyt kap, és bármerre mehet a világon, miközben profi bérgyilkosok ("Vadászok") üldözik, és bármelyik civil beköpheti őt egy pénzjutalomért. A filmben viszont ez néhány órás show egy hatalmas TV-stúdióban, gladiátorzónákkal. És a "vadászok"? Olyan elnevezéseket kaptak, mint Dynamo, Fireball vagy Captain Freedom, színes spandexben, mintha profi pankrátorok és képregénygonoszok keverékei lennének.

És perché Arnold-filmről van szó, kellett egy romantikus szál is - amit King regényében természetesen nem találsz.
A végkifejlet is totál más: a regény sötét és nihilista, míg a film optimista, tömegfelkeléshez vezető happy end, ahol Arnold túléli, leleplezi a hazugságokat, és még a csajt is megkapja.
SPOILER vége.

King annyira nem volt megelégedve, hogy követelte: ne használják a nevét a film marketingjében - bár ebben az esetben nem kellett pert indítania, mint a Gyepnyíró embernél. Egyszerűen túl messze ment a változtatás!

Ismerve Edgar Wright stílusát, nagyon remélem, hogy az idei Running Man ütős lesz, és valamelyest közelebb lesz King regényéhez.

setni · Tegnap 07:49-kor

xanadu69 írta:
Előre elnézést kérek, hogy most is úgy kezdek bele írásomba mint az előbbibe (a "Tudtad, hogy" stílusban), de csak szeretném megosztani veletek azt aminek még anno utánanéztem.
Tudtad, hogy az Arnoldos Running Man annyira más, mint King regénye, hogy maga Stephen King követelte: ne használják a nevét a film marketingjében?
Szóval, King 1982-ben Richard Bachman álnéven adta ki a regényt, és állítólag egy hét alatt megírta - ami nála rekord gyorsaság! És aztán jött Arnold 1987-ben, és... nos, készítettek belőle egy teljesen más filmet.
Ahogy egyik kritikus fogalmazott: "Arnold Schwarzenegger mindaz, ami King főhősei sosem voltak".

Esetleges spoiler következik azoknak akik a regényt nem olvasták, és a 1987-es filmet sem nézték.

SPOILER kezdete:
A regényben Ben Richards egy kétségbeesett hétköznapi ember, aki azért jelentkezik a showba, hogy gyógyszert vehessen beteg lányának. A filmben Arnold egy volt helikopterpilóta rendőr, akit egy mészárlással vádolnak hamisan, amit ő megtagadott végrehajtani.

De a legjobb rész: King regényében a játék egy egy hónapos, világméretű emberüldözés. Richards egy 12 órás előnyt kap, és bármerre mehet a világon, miközben profi bérgyilkosok ("Vadászok") üldözik, és bármelyik civil beköpheti őt egy pénzjutalomért. A filmben viszont ez néhány órás show egy hatalmas TV-stúdióban, gladiátorzónákkal. És a "vadászok"? Olyan elnevezéseket kaptak, mint Dynamo, Fireball vagy Captain Freedom, színes spandexben, mintha profi pankrátorok és képregénygonoszok keverékei lennének.

És perché Arnold-filmről van szó, kellett egy romantikus szál is - amit King regényében természetesen nem találsz.
A végkifejlet is totál más: a regény sötét és nihilista, míg a film optimista, tömegfelkeléshez vezető happy end, ahol Arnold túléli, leleplezi a hazugságokat, és még a csajt is megkapja.
SPOILER vége.

King annyira nem volt megelégedve, hogy követelte: ne használják a nevét a film marketingjében - bár ebben az esetben nem kellett pert indítania, mint a Gyepnyíró embernél. Egyszerűen túl messze ment a változtatás!

Ismerve Edgar Wright stílusát, nagyon remélem, hogy az idei Running Man ütős lesz, és valamelyest közelebb lesz King regényéhez.

Ez inkább egy Arnold film a '80-as évekből. Vérben és akcióban tocsogó. Ezért leszek én is kíváncsi hogy mit hoz ki belőle egy új nézőpont.

xanadu69 · Ma 09:52 -kor

Az Andromeda törzs egy olyan sci-fi, amit ma is tisztelni kell, pedig 1971-ben készült, jóval a mostani időkben már megszokott szemzsibbasztó effektusokkal hemzsegő filmek előtt.

Michael Crichton 1969-ben írta meg a regényt, ami az első könyve volt, amit saját neve alatt adott ki. Szóval még azelőtt készült, mielőtt az orvosi egyetem után megírta volna a későbbi nagy sikereit!

Robert Wise rendező azzal a merész döntéssel élt, hogy egyetlen ismert sztárt sem szerződtetett a filmhez – így spórolt egy csomó pénzt, de ráadásul ettől olyan hiteles lett az egész, mintha valódi tudósokat látnánk akcióban. A speciális effekteket Douglas Trumbull tervezte, aki a 2001: Űrodüsszeia mögött is ott volt, és igazi laborjeleneteket forgattak. A zeneszerző, Gil Mellé valódi laboratóriumi hangokat vett fel, hogy hitelesen szóljon a filmzene. Őrület!

Az egyik legmenőbb vizuális trükk az volt, amikor a többszintes föld alatti laborról készült "komputerizált" 3D diagramot kellett megcsinálni. Mivel 1971-ben erre még nem létezett technológia, minden szintet külön kartonlapra vetítettek ki, lassan mozgatták, miközben átlátszó expozícióval filmezték. Aztán ezeket a rétegeket egymásra rakták, és kész volt a 3D modell. Ma már nevetségesnek tűnhet, de akkoriban ez teljesen sci-fi volt.

Ami viszont tényleg érdekes: Crihton könyvében Dr. Ruth Leavitt karakter eredetileg férfi volt, Peter Leavittnek hívták. A forgatókönyvíró, Nelson Gidding lobbizott azért, hogy nővé változtassa, hogy legyen sokszínűbb a csapat. A rendező, Robert Wise először ellenállt, mert nem akart egy díszlány karaktert becsempészni a komoly sci-fibe, de Gidding meggyőzte azzal, hogy egy komoly női tudósról van szó (és nem szexszimbólum

), aki valódi cselekvőképességgel viszi előre a cselekményt. Végül Wise azt mondta, Ruth lett a film legérdekesebb karaktere.

És még egy fun fact: Michael Crichton stúdiólátogatáson vett részt a forgatás alatt, és a túravezetője egy bizonyos Steven Spielberg volt, aki később megfilmesítette Crichton legsikeresebb regényét, a Jurassic Parkot. Szóval ott találkoztak először! (A harmadik csatolt képen a magas szakállas pasas maga Crichton, meg is jelen a film egyik jelenetében.)

Ha szeretitek az okos, lassú építkezésű sci-fiket, ahol a tudományos procedúra a lényeg, nem a robbanások, ez nektek való.
(Tudom, hogy már nagy valószínűséggel láttátok, csak gondolom, vétek lenne elmenni egy ilyen sci-fi gyöngyszem mellett csak azért mert "régen készült")

roberto2 · Ma 18:44 -kor

xanadu69 írta:
Az Andromeda törzs egy olyan sci-fi, amit ma is tisztelni kell, pedig 1971-ben készült, jóval a mostani időkben már megszokott szemzsibbasztó effektusokkal hemzsegő filmek előtt.
Michael Crichton 1969-ben írta meg a regényt, ami az első könyve volt, amit saját neve alatt adott ki. Szóval még azelőtt készült, mielőtt az orvosi egyetem után megírta volna a későbbi nagy sikereit!

Robert Wise rendező azzal a merész döntéssel élt, hogy egyetlen ismert sztárt sem szerződtetett a filmhez – így spórolt egy csomó pénzt, de ráadásul ettől olyan hiteles lett az egész, mintha valódi tudósokat látnánk akcióban. A speciális effekteket Douglas Trumbull tervezte, aki a 2001: Űrodüsszeia mögött is ott volt, és igazi laborjeleneteket forgattak. A zeneszerző, Gil Mellé valódi laboratóriumi hangokat vett fel, hogy hitelesen szóljon a filmzene. Őrület!

Az egyik legmenőbb vizuális trükk az volt, amikor a többszintes föld alatti laborról készült "komputerizált" 3D diagramot kellett megcsinálni. Mivel 1971-ben erre még nem létezett technológia, minden szintet külön kartonlapra vetítettek ki, lassan mozgatták, miközben átlátszó expozícióval filmezték. Aztán ezeket a rétegeket egymásra rakták, és kész volt a 3D modell. Ma már nevetségesnek tűnhet, de akkoriban ez teljesen sci-fi volt.

Ami viszont tényleg érdekes: Crihton könyvében Dr. Ruth Leavitt karakter eredetileg férfi volt, Peter Leavittnek hívták. A forgatókönyvíró, Nelson Gidding lobbizott azért, hogy nővé változtassa, hogy legyen sokszínűbb a csapat. A rendező, Robert Wise először ellenállt, mert nem akart egy díszlány karaktert becsempészni a komoly sci-fibe, de Gidding meggyőzte azzal, hogy egy komoly női tudósról van szó (és nem szexszimbólum), aki valódi cselekvőképességgel viszi előre a cselekményt. Végül Wise azt mondta, Ruth lett a film legérdekesebb karaktere.

És még egy fun fact: Michael Crichton stúdiólátogatáson vett részt a forgatás alatt, és a túravezetője egy bizonyos Steven Spielberg volt, aki később megfilmesítette Crichton legsikeresebb regényét, a Jurassic Parkot. Szóval ott találkoztak először! (A harmadik csatolt képen a magas szakállas pasas maga Crichton, meg is jelen a film egyik jelenetében.)

Ha szeretitek az okos, lassú építkezésű sci-fiket, ahol a tudományos procedúra a lényeg, nem a robbanások, ez nektek való.
(Tudom, hogy már nagy valószínűséggel láttátok, csak gondolom, vétek lenne elmenni egy ilyen sci-fi gyöngyszem mellett csak azért mert "régen készült")

Hasonlítasz a Youtube-os Videodrome csatornához....olyan infókkal, amik klasszikusokat más megvilágításba helyeznek....ha van még ilyen a tarsolyban, ne fossz meg tőle!

xanadu69 · Ma 22:41 -kor

roberto2 írta:
Hasonlítasz a Youtube-os Videodrome csatornához....olyan infókkal, amik klasszikusokat más megvilágításba helyeznek....ha van még ilyen a tarsolyban, ne fossz meg tőle!

Köszönöm, hogy rávilágítottál a Videodrome-ra, eddig nem is tudtam a csatorna létezéséről. :dr_24:

Nem vagyok nagy Youtube-os tartalomfogyasztó (igazat mondva alig nézem), de a vDrome kínálatát át fogom fésülni.

roberto2 · 7 perccel ezelőtt

xanadu69 írta:
Köszönöm, hogy rávilágítottál a Videodrome-ra, eddig nem is tudtam a csatorna létezéséről.
Nem vagyok nagy Youtube-os tartalomfogyasztó (igazat mondva alig nézem), de a vDrome kínálatát át fogom fésülni.

Nem akarok túl sokat spoilerezni, nehogy elvegye a kedvet.....Vissza a jövőbe eredeti elképzelése a forgatókönyv szerint és más finomságok..

Sci-fi világa

xanadu69

Állandó Tag

Csatolások

setni

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

xanadu69

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

merlynthewizard

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

xanadu69

Állandó Tag

setni

Állandó Tag

xanadu69

Állandó Tag

Csatolások

roberto2

Állandó Tag

xanadu69

Állandó Tag

roberto2

Állandó Tag

Hasonló témák