Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
- Státusza
Sebestyén Endréné Szigeti Piroska: Gólya - hívogató
Hosszúlábú gólyamadár,
Hej de régen nem láttunk már,
Rég messze jár az ősz, a tél,
De jó lenne, ha már jönnél.
Meg van még a régi fészked,
Ide kell hát visszatérned.
Gábor nap is elmúlt már,
Szépen zöldül a határ.
Mikor halljuk, kelep - kelep,
Tudjuk itt van a kikelet.
Patak partján zöld a nád,
Gólyamadár, várunk rád.
Szintén a fenti költő verse:
Gólyamadár
Gólyamadár kelepel,
Hogy megjött szerencsével.
Igazgatja a fészket,
Amit a szél megtépett.
Bélelgeti szénával,
Ott lakik majd párjával.
Fiókáik kikelnek,
Majd ők is útra kelnek.
Vándor a gólyamadár,
De tavasszal visszajár;
Ez a sorsuk, költöznek,
De mindig hazajönnek.
Hosszúlábú gólyamadár,
Hej de régen nem láttunk már,
Rég messze jár az ősz, a tél,
De jó lenne, ha már jönnél.
Meg van még a régi fészked,
Ide kell hát visszatérned.
Gábor nap is elmúlt már,
Szépen zöldül a határ.
Mikor halljuk, kelep - kelep,
Tudjuk itt van a kikelet.
Patak partján zöld a nád,
Gólyamadár, várunk rád.
Szintén a fenti költő verse:
Gólyamadár
Gólyamadár kelepel,
Hogy megjött szerencsével.
Igazgatja a fészket,
Amit a szél megtépett.
Bélelgeti szénával,
Ott lakik majd párjával.
Fiókáik kikelnek,
Majd ők is útra kelnek.
Vándor a gólyamadár,
De tavasszal visszajár;
Ez a sorsuk, költöznek,
De mindig hazajönnek.
Szervusztok!
Geszter23-nak kerestem verseket-de emellett ajánlanám Petőfi Sándor:Anyám tyúkja, Szabó Lőrinc:Ima a gyermekekért, József Attila:Mama című versét.
Még néhányat találtam pl.:
Bodó János: Szeretet-országban
Szeretet-országban
Van egy virágoskert-
Sőt, az egész ország
Halom virágot rejt!
Az ország közepén
Két szál piros rózsa-
Mind a két virágnak
Csodaszép a bokra.
Terem az virágot
Midegyik külön is,
Hanem a két bokor
Összenőtt maga is.
Szeret-orszában
Igy történt az eset:
Szeretet-virágból
Szerelem született!
Orbán Nikolett: A szeretet
A szeretet melengeti a szívedet,
amit érzel ha meglátsz egy szerettet,
ha megérzed a sütemény illatát,
mit neked szeretettel süt az anyukád.
A szeretet nélkül üres lenne az élet,
az tölti be melegséggel a szíved.
Szinte az tartja benned a lelket,
egy kéz, mely el sosem eresztett,
s az anya, aki szült e világra,
az apa ki óvón néz a családra,
s a szerelmed ki harcol érted,
mert az igaz szeretet, az az Élet.
A legjobb haverom című Finn gyermekversek kötetben találtam:
Minna Lindfors: Én nem tudtam…
Én nem tudtam,
mi a szeretet,
míg egy reggel
a buszban
meg nem láttam,
hogy adta át az ülőhelyét
egy fiatal
egy öregnek.
Ágai Ágnes:Kamaszságok című kötetéből
Ősszel vigasztalom a fát:
ne búsulj,tavasszal újból virágba borulsz.
De ő csak a vállát vonogatja:
Az a virág, akit szerettem,
tavaly lehullott,
állítólag konzervgyári
ringló lett belőle.
Szeretném, ha mindenki szeretne:
A postás,az eladó,az autóbuszvezető,
a szomszéd és az igazgató bácsi.
de csak átnéznek rajtam,
vagy veszekednek velem.
Néha az az érzésem,
az egész világ haragban van egymással.
Szeretem a jószagú nyári estét,
Olyan,mint a kiságyban volt a takaró alatt.
Szeretem a csillagokat,
Mert mindig visszanéznek rám.
Szeretem a zümmögő bogarakat,
Mert álomba szolmizálják a világot.
Seres Laszló: Ez a szeretet!
Ezt a verset neked írom,
S dátum szerint fel is írom,
Hogy sosem feledd, mi is az a szeretet!
Először is úgy kezdődik,
Mikor az ember megszületik.
Na az a szeretet a való,
De csak anyáknak adható.
A másik az baráti,
Azzal nem érdemes variálni.
Az jön, és elszalad,
A jó barát az megmarad.
Az utolsó az szerelem,
Az is kéne énnekem.
Azt nehéz találni,
Bár lehet benne botorkálni.
De az igazi szerelmet
Ki kell érdemelni.
S csak úgy lehet értékelni,
Ha már megleled,
Olyan, mint a kikelet.
Kinyílsz, mint a virág,
Elmúlik feletted ember és világ.
Halász István: A labda röppen
A labda röppen,
a nagyi szökken.
Az unoka dobja,
a nagyi elkapja,
azaz csak elkapná, ha tudná,
de kissé kevés a reménye rá!
Mégis játszanak önfeledten
a nappaliban Ők, mind a ketten!
Ám nemcsak a játékköti Őket össze,
hanem együtt élnek példás szeretetben!
Közös játékukat nézni nagyon jó,
mondhatom, ezt látni is boldogító!
.... : De édes
„Anya”, ez egy szó a sok közül,
mégis bárki meghallja, örül.
Szebb, ékesebb, sokkal fényesebb,
Emberi testet öltött lélek.
Ki segít, ha baj van,
Velem örül, figyel rám.
Gondoskodik rólam.
Míg kicsi voltam óvott a széltől is,
Ám az idő szele felnevelt engem is.
Kislányból, nagyobbacska lánnyá lettem,
Idővel ifjú lánykává serdültem.
Mindvégig mellettem állt és fog állni,
Míg csak élek fog rám vigyázni.
Sugárzó szeretete még most is ég,
Mely anyai és baráti kötelék.
S ez a szeretet addig köt össze bennünket,
Míg vígan, s búsan élünk, s míg még mindig sok mindent remélünk!
Buda Ferenc: NE REJTŐZZ EL
/Ne rejtőzz el, úgyis látlak
Rád csukom a szempillámat.
Bent zörömbölsz a szívemben,
S elsimulsz a tenyeremben.
Elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg ha látlak.
Nézz rám! Szólok a szemednek,
ne fuss el! Nagyon szeretlek.
Mama
Hány karod van még ahova férünk.
Mondjál mesét még egyet kérünk.
Mondjunk imát, amit szoktunk.
Tudom már sokszor elmondtuk.
Most ölelj engem én vagyok soron.
Nem bírod már öreg vagy tudom.
Most én alszok veled én fogom nyakad.
Nekem suttogsz én hallom szavad.
Most én szavalok hallgasd meg hangom.
Engem szeress csókold meg arcom.
Most mondjad nekem taníts meg engem.
Hogyan lehet majd mindig szeretnem.
Most te figyelj ránk a mennyből a földre.
Itt vagy szívünkben: velünk, örökre.
B.Magdolna:Egyetlen fiamnak
Hiába mosolyogsz,
Úgyis látom rajtad,
Csak megálljt parancsolsz
A nagy könnypataknak.
Hiába lázadsz,
S birkózol magaddal,
Hogy bánatot okozz
Nekem a szavakkal.
Hiába próbálod
Megtagadni véred,
Az élet pofonja
Lesz érte a béred.
Hiába teszel úgy,
Mintha süket lennél,
Meghallod hangomat
Bárhová is menjél.
(Ordíthatsz teljes torokból
A kegyetlen világba,
Kapaszkodhatsz kézzel-lábbal
A matériába...
Hiába...
Súgd meg nekem inkább,
Szívedet mi bántja.
Remélem valamelyik megtetszik vagy más is talál és közreadja.
Geszter23-nak kerestem verseket-de emellett ajánlanám Petőfi Sándor:Anyám tyúkja, Szabó Lőrinc:Ima a gyermekekért, József Attila:Mama című versét.
Még néhányat találtam pl.:
Bodó János: Szeretet-országban
Szeretet-országban
Van egy virágoskert-
Sőt, az egész ország
Halom virágot rejt!
Az ország közepén
Két szál piros rózsa-
Mind a két virágnak
Csodaszép a bokra.
Terem az virágot
Midegyik külön is,
Hanem a két bokor
Összenőtt maga is.
Szeret-orszában
Igy történt az eset:
Szeretet-virágból
Szerelem született!
Orbán Nikolett: A szeretet
A szeretet melengeti a szívedet,
amit érzel ha meglátsz egy szerettet,
ha megérzed a sütemény illatát,
mit neked szeretettel süt az anyukád.
A szeretet nélkül üres lenne az élet,
az tölti be melegséggel a szíved.
Szinte az tartja benned a lelket,
egy kéz, mely el sosem eresztett,
s az anya, aki szült e világra,
az apa ki óvón néz a családra,
s a szerelmed ki harcol érted,
mert az igaz szeretet, az az Élet.
A legjobb haverom című Finn gyermekversek kötetben találtam:
Minna Lindfors: Én nem tudtam…
Én nem tudtam,
mi a szeretet,
míg egy reggel
a buszban
meg nem láttam,
hogy adta át az ülőhelyét
egy fiatal
egy öregnek.
Ágai Ágnes:Kamaszságok című kötetéből
Ősszel vigasztalom a fát:
ne búsulj,tavasszal újból virágba borulsz.
De ő csak a vállát vonogatja:
Az a virág, akit szerettem,
tavaly lehullott,
állítólag konzervgyári
ringló lett belőle.
Szeretném, ha mindenki szeretne:
A postás,az eladó,az autóbuszvezető,
a szomszéd és az igazgató bácsi.
de csak átnéznek rajtam,
vagy veszekednek velem.
Néha az az érzésem,
az egész világ haragban van egymással.
Szeretem a jószagú nyári estét,
Olyan,mint a kiságyban volt a takaró alatt.
Szeretem a csillagokat,
Mert mindig visszanéznek rám.
Szeretem a zümmögő bogarakat,
Mert álomba szolmizálják a világot.
Seres Laszló: Ez a szeretet!
Ezt a verset neked írom,
S dátum szerint fel is írom,
Hogy sosem feledd, mi is az a szeretet!
Először is úgy kezdődik,
Mikor az ember megszületik.
Na az a szeretet a való,
De csak anyáknak adható.
A másik az baráti,
Azzal nem érdemes variálni.
Az jön, és elszalad,
A jó barát az megmarad.
Az utolsó az szerelem,
Az is kéne énnekem.
Azt nehéz találni,
Bár lehet benne botorkálni.
De az igazi szerelmet
Ki kell érdemelni.
S csak úgy lehet értékelni,
Ha már megleled,
Olyan, mint a kikelet.
Kinyílsz, mint a virág,
Elmúlik feletted ember és világ.
Halász István: A labda röppen
A labda röppen,
a nagyi szökken.
Az unoka dobja,
a nagyi elkapja,
azaz csak elkapná, ha tudná,
de kissé kevés a reménye rá!
Mégis játszanak önfeledten
a nappaliban Ők, mind a ketten!
Ám nemcsak a játékköti Őket össze,
hanem együtt élnek példás szeretetben!
Közös játékukat nézni nagyon jó,
mondhatom, ezt látni is boldogító!
.... : De édes
„Anya”, ez egy szó a sok közül,
mégis bárki meghallja, örül.
Szebb, ékesebb, sokkal fényesebb,
Emberi testet öltött lélek.
Ki segít, ha baj van,
Velem örül, figyel rám.
Gondoskodik rólam.
Míg kicsi voltam óvott a széltől is,
Ám az idő szele felnevelt engem is.
Kislányból, nagyobbacska lánnyá lettem,
Idővel ifjú lánykává serdültem.
Mindvégig mellettem állt és fog állni,
Míg csak élek fog rám vigyázni.
Sugárzó szeretete még most is ég,
Mely anyai és baráti kötelék.
S ez a szeretet addig köt össze bennünket,
Míg vígan, s búsan élünk, s míg még mindig sok mindent remélünk!
Buda Ferenc: NE REJTŐZZ EL
/Ne rejtőzz el, úgyis látlak
Rád csukom a szempillámat.
Bent zörömbölsz a szívemben,
S elsimulsz a tenyeremben.
Elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg ha látlak.
Nézz rám! Szólok a szemednek,
ne fuss el! Nagyon szeretlek.
Mama
Hány karod van még ahova férünk.
Mondjál mesét még egyet kérünk.
Mondjunk imát, amit szoktunk.
Tudom már sokszor elmondtuk.
Most ölelj engem én vagyok soron.
Nem bírod már öreg vagy tudom.
Most én alszok veled én fogom nyakad.
Nekem suttogsz én hallom szavad.
Most én szavalok hallgasd meg hangom.
Engem szeress csókold meg arcom.
Most mondjad nekem taníts meg engem.
Hogyan lehet majd mindig szeretnem.
Most te figyelj ránk a mennyből a földre.
Itt vagy szívünkben: velünk, örökre.
B.Magdolna:Egyetlen fiamnak
Hiába mosolyogsz,
Úgyis látom rajtad,
Csak megálljt parancsolsz
A nagy könnypataknak.
Hiába lázadsz,
S birkózol magaddal,
Hogy bánatot okozz
Nekem a szavakkal.
Hiába próbálod
Megtagadni véred,
Az élet pofonja
Lesz érte a béred.
Hiába teszel úgy,
Mintha süket lennél,
Meghallod hangomat
Bárhová is menjél.
(Ordíthatsz teljes torokból
A kegyetlen világba,
Kapaszkodhatsz kézzel-lábbal
A matériába...
Hiába...
Súgd meg nekem inkább,
Szívedet mi bántja.
Remélem valamelyik megtetszik vagy más is talál és közreadja.
Hogyan kapott bundát a medve?
:55:
Valamikor réges-régen,
ősapáink idejében
minden állat csupasz volt
örök nyár ült földön-égen.
Hanem egyszer Őszanyó,
meglátogatta a földet,
hűs szellőt hozott
és megborzolta őket.
Fázni kezdtek az állatok,
hát még mikor az éj fagyott.
Eljött a tél is nemsokára,
reszkettek ők mind, ázva-fázva.
Szegény medve nagyon fázott,
a lábán már alig állott.
Hanem akkor gondolt egyet,
S nyomban elment Szent Ferenchez.
Mert Ő mindig segített,
fájdalmain enyhített.
Odaért a kapujához,
be is kopogott...
és a varázsajtóhalkan kinyílott.
-Segíts rajtam mert megfagyok,
itt van a tél, jaj, meghalok.
-Gyere be hát segítek,
gyorsan bundát kerítek.
Nézzük itt egy barna fonal,
kötök neked bundát hamar!
Elkészült a barna szőrme,
a medve gyorsan fölvette,
így lett újra melege.
Megköszönte, hálát adott,
hogy ily meleg bundát kapott.
Elköszönt és hazament,
ahol mély álomra lelt.
:wink:
:55:
Valamikor réges-régen,
ősapáink idejében
minden állat csupasz volt
örök nyár ült földön-égen.
Hanem egyszer Őszanyó,
meglátogatta a földet,
hűs szellőt hozott
és megborzolta őket.
Fázni kezdtek az állatok,
hát még mikor az éj fagyott.
Eljött a tél is nemsokára,
reszkettek ők mind, ázva-fázva.
Szegény medve nagyon fázott,
a lábán már alig állott.
Hanem akkor gondolt egyet,
S nyomban elment Szent Ferenchez.
Mert Ő mindig segített,
fájdalmain enyhített.
Odaért a kapujához,
be is kopogott...
és a varázsajtóhalkan kinyílott.
-Segíts rajtam mert megfagyok,
itt van a tél, jaj, meghalok.
-Gyere be hát segítek,
gyorsan bundát kerítek.
Nézzük itt egy barna fonal,
kötök neked bundát hamar!
Elkészült a barna szőrme,
a medve gyorsan fölvette,
így lett újra melege.
Megköszönte, hálát adott,
hogy ily meleg bundát kapott.
Elköszönt és hazament,
ahol mély álomra lelt.
:wink:
Weöres Sándor: Regélő
Három görbe legényke, róka rege róka,
tojást lopott ebédre, róka rege róka,
lett belőle rántotta, róka rege róka,
a kutya lerántotta, róka rege róka.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
másik meg a fajtáját, róka rege róka,
harmadik az ükapját, róka rege róka,
hozzávágta kalapját, róka rege róka.
Három görbe legényke, róka rege róka,
tojást lopott ebédre, róka rege róka,
lett belőle rántotta, róka rege róka,
a kutya lerántotta, róka rege róka.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
másik meg a fajtáját, róka rege róka,
harmadik az ükapját, róka rege róka,
hozzávágta kalapját, róka rege róka.
Szabó Bogár Erzsébet: Süni Tüsi férjhez megy
Süniéknek egyik fiuk, későn jött meg este,
Süni mama a vacsorát az asztalra tette.
Miért jöttél ilyen későn, megmondhatod nékem,
Tudod, hogy az anyád vagyok, a titkod megértem.
Kicsi szemét tágra nyitja, sóhajt egyet hozzá.
Olyan, mintha Édesanyja boldogságát hozná.
A szomszédék Tüsi lányuk olyan szép lett mára,
Úgy érzem, hogy az én szívem Ő nélküle árva.
Édes Fiam, nagy öröm ez, az Apád is hallja.
Velem együtt az áldását szeretettel adja.
Olyan gyorsan híre futott, mintha szárnya lenne,
Vagy legalább a szerelem muzsikálna benne.
Tücsökék a hírt hallották, hegedűvel jönnek,
Ifjú párnak szeme ragyog, egymás mellett ülnek.
Jó kívánság mese módra, legyen boldog éltük.
Még a Nap is szebben ragyog, de csakis Ő értük.
Süniéknek egyik fiuk, későn jött meg este,
Süni mama a vacsorát az asztalra tette.
Miért jöttél ilyen későn, megmondhatod nékem,
Tudod, hogy az anyád vagyok, a titkod megértem.
Kicsi szemét tágra nyitja, sóhajt egyet hozzá.
Olyan, mintha Édesanyja boldogságát hozná.
A szomszédék Tüsi lányuk olyan szép lett mára,
Úgy érzem, hogy az én szívem Ő nélküle árva.
Édes Fiam, nagy öröm ez, az Apád is hallja.
Velem együtt az áldását szeretettel adja.
Olyan gyorsan híre futott, mintha szárnya lenne,
Vagy legalább a szerelem muzsikálna benne.
Tücsökék a hírt hallották, hegedűvel jönnek,
Ifjú párnak szeme ragyog, egymás mellett ülnek.
Jó kívánság mese módra, legyen boldog éltük.
Még a Nap is szebben ragyog, de csakis Ő értük.
Szia !
Az én kisfiamnak és a lányomnak is ez a kedvence, de még itt van ez is.
Nem tuti, hogy ez a pontos szövege, de én így szoktam énekelni ezzel a szöveggel.
Kicsim álmodj hát ,
Csuda álom száll,
Ide repül a szemedre.
Csitt kicsi tenete.
Angyal szárnyakon el ringat,
Puha párna, hó takaró.
(Ez mindig beválik nekik,nagyon szeretik.)
Az én kisfiamnak és a lányomnak is ez a kedvence, de még itt van ez is.
Nem tuti, hogy ez a pontos szövege, de én így szoktam énekelni ezzel a szöveggel.
Kicsim álmodj hát ,
Csuda álom száll,
Ide repül a szemedre.
Csitt kicsi tenete.
Angyal szárnyakon el ringat,
Puha párna, hó takaró.
(Ez mindig beválik nekik,nagyon szeretik.)
/Geszter23-nak/
Aranyosi Ervin: Szeretettel
Szeretettel minden megoldható,
A szív melegétől el olvad a hó.
Ha gondod támad, megoldást itt találsz,
Ha egyedül vagy, -szeretetre vágysz.
A szeretet sok kórnak gyógyszere,
Fájdalmat olt és gyógyíthasz vele.
S ha kedvesed a két karjába vesz,
Nincs félelem, nincs baj mi megijeszt.
Szeretni kell, csak ennyi az egész,
Nyisd hát szíved, légy szeretetre kész!
Aranyosi Ervin: Szeretettel
Szeretettel minden megoldható,
A szív melegétől el olvad a hó.
Ha gondod támad, megoldást itt találsz,
Ha egyedül vagy, -szeretetre vágysz.
A szeretet sok kórnak gyógyszere,
Fájdalmat olt és gyógyíthasz vele.
S ha kedvesed a két karjába vesz,
Nincs félelem, nincs baj mi megijeszt.
Szeretni kell, csak ennyi az egész,
Nyisd hát szíved, légy szeretetre kész!
Sziasztok!
Van még itt egy szép altató vers.
Thalis Silvenier: Álmodj szépeket
Valahol, távol a világon,
Messzi túl a Képzelet Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.
A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.
Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérpoba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.
Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod símogatja, ugye érzed?
Van még itt egy szép altató vers.
Thalis Silvenier: Álmodj szépeket
Valahol, távol a világon,
Messzi túl a Képzelet Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.
A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.
Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérpoba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.
Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod símogatja, ugye érzed?
Weöres Sándor: Buba éneke
Ó ha cinke volnék,
útra kelnék, hömpölygő sugárban
éneklnék-
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.
Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék-
nyári éjen
fehér holdsütében
elcsitulnék
jó anyám ölében.
Ó ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem-
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.
útra kelnék, hömpölygő sugárban
éneklnék-
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.
Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék-
nyári éjen
fehér holdsütében
elcsitulnék
jó anyám ölében.
Ó ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem-
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.
Pálkolitz István: Anyámnak
Hogyha virág lennék,
ölelnélek jó illattal,
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal,
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal,ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág,
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád,
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
ölelnélek jó illattal,
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal,
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal,ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág,
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád,
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
Egy szívem van
Ha száz szívem volna,
mind érted dobogna,
szelíd arcod mind a százban
napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
jártadban, keltedben.
Hová nézel avirág is
ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
csak egyetlen egy van:
Ám de százzal sem tudnálak
szeretni már jobban.
A te neved zengi
minden dobogása...
Szálljon reád édesanyám
az Isten áldása.
Ha száz szívem volna,
mind érted dobogna,
szelíd arcod mind a százban
napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
jártadban, keltedben.
Hová nézel avirág is
ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
csak egyetlen egy van:
Ám de százzal sem tudnálak
szeretni már jobban.
A te neved zengi
minden dobogása...
Szálljon reád édesanyám
az Isten áldása.
- Státusza
