Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Süt a pék, süt a pék
K e n y e r e t,
Jó ízűt és meleget.
Gyúrjad, dagaszd,
Tedd a lapátra,
Friss finomság vár a Babára.

Hüvelykujjam almafa,
Mutató ujjam megrázta.
Középső ujjam felszedte,
Gyűrűs ujjam hazavitte,
A legkisebb mind megette,
Megfájdult a hasa tőle.

Kézmozgató mondóka, miközben mondjátok,mindig a szóban forgó ujjat kell mozgatni.

Ez elment az erdőbe,
ez a nyulat meglőtte,
ez hazavitte,
ez megfőzte,
ez a kicsi mind megette.
Megharagudtak, megharagudtak,
az erdőbe kifutottak,
újabb nyulat puffantottak,
puff, puff..

Kerekecske-dombocska,
merre fut a nyulacska?
Erre,erre zöld mezőre,
jó forrásra, legelőre.
itt elbújik,itt megbúvik,
itt nem találja meg a kuvik, kuvik, vik, vik, vik...

Itt a szemem, itt a szám,
ez meg itt az orrocskám,
Jobbra, balra két karom,
Forgatom, ha akarom,
Két lábamon megállok,
ha akarok ugrálok!

Mit csinál a kis kezem?
Simogat kedvesen,
ütöget mérgesen,
csiklandozik viccesen,
táncol ügyesen.
Mit csinál a kis kezem?
Te is tudod, mondd velem!

Fésüs Éva

Az ősz

Hűvös őszi szélben
sárga pille táncol,
nem is pille, hanem
falevél az ágról!

Nem is egy, hanem száz!
Hull az erdő lombja,
okos kis sündisznó
derékaljnak hordja.

Mélyebbre húzódott
a vakond a földbe,
oduja nyilását
a mókus betömte.

Madárka csattog,
elhagyatott fészken,
csak a szép kikerics
virul még a réten.

De mire a lombok
táncukat eljárják,
leveti majd ő is
szép sziromruháját.

Mozgatja a fejecskéjét (két oldalt megfogod a fejét és billegteted jobbra balra)

Mozgatja a kezecskéjét (a csoklója alatt megfogod mindkét előrenyújtott karját és tekergeted a csuklót a praclikkal)

Hajlik jobbra, hajlik balra (kezeket a magasba és ott fogva hajlítod a felsőtestét jobbra- balra)

Gyere baba kezdjuk újra! (előre nyújtott karja, tenyere felfelé, alulról megfogod a kezét és segítesz neki mehajlítgatni az ujjacskáit, mintha ő mutatná hogy gyere-gyere. Később már magától is fogja csinálni akkor elég ha mutatod a saját kezeddel.)

Ujjaimat tornáztatom,
közben vígan mondogatom:
nyitom
zárom
szorítom
le-föl le-föl mozgatom
zongorázom
furulyázom
ujjaimat összrázom
erősebb lesz a kezem,
ha a tornát befejezem

és közben csinálni kell, amit mondunk.

Tasnádi Varga Éva

Köd-anyóka

Köd-anyóka
bő ruhája
száll folyóra
téli tájra.

Jobbra billen
balra lebben,
játszik minden
őszi kertben.

Tejfehéren
dagadozva,
mintha éppen
dunyha volna.

Végigtáncol
alvó házon,
simogatja,
hogy ne fázzon.

Hab-köpennyel
betakarja,
fehér lesz a
patak partja.

Versenyt száll a
pajkos széllel,
s átkarolja
őt az éjjel.

Annyi sok jó verset és mondókát írtok, hogy alig győzöm őket kiírni a verses füzetembe.

Karokat fel! (nyútsd fel a karját)
Karokat le! (egy mozdulattal engedd le a karját)
Mostt rázzuk meg, (rázd meg a kezét)
És tegyük össze. (tedd össze a tenyerét)
Ez itt a jobb kar, nyújts csak ki (nyújtsad ki oldara a jobb kezét)
Ez itt a bal kar, szintén ki. (ismételd bal kézzel)
Jobb karommal (keresztezd a mellkasát a jobb kezével)
Bal karommal (a bal kezével is keresztezd a mellkasát)
Átölelem magamat!
Bal karommal, (nyújtsd ki oldalra a bal karját)
Jobb karommal (ugyanez jobb karral)
Elkapom a manómat! (gyorsan öleld át a babát)

Kicsi orr, kicsi száj,
keretezi kicsi áll,
kupolája homlok.

Piros arc, piros nyár,
áfonyakék szembogár,
a pillái lombok.

Kukucska látlak én,
a szék mögé bújtál.
Kukucska, látlak én,
előjöhetsz most már.

Szalai Borbála

Mesevilág

Fehér lett a kert, az udvar,
fehér lett a
nagyvilág!
Mesebeli kristályoktól
mesések a kerti fák.

Csakhogy nem hó hullott rájuk,
nem is dér és
nem dara...
Mesés kertbe mesés fákat
varázsolt a
zúzmara.

Gazdag Erzsi

A kis ház lakói

Erdő szélén kicsi ház.
Kicsi házra ki vigyáz?
Hold-bakter a csősze,
hőscincér az őre.

Lakik benne éji lepke,
három sovány denevér,
keresztespók a gerendán
s mind, aki csak belefér:
mezőről jött ki egér,
fülesbagoly, csigabiga,
bundás pele, fürge gyik
itt lakik most, itt lakik.
S erdőszéli kis kunyhóban
téli álmot álmodik.

Kányádi Sándor

Ül a tél a hegy tetején

Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba.

Buda Ferenc

Tél

Patkó szaporáz,
szikrázik a jég,
hasig érő nagy hidegben
pendely nem elég.

Piros alma de kerek,kóstoljuk meg gyerekek.Ugye édes,ugye jó?Nekünk hozta ősz anyó.

Vajon mi lessz ebédre?
Tűnődik az egérke.
Vajon milyen jó falat lapul a fedő alatt?
Uccu lábújjhegyre áll,és a fazékba kandikál.
S képen törli úgy a gőz,hogy prüszkölni alig győz.
Nohát dünnyög szegényke.
Ilyet főzni ebédre!?



a helyesírási hibákért elnézést kérek.

Tarka kutya sétatéren sétál,
Bámészkodik, füle-farka szétáll.
"Csak ez a bolt szép!
Rózsás kolbászkarika, barna hurkavég,
Idehívna valaki, sose ugatnék."
Cirmos cica sétatéren sétál,
Nézelődik, bajszavége szétáll:
"Csak ez a bolt szép!
Fehér tejes üvegek, tejfeles cserép,
Idehívna valaki, sose nyávognék."

Takáts Gyula: Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
Musttal teli kiskancsó.
Sose láttam szebbet!
Akkora fürt, alig bírom,
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
Csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyet.
Az öregnek aszú bor jár,
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj, d jó!
Igyunk erre egyet!!!

Zelk Zoltán: Ákombákom

Egyszer régen az irkámon,
született egy ákombákom.
Hát egyszer csak látom, látom:
két lábra az irkámon,
úgy indul el ákombákom.
Azt hittem, már sose látom,
oly messze ment ákombákom,
de mikor az erdőt járom,
ül az ágon ákombákom,
s rajta van a nagykabátom.
Szólok hozzá: "Ákombákom,
mért vitted el a kabátom?
Eső esik, mindig ázom,
hideg szél fúj, mindig fázom...
Légy olyan jó, ákombákom:
add vissza a nagykabátom!"
S képzeljétek, jövő nyáron,
eljött hozzám ákombákom:
s visszaadta nagykabátom

KORMOS ISTVÁN

MESE VACKORRÓL egy pisze kölyökmackóról

Elmeséli Hernádi Judit

Hol volt,
hol nem,
messze, messze,
volt egy boglyos,
lompos,
loncsos
és bozontos,
Vackor nevű
kicsi medve,
nem is medve,
csak egy apró,
lompos,
loncsos
és bozontos,
piszén pisze kölyökmackó.

KORMOS ISTVÁN

MESE VACKORRÓL egy pisze kölyökmackóról

folytatás

MESE

Grimm Testvérek - a Bölcs Pásztorfiú