Most kicsit kifogytam hangoskönyvekből
Hozzáfordultam egy egyszer már hallgatott
Időfutár- rádiójáték-sorozat-hoz
Tartalom
Hanna, a szegedi lány Pesten kezd új életet édesapja munkájából adódóan.
Gyökeresen megváltozik az élete, mikor a házuk előtt a lomtalanításnál talál egy rozsdás körzőt. Megismerkedik egy furcsa öregemberrel, Sándorral, az öreg régiséggyűjtővel, aki cserét ajánl fel a körzőért és innen indulnak a szálak.
Egy csapat öltönyös úrnak is ugyanerre a nemes tárgyra fáj a foguk, emiatt Hanna is veszélybe kerül. Találkozunk a felemásszeművel is, aki úgy színtén meg akarja magának kaparintani a körzőt, hogy megszerezzék a jakobinusok kincsét.
A történet folyamán megismerkedünk Hanna családjával, kissé őrült szomszédaival, új osztálytársaival és tanáraival is, valamint legjob barátnőjével, Zsófival is, akivel napi sms és skype kapcsolatban van, és életének minden cselekményébe beavatja őt. A csapatban Zsófi a lángész!
Hamar megkedveljük a humoros Szabikát, a zseniális de kissé furcsa Tibit, a sikoltozó Edinát, a romantikus Rogyák Marit és még sokan másokat.
Az első évad a jelenben játszódik, készülődés az év végi modern varázsfuvola előadásra, közben egy másik szálon folyik a körző hajhászása, és ahogy haladunk a történetben, lassan összeáll a kép, hogy kinek milyen kulcsfontosságú szerepe van a körzővel és a térképpel kapcsolatosan.
Az évad végére kiderül, hogy a körző az időgép beindításában nélkülözhetetlen szerepet játszik és hogy a különleges sakkjátszma bizony visszavezet a múltba!
Egy kritika:
A második évadját élő hangjáték sorozat népszerűsége talán még a készítőket is meglepte, az adás ismétlése volt hogy 500.000-es hallgatószámot produkált. Elsőszámú célközönsége a fiatalság, ezt bizonyítja, hogy jelen vannak az összes fontos közösségi platformon, különböző érdekességeket, kulisszatitkokat osztanak meg rajongóikkal. Számomra meglepő módon a sorozatbeli szereplők is használják a technika vivmányait, ezzel is hitelessé téve a modernségét. A 21. századi hangzásvilágú fantasy-sorozatból kihozták a maximumot, hiszen a televízió és mozi uralta világban aligha tudnának sikeresebb hangon alapuló sorozatot indítani. A készítők ügyesen alkalmazták a ‘modern élet’ effektjeit is (pl. Skype) ezzel is hitelesebbé téve a részeket. Más kérdés, hogy egyáltalán mennyire van szükségünk ezekre az új kommunikációs eszközökre, sok diskurzus cáfolja, hogy jó irányba vinne minket ez a fejlődés - igazság szerint a privát szféra megszűnése felé haladunk gőzerővel - de ez most nem a legalkalmasabb idő ennek fejtegetésére.
A részek hosszát a befogadóképesség aljához lőtték be, nem megterhelő, könnyen értelmezhető tíz perc körüli részek, kortárs zenei betétekkel - és érdekes módon olykor jobban érzi magát hallgatás közben az ember, mint egy jó mozifilm nézése közben. Különös dolog ez, mi, mai fiatalok már olyan szinten vagyunk a szemünk által vezérelve, hogy eleinte nehéz lehet befogadni a hangjátékokat, de ha ráérzel az ízére, rájössz, hogy itt van igazi szabadsága a képzelőerőnek. Nem mellesleg a történet főszereplője Hanna, egy korunkbeli tini, aki egy lakótelepen tölti mindennapjait, és barátnőjével a nagy betűs élet felfedezésének aktív szakaszát élik meg, de akit érdekel, úgyis elkezdi hallgatni (vagy már hallgatja),
Egy hallgatási élményem:
Mikor először hallgattam pár éve, tetszett
Most azért nem tetszett a 10 perc körüli hossz ami lehetne a történet.Nem ad folyamatosságot még 10 percet sem,
Az elején a dal és az előző rész visszaidézése elvesz sokat
A valódi történet a körző körül elmarad.
Rádiójátéknak csinálták meg na
Most nem hallgatom végig a 3 évad 210 részét.
Pedig még társasjáték is készült belőle
Vagyis nagy sikerű a rádiójáték.
