"A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi.
/Andrew Matthews/
/Andrew Matthews/
Irodalom gyöngyszemei -versek,idézetek,tanmesék
- Téma inditó livingstons
- Kezdés dátuma
"Az ember természeténél fogva idegenkedik a fájdalomtól és a kényelmetlenségtől. Azt akarjuk, hogy minden simán menjen.
Pedig ha mozdulatlanok maradunk, nem fogunk fejlődni.
Ha mindig a biztonságos játszmát választjuk, álmaink sosem válnak valósággá.
Nem kapjuk meg, amit akarunk, ha azt várjuk, hogy Isten a küszöbünkre helyezze azt. Magunkhoz kell ölelnünk a nehézséget és a változást, ha kiteljesedett életre vágyunk. Ha a hajó nem inog, az azt jelenti, nem tart sehová."
/Yehuda Berg/
Pedig ha mozdulatlanok maradunk, nem fogunk fejlődni.
Ha mindig a biztonságos játszmát választjuk, álmaink sosem válnak valósággá.
Nem kapjuk meg, amit akarunk, ha azt várjuk, hogy Isten a küszöbünkre helyezze azt. Magunkhoz kell ölelnünk a nehézséget és a változást, ha kiteljesedett életre vágyunk. Ha a hajó nem inog, az azt jelenti, nem tart sehová."
/Yehuda Berg/
"A küldetésed nem az, hogy megváltoztasd a világot. A küldetésed az, hogy te változz."
/Andrew Matthews/
/Andrew Matthews/
"A házi feladat értelmetlen dolog, gyakorolni az iskolában kell, délelőtt, amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb.
A házi feladatról jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, az eminens könnyedén megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja szünetben az eminenstől.
Bármilyen hihetetlenül hangzik, a gyerekek motiváltak, csak nem arra, amit mi akarunk tőlük az iskolában. Csapó Benő és munkatársai lemérték, hogy a magyar gyerekek érdeklődők, de ahogy belépnek az iskolába, az érdeklődés csökken, zuhan és eltűnik.
Az iskola nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni.
Egy nagy fizikus, egyetemi tanár, aki szenvedélyből lement az általánosba és a gimnáziumba tanítani, azt mondta, a magyar iskola ítélkezési dühben szenved, nem az érdekli, hogy mit tud a gyerek, hanem az, hogy mit nem tud.
Ő azt állítja, hogy az észak- és nyugat-európai iskolák arra kíváncsiak, mit tud a gyerek.
(...)
A kritika nem fejleszt, a kritika öl.
A kritika nem jó eszköz, az ítélkezés tartományába tartozik. Nem visz előre.
Jó példa Kazinczy kritikája Berzsenyi Dániellel szemben, aki ennek hatására nem írt több verset."
/Vekerdy Tamás/
A házi feladatról jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, az eminens könnyedén megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja szünetben az eminenstől.
Bármilyen hihetetlenül hangzik, a gyerekek motiváltak, csak nem arra, amit mi akarunk tőlük az iskolában. Csapó Benő és munkatársai lemérték, hogy a magyar gyerekek érdeklődők, de ahogy belépnek az iskolába, az érdeklődés csökken, zuhan és eltűnik.
Az iskola nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni.
Egy nagy fizikus, egyetemi tanár, aki szenvedélyből lement az általánosba és a gimnáziumba tanítani, azt mondta, a magyar iskola ítélkezési dühben szenved, nem az érdekli, hogy mit tud a gyerek, hanem az, hogy mit nem tud.
Ő azt állítja, hogy az észak- és nyugat-európai iskolák arra kíváncsiak, mit tud a gyerek.
(...)
A kritika nem fejleszt, a kritika öl.
A kritika nem jó eszköz, az ítélkezés tartományába tartozik. Nem visz előre.
Jó példa Kazinczy kritikája Berzsenyi Dániellel szemben, aki ennek hatására nem írt több verset."
/Vekerdy Tamás/
"Javaslom, próbáld ki néhány hétig a következőt, és figyeld meg, hatására miként változik meg a valóságod!
Bármi is az, amiről úgy gondolod, hogy az emberek visszatartják tőled – például dicséret, elismerés, támogatás, szeretetteljes gondoskodás –, adj nekik azt!
Hogy magadnak sincs? Nem baj. Tégy úgy, mintha lenne, és meglátod, megérkezik!
Röviddel azután, hogy elkezdesz adni, el fogsz kezdeni kapni is!"
/Eckhart Tolle/
Bármi is az, amiről úgy gondolod, hogy az emberek visszatartják tőled – például dicséret, elismerés, támogatás, szeretetteljes gondoskodás –, adj nekik azt!
Hogy magadnak sincs? Nem baj. Tégy úgy, mintha lenne, és meglátod, megérkezik!
Röviddel azután, hogy elkezdesz adni, el fogsz kezdeni kapni is!"
/Eckhart Tolle/
"Győzelmet az életben csakis a saját harcmodorodban tudsz elérni.
Ezt sokszor tapasztaltam. Ha nem úgy cselekedtem, ahogy belőlem jött: veszítettem. A "belőlem" pedig jelenti a genetikus múltamat, az ösztöneimet, a vérmérsékletemet, a neveltetésemet, a megszokásaimat. De még a személyiségemet és a jellememet is. Ezen nem lehet változtatni.
Bajban, szorult helyzetben például hátraléptem. Nem előre, hanem hátra. Nem neki, hanem elmentem, és otthagytam. Ha csak lehetett, elmentem.
Van, aki nekimegy. Mert ez a harcmodora. Győzelemre esélyed csak akkor van, ha önmagadat követed.
Persze, veszthetsz is, de ez már a helyzettől függ. De vannak pillanatok, amikor önmagad fölé léphetsz! Amikor egy angyal, vagy Isten segít.
Ilyenkor olyanra is képes vagy, amire egyébként sohasem. Több leszel, mint önmagad. Olyan, amilyen valójában az élet hétköznapjaiban nem vagy.
Ilyenkor többet tudsz és többet mersz, mint bármikor az életedben. És szinte idegenként és csodálattal figyeled önmagad. Nem tudtad, hogy ilyesmire képes vagy. De erre nem lehet számítani."
/Müller Péter/
Ezt sokszor tapasztaltam. Ha nem úgy cselekedtem, ahogy belőlem jött: veszítettem. A "belőlem" pedig jelenti a genetikus múltamat, az ösztöneimet, a vérmérsékletemet, a neveltetésemet, a megszokásaimat. De még a személyiségemet és a jellememet is. Ezen nem lehet változtatni.
Bajban, szorult helyzetben például hátraléptem. Nem előre, hanem hátra. Nem neki, hanem elmentem, és otthagytam. Ha csak lehetett, elmentem.
Van, aki nekimegy. Mert ez a harcmodora. Győzelemre esélyed csak akkor van, ha önmagadat követed.
Persze, veszthetsz is, de ez már a helyzettől függ. De vannak pillanatok, amikor önmagad fölé léphetsz! Amikor egy angyal, vagy Isten segít.
Ilyenkor olyanra is képes vagy, amire egyébként sohasem. Több leszel, mint önmagad. Olyan, amilyen valójában az élet hétköznapjaiban nem vagy.
Ilyenkor többet tudsz és többet mersz, mint bármikor az életedben. És szinte idegenként és csodálattal figyeled önmagad. Nem tudtad, hogy ilyesmire képes vagy. De erre nem lehet számítani."
/Müller Péter/
"Nem akkor kell megijedni, amikor egy nő túl sokat törődik veled. Igen, rémisztő lehet.
Kicsúszhat az irányítás a kezeid közül, mármint az érzelmeid felett. Na és aztán mi van? Nem élhetsz jégcsapként egy életen át.
Elfogadhatod, vagy nem. De nincs olyan, hogy kérek is meg nem is. Jövök, ha elfogy és épp más nem adja meg, de egyébként meg magas ívben elkerülöd.
A szeretet nem játék. Nem szórakozhatsz vele kényed kedve szerint."
/Oravecz Nóra/
Kicsúszhat az irányítás a kezeid közül, mármint az érzelmeid felett. Na és aztán mi van? Nem élhetsz jégcsapként egy életen át.
Elfogadhatod, vagy nem. De nincs olyan, hogy kérek is meg nem is. Jövök, ha elfogy és épp más nem adja meg, de egyébként meg magas ívben elkerülöd.
A szeretet nem játék. Nem szórakozhatsz vele kényed kedve szerint."
/Oravecz Nóra/
"Elkényelmesedtünk önmagunk faragásában és nevelésében, ellustultunk emberi kapcsolataink ápolásában, kikerüljük kényes és feszült helyzeteink megoldását.
Könnyebb egy-egy tabletta beszedésével, erőfeszítés nélkül csökkenteni idegességünket, mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy saját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát, és jussunk túl rajtuk.
De vajon jobb-e?"
/Popper Péter/
Könnyebb egy-egy tabletta beszedésével, erőfeszítés nélkül csökkenteni idegességünket, mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy saját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát, és jussunk túl rajtuk.
De vajon jobb-e?"
/Popper Péter/
"“Minden szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetünk azt, amit akarunk, csak azt, amit a szerelem akar.”
Azt mondják, a szerelem: kóros állapot. Örök emberi érzés, de nem ésszerű. Káprázat, rögeszme, lázálom.
Mégis azt mondom, hogy ez a mai ember által átélhető legvallásosabb állapot. Lelki másállapot. Minden esetben transzcendens.
Valami olyasmi szólal meg ilyenkor bennünk, amire nincs magyarázat. Az embernek hirtelen fájni kezd a másik ember hiánya.
Amíg nem vagy szerelmes, sohasem érzed, hogy félember vagy, hogy hiányzik belőled valaki! Örökké rá gondolsz, neki üzensz, gondolatban vele vagy. Valaki – egy másik ember! – viszi magával a boldogságodat, a nyugalmadat, az örömödet, a lelkedet, de még az életed értelmét is.
Sohasem kellett ilyen intenzíven egy másik ember, hogy nem tudsz nélküle létezni! Tegnap még nem is ismerted. Egész jól elvoltál nélküle, most meg nem megy!
Most, hogy nem a tiéd, hogy hiányzik, mint a letépett fél karod, döbbensz rá, hogy a magányod köré épített erős várad: homokvár.
Menekülnél vissza – de nem lehet. Összedőlt, összedöntötte.
Ilyenkor, ebben a szédült, irreális, sóvárgó, szomjas “nem bírok nélküled élni” állapotban sejtheted meg, hogy milyen lehet az Isten-élmény, ha valódi …"
/Müller Péter/
Azt mondják, a szerelem: kóros állapot. Örök emberi érzés, de nem ésszerű. Káprázat, rögeszme, lázálom.
Mégis azt mondom, hogy ez a mai ember által átélhető legvallásosabb állapot. Lelki másállapot. Minden esetben transzcendens.
Valami olyasmi szólal meg ilyenkor bennünk, amire nincs magyarázat. Az embernek hirtelen fájni kezd a másik ember hiánya.
Amíg nem vagy szerelmes, sohasem érzed, hogy félember vagy, hogy hiányzik belőled valaki! Örökké rá gondolsz, neki üzensz, gondolatban vele vagy. Valaki – egy másik ember! – viszi magával a boldogságodat, a nyugalmadat, az örömödet, a lelkedet, de még az életed értelmét is.
Sohasem kellett ilyen intenzíven egy másik ember, hogy nem tudsz nélküle létezni! Tegnap még nem is ismerted. Egész jól elvoltál nélküle, most meg nem megy!
Most, hogy nem a tiéd, hogy hiányzik, mint a letépett fél karod, döbbensz rá, hogy a magányod köré épített erős várad: homokvár.
Menekülnél vissza – de nem lehet. Összedőlt, összedöntötte.
Ilyenkor, ebben a szédült, irreális, sóvárgó, szomjas “nem bírok nélküled élni” állapotban sejtheted meg, hogy milyen lehet az Isten-élmény, ha valódi …"
/Müller Péter/
"Ha tavasszal kimegyünk az erdőbe, azt látjuk, hogy az akácfán tövisek vannak, göcsörtös ágak. Ám hiába megyünk neki láncfűrésszel, faragófejszével, hogy ebben lennie kell nektárnak, hiába faragjuk, vágjuk, szúrjuk – nem jön ki semmi.
Sőt, egy ágat akár el is vihetünk a legmodernebb laboratóriumba, hogy desztilláljanak nekünk ki belőle egy kis mézet – nem fog összejönni!
Ha azonban ugyanezt a fát a jó meleg tavaszi eső megöntözi, a nap megmelengeti, magától kivirágzik. A kudarcok, sebek odáig tudnak juttatni valakit, hogy begubózik, s ilyenkor könnyen elutasítóvá válhat, talán gonosszá is.
Tövisek nőnek rajta. Azt gondolom, nekünk az a feladatunk, hogy jó meleg tavaszi esőként megöntözzük, hogy megteremtsük azt a miliőt, amelyben ki tud virágozni.
Csak ezt tudom ajánlani, nem hiszem, lenne más, tudományosabb megoldás."
/Böjte Csaba/
Sőt, egy ágat akár el is vihetünk a legmodernebb laboratóriumba, hogy desztilláljanak nekünk ki belőle egy kis mézet – nem fog összejönni!
Ha azonban ugyanezt a fát a jó meleg tavaszi eső megöntözi, a nap megmelengeti, magától kivirágzik. A kudarcok, sebek odáig tudnak juttatni valakit, hogy begubózik, s ilyenkor könnyen elutasítóvá válhat, talán gonosszá is.
Tövisek nőnek rajta. Azt gondolom, nekünk az a feladatunk, hogy jó meleg tavaszi esőként megöntözzük, hogy megteremtsük azt a miliőt, amelyben ki tud virágozni.
Csak ezt tudom ajánlani, nem hiszem, lenne más, tudományosabb megoldás."
/Böjte Csaba/
"Minden reggel, amikor fölkelsz, keresd meg magadban azt a gondolatot vagy érzést, amiért érdemes élni."
Nem mindig könnyű. Lehetünk bajban, rossz helyzetben, tartósan nehéz helyzetben is. De egy új nap mégis új nap! És ahogy a földi Nap is minden reggel fölkel és eloszlatja a sötétséget, úgy föl kell hozni a belső napunkat is. Magától nem mindig jön fel.
A világ, amelybe születtünk, ritmusra jár. Reggel föltámad, nappal kibomlik és él - és éjszaka visszatér önmagába és meghal. De csak átmenetileg. Mert hajnalban oszlik az álom és az öntudatlanság - és megint föltámadunk.
Az éjszakából ki kell jönni. Tudatosan! Meg kell születnünk minden reggel. És ez nem megy "magától". Kell valamiféle szertartás.
Ez lehet egy zuhany, fürdés, légzőgyakorlat, kávézás, lehet valami reggeli mozgás is, esetleg egy bizakodó gondolat, amit az ember még nehéz helyzetekben is átélhet.
Ez azért fontos, mert a kezdetet mindig visszük magunkkal. Bölcs mondás az, hogy „bal lábbal kelt fel.” Jobb lábbal kell.
Évezredes megfigyelés van az ilyen mondás mögött. Nem mindegy, hogy valamit mivel indítunk. És ez nem csak a reggelre vonatkozik. Hanem minden kezdetre, minden elindulásra.
Művészek - zongoristák, karmesterek, színészek - tudják, hogy az első pillanatban minden eldől. Ezért koncentrálnak. Szedik össze magukat.
Keresik magukban azt a nyugodt, pozitív erőt, kedvet és ihletet, amely nélkül semmire sem jutnának.
Ne várd, hogy magától megjön a kedved. Föl is kell idézned."
/Müller Péter/
Nem mindig könnyű. Lehetünk bajban, rossz helyzetben, tartósan nehéz helyzetben is. De egy új nap mégis új nap! És ahogy a földi Nap is minden reggel fölkel és eloszlatja a sötétséget, úgy föl kell hozni a belső napunkat is. Magától nem mindig jön fel.
A világ, amelybe születtünk, ritmusra jár. Reggel föltámad, nappal kibomlik és él - és éjszaka visszatér önmagába és meghal. De csak átmenetileg. Mert hajnalban oszlik az álom és az öntudatlanság - és megint föltámadunk.
Az éjszakából ki kell jönni. Tudatosan! Meg kell születnünk minden reggel. És ez nem megy "magától". Kell valamiféle szertartás.
Ez lehet egy zuhany, fürdés, légzőgyakorlat, kávézás, lehet valami reggeli mozgás is, esetleg egy bizakodó gondolat, amit az ember még nehéz helyzetekben is átélhet.
Ez azért fontos, mert a kezdetet mindig visszük magunkkal. Bölcs mondás az, hogy „bal lábbal kelt fel.” Jobb lábbal kell.
Évezredes megfigyelés van az ilyen mondás mögött. Nem mindegy, hogy valamit mivel indítunk. És ez nem csak a reggelre vonatkozik. Hanem minden kezdetre, minden elindulásra.
Művészek - zongoristák, karmesterek, színészek - tudják, hogy az első pillanatban minden eldől. Ezért koncentrálnak. Szedik össze magukat.
Keresik magukban azt a nyugodt, pozitív erőt, kedvet és ihletet, amely nélkül semmire sem jutnának.
Ne várd, hogy magától megjön a kedved. Föl is kell idézned."
/Müller Péter/
"Az önimádó, nárcisztikus személyiség nem képes vízszintesen élni, csak akkor érzi jól magát, ha maga alá gyűri a másikat, ugyanakkor szívesen paríroz, ha érdekei úgy kívánják.
Az ilyen embert szoktam 'biciklistának' nevezni: felfelé liheg, lefelé tapos."
/Dr. Ranschburg Jenő/
Az ilyen embert szoktam 'biciklistának' nevezni: felfelé liheg, lefelé tapos."
/Dr. Ranschburg Jenő/
Szerelmi tanácsok leányoknak nagyanyáinktól
1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.
2. Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.
3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.
4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!
5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.
6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.
7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.
8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.
9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.
10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!
11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.
12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.
13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!
14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!
15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.
16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.
17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.
18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.
19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.
20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.
21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!
22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.
23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.
24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!
1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.
2. Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.
3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.
4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!
5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.
6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.
7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.
8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.
9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.
10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!
11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.
12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.
13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!
14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!
15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.
16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.
17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.
18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.
19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.
20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.
21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!
22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.
23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.
24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!
"Amikor anno beléptem a klinikára, egy orvosnő végigvezetett a patológiás újszülött osztályon, és azt kérdezte: Tudja maga, mi baja ennek a sok csecsemőnek? A legtöbbnek egyszerűen cirókahiánya van. Abba ugyanis belebetegszik egy gyerek.
De egy felnőtt is, teszem hozzá sok év múltán én. Több évtizedes praxisom alatt nyolcvan százalékban olyan gyerekekkel találkoztam, akiknek az egyetlen bajuk az volt, hogy nem szerették őket, de azt hazudták, hogy szeretik.
Mert ugye 'egy anya mindig szereti a gyerekét'. Tényleg? 'Egy anya mindig a legjobbat akarja a gyerekének'. Valóban? Ezek konvenciók.
Rengeteg szülő nem szereti a gyerekét, csak elviseli, hogy van. A társadalmi nyomásra viszont azt kell mondaniuk, hogy szeretik, a gyerek pedig megérzi ezt a hamisságot, és belebetegszik.
De nagyon sok házasság is azon megy tönkre, hogy igazi gyengédség és intimitás helyett csak hosszú dumák, monológok, végszavak vannak.
Mindenki tudja, hogy a másik mit fog mondani, és közben egészen mást éreznek."
/Popper Péter/
De egy felnőtt is, teszem hozzá sok év múltán én. Több évtizedes praxisom alatt nyolcvan százalékban olyan gyerekekkel találkoztam, akiknek az egyetlen bajuk az volt, hogy nem szerették őket, de azt hazudták, hogy szeretik.
Mert ugye 'egy anya mindig szereti a gyerekét'. Tényleg? 'Egy anya mindig a legjobbat akarja a gyerekének'. Valóban? Ezek konvenciók.
Rengeteg szülő nem szereti a gyerekét, csak elviseli, hogy van. A társadalmi nyomásra viszont azt kell mondaniuk, hogy szeretik, a gyerek pedig megérzi ezt a hamisságot, és belebetegszik.
De nagyon sok házasság is azon megy tönkre, hogy igazi gyengédség és intimitás helyett csak hosszú dumák, monológok, végszavak vannak.
Mindenki tudja, hogy a másik mit fog mondani, és közben egészen mást éreznek."
/Popper Péter/
"Számomra ez nem tolerálható, velem ezt nem lehetne megtenni, én ezt nem tűrném el!' - mondjuk indulatosan vagy fölényesen, de nem tudhatjuk, valóban így van-e.
A határaink ugyanis az adott élethelyzetünktől és érzelmi állapotunktól, a személyiségünk érettségétől és a konkrét életkrízistől függően változnak.
Egy kétségbeesett, felfokozott emocionális állapotban, érzelmi vagy anyagi kiszolgáltatottságban egészen más döntéseket hozunk, mint amikor higgadtan és tárgyilagosan vagyunk képesek gondolkodni.
Megint más lehet a reakciónk, ha mélyen szeretjük a társunkat, ezért arra törekszünk, hogy megértsük, átérezzük azt az érzelmi folyamatot, amelynek következményeképp félrelépett, és mivel vele szeretnénk maradni, a moralizálás helyett arra koncentrálunk, hogy milyen közös munkát végezhetnénk el ennek érdekében.
Minden általánosító és ítélkező mondattal távolabb kerülünk egy adott eset reális és árnyalt értelmezésétől."
/Dr. Almási Kitti/
A határaink ugyanis az adott élethelyzetünktől és érzelmi állapotunktól, a személyiségünk érettségétől és a konkrét életkrízistől függően változnak.
Egy kétségbeesett, felfokozott emocionális állapotban, érzelmi vagy anyagi kiszolgáltatottságban egészen más döntéseket hozunk, mint amikor higgadtan és tárgyilagosan vagyunk képesek gondolkodni.
Megint más lehet a reakciónk, ha mélyen szeretjük a társunkat, ezért arra törekszünk, hogy megértsük, átérezzük azt az érzelmi folyamatot, amelynek következményeképp félrelépett, és mivel vele szeretnénk maradni, a moralizálás helyett arra koncentrálunk, hogy milyen közös munkát végezhetnénk el ennek érdekében.
Minden általánosító és ítélkező mondattal távolabb kerülünk egy adott eset reális és árnyalt értelmezésétől."
/Dr. Almási Kitti/
"A hozzám forduló emberek azt mondják: "Az a másik nem szeret engem."
Senki sem érkezik azzal: "Nem szeretem a másikat."
A szeretet követelőzéssé vált.
A szeretet csodálatos jelenség, hiszen ha te szeretsz, magadnak okozol vele örömet."
/Osho/
Senki sem érkezik azzal: "Nem szeretem a másikat."
A szeretet követelőzéssé vált.
A szeretet csodálatos jelenség, hiszen ha te szeretsz, magadnak okozol vele örömet."
/Osho/
"Olyan nehéz leírni, hogy miről is van szó. Egyáltalán nem olyan, mint a szerelem első látásra. Inkább, mint... mint a gravitáció.
Ha meglátod azt a valakit, akkor egyszerre nem a tömegvonzás ereje köt a földhöz többé. Hanem ő. És többé semmi más nem számít, csak ő.
Egyszerűen mindent megtennél, bármivé lennél az ő kedvéért... Azzá válsz, amire neki a legnagyobb szüksége van: a védelmezője leszel vagy a szerelmese, a barátja vagy a testvére."
/Stephenie Meyer/
Ha meglátod azt a valakit, akkor egyszerre nem a tömegvonzás ereje köt a földhöz többé. Hanem ő. És többé semmi más nem számít, csak ő.
Egyszerűen mindent megtennél, bármivé lennél az ő kedvéért... Azzá válsz, amire neki a legnagyobb szüksége van: a védelmezője leszel vagy a szerelmese, a barátja vagy a testvére."
/Stephenie Meyer/
"Az a gyermek, akit bántalmaznak, megaláznak, elutasítanak, elhagynak, elárulnak vagy elhanyagolnak, mélyen magában egy olyan meggyőződésre jut, hogy ő rossz, bűnös, értéktelen. Hogy végső soron érdemtelen a szeretetre. Ez a sérült "ön-érdem-érzet" a kulcsa az önszabotázs történeteknek.
Mert - hosszabb távon - az ember azt kapja az élettől, amit meggyőződése szerint érdemel.
Ha lottóötösöd van, de nincs meg hozzá a megfelelő ön-érdem-érzeted, pár év alatt elherdálod majd, mintha csak szabadulni igyekeznél az igazságtalanul rád szakadt jóléttől. És ellenkezőleg, ha magadat tiszteled és szereted, értékességedről mélyen meg vagy győződve, egyrészt sokkal hamarabb talpra állsz, még akkor is, ha épp a padlón vagy egy átmeneti válság következtében, másrészt ezt a környezeted is felismeri, és általában bőségesen jutalmazza. (...)
Felnőttekkel folytatott terápiás munkáim során számtalan alkalommal "botlottam" gyermekekbe, a legkülönfélébb díszletekkel körbevéve.
Van, aki mesél a gyermekkoráról, és elérzékenyül.
Van, aki szüleivel, párjával, kollégáival próbálja rendezni a kapcsolatát és eközben észrevétlenül a gyermek szerepében találja magát.
Van, aki egész életében keresgéli az anyaméhben elveszett ikertársát.
Van, aki - vizualizáció, állítás vagy drámajáték során - a teste különféle rejtett zugaiban leli fel a félelmében odamenekült egykori kisgyermek énjét. Van, aki saját elvetélt magzatával találkozik a terápiás munka során.
Egy a közös ezekben a találkozásokban: rendkívüli érzelmi energiát szabadítanak fel, szinte mindig katartikus a hatásuk.
A kapcsolatfelvétel saját gyermeki énünkkel, és biztonságigényének kielégítése, az elfogadás és a szeretet kifejezése meglepően erőteljes gyógyító impulzusként hat."
/Dr. Buda László/
Mert - hosszabb távon - az ember azt kapja az élettől, amit meggyőződése szerint érdemel.
Ha lottóötösöd van, de nincs meg hozzá a megfelelő ön-érdem-érzeted, pár év alatt elherdálod majd, mintha csak szabadulni igyekeznél az igazságtalanul rád szakadt jóléttől. És ellenkezőleg, ha magadat tiszteled és szereted, értékességedről mélyen meg vagy győződve, egyrészt sokkal hamarabb talpra állsz, még akkor is, ha épp a padlón vagy egy átmeneti válság következtében, másrészt ezt a környezeted is felismeri, és általában bőségesen jutalmazza. (...)
Felnőttekkel folytatott terápiás munkáim során számtalan alkalommal "botlottam" gyermekekbe, a legkülönfélébb díszletekkel körbevéve.
Van, aki mesél a gyermekkoráról, és elérzékenyül.
Van, aki szüleivel, párjával, kollégáival próbálja rendezni a kapcsolatát és eközben észrevétlenül a gyermek szerepében találja magát.
Van, aki egész életében keresgéli az anyaméhben elveszett ikertársát.
Van, aki - vizualizáció, állítás vagy drámajáték során - a teste különféle rejtett zugaiban leli fel a félelmében odamenekült egykori kisgyermek énjét. Van, aki saját elvetélt magzatával találkozik a terápiás munka során.
Egy a közös ezekben a találkozásokban: rendkívüli érzelmi energiát szabadítanak fel, szinte mindig katartikus a hatásuk.
A kapcsolatfelvétel saját gyermeki énünkkel, és biztonságigényének kielégítése, az elfogadás és a szeretet kifejezése meglepően erőteljes gyógyító impulzusként hat."
/Dr. Buda László/
"Az életben van egy szomorú igazság, amit a világon tett utazásaim során fedeztem fel.
Csak azokat bántjuk igazán, akiket a legjobban szeretünk. Lenyűgözzük azokat, akiket alig ismerünk. Kedvére teszünk az átmeneti vendégeknek.
És meggondolatlanul kegyetlen csapásokkal sújtjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk."
/Ella Wheeler Wilcox/
Csak azokat bántjuk igazán, akiket a legjobban szeretünk. Lenyűgözzük azokat, akiket alig ismerünk. Kedvére teszünk az átmeneti vendégeknek.
És meggondolatlanul kegyetlen csapásokkal sújtjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk."
/Ella Wheeler Wilcox/
"Közhellyé 'nemesedett' pszichológiai okosság, hogy gyermekkorban lényegében minden eldől. Én azonban ezt merőben máshogy látom.
Szerintem egyszerűen csak nagy az esélye annak, hogy mindaz, amit gyermekkorunkban észrevétlenül elsajátítottunk, szinte változatlan formában uralja és irányítsa lelki életünket, kapcsolati viszonyainkat felnőttkorunkban is.
Valóban gyakori, hogy ez az automatizmus válik tudattalan kormányzóerővé egész életünkben.
De ez távolról sem jelent valamiféle végleges elrendeltséget! Minden pillanat egy lehetőség arra, hogy ebből felébredjünk.
Egy meghatározó felismeréshez elég lehet néhány másodperc, az eltemetett indulatok, félelmek, fájó emlékek szabadon engedéséhez, az érzelmi megújuláshoz néhány perc vagy óra, jelentős testi szintű változások realizálásához és új szokások kialakításához néhány nap, hét, esetleg hónap."
/Dr. Buda László/
Szerintem egyszerűen csak nagy az esélye annak, hogy mindaz, amit gyermekkorunkban észrevétlenül elsajátítottunk, szinte változatlan formában uralja és irányítsa lelki életünket, kapcsolati viszonyainkat felnőttkorunkban is.
Valóban gyakori, hogy ez az automatizmus válik tudattalan kormányzóerővé egész életünkben.
De ez távolról sem jelent valamiféle végleges elrendeltséget! Minden pillanat egy lehetőség arra, hogy ebből felébredjünk.
Egy meghatározó felismeréshez elég lehet néhány másodperc, az eltemetett indulatok, félelmek, fájó emlékek szabadon engedéséhez, az érzelmi megújuláshoz néhány perc vagy óra, jelentős testi szintű változások realizálásához és új szokások kialakításához néhány nap, hét, esetleg hónap."
/Dr. Buda László/
