ezért fontos a testnevelés mindennap.
You are using an out of date browser. It may not display this or other websites correctly.
You should upgrade or use an alternative browser.
You should upgrade or use an alternative browser.
Jelenleti iv II.
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
ezért fontos a testnevelés mindennap.
rét-vét
hét-vét
hét-vét
hát vét
hát vét
Hát-véd
Első fejezet, A filozófusok előítéleteiről
A könyv első fejezetében a filozófusok előítéleteiről szól. Az előítéletek sorában jelenik meg az akarat, illetve a szabad akarat fogalma. Meglátása szerint az emberiség az igazságot, a biztos tudást keresi. Innen jön az egyik alapkérdése, hogy honnan és miből jön ez a vágy? Vitatja, hogy egyáltalán értékes- e számunkra az igazság?
A könyv első fejezetében a filozófusok előítéleteiről szól. Az előítéletek sorában jelenik meg az akarat, illetve a szabad akarat fogalma. Meglátása szerint az emberiség az igazságot, a biztos tudást keresi. Innen jön az egyik alapkérdése, hogy honnan és miből jön ez a vágy? Vitatja, hogy egyáltalán értékes- e számunkra az igazság?
Az igazság a jó és a rossz ellentétéből született. Így következhet-e valami az ellentétekből? Például, ahogy Platón látta a rosszból a jó. Szerinte ezek hasonlóak, csak fokozatbeli különbség van közöttük, jelen esetben a jó és a rossz között. Ebből adódóan, mi van akkor, ha a tudás (igazság) keresésnek ösztöne csak mi ránk-emberekre jellemző? Csak az emberiségnek van szüksége erre, az önfenntartás szempontjából.
A világot számokkal hamisítjuk meg, hiszen ha a világ atomokból áll, akkor miként mondhatjuk egy faasztalra, hogy az fából, ha valójában csak bizonyos atomok gyakoribbak ott. A Jón és Rosszon túl filozófiája épp ezekről a hamis ítéletekről, hamis világ megalkotásról való lemondást jelenti, illetve az ezeken való túljutást. Nitzsche kritikusan viselkedik Kanttal illetve Spinozával szemben. Állítása szerint helytelen logikával tévútra visznek és eljutatnak minket a végső igazság szükségszerű fogalmához.
A szerző szerint a filozófia szó jelentése nem a bölcsesség szeretete, hanem a saját bölcsesség szeretete. Vagyis mindenki megtalálja a saját kis maga világ igazsgát, és ezt megpróbálja másokra ráerőltetni. Nitzsche szerint az Übermensch ebben is különbözik, ő nem másoknak alkot morált, igazságot, hanem saját magának, ami csak neki jó. Mások véleménye értékítélete ezzel kapcsolatban nem érdekli. S ezt a filozófiát az ösztönök használják saját maguk érvényesítésére.
Szembeállítja a rossz, valódi világot, a tökéletes, kitalált világgal. Tehát ha megszabadulnánk a jó és szép fogalmától nem látnák olyan szürkének, rossznak a világunkat. Ezzel szemben az európai filozófusok még mindig a jó és rossz megkülönböztetésén fáradoznak.
Hasonló témák
- Válaszok
- 618
- Olvasás
- 186K
