Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

Gondolatok anyák napján<O =""></O>
<O =""></O>
<O =""></O>
A szemek már fáradtak, de a szeretet éppúgy sugárzott belőlük, mint régen, amikor még nagyon szépek voltak és csillogtak. A kéz, amelyet megcsókolni nemcsak a szív kérése volt és amely lágyan, biztatóan simogatott sok éven át. Velük integetett, mikor eljöttem Tőle. Kilométereken át hallottam vissza-visszatéröen, mint egy örök kisérö a hangját, ahogy tele szeretettel féltöen mondja: <O =""></O>
-"Vigyázz magadra, kisfiam!" <O =""></O>
Hányszor, milyen sokszor hallhattam megszámolhatatlan éveken át ezt az intelmet. Először tán akkor, amikor egyedül mentem óvódába. Nyakamban a keménypapirból készült óvodástáska, benne a jóféle uzsonna, talán vajas kenyér, talán frissen sütött töpörtyű, egy-egy szem alma. Meg az elmaradhatatlan intelem induláskor: <O =""></O>
-"Vigyázz magadra, kisfiam!" <O =""></O>
Újabb évek jönnek, kollégiumba kerültem, összecsomagoltam kis szükséges holmimat, de Ö tett rendet a böröndömben, mert nagy rendetlenség volt abban, ami aligha csoda, magam csomagoltam. De az elbocsátó szavak a régiek, az ismertek<O =""></O>
-"Vigyázz magadra, kisfiam!" <O =""></O>
Levél jön, később telefon, gyere haza, kisfiam, aranysárga húslevest készítek meg rántott húst, ropogós húsikát ahogy én neveztem, friss uborkasalátával, és lesz, persze, hogy lesz aranygaluska, zserbó és palacsinta is. Megyek! S mikor eljövök, a két kezem is kevés, hogy a "maradékot" elhozzam. A kapunál hangzanak el az óvó szavak:<O =""></O>
- "Vigyázz magadra, kisfiam!"<O =""></O>
Viszem haza a lányaimat az idök múltán. Nagy az öröm, csendes öröm. A lélek öröme mely sokszor csendes, nem türi a harsányságot, nem türi a képmutatást. Nézem, amint szeretik öket, a lányaimat, mint örülnek nekik az öregek. Én csendesen járok-kelek az udvaron, melynek diófáját édesapám ültette, mikor a hétvégi telket megvettük, s melynek ágairól olyan szépen látszik a Duna és a másik oldalán a Naszály. Ha felfelé kapaszkodtam, már az indulásnál hallottam az aggódó szavakat:<O =""></O>
-"Vigyázz magadra, kisfiam!" <O =""></O>
Már mennünk kell. Az unokák csatakosak a játéktól, láthatóan fáradtak. Lehet, hogy a rájuk ömlő szeretettől. Mosoly ölel bennünket, gyengédség és ragyogó szempárok. És a szavak újra felhangzanak: <O =""></O>
-"Vigyázz magadra, kisfiam!" <O =""></O>
A szemek már fáradtak voltak, de a szeretet éppúgy sugárzott belőlük, mint régen. A kezek szinte ma is integetnek nekem és halkan hallom, hallani vélem a vágyott szavakat.<O =""></O>
Mit is válaszolhatnék? Oly szívesen mondanám: <O =""></O>
-"Vigyázz magadra, Édesanyám!"<O =""></O>

<O =""></O>
2001.anyák napja

Napi áhitat

Sokan meggyógyulhatnak
"53Ezek után a túlsó partra átkelve, Genezáretbe érkeztek és kikötöttek. 54Amikor kiszálltak a hajóból, azonnal felismerték őt, 55és némelyek befutották az egész környéket; kezdték a betegeket ágyakon oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen tartózkodott. 56Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy településekre, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meg is gyógyultak. " (Márk 6,53-56)

Semmi ezen a földön nem okozott még annyi gondot, mint a betegség. Az élet ezen ellensége kíméletlenül zsúfolásig tölti a kórházakat, nem válogatva gazdagok vagy szegények, hív&otilde;k vagy hitetlenek között. Egyesek meggyógyulnak és csodát élnek át, mások pedig nem. Ugyanígy volt ez Jézus idejében, a próféták és az apostolok korában is. A csodák kora azonban nem t&ucirc;nt le.
Jézus nem gyógyított meg minden beteget, mert nem azért jött a földre, mint ahogy ma sem ez a célja. Mégis, "akik csak megérintették, meg is gyógyultak" - írja a mai igénk. Jézus érintése hittel teljes érintés volt. &Otilde; mindig a hit alapján osztotta a gyógyulást: "legyen neked a te hited szerint!" Kapernaumban nem tett sok csodát az ott lakók hitetlensége miatt. Ma is a hitetlenség a legf&otilde;bb akadály, ha kevés testi és lelki gyógyulás történik. Merek-e teljes szívvel hinni, függetlenül attól, hogy meggyógyít-e vagy sem? "Ha nem tenné is, bízok benne..." "Hiszek, Uram, légy segítségül az én hitetlenségemben!" /SaJ/

keresztényvers zene ,







<O</O
<O</O
Kék madár<O</O
A város
Ahol élek,
Itt lenn
délen,
nem sivár,
s nem kietlen.
Hegyvidék lábainál
Kanyargós utcácskák
Török emlékek
Karcsú tornya
S ni, itt négy torony
Kandikál ki
a házrengetegből
Nyüzsgő s tétova
emberek
lüktető élet
keresi a boldogság
kék madarát
mely talán már
oly rég
tovaszállt<O></O>


<O> </O>
A példaképem egy idős parasztasszony. Igen sokat szenvedett. Végigdolgozta életét a földeken, és eltemette már majdnem egész családját. Férjét és testvéreit, fiát és keresztgyermekeit. Hogyan lehet élni ilyen nehéz lelki batyut cipelve? <O></O>
Ő cipeli. Gyakran kimegy a temetőbe, ahol nagyon sok sírnál kell megállnia - aztán hazajön, mert sok még a dolog. Állatok, akiket el kell látnia; és emberek, akiket meg kell látogatnia - akik még élnek, és gondozásra, segítségre szorulnak. <O></O>
Örülök, ha találkozhatom vele. Jobb lesz tőle a napom, de nemcsak a napom, hanem én magam is. Mert nem keserűség árad belőle, hanem nagyon finom derű. Ráncos arcából huncut szem sugároz. Panaszkodni még sohasem hallottam. Énekelni annál többet. Beteg szerettei ágyánál az énekből merített erőt - elsősorban önmagának, hogy aztán nekik is juttathasson belőle. <O></O>
Élete - pontosabban az, ahogyan megéli életét - példa számomra. Annak példája, hogy mekkora erő van az Istenbe vetett bizalomban. Mekkora ereje van az ősöktől megörökölt hitnek, énekeknek, imádságnak, ha az a hagyományból belső, személyes tulajdonná válik. <O></O>
És ennek az öregasszonynak a derűje, szép szemeiben ott lakó elpusztíthatatlan vidámsága arra is példa, hogy az igazi, mély hit nem számon kéri Istenen a sorsát, hanem segítséget kér, hogy azt el-hordozhassa. És ezt a segítséget nemcsak kéri, de biztosan meg is kapja.<O></O>
Számomra névtelen szent ő. Ha elmegy majd innen, én fogom temetni, ahogyan fiát is, férjét is én temettem. És nehéz szívvel fogok tőle búcsúzni, mert nagy lesz a veszteségem. <O></O>
Róla nem írnak könyveket, nem emlékeznek meg róla jeles emberek. De itt marad velem, és szeme-inek emléke erősíteni fog, hogy bízzam abban az Istenben, akinek balkeze olykor súlyosan ránk ne-hezedhet, de jobb keze mindig megtart. Sohasem magyarázkodik, mert Isten, de sohasem hagy cserben, mert Isten.<O></O>
Jézus gyakran beszél egy nagy, ünnepi asztalról, amikor Isten országáról beszél. Erről az asszonyról mindig ez az asztal jut eszembe. Ő itt a földön sohasem volt fontos személyiség, sohasem ültették főhelyre, magától meg nem tolakodott volna oda soha. <O></O>
De tudom, hogy Isten másképpen mér, mint ez a világ. Számára a legfontosabb az emberi kapcsola-tok minősége. Akik ezen a téren nagyot alkotnak, a legtöbbször névtelenek maradnak az ember vi-lágában, s az utolsó helyeken ülnek a földi asztaloknál.<O></O>
De biztos vagyok abban, hogy odaát hallani fogják: "Barátom, ülj feljebb". Mert a kötődés, a kapcsolat, ha úgy tetszik a szeretet Istenének szemében ők - a szeretet névtelenjei - a legnagyobbak. <O></O>


Az igazi szeretet <O></O>
<O> </O>


<O></O>

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD background=elemek/2g/blue/tartalomfejlechatter.jpg height=35></TD></TR><TR><TD align=middle background=elemek/2g/blue/tartalomhatter.jpg height=50><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="93%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top></TD></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD> </TD></TR></TBODY></TABLE>

Napi áhitat

Szabályok rabságában
"1Köréje gyűltek a farizeusok és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek, 2és észrevették, hogy némelyik tanítványa tisztátalan, vagyis mosdatlan kézzel étkezik. 3A farizeusok és általában a zsidók ugyanis addig nem esznek, míg meg nem mosták a kezüket egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz, 4és amikor hazamennek a piacról, addig nem esznek, míg meg nem mosakodtak. Sok egyéb más is van, amit hagyományként átvettek és őriznek, amilyen például a poharak, korsók, rézedények és fekhelyek megmosása. 5Megkérdezték tehát tőle a farizeusok és az írástudók: "Miért nem élnek a te tanítványaid a vének hagyományai szerint, és miért étkeznek tisztátalan kézzel?" 6Ő pedig ezt válaszolta nekik: "Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. 7Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. 8Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok." 9Ezt is mondta nekik: "Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait. 10Mert Mózes ezt mondta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék. 11Ti pedig azt mondjátok: Ha ezt mondja valaki apjának vagy anyjának: korbán, vagyis áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek, 12akkor már nem engeditek, hogy bármit tegyen is apjáért vagy anyjáért; 13és így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal, amelyet továbbadtatok; de sok más ehhez hasonlót is tesztek." 14Ismét odahívta a sokaságot és így szólt hozzájuk: "Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: 15Nincs semmi, ami kívülről jutva az emberbe tisztátalanná tehetné őt; hanem ami kijön az emberből, az teszi tisztátalanná." 16("Ha valakinek van füle a hallásra, hallja!") 17Amikor azután a sokaságot elhagyva bement a házba, megkérdezték tanítványai a példázatról. 18Ő pedig így szólt hozzájuk: "Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy ami kívülről megy be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná, 19mert nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül?" Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt, 20de hozzátette: "Ami az emberből előjön, az teszi tisztátalanná. 21Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, 22házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség. 23Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek; s ezek teszik tisztátalanná az embert."" (Márk 7,1-23)

Ma is sok gondot okoz a törvényeskedés. Nem csak Jézus idejében voltak farizeusok. Nem csak az ószövetségi népre illett, hogy csak ajkával tiszteli Istent, de szíve távol van. A vallásos hagyományok sokkal jobban befolyásolják életünket, mint gondolnánk. Baptista hagyományainkban is magától értet&otilde;d&otilde;nek vesszük azt, amit átvettünk a múltból, és néha el sem tudjuk képzelni a dolgokat másként.
Nem a hagyományokkal van a baj, nem kell felborítani ezt a szép örökséget. A baj a hagyományok szentesítésében rejlik. A merev egyoldalúság rabságot eredményez, és magas várfalként emelkedik közénk és "mások" közé. Jézus nem mondja, hogy a kézmosás rossz, hanem felhívja a figyelmet, nehogy azt gondolja valaki, hogy az egyenl&otilde; Isten tiszteletével. A törvény uralmának a csapdája az álszentség, az önáltatás, ami akadály Isten &otilde;szinte keresésében. A bet&ucirc; megöl. Jézus szerint tehát nem a látszat (küls&otilde; megnyilvánulás) a dönt&otilde;, hanem hogy mi van ott belül. Tiszták-e a szándékaim, és &otilde;szintén szolgálom-e az Urat? "Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!" (Zsolt 139,23) /SaJ/


<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view&current=nvtelen-3.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/nvtelen-3.jpg" border="0" alt="ig&amp;eacute;s k&amp;eacute;p"></a>

Napi áhitat

Kitartó reménység
"24Onnan elindulva elment Tírusz vidékére. Bement egy házba, és azt akarta, hogy senki ne tudja meg ottlétét. De nem maradhatott titokban, 25mert azonnal tudomást szerzett róla egy asszony, akinek a leányában tisztátalan lélek volt, és miután eljött hozzá, a lábai elé borult. 26Ez az asszony görög volt, sziroföníciai származású, mégis azt kérte, hogy űzze ki az ördögöt a leányából. 27Jézus így szólt az asszonyhoz: "Hadd lakjanak jól először a gyermekek, mert nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak." 28Az pedig ezt válaszolta neki: "Úgy van, Uram, de a kutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból." 29Erre így szólt hozzá: "Ezért a szóért mondom: menj el, leányodból kiment az ördög." 30Amikor azután hazaért az asszony, látta, hogy a gyermek az ágyon fekszik, és az ördög már kiment belőle." (Márk 7,24-30)

Sok ember életében egymást váltogatja a remény és a csüggedés. Kevesen vannak olyanok, akik mindig tudnak reménykedni. Bizalmunknak állandónak kell lennie, mert éppen a nehéz id&otilde;kben van a legnagyobb szükségünk rá. Milyen a te hited? Kiállja-e a próbát? Az igazi hit mindig próbára van téve, s&otilde;t a próba által er&otilde;södik. Drága testvérem, ne csüggedj el, ha éppen most hitpróbán mész át!
Igénkben a pogány n&otilde; hitének két vonása t&ucirc;nik ki: 1. Biztos volt abban, hogy Jézus meg tudja tenni, amire kéri. 2. Elismerte, hogy nem érdemli meg, amit kér. Nem követel&otilde;zött, sem nem sért&otilde;dött meg, amikor a pogány kutyák közé sorolták. Az alázatos embert nehéz megsérteni. Aki kicsinek tartja magát, az nem veszi zokon a lekicsinylést.
Mi is amikor imádkozunk, tegyük azt teljes meggy&otilde;z&otilde;déssel és teljes alázattal! Nem vagyunk jogosultak az áldásokra. Isten nem tartozik nekünk, mi csak irgalmára szorulunk. A jó hír az, hogy &otilde; irgalmas, és nem érdemeink szerint bánik velünk. Imádkozzunk tehát tovább, mert az alázatos reménység nem szégyenít meg! /SaJ/

<a href="http://s296.photobucket.com/albums/mm184/luciwchaves_2008/?action=view&current=biblia.png" target="_blank"><img src="http://i296.photobucket.com/albums/mm184/luciwchaves_2008/biblia.png" border="0" alt="gvc"></a>

<a href="http://s224.photobucket.com/albums/dd13/PIBMairipora/?action=view&current=bible2.jpg" target="_blank"><img src="http://i224.photobucket.com/albums/dd13/PIBMairipora/bible2.jpg" border="0" alt="biblia"></a>

<a href="http://s129.photobucket.com/albums/p226/fabi_morga14/?action=view&current=biblia1fo0.jpg" target="_blank"><img src="http://i129.photobucket.com/albums/p226/fabi_morga14/biblia1fo0.jpg" border="0" alt="biblia"></a>

Napi áhitat

Az Úr Jézus az Atyához vezet&otilde; út
" 36Simon Péter megkérdezte tőle: "Hova mégy?" Jézus így felelt: "Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz." 37Péter így szólt hozzá: "Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted!" 38Jézus így válaszolt: "Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom néked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem." 1"Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. 2Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. 4Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat." 5Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" 6Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. " (János 13,36-14,6)

Az Úr Jézus mindig világosan beszélt céljairól és terveir&otilde;l, csakhogy némelyek - akárcsak ma - a felismerhetetlenségig bonyolították egyszer&ucirc; beszédeit. Még egy gyermek is megérthette, amit Jézus mondott arról, hogy &otilde; hazamegy az Atya házába, ahol b&otilde;ven van hely mindazok számára, akik szeretik &otilde;t. S&otilde;t, hozzáteszi: "ti már tudjátok is az utat"; mire Tamás: "nem tudjuk, hova mész, tehát az utat sem ismerhetjük".
Ez a válasz találóan írja le a mai kételked&otilde; világ állapotát. Posztmodern társadalmunk valahol elveszítette a célt, és értelem nélkül bolyong. Milyen nagy áldás, hogy a hív&otilde; életnek van célja, és mi megtaláltuk az Utat. Olyan jó tudni, hogy az élet labirintusában van valaki, aki ismeri az utat, mert már végigjárta azt. Valaki, aki mutatja nekünk az utat, el&otilde;ttünk megy. &Otilde; az egyetlen járható út.
Legyen tehát mindig világos az úti célunk, és határozott léptekkel, hittel haladjunk tovább ezen az úton! Imádkozzunk, hogy egyre jobban megismerjük &otilde;t, aki az út! Maradjunk &otilde;benne, &otilde; célba juttat, és így eljuthatunk az Atyához! /SaJ/

<a href="http://s263.photobucket.com/albums/ii127/ritapjc/biblia/?action=view&current=BOMDIA.jpg" target="_blank"><img src="http://i263.photobucket.com/albums/ii127/ritapjc/biblia/BOMDIA.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>


<a href="http://s196.photobucket.com/albums/aa122/LostSoul_025/?action=view&current=christmasbibletop.jpg" target="_blank"><img src="http://i196.photobucket.com/albums/aa122/LostSoul_025/christmasbibletop.jpg" border="0" alt="biblia"></a>

Napi áhitat

A Jézus el&otilde;tt megnyíló ember
"31Jézus ismét elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tenger mellé ment a Tízváros határain keresztül. 32Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. 33Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét; 34azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: "Effata, azaz: nyílj meg!" 35És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt. 36Jézus meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték és 37szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: "Mindent helyesen cselekedett: a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé." " (Márk 7,31-37)

Lehet vitatni Jézus gyógyítási módszereit, némelyek még a gyógyulás folyamatát is megpróbálják magyarázni. A lényeg itt viszont éppen az, hogy csoda történt, a csodát pedig nem kell és nem is lehet megmagyarázni - éppen ett&otilde;l csoda.
Történetünkben a süketnémát mások vitték Jézushoz, pedig nem volt magatehetetlen. Talán szégyellt egyedül odamenni, vagy hátrányos helyzete miatt volt kisebbségi érzése. Jézus mégis félrevonta &otilde;t a tömegt&otilde;l. Nem elég csak a közösségben keresni Jézust. &Otilde; négyszemközt is akar találkozni veled. Hajlandó vagy-e néha félrevonulni a sokaságtól, hogy csak vele legyél? Jézus nem mutatványt akart, amikor csodát tett. Arra is vigyázott, hogy az, aki addig semmit sem hallott, ne az emberek kiabálását hallja meg legel&otilde;ször, hanem az Úr szavait. Figyelemre méltó a sorrend, hogy Jézus el&otilde;ször a fülét nyitotta meg, azután a száját. Vonuljunk most mi is félre Jézussal, hogy érintse meg el&otilde;bb a fülünket, hogy meghalljuk a hangját, majd a szánkat is - mint Ézsaiásnak -, hogy eltávozzon hamisságunk, és bátorsággal hirdessük az átélt csodát! /SaJ/




<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view&current=hivj-1.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/hivj-1.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>

Az én vágyam

Fil 3,10
hogy megismerjem őt, feltámadásának hatalmát, a szenvedéseiben való közösséget, hogy [életem] az ő halálához hasonló alakot öltsön,

Fil 3,11
ha [így] valami módon eljuthatnék a halottak közül való [első] feltámadásra.

Fil 3,12
Nem [gondolom,] hogy már megkaptam [ezt,] vagy hogy már elértem volna a bevégzettséget, de futok utána, hogy megragadjam, hiszen a Krisztus Jézus már megragadott erre engem.
kiss

feltámadás

Én nem tudom,mennyire ismeritek a Bibliát és annak igasságát,de én aki ateista voltam egésszen 1981-ig,azota teljesen elfogadom a Biblia igasságot és megvagyok gyözödve,hogy az mind igaz.Val első feltámadás és van második feltámadás.Az első feltámadás akkor fog megtörténni,mikor az Úr Jézus eljön azokér,akik várják Őt.A második feltámadás meg az 1000 éves birodalom után fog megtörténni,mikor meinden ember mefog keleni jelenjen Isten itélő széke elött,a NYAGY FEHÉR KIRÁLYI TRON elött.Nem azért fog megtörténni az az útolsó itélet,mert mi hissszük,vagy nem,hanem azért mert ezt maga Isten elhatározta.Most kegyelmi időbe élünk és élvezhetjül Isten joságát,amit megadott az Ő fiába,Az Úr Jézus Krisztusba.De ha nem engedelmeskedünk az Ő szavának,akármien valásba legyünk,elfogunk kárhozni és a pokol lessz az osztályrészünk.Isten soha se hagyta magát bizonyság nélkül és minden embernek van lehetösége,hogy Őt elvesse,vagy elfogadja.Persze e döntést mireánk bizta,mivel szabad akaratot adott erre nézve.De ha mindenképpen a mi saját akaratunk után kivánunk járni,Isten nem fog eröszakkal a Menybe vinni,de elembe választott 1 napot,amikor nem fog tudni senki se megmenekülni az Ő itélete alol.Mivel könyvek fognak megnyilni mindenkinek a cselekedetéről,senki se mondhatja,hogy én ezt vagy azt nem tettem,vagy nem halottam és Isten ily modon fog magitélni.Ez Úr áldjon meg hogy minél jobban megértsétek és tudjátok felfogni,hogy Isten nem csak egy "JÓ ISTEN" hanem egy igasságos Isten is.
Adja Úrunk hogy eggyikünk se kerüljünk a Nagy Királyi tron elé,hanem inkább a Krisztus királyi tron elé megjutalmazás végett
Ámen
kiss

Napi álitat

Magára veszi gondunkat
"1Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: 2"Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; 3ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött." 4Tanítványai így feleltek: "Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?" 5Megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők ezt válaszolták: "Hét." 6Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. 7Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. 8Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, 9pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, 10és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére." (Márk 8,1-10)

Megváltónk földi szolgálata idején különös érzékenységgel viseltetett az emberek szükségei iránt. Mindig észrevette, hogy hol és mire van szükség. A mi Urunk ma sem kevésbé figyelmes, különösen az övéivel szemben. "Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mire van szükségetek." &Otilde; most is megszán minket, idejében közbelép, s&otilde;t a legjobbat akarja adni nekünk.
Nem Jézus kötelessége volt a négyezer f&otilde;s tömeg élelmezése, még kevésbé a tanítványoké. "Mib&otilde;l?" - kérdezik a tanítványok. Abból, ami nálatok van, a többir&otilde;l az Atya gondoskodik. Jézus a semmib&otilde;l vagy a kövekb&otilde;l is el&otilde;állíthatta volna a kenyereket, de inkább felhasználta a tanítványok tartalékát, s&otilde;t magukat a tanítványokat. Jézus vállalja a mi gondjainkat, de nekünk is vállalnunk kell a másokét. Adjatok, és néktek is adatik!
Jézus ma sem köteles megáldani minket. Ha megáld, azt csupán irgalmából teszi. Az, aki képes volt magáénak tulajdonítani legnagyobb gondunkat, b&ucirc;nünk problémáját, hogyne lenne hajlandó egyéb szükségeinkben is segíteni! Vesd az Úrra a te terhedet, &otilde; majd gondot visel! /SaJ/


<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view&current=szegek.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/szegek.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>

<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view&current=44.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/44.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>

keresztényvers zene

horvathtibor írta:

Én nem tudom,mennyire ismeritek a Bibliát és annak igasságát,de én aki ateista voltam egésszen 1981-ig,azota teljesen elfogadom a Biblia igasságot és megvagyok gyözödve,hogy az mind igaz.Val első feltámadás és van második feltámadás.Az első feltámadás akkor fog megtörténni,mikor az Úr Jézus eljön azokér,akik várják Őt.A második feltámadás meg az 1000 éves birodalom után fog megtörténni,mikor meinden ember mefog keleni jelenjen Isten itélő széke elött,a NYAGY FEHÉR KIRÁLYI TRON elött.Nem azért fog megtörténni az az útolsó itélet,mert mi hissszük,vagy nem,hanem azért mert ezt maga Isten elhatározta.Most kegyelmi időbe élünk és élvezhetjül Isten joságát,amit megadott az Ő fiába,Az Úr Jézus Krisztusba.De ha nem engedelmeskedünk az Ő szavának,akármien valásba legyünk,elfogunk kárhozni és a pokol lessz az osztályrészünk.Isten soha se hagyta magát bizonyság nélkül és minden embernek van lehetösége,hogy Őt elvesse,vagy elfogadja.Persze e döntést mireánk bizta,mivel szabad akaratot adott erre nézve.De ha mindenképpen a mi saját akaratunk után kivánunk járni,Isten nem fog eröszakkal a Menybe vinni,de elembe választott 1 napot,amikor nem fog tudni senki se megmenekülni az Ő itélete alol.Mivel könyvek fognak megnyilni mindenkinek a cselekedetéről,senki se mondhatja,hogy én ezt vagy azt nem tettem,vagy nem halottam és Isten ily modon fog magitélni.Ez Úr áldjon meg hogy minél jobban megértsétek és tudjátok felfogni,hogy Isten nem csak egy "JÓ ISTEN" hanem egy igasságos Isten is.
Adja Úrunk hogy eggyikünk se kerüljünk a Nagy Királyi tron elé,hanem inkább a Krisztus királyi tron elé megjutalmazás végett
Ámen
kiss

Kattints a kibontásához...

Tibor szeretettel üdvözölünk ismét kötöttünk

Erôsen kötôdj Istenhez! Tégy úgy, mint a madár,
akkor sem hagyja abba az éneklést, ha eltörik az ág,
mert tudja, hogy szárnya van.
(Don Bosco)

keresztényvers zene






Lélek fuvalma, jöjj!

Lélek fuvalma, jöjj!
Áradj, áradj ki rám:
Szeressem, mit Uram szeret,
Tegyem, mit &Otilde; kíván.

Áradj, áradj ki rám,
Mígnem megtisztulok,
Cselekszem éppúgy, mint Uram
És t&ucirc;rni úgy tudok!

Áradj, áradj ki rám,
S nem halok meg soha,
Örökre élek, int felém
Dics&otilde;ség otthona!

Bizalom

Zsolt. 37,1
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
Péld.24,1
Zsolt. 37,2
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Jób.22,16 Jób.20,5
Zsolt. 37,3
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.

Zsolt. 37,4
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.

Zsolt. 37,5
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.

Zsolt. 37,6
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
Ésa.58,8
Zsolt. 37,7
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.

Zsolt. 37,8
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!

Zsolt. 37,9
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
Jób.20,5-29
Zsolt. 37,10
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

Zsolt. 37,11
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
5 Móz.28,1-13 Mát.5,5
Zsolt. 37,12
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:

Zsolt. 37,13
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
Zsolt.2,4
Zsolt. 37,14
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;

Zsolt. 37,15
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.

Zsolt. 37,16
Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
Péld.15,16 Péld.15,17
Zsolt. 37,17
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
Zsolt.34,10-11 Péld.13,25
Zsolt. 37,18
Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.

Zsolt. 37,19
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
Zsolt.33,19
Zsolt. 37,20
De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
Jób.18,5-21
Zsolt. 37,21
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
5 Móz.28,12 Jób.31,16-21
Zsolt. 37,22
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.

Zsolt. 37,23
Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
Zsolt.18,25 Zsolt.18,37 Zsolt.1,6
Zsolt. 37,24
Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
Péld.24,16 2 Kor.4,8 2 Kor.4,9
Zsolt. 37,25
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
Péld.10,3 Péld.13,23
Zsolt. 37,26
Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
Jób.3,16-18 Zsolt.112,9
Zsolt. 37,27
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
Péld.11,6 Ésa.1,16 Ésa.1,17
Zsolt. 37,28
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
Jób.21,19
Zsolt. 37,29
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
Zsolt.37,11
Zsolt. 37,30
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.

Zsolt. 37,31
Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
Zsolt.1,2
Zsolt. 37,32
Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
Zsolt.10,8-10
Zsolt. 37,33
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.

Zsolt. 37,34
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.

Zsolt. 37,35
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;

Zsolt. 37,36
De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
Zsolt.49,13
Zsolt. 37,37
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
Zsolt.18,5 Zsolt.20,44
Zsolt. 37,38
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
Jób.18,16 Jób.18,20
Zsolt. 37,39
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
Zsolt.9,10
Zsolt. 37,40
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
Jób.20,10 Zsolt.18,45
kiss

Napi áhitat

Jelkívánás
" 11Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele: mennyei jelt követeltek tőle, kísértve őt. 12Jézus lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: "Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek." 13Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. 14De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. 15Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: "Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!" 16Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük. 17Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok? 18Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek? 19Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Így feleltek: "Tizenkettőt." 20"És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Ezt mondták: "Hetet." 21Erre Jézus újra megkérdezte: "Még mindig nem értitek?"" (Márk 8,11-21)

Az Úr Jézust szemérmetlenül ostromolták a jelkívánók. Élményeket istenít&otilde; korunkban hasonló nyomás alatt él a keresztyénség, amikor a t&otilde;le látványos mutatványokat követel&otilde; igénnyel szembesül. Sok lelki vezet&otilde; az eredménytelenségt&otilde;l tartva meg is adja magát ennek, és az evangéliumot show-m&ucirc;sorokba ágyazottan kínálja az embereknek. Az efféle "istentiszteleteket" sokan látogatják, akár egy-két éven át is, de nem évtizedekig, és nem mindhalálig. Az érzékekre ható jeldús m&ucirc;sor által megragadottak mindig új szenzációra vágynak, s ha ezt nem kapják meg, odébbállnak. Más "m&ucirc;sort", érdekesebb felekezetet keresnek.
Egyetlen jel van, amely a természetfölötti iránti epedezésünket úgy csillapítja, hogy többé már nem is kívánunk mást. Ezt Atyánk maga kínálja fel nékünk. El&otilde;ször a betlehemi pásztorok találkoztak vele: "A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket..." (Lk 2,12).
Akik bármily egyszer&ucirc; megjelenítésben ugyan, de Jézusban felismerték Megváltójukat, azok sosem telnek el vele, és az els&otilde; találkozás után évtizedekkel is boldogan vallják: "láttuk az &otilde; dics&otilde;ségét" (Jn 1,14).
Uram, köszönöm szereteted Jézus Krisztusban megnyert és mindörökre elegend&otilde; jelét! /GyK/



<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view&current=igskpek2.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/igskpek2.jpg" border="0" alt="ig&amp;eacute;s k&amp;eacute;p"></a>

Itt szeretnék feltenni egy kérdést: Mi is jelre várunk mint a Farizeusok, vagy el hiszük, hogy Jézus Krisztus az Atyától jött, és Ő a mindenség Ura, a Királyok Királya?
Ezt tegyük, és higgyünk erősen az Úr Jézus hatalmában, akkor mindenkor megelégíti a mi lelki szükségleteinket. Ámen!

keresztényvers zene