Pécsi rovásfelirat
Kárpáti Gábor régész 1984 nyarán a pécsi Jókai utcai közmű felújításakor rovásfeliratos követ talált és azt Kukai Sándor építész megfejtette. A kb. tégla nagyságú töredékes kőbevésett pajzs magassága 7,6 cm, szélessége 6 cm, a pajzsmező felső része sérült. A pajzsmezőt két átló négy mezőre osztja. Ez a két átló a magyar rovásírás „B” jelét adja, amelynek alsó két végződését egy egyenes köti össze úgy, hogy a jobb szárának végződésén is túlmegy.<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O></O>
Feltehető, hogy az a kőbe vésett felirat nem más, mint egy címerpajzs, a Benedek-rend címere lenne, jelábrázolások helyett rovásfelirattal, mely egyúttal a rend kezdőbetűjének rovás monogramja. Ebben az esetben az eddig egyedülálló rovásírásos nyelvemlékről van szó, mégpedig egy Erdélyen kívüli területen. <O></O>
A leleten látható jelek a székely-magyar rovásírás egységes jelrendszerébe illenek. A felirat epigrafikus jellege, eredete, a vésés technikája is eredetét az 1200-as évek végére vagy az 1300-as évek elejére teszi. <O></O>
Kukai Sándor a lelet megfejtésében a következő megoldást találta: aBA, ToRoD TeGYÜNK, KAJSZaTaS, ANYa ZSeBeD; a pajzson kívüli részben levő néhány jel olvasata: JeNe JeNe RÓT iRáS. A felirat 9 önálló jelből és 4 ligatúrából áll, mellyel 35 hangot jelöl, ez igen magas jelmegtakarítási arány. Mindezeket figyelembevéve a teljes olvasat: Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet.
http://www.feherlofia.hu/pages/rovasiras/rovasiras.html
<O></O>
Kárpáti Gábor régész 1984 nyarán a pécsi Jókai utcai közmű felújításakor rovásfeliratos követ talált és azt Kukai Sándor építész megfejtette. A kb. tégla nagyságú töredékes kőbevésett pajzs magassága 7,6 cm, szélessége 6 cm, a pajzsmező felső része sérült. A pajzsmezőt két átló négy mezőre osztja. Ez a két átló a magyar rovásírás „B” jelét adja, amelynek alsó két végződését egy egyenes köti össze úgy, hogy a jobb szárának végződésén is túlmegy.<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O></O>
Feltehető, hogy az a kőbe vésett felirat nem más, mint egy címerpajzs, a Benedek-rend címere lenne, jelábrázolások helyett rovásfelirattal, mely egyúttal a rend kezdőbetűjének rovás monogramja. Ebben az esetben az eddig egyedülálló rovásírásos nyelvemlékről van szó, mégpedig egy Erdélyen kívüli területen. <O></O>
A leleten látható jelek a székely-magyar rovásírás egységes jelrendszerébe illenek. A felirat epigrafikus jellege, eredete, a vésés technikája is eredetét az 1200-as évek végére vagy az 1300-as évek elejére teszi. <O></O>
Kukai Sándor a lelet megfejtésében a következő megoldást találta: aBA, ToRoD TeGYÜNK, KAJSZaTaS, ANYa ZSeBeD; a pajzson kívüli részben levő néhány jel olvasata: JeNe JeNe RÓT iRáS. A felirat 9 önálló jelből és 4 ligatúrából áll, mellyel 35 hangot jelöl, ez igen magas jelmegtakarítási arány. Mindezeket figyelembevéve a teljes olvasat: Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet.
http://www.feherlofia.hu/pages/rovasiras/rovasiras.html
<O></O>