(Az ott egy kalapács?
)
Azt hiszem, olyan közzel jutottunk egymáshoz, amennyire ezt a témát két oldalról megközzelíteni lehet: hívő nem hajlandó részletezésre ("
the devil's in the details"), hitetlen pedig értelmetlenül áll olyan kijelentések előtt, mint "
s ugye mindanyian bizonyos mértékig hívők vagyunk" - pont mint mikor vaknak mondanád: "de bizony a piros a legszebb".
nocsak ezt a burgum hsz-t ernőcske jól bélájkolta...
pedig! elárulnám a drágának, hogy talán a HANGVÉTELÉBEN kereesndő egyesek hallgatásának oka... talán...
tehát: nem a hozzászólásait kifogásolom!!! (szandi, mint már jelezte, jól szórakozik rajtuk)
hanem a hangvételt...
az egyre pofátlanabb hangvételt... talán nem vagyok egyedül, nem t'om, nem t'om...
majd a köszönöm gombok megmondják, és ki ki (én is) levonja a maga tanulságát
mégeccer mondom, hogy megércse drága professzor úr: a hangvétel... (mellesleg nálunk nagy pofának hívják)
elég okos ernő dráhága, hogy megértse mi a különbség a HANGVÉTEL és önmaga a HSZ-között???
ilyen sajátos ernős gyöngyszemekre gondolok:
A problémát én ott látom nállatok "mysztikusoknál" (vagy mondjak ezoterikust), hogy ti tul sok tudományt népszerüsitö ujságcikket olvastok és nem tudjátok megemészteni ami benne van, és összekötitek ösrégi vallásos zagyvasággal
magyarán: ojan hűjék vagytok, mint a ... mint a f....
ez gondolom, a "hívő" hozzászólók egy olyan minősítése ami sérthet egy-két nálam érzékenyebb lelket...
(... de! akinek nem inge ne vegy fel...)
ernőcske drága! most rettenetesen finom leszek, és nőies...
pedig haklaskofa lennék a lehel téri piacon. gondolhattya mijen az, ha kitátnám a száááájam...
mellesleg minden elismerésem a maga doftor-emeritus-laudus-mounteverest fokozatához, de!
vegyen má' vissza a (hang)sulyból kedves... kéhérem... szépen... kééérem...
a fenti sorok ellenére is incselkedni vagyon kedvem, ajánlanék egy házi olvasmányt kendnek.
tuggya ojan mysztikus maszlag, meg ezoterikus pornogfáf cucc. a címe: A bor filozójiája
(talán nem ölég jó, mert nem philosophya, csak eccerű filozófia
)
íme a szerző vallomása a műről:
"Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni. Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája,"
Mint tuggyuk a jó Hawkingnak nem sikerült megírni képlet nélkül Az idő rövid történetét,
Hamvasnak összejött a thémáról való discursus az istenke nevének mellőzősével
higgye el jó professzorátus uram, nem téríteni akarom, de azt mindenképp szeretném,
ha embertársaival szemben egy csepp a-lá-za-tot--tan-ú-sí-ta-na... ért engem a drága?
hogy miért nem beszél a színvaknak a látó színekben?
hát ezért jó burgum barátom, mert a látó is többé-kevésbé vak, ráadásul mind más és más színben látja, de!
az istenhit valami olyasmi ami a fenti Hamvasban is foglava vagyon.
szandisan: élvezni a csók ízét, a nap fényét, a tenger morajlását, az erdő zúgását...
ÉLVEZNI!
ÉLNI!!!
esik? hadd hulljon a cudar, lehet rohadtul bosszant, mert a Budai hegyekbe készültem, de eszembe jut,
a vetésnek kell az áldás... a 'paraszt' örül amikor én bosszankodom... s ez így van jól...!
eccerű ez... csak eljutni ide talán kínkeserves, sok szenvedés amit a világban/világtól kapunk
de! ha megértjük végre valahára, hogy mindaz a rossz ami velünk történt nem véletlen történt
hogy épp az történt velünk ami, hogy mindehhez mi is kelettünk... 100 százalékosan benne voltunk/vagyunk minden velünk megesett szarban, aktív cselekvői - és így alakítói! - vagyunk az életünknek...
nos ha ezt felfogtuk akkor nem a görcs, nem a mindenkimáshülye, énáldozatvagyok szindróma lép fel
talán sutba dobjuk a relatívitás elméletét (is), és olyasmire figyelünk ami hozzánk közelebb áll,
ami mindig kéznél van, ami nem más mint mi önmagunk, a mi kis tyukszaros életünk...
a csillagok mozgását, a folyók áradását befolyásolni nem tudjuk...
ellenben a mi életünket igen... na erre tanította szandit az élet, és a sok "misztikus maszlag" és tsi.
mi a hit? élni, élvezni az életet, örülni neki... kiss
és végül hadd használjam mankónak nevelőapám egy passzusát a Háború és béke című opuszából.
nagyon idekívánkozik, szinte kéri, hogy schmitteljem ide Bezuhov gróf gondolatait:
"Az élet minden. Az élet az Isten. Minden változik, minden mozog, és ez a mozgás Isten. És amíg van élet, megvan az istenség, az öntudat élvezete is. Az életet szeretni annyit jelent, mint Istent szeretni. A legnehezebb, de a legboldogítóbb dolog: szeretni ezt az életet szenvedéseink, ártatlanul kapott szenvedéseink közepette is."
Uff, én beszéltem!
... és 100ezer bocsika a szófosásért!
elnézést ha a hsz elején sértő volt ez az...üdvözöl mindenkit
szandi, a kofa. különös figyelemvel és szeretetvel kitünő fórumtársunknak Ernoe-nekkiss