Sci-fi világa

Hogy mik vannak...??
A Kossuth rádió 2012 áprilisában indította el népszerű ifjúsági fantasysorozatát, az Időfutárt, amelynek epizódjait átlagosan 80-100 ezren hallgatták. A történet olyan fiatalokról szólt, akik egy rejtélyes körző után nyomoznak, miközben egy pénzéhes professzorral kellett harcolniuk.
A hangjáték alkotói egy létező budapesti, akkor még üres telket választottak: a II. kerületi Apostol utca 19-et. A rózsadombi telket később a kerület akkori polgármestere, Láng Zsolt vásárolta meg, majd villát is épített a területre.

A politikus 2014 tavaszán szembesült azzal, hogy otthona a sorozat rajongóinak egy zarándokhely, többen saját szemükkel mentek el a helyszínre megnézni a „fő gonosz villáját”. Mindez természetesen egy véletlen egybeesés, de Láng nem fogadta jól a hírt.

Nem sokkal később a Kossuth rádió épp ismételte az Időfutárt, ám hirtelen mindenféle indok nélkül lekerült a műsorról.
Markovits Ferenc, a sorozat producere, egyben ötletgazdája Angliában tartózkodott, amikor értesült a botrányról.

A fia hallgatta a rádiót, vagy az osztálytársai mondták neki, ő pedig szólt az apjának, hogy apa mi vagyunk a fő gonoszok

Kattints a kibontásához...

– idézte fel a sorozat ötletgazdája, akit később a magyar Rádió Nonprofit Zrt.-től is kirúgtak.
Csütörtökön arról írtunk, hogy rács mögé kerül 30 napra a II. kerület jelenlegi és volt polgármestere, valamint egy volt parlamenti képviselő is, miután a Központi Nyomozó Főügyészség 12 újabb embert gyanúsított meg a kétmilliárdos önkormányzati korrupciós ügyben.

A bíróság döntése alapján letartóztatásba került a szocialista Molnár Zsolt, a fideszes Láng Zsolt és Puskás Péter, valamint Őrsi Gergely is. Az érintettek fellebbezést nyújtottak be.

Markovits Ferenc elárulta azt is, hogy sosem tudott megbocsátani az Időfutár miatt Láng Zsoltnak. Letartóztatásával kapcsolatban nem tagadta, elégtételt érzett, hogy utolérte az igazságszolgáltatás.

˝Néhány megjegyzésben láttam, hogy Nemere István kapcsán felmerült, mi van most a műveivel, ki gondozza őket, mi lesz a korábbi és még meg nem jelent művekkel.
Ha maradhat a bejegyzés, szeretném a Sci-fi rajongókkal megosztani, hogy Nemere István feleségeként engem ért a megtiszteltetés, hogy ezt a hatalmas írói örökséget megőrizzem és gondozzam.
Jelenleg is van még több kiadatlan mű, aminek a megjelenését szeretném készítem elő. A munka óriási az igény nagy, az összefogás erre csekély, de remélem mihamarabb sebességet válthat a munka üteme. István könyveiről, webáruházról és a legújabb megjelent Sci-firől a "Nemere István Írói munkássága" oldalon lehet többet megtudni annak, akit ez érdekel.˝
Szentgyörgyi Judit

Véget ért a Könyvhét, köszönöm mindenkinek, aki eljött a dedikálásra, vagy csak megvette a Bionautákat könyvben, e-könyvben vagy akár mindkettőben (vagy még csak tervezi megvenni).
Nekem ez a hétvége egy jó értelemben vett kaotikus pár nap volt, egyszerűen annyi inger ért, hogy azt sem tudtam néha, hol vagyok. Ilyenkor a könyvbeszerzéseket mindig csütörtökre időzítem, akkor kicsit még ébredezik az egész forgatag (bár, ott is sikerült azért Bionautákat dedikálni).
Szombaton a Könyves magazin podcast felvételéről rohantam dedikálni, el is késtem pár percet (a podcast beszélgetés hamarosan elérhető lesz egy interjúval együtt).
Vasárnap pedig Borsó kutyával látogattunk ki, és sikerült az eső hullámokba is belefutni, de szerencsére mindig gyorsan visszajött a napsütés.
Szóval, a Bionauták megjelent, van, aki már el is olvasta, és most láttam, hogy a Bookline általános toplistán is 38. a regény, azt hiszem, ilyen sem fordult még elő egy regényemmel sem. Ahogy számolom, a múlt héten összesen közel 300 papír és e-könyv változatot dedikáltam csak a Bionautákból, ami egészen brutális szám.
Jó olvasást Nektek, és üdvözlet a karneuszban!
Mi pedig már éppen véglegesítjük az őszi 2. kötetet is, ami az őszi Könyvfesztiválra érkezik majd.
(A fotókért köszönet Gyetvai Tibornak és Uzseka Norbertnek.)
(Markovics Botond)

Ma 87 éves Lőrincz L. lászló(Leslie L Lawrence) író, műfordító. Magyarország legsikeresebb kortárs írója. (Az elátkozott hajó, A gyilkos mindig visszatér, A vérfarkas éjszakája, Gyilkosság az olimpián, A fekete özvegy, A múlt árnyai, Rókacsapda…)

Nemere István Holtak harca című regénye a magyar science fiction egyik legérdekesebb és egyben legkülönösebb darabja, mert első pillantásra egy feszült terroristaüldözés történetének látszik, valójában azonban a bosszú, az idő múlása, az emberi veszteség feldolgozhatatlansága és a technológia által kitágított emberi lét határait vizsgálja. A regény középpontjában Vincent Maaren rendőrfelügyelő áll, aki egy jövőbeli metropolisz terroristaellenes egységének vezetőjeként élet-halál harcot vív a hírhedt terroristával, Dann Sedymmel.
A történet kezdetén Vincent élete szinte tökéletes: szerető család, sikeres karrier és biztos jövő áll előtte. Nemere tudatosan építi fel ezt az idilli világot, hogy aztán annál kegyetlenebbül rombolja le. Sedym terrorhulláma nem csupán a várost sújtja robbantásokkal és politikai erőszakkal, hanem személyes bosszút is áll Vincenten, amikor elrabolja, majd meggyilkolja feleségét és kisfiát. Ezzel a ponttal a regény már nem egyszerű krimi vagy akcióregény, hanem egy megtört ember tragédiájának története lesz.
Vincent figurája ugyan nem különösebben bonyolult karakter, mégis működik, mert Nemere ügyesen érzékelteti azt a fokozatos lelki pusztulást, amely a család elvesztése után bekövetkezik. A rendőr számára megszűnik a jelen értelme, és egész létezését egyetlen cél határozza meg: Sedym megtalálása és megbüntetése. A regény igazi nagy ötlete itt bontakozik ki. Mivel Sedym súlyos sérülései miatt hibernációba kerül, Vincent pedig tudja, hogy a terroristát a jövőben fogják felébreszteni, maga is vállalja a hibernálást, hogy évszázadokkal később folytathassa a hajszát. Ez a fordulat teszi a Holtak harcát egyszerű akcióregényből valódi tudományos-fantasztikus művé.
A regény második felében Vincent egy távoli jövőben ébred fel, ahol az emberiség gyökeresen átalakult. A nemzetállamok jelentősége megszűnt, a technológia mindennapivá vált, az emberek másképpen gondolkodnak a bűnről, a büntetésről és az együttélésről, mint a főhős korában. Nemere itt már kevésbé az akcióra, sokkal inkább az ötletekre koncentrál. A jövő társadalmának bemutatása ugyan nem minden részletében kidolgozott, mégis lenyűgöző, mert a szerző nem pusztán technikai kütyüket sorol fel, hanem kulturális és erkölcsi változásokat is felvázol.
Vincent valójában időutazóvá válik, aki nem géppel érkezik a jövőbe, hanem saját makacs gyűlölete repíti oda. A regény legfontosabb kérdése így az lesz, hogy van-e értelme egy több mint százéves bosszúnak egy olyan világban, amely már rég maga mögött hagyta a múlt konfliktusait. A cím, Holtak harca, ebben az értelemben metaforává válik: nem csupán a meghalt családtagok emléke és a régen halott világ kísérti Vincentet, hanem ő maga és Sedym is tulajdonképpen a múltból feltámadt „halottak”, akik egy olyan korban akarják folytatni a küzdelmüket, amelyhez már egyikük sem tartozik.
Nemerét gyakran érte az a kritika, hogy elképesztő termékenysége miatt nem minden művére jutott ugyanannyi kidolgozottság, ám a Holtak harca azon könyvei közé tartozik, amelyekben a lendületes történetvezetés találkozik a valóban érdekes alapötlettel. A nyitó fejezetek álomszerű, tudatfolyamszerű jelenetei különösen jól sikerültek, ahogyan Vincent fokozatos ébredésén keresztül a múlt és a jelen képei összemosódnak. A terrorcselekmények leírása feszült, filmszerű, a későbbi jövőbeli szakaszok pedig kellemesen idézik a klasszikus science fiction aranykorának hangulatát.
Ám időnként érezhető, hogy Nemere elsősorban az ötleteket, nem pedig a mély lélektani árnyalatokat tartotta fontosnak. A jövő társadalma érdekes, de sokszor inkább háttérként szolgál Vincent bosszútörténetéhez, mintsem önállóan kibontott világként. Ennek ellenére a könyv ereje abban rejlik, hogy az olvasót végig érdekli, mi lesz a hajszával, és hogy Vincent képes lesz-e valaha elengedni azt a múltat, amelyhez görcsösen ragaszkodik.
Nemere István több száz könyvével a magyar irodalomtörténet egyik legtermékenyebb szerzője, aki évtizedeken át szinte egyedül tartotta életben a hazai populáris science fiction jelentős részét. Bár a kritikai elit gyakran tartózkodóan viszonyult hozzá, vitathatatlan, hogy generációk számára ő jelentette a belépőt a fantasztikus irodalom világába. Nemere nem feltétlenül a nyelvi bravúrjai vagy az irodalmi kísérletezőkedve miatt vált fontossá, hanem azért, mert rendkívüli mesélő volt, aki képes volt a nemzetközi sci-fi nagy témáit magyar környezetben és magyar olvasók számára érthető formában újragondolni. A Holtak harca ennek egyik legjobb példája.
A regény kapcsán különösen érdekes az a később kialakult vita, amely a Sylvester Stallone főszereplésével készült, 1993-as Demolition Man (A pusztító) című filmmel kapcsolatban robbant ki. A Holtak harca évekkel korábban jelent meg, és Nemere, valamint számos olvasó is észrevette a két mű közötti feltűnő hasonlóságokat. Mindkét történetben egy múltból érkező rendőr és egy veszélyes bűnöző kerül hibernált állapotba, majd egy távoli jövőben ébrednek fel, ahol a régi konfliktusuk folytatódik egy radikálisan megváltozott társadalomban.
A párhuzamok annyira szembetűnőek voltak, hogy Nemere nyilvánosan felvetette: a hollywoodi film alkotói felhasználhatták a regény alapötletét. A kérdés természetesen soha nem nyert jogi vagy egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztott lezárást, és a legtöbb szakértő szerint inkább hasonló alaphelyzetből kiinduló, egymástól független alkotásokról beszélhetünk.
Ugyanakkor a vita hozzájárult ahhoz, hogy a Holtak harca a magyar sci-fi egyik legismertebb kultuszregényévé váljon, és sok olvasó ma is a Demolition Man „magyar előfutáraként” emlegeti. A különbség azonban lényeges: míg Stallone filmje elsősorban akcióvígjáték szatirikus elemekkel, addig Nemere regénye jóval komorabb, személyesebb és tragikusabb hangvételű mű, amelynek középpontjában nem a látványos összecsapás, hanem az időn átívelő gyász és megszállottság áll.
A Holtak harca nemcsak Nemere István egyik legerősebb science fiction regénye, hanem a magyar fantasztikus irodalom egyik emlékezetes alkotása is. Bár helyenként magán viseli a nyolcvanas évek sci-fijének egyszerűsítő megoldásait, központi ötlete ma is működik, és a bosszú természetéről, az idő múlásáról, valamint a múlt elengedésének képtelenségéről szóló mondanivalója meglepően időtálló. A regény nem pusztán egy terrorista és egy rendőr párharca, hanem annak története, hogyan válhat valaki saját emlékeinek foglyává, és hogyan vívhatnak tovább harcot egymással azok, akik valójában már régen a történelem halottai közé tartoznak. A könyv ezért ma is több egyszerű sci-finél: egy keserű, gondolatébresztő és meglepően emberi történet.
Ben voltam, sziasztok!
(Relic Hunter)

Gbr67 írta:

Setni kapitány, töröld nyugodtan ezt, ha szerinted nem ide való:

Mit tudok tenni a Galaktika-gyűjteményemmel 1-314 + MetaG/HyperG + Roburok?
Láttam hirdetni 1000 forintért darabját, elvileg ez nem sok, mi manapság egy ezres (két gombóc fagyi), de egyben 300e Ft...! Ez kétségkívül soknak tűnik...

Vélemény? Érdeklődés?

Kattints a kibontásához...

Szia, én pár éve 1xxx könyvet adtam el 130.000-ért, válogatás nélkül. 300-at akartam, aztán a fickó levezette, hogy mennyi dolguk lesz vele. Hamar meggyőzött, hogy örüljek a 130-nak. 7-800 scifi volt.