Színészek színésznők,..egykor es ma...
- Téma inditó dulifuli
- Kezdés dátuma
:777:
Nem mentésképpen mondom, de én szinészek és ujságirók között nöttem föl, és láttam, hogy még a legvénebb, legrondább szinészekre is ragadtak a fiatal csibék. Kabos Laci mutogatta nekem a szerelmes leveleket, amiben 13 éves csitrik bombázták öt, pedig hát, legfeljebb csármos, mint szép volt. Szóval, az egy teljesen más légkör, és aki ebben él, és ennyi idö után nagyobb dolgot csinál belöle, az egy kicsit eltulózza a dolgot.....Bár igazából nincs jogom diktálni senki érzelmeit...
Sajnos en nem tudok velemenyt mondani mert 20 evvel fiatalabb vagyok. mai fejjel en sem bocsajtanek meg . De 20 ev mulva?? Ha a masik szeretne maradni velem akkor valoszinuleg megbocsajtanek . Igy erzem most.
Persze nem tudjuk a reszleteket, (jobb is talan ) mert lehet hogy Robit komolyan erdekli a masik holgy .
Es akkor a kep mar egeszen mas . Nemde ?
Persze nem tudjuk a reszleteket, (jobb is talan ) mert lehet hogy Robit komolyan erdekli a masik holgy .
Es akkor a kep mar egeszen mas . Nemde ?
média
... nem kéne... nem kéne.... a médiát nem lehet ilyen szempontból irányítani... sajnos vagy szerencsére? inkább szerencsére... mert akkor más ügyben is irányítanák.
Persze egyetértünk, ...nem kéne. De ez van. Amikor a szép dolgokat írják valakiről, olyankor szereti magát látni az újságban. Ha mást írnak, akkor meg nem tud ellene sokat tenni. Kár is pazarolni erre az energiát.
A problémákat csak ők ketten tudják elsimítani. Az viszont gusztustalan, mikor a médián keresztül üzennek egymásnak minden rosszat. Remélem ők nem teszik ezt.
Jani
örültem, hogy elolvastátok a véleményemet)
Tudod Kormicska, itt a legnagyobb probléma az, hogyha egy ilyen esemény történik két, nem ismert ember között, azt könnyebben meglehet oldani zárt ajtók mögött. de egy szinész házaspár, aki majdminden percükben a lámpa alatt áll, ha tüsszentenek is, márt viharról beszél a média. Szóval, ez szerintem magánügy, amit Ők majd a maguk idejében szépen lerendeznek. Azért a médiának mégsem kéne minden lukba beletolni a nózijukat, nem gondoljátok?
... nem kéne... nem kéne.... a médiát nem lehet ilyen szempontból irányítani... sajnos vagy szerencsére? inkább szerencsére... mert akkor más ügyben is irányítanák.
Persze egyetértünk, ...nem kéne. De ez van. Amikor a szép dolgokat írják valakiről, olyankor szereti magát látni az újságban. Ha mást írnak, akkor meg nem tud ellene sokat tenni. Kár is pazarolni erre az energiát.
A problémákat csak ők ketten tudják elsimítani. Az viszont gusztustalan, mikor a médián keresztül üzennek egymásnak minden rosszat. Remélem ők nem teszik ezt.
Jani
örültem, hogy elolvastátok a véleményemet
)
Kállai Ferenc
A Kossuth-díjas, Kiváló művész, A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet színésze elismerésekkel kitüntetett színművész a Békés megyei Gyoma városában született, 1925. október 4-én. Még szinte négy éves sem volt, mikor már gyakran játszott színházasdit egy termetes terméskőre állva, ágyhuzatba burkolózva. Szeretett más emberek bőrébe bújni, kihívás volt számára az utánzás. S ahogy tervezte, színész lett belőle. A Színművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be tanulmányait, és már kezdőként annyira tehetségesnek számított, hogy egyszerre két színházba is szólt a szerződése.
1945-ben a Szabad Színház mellett döntött, egy évvel később pedig már a Belvárosi Színház társulatában találták meg az őt keresők. 1948-tól a Nemzeti Színház mellett tette le voksát, melyhez hűséges is volt egészen 2000-ig, amikor pedig a Pesti Magyar Színház művészévé vált.
Pályáját a csodás színpadi szerepek mellett filmbéli alakításai kövezték ki. Látható volt 2 X 2 néha öt című nagy közönségsikert arató produkcióban, remek komikus alakítást nyújtott A Legényanya című alkotásban, kedvelt figurája volt a legendás 6 : 3-nak, és a Koltai-Kern nevekkel fémjelzett A miniszter félrelép, valamint az ámbár tanárúr című filmeknek is.
Neve azonban az 1969-ben bemutatott (és később betiltott) A Tanú című Bacsó Péter alkotással került be a magyar filmtörténelembe, ahol a rendszer kisemberét jelképező Pelikán József gátőr bőrébe bújt.
Kállai Ferenc emellett megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban is, és szinte természetes, hogy ezen a területen is belopta magát a közönség szívébe.
Hangbéli alakításait lehetetlen a teljesség igényével felsorolni, csak annyi bizonyos, hogy szinte naponta hallhatjuk Őt például a Rádiószínház régi és új felvételein.
Műfaji korlátai aligha akadnak. Általában mégis a naiv, félrevezethető, ám mégis nagyon szerethető kisemberek megformálásában látjuk legszívesebben.
Kállai Ferenc 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként is tevékenykedett, 1987-től egyetemi tanár lett. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.
Munkáját 1956-ban és 1958-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, Érdemes művész 1966-ban lett, a Kiváló művésznek járó elismerést 1970-ben érdemelte ki, SZOT-díjjal 1971-ben jutalmazták, Kossuth-díjat pedig 1973-ban kapott. A Nemzeti Színház örökös tagjává 1989-ben választották, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével 1995-ben tüntették ki.
A Nemzet színésze 2000-ben lett, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2002-ben vehette át.
Kállai Ferenc egyéb elismerései:
A teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja 1977,
Pro urbe 1981, Erzsébet-díj 1987,
Örökös tag a Hallhatatlanok Társulatában 1996,
Budapest díszpolgára 1998, Hazám-díj 2003.
(sulinet)
Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 width=480><TBODY><TR bgColor=#ffffff><TD align=middle>
</TD><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE>http://www.hirado.hu/pic.php?cache=400x300-fit&id=49910
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=3 align=right><TBODY><TR><TD></TD></TR><TR><TD align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>http://www.hirado.hu/pic.php?cache=400x300-fit&id=49910
A Kossuth-díjas, Kiváló művész, A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet színésze elismerésekkel kitüntetett színművész a Békés megyei Gyoma városában született, 1925. október 4-én. Még szinte négy éves sem volt, mikor már gyakran játszott színházasdit egy termetes terméskőre állva, ágyhuzatba burkolózva. Szeretett más emberek bőrébe bújni, kihívás volt számára az utánzás. S ahogy tervezte, színész lett belőle. A Színművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be tanulmányait, és már kezdőként annyira tehetségesnek számított, hogy egyszerre két színházba is szólt a szerződése.
1945-ben a Szabad Színház mellett döntött, egy évvel később pedig már a Belvárosi Színház társulatában találták meg az őt keresők. 1948-tól a Nemzeti Színház mellett tette le voksát, melyhez hűséges is volt egészen 2000-ig, amikor pedig a Pesti Magyar Színház művészévé vált.
Pályáját a csodás színpadi szerepek mellett filmbéli alakításai kövezték ki. Látható volt 2 X 2 néha öt című nagy közönségsikert arató produkcióban, remek komikus alakítást nyújtott A Legényanya című alkotásban, kedvelt figurája volt a legendás 6 : 3-nak, és a Koltai-Kern nevekkel fémjelzett A miniszter félrelép, valamint az ámbár tanárúr című filmeknek is.
Neve azonban az 1969-ben bemutatott (és később betiltott) A Tanú című Bacsó Péter alkotással került be a magyar filmtörténelembe, ahol a rendszer kisemberét jelképező Pelikán József gátőr bőrébe bújt.
Kállai Ferenc emellett megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban is, és szinte természetes, hogy ezen a területen is belopta magát a közönség szívébe.
Hangbéli alakításait lehetetlen a teljesség igényével felsorolni, csak annyi bizonyos, hogy szinte naponta hallhatjuk Őt például a Rádiószínház régi és új felvételein.
Műfaji korlátai aligha akadnak. Általában mégis a naiv, félrevezethető, ám mégis nagyon szerethető kisemberek megformálásában látjuk legszívesebben.
Kállai Ferenc 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként is tevékenykedett, 1987-től egyetemi tanár lett. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.
Munkáját 1956-ban és 1958-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, Érdemes művész 1966-ban lett, a Kiváló művésznek járó elismerést 1970-ben érdemelte ki, SZOT-díjjal 1971-ben jutalmazták, Kossuth-díjat pedig 1973-ban kapott. A Nemzeti Színház örökös tagjává 1989-ben választották, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével 1995-ben tüntették ki.
A Nemzet színésze 2000-ben lett, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2002-ben vehette át.
Kállai Ferenc egyéb elismerései:
A teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja 1977,
Pro urbe 1981, Erzsébet-díj 1987,
Örökös tag a Hallhatatlanok Társulatában 1996,
Budapest díszpolgára 1998, Hazám-díj 2003.
(sulinet)
Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
Berek Kati, a nemzet színésze
Pályafutása: A Főiskolán Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Váradi Hédi, Soós Imre, Szemes Mari Farkas Antal évfolyamtársa volt. Osztályfőnökük a legendás Gellért Endre. Végzés után rögtön a Nemzeti Színházba került, ahol néhány kisebb szerep eljátszása után fontos szerepeket kapott. Átvette Bánki Zsuzsától Hero szerepét a Sok hűhó semmiért-ben majd nagy kiugrása volt Karinthy Ferenc Ezer év c. darabjának női főszerepe, Anna. A Bernarda házában Mészáros Ági nem szerette a legkisebb lány, Adela szerepét, ezt is átvette és nagy sikerrel eljátszotta.
Kiváló Shakespeare színésznő: Hero mellett eljátszotta a Szentivánéji álom egyik leány-figuráját, aztán a Makrancos hölgyet és Regant a Lear királyban.
A film nem kényeztette le. Játszott az Életjel c. filmben, nagyon jó volt, aztán egy epizódot az Egy pikoló világos-ban és egy fontos szerepet a Próféta voltál szívem c. érdekes filmben.
Olvassátok el a könyvét, sok erőt lehet belőle meríteni ahhoz, hogyan lehet az élet válságos helyzeteiből kiemelkedni.Berek Kati visszaemlékezését jegyezte le! A kisebb-nagyobb megszakításokkal, nyolc év munkájával készült kötet csokorba gyűjtötte Berek Kati emlékezését a gyerekkorról, a pályára kerülésről, az anyaszerep örömteli pillanatairól, a csalódásokról, a küzdelmes pályáról, a betegséggel való harcról.
Berek Kati nagyon sok emlékezetes percet szerzett versmondásaival, főként József Attila és Nagy László estjei még ma is felejthetetlenek.
Hallgasd meg előadásában Nagy László: Csodafiú szarvas című versét a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
Pályafutása: A Főiskolán Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Váradi Hédi, Soós Imre, Szemes Mari Farkas Antal évfolyamtársa volt. Osztályfőnökük a legendás Gellért Endre. Végzés után rögtön a Nemzeti Színházba került, ahol néhány kisebb szerep eljátszása után fontos szerepeket kapott. Átvette Bánki Zsuzsától Hero szerepét a Sok hűhó semmiért-ben majd nagy kiugrása volt Karinthy Ferenc Ezer év c. darabjának női főszerepe, Anna. A Bernarda házában Mészáros Ági nem szerette a legkisebb lány, Adela szerepét, ezt is átvette és nagy sikerrel eljátszotta.
Kiváló Shakespeare színésznő: Hero mellett eljátszotta a Szentivánéji álom egyik leány-figuráját, aztán a Makrancos hölgyet és Regant a Lear királyban.
A film nem kényeztette le. Játszott az Életjel c. filmben, nagyon jó volt, aztán egy epizódot az Egy pikoló világos-ban és egy fontos szerepet a Próféta voltál szívem c. érdekes filmben.
Olvassátok el a könyvét, sok erőt lehet belőle meríteni ahhoz, hogyan lehet az élet válságos helyzeteiből kiemelkedni.Berek Kati visszaemlékezését jegyezte le! A kisebb-nagyobb megszakításokkal, nyolc év munkájával készült kötet csokorba gyűjtötte Berek Kati emlékezését a gyerekkorról, a pályára kerülésről, az anyaszerep örömteli pillanatairól, a csalódásokról, a küzdelmes pályáról, a betegséggel való harcról.
Berek Kati nagyon sok emlékezetes percet szerzett versmondásaival, főként József Attila és Nagy László estjei még ma is felejthetetlenek.
Hallgasd meg előadásában Nagy László: Csodafiú szarvas című versét a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
Pogány Judit színésznő
<TABLE id=Table_01 height=561 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=750 align=center border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left background=../images/index_loop.gif height=150><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" align=left border=0><TBODY><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR></TBODY></TABLE></TD><TD colSpan=2 rowSpan=2>
1944. szeptember 10.
1965 - Kaposvári Csiky Gergely Színház
1978 - Nemzeti Színház
1980 - Kaposvári Csiky Gergely Színház
1994 - szabadfoglalkozású
Jászai Mari díj 1978, Gyermekekért érdemérem 1984,
Érdemes Művész 1987, Megyei Művészeti díj 1989,
Komor-gyűrű 1990, Hekuba-díj 1996,
Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja 1997
Puszedli-díj 2002.
III. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennálé fődíj 2006.
Weöres Sándor: Szent György és a sárkány - Uttaganga szerepével, a legjobb epizódalakítás díját nyerte el 1972-ben.
Veszprémi Tv-fesztivál: - Dokumentumok U.M. - ről - a legjobb epizódalakítás díja, Felső-Ausztria – fődíj.
Filmjeiért: a legjobb női alakítás díját kapta, majd Arany Oroszlánt is nyert az: Ajándék ez a nap című moziban nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás díját ítélte oda a szakmai zsűri a Zuhanás közben c. filmben játszott szerepéért, és a legjobb epizódalakítás díját nyerte el a Szívzűr című mozival.
Főbb szerepei:
Zsámbéki Gábor rendezésében:Shakespeare: Ahogy tetszik - Rosalinda
Shakespeare: Troilus és Cressida - Cressida
Gorkíj: Éjjeli menedékhely - Natasa
Csehov: Ivanov - Anna Petrovna
Babarczy László rendezésében:
Shakespeare: III. Richard - York hercegné
Molnár Ferenc: Liliom - Julika
Zorin: Varsói melódia - Helga
Gothár Péter rendezésében:
Brecht: Kurázsi mama - Kattrin
Ács János rendezésében:
Williams: A vágy villamosa - Blanche
Peter Weis: Marat - Charlotte Corday
Ascher Tamás rendezésében:
Osztrovszkíj: Jövedelmező állás - Polinka
Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő- Marianna
Brecht: Szecsuáni jólélek - Sen Te, Sui Ta
Beckett: Ó, azok a szép napok - Winnie
Werner Schwab: Elnöknők - Erna
Garas Dezső rendezésében:
Fejes Endre: Vonó Ignác - özvegy Mákné
(örkényszinház)
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Gyermekverseket mond a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!</STONG>
<TABLE id=Table_01 height=561 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=750 align=center border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left background=../images/index_loop.gif height=150><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" align=left border=0><TBODY><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR><TR><TH scope=row></TH></TR></TBODY></TABLE></TD><TD colSpan=2 rowSpan=2>
1944. szeptember 10.
1965 - Kaposvári Csiky Gergely Színház
1978 - Nemzeti Színház
1980 - Kaposvári Csiky Gergely Színház
1994 - szabadfoglalkozású
Jászai Mari díj 1978, Gyermekekért érdemérem 1984,
Érdemes Művész 1987, Megyei Művészeti díj 1989,
Komor-gyűrű 1990, Hekuba-díj 1996,
Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja 1997
Puszedli-díj 2002.
III. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennálé fődíj 2006.
Weöres Sándor: Szent György és a sárkány - Uttaganga szerepével, a legjobb epizódalakítás díját nyerte el 1972-ben.
Veszprémi Tv-fesztivál: - Dokumentumok U.M. - ről - a legjobb epizódalakítás díja, Felső-Ausztria – fődíj.
Filmjeiért: a legjobb női alakítás díját kapta, majd Arany Oroszlánt is nyert az: Ajándék ez a nap című moziban nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás díját ítélte oda a szakmai zsűri a Zuhanás közben c. filmben játszott szerepéért, és a legjobb epizódalakítás díját nyerte el a Szívzűr című mozival.
Főbb szerepei:
Zsámbéki Gábor rendezésében:Shakespeare: Ahogy tetszik - Rosalinda
Shakespeare: Troilus és Cressida - Cressida
Gorkíj: Éjjeli menedékhely - Natasa
Csehov: Ivanov - Anna Petrovna
Babarczy László rendezésében:
Shakespeare: III. Richard - York hercegné
Molnár Ferenc: Liliom - Julika
Zorin: Varsói melódia - Helga
Gothár Péter rendezésében:
Brecht: Kurázsi mama - Kattrin
Ács János rendezésében:
Williams: A vágy villamosa - Blanche
Peter Weis: Marat - Charlotte Corday
Ascher Tamás rendezésében:
Osztrovszkíj: Jövedelmező állás - Polinka
Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő- Marianna
Brecht: Szecsuáni jólélek - Sen Te, Sui Ta
Beckett: Ó, azok a szép napok - Winnie
Werner Schwab: Elnöknők - Erna
Garas Dezső rendezésében:
Fejes Endre: Vonó Ignác - özvegy Mákné
(örkényszinház)
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Gyermekverseket mond a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!</STONG>
Koltai Róbert színész
<TABLE class=MsoNormalTable style="BACKGROUND: #515246; WIDTH: 225pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=300 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban gyermekverseket mond!</STONG>
<O</O
<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 95%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="95%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent">1943 december 16-án születtem, a háború egyik legnehezebb évében, Budapesten.
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent" rowSpan=2><O</O
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=bottom>Forrás: Koltay Róbert honlapja
<TABLE class=MsoNormalTable style="BACKGROUND: #515246; WIDTH: 225pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=300 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban gyermekverseket mond!</STONG>
<O</O<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 95%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="95%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent">1943 december 16-án születtem, a háború egyik legnehezebb évében, Budapesten.
A gyerekkorom? Költözés Sztálinvárosba, majd vissza Pestre, és foci minden mennyiségben Olvasni is azért tanultam meg már négy évesen, hogy kedvemre böngészhessem a Népsportot… A futball iránti szerelmet édesapámnak köszönhetem, mint ahogy azt is, hogy hamar beláttam: a lelkesedés nem elég, nem vagyok igazi tehetség.
Bezzeg a színjátszás! Már egészen fiatalon komoly sikereket értem el: 12 évesen "Sztálinváros legjobb ifjú szavalója" lettem! A mű, amellyel kiérdemeltem ezt a megtisztelő címet, végigkísérte egész későbbi életemet, számtalan önfeledt percet szerezve még ma is a közönségnek: ez Tyihanov Pohárköszöntője.
A kezdeti sikereken felbuzdulva, friss érettségivel a zsebemben rögtön neki is rugaszkodtam a Színművészeti Főiskola felvételijének. Már az első rostán kivágtak. Ez nagyjából el is vette a kedvem az egésztől: kereskedelemtechnikát tanultam két évig. Rá kellett jönnöm, hogy akkor inkább a színészet… bár továbbra sem voltam egy hősszerelmes alkat, másodjára mégis felvettek. Az első színházi siker egy vizsgaelőadás, a Gondnok; akkor elkapott valami, ami azóta is sodor tovább újabb szerepek, rendezések, később a film felé.
</TD></TR></TBODY></TABLE>Vannak néhányan, akik különösen fontosak a számomra: az egyik legfontosabb te vagy, a néző. Ha te nem vagy, az én létjogosultságom is megszűnik. Szeretnék minél többet adni neked, de ehhez szükségem van arra, hogy megbízz bennem.
A játék az életem, nem tiltakozom, ha ezt a szememre veted. De ne feledd: én nem csak veled, érted is játszom. <O</O
</O
</O</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=bottom>Forrás: Koltay Róbert honlapja
</TD></TR></TBODY></TABLE>Kelemen László
1762-1814
A magyar szinjátszás megalapítója! Róla nevezték el azt az iskolát ahol most tanulok. Rettentő lelkes színészpalánták közöt tanulok és láttam hogy volt itt dráma pályázat ill. vannak ilyen érdekeltségű személyek. Szívesen felvenném a kapcsolatot velük.
1762-1814
A magyar szinjátszás megalapítója! Róla nevezték el azt az iskolát ahol most tanulok. Rettentő lelkes színészpalánták közöt tanulok és láttam hogy volt itt dráma pályázat ill. vannak ilyen érdekeltségű személyek. Szívesen felvenném a kapcsolatot velük.
Kedves sztzs azt irod, hogy a Latinovits a nemzet legnagyobb szinesze volt. Mihez kepest? Kern mondana a Vasedenyhez. Elvesziti a rangjat ez a topik ha Te most itt besorolsz. A szineszet nem olyan mint valami kuzdosport, hogy latni ki fut be elsonek. Nagyon szerettem bizonyos szerepekben a Latinovitsot - pl Cippolaban - de sok kozepes alakitas is kiszaladt belole, ami termeszetes is. Ki dontheti el, hogy o volt a nagyobb vagy a Gabor Miklos avagy a Darvas Ivan. Egyeni. Nekem a Darvas, Neked a Latinovits. Emberileg pedig kibirhatatlan volt.
Igen ez szerintem is igy van. Izlesek es pofonok kulonbozok. En nagyon szerettem a Latinovitsot de nem erzem azt , hogy O volt a a " nemzet
legnagyobb szinesze" mert akkor igazsagtalannak erzem a masik legalabb 15 " nemzet legnagyobb szinesze" vel szemben. Az a jo dolog ebben, hogy nekunk annyi csodalatos szineszeink voltak es vannak, hogy nem igen lehet valasztani es gondolom nem is kell.
Hogy kibirhatatlan volt. Hat igen az konnyen lehet , muvesz embereknel ez elofordul. Erzekenyek, kibirhatatlanok.
Szepek es bolondok.