Ilyen korábban, 2015-ben volt, amikor hirtelen ped2-be tettek egy csomó embert.
Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet III.
- Téma inditó ladysla
- Kezdés dátuma
A 2012. I. törvény tartalmazza a nyugdíj előtt állók védelméért a következő szabályt:
66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(3) * Kizárólag
a) a munkáltató személyében bekövetkező változás,
b) * a 99. § (3) bekezdése, a 109. § (2) bekezdése vagy a 135. § (3)-(4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg."
Azonban a bírói gyakorlat minden munkáltató által előírt kötelezettséget "lényeges kötelezettségként" értékel, így valószínű a minősítési kötelezettséggel is ezt tenné, tehát helyben hagyná a pedagógus felmentését.
Viszont a szabályok szerint a sikertelen minősítés esetén két évvel később újra meg lehet ismételni, s az ekkori eljárás lefolytatása, ennek sikertelenségének megállapítása járhat azzal, hogy a munkaviszonya hamarabb megszűnik, mert nyugdíjba megy.
Ha nincs meg ez az idő, a munkaviszonya adott okt. intézménnyel megszűnik, de közben új munkaviszonyt létesít, akkor újra ketyeg a két év.
Kissé zavaros
, de aki közel van a nyugdíjhoz, elméletben megteheti.
Nyilván ezerféle értelmezés lehetséges.
Ezek közül most néhány.
Eltörlik az egész minősítéses izét, úgy ahogy van, például azzal, hogy a pedagógusokat kiteszik a Munka Törvénykönyve hatálya alá.
Ezt már megtették a szakképzésben - állítólag a bevezetéskor (2020-ban) volt béralku, most már semmi viszonyítási pont nincs a világon, csak a garantált bérminimum, amit ugye szakmunkások számára találtak volna ki, de emiatt emelték fel - még a pedagógus bérrendszerben lévő - kollégák fizetését. Másképpen szólva elinflálják a kínkeservvel megszerzett ped2-es és mester bértöbbleteket.
Aztán az is mód erre, hogy kivezetik a teljes minősítést és a tanfelügyeletet - mint külső minőségellenőrzést - és bevezetik helyette a belsőt, vagyis újra feltalálják az IMIP-et.
2013-ban valami hasonló történt, (fordított előjellel) amikor minden korábbi megszerzett bérelemet elloptak, és mindenki ped1-ből indult.
Csak azért nem írok több pesszemista forgatókönyvet, hogy ne adjak ötleteket a tudjukkiknek, akik minden bizonnyal itt (is)lehallgatnak tájékozódnak.
Ezek közül most néhány.
Eltörlik az egész minősítéses izét, úgy ahogy van, például azzal, hogy a pedagógusokat kiteszik a Munka Törvénykönyve hatálya alá.
Ezt már megtették a szakképzésben - állítólag a bevezetéskor (2020-ban) volt béralku, most már semmi viszonyítási pont nincs a világon, csak a garantált bérminimum, amit ugye szakmunkások számára találtak volna ki, de emiatt emelték fel - még a pedagógus bérrendszerben lévő - kollégák fizetését. Másképpen szólva elinflálják a kínkeservvel megszerzett ped2-es és mester bértöbbleteket.
Aztán az is mód erre, hogy kivezetik a teljes minősítést és a tanfelügyeletet - mint külső minőségellenőrzést - és bevezetik helyette a belsőt, vagyis újra feltalálják az IMIP-et.
2013-ban valami hasonló történt, (fordított előjellel) amikor minden korábbi megszerzett bérelemet elloptak, és mindenki ped1-ből indult.
Csak azért nem írok több pesszemista forgatókönyvet, hogy ne adjak ötleteket a tudjukkiknek, akik minden bizonnyal itt (is)
PDSZ: Jogsértésekre kényszerítik az igazgatókat
2022. március 14."Néhány iskolában arra kényszerítik a tanárokat, hogy ne vegyenek részt a sztrájkokban – állítja a PDSZ. A szakszervezet szerint a tankerületek minden felelősséget az iskolák igazgatóira hárítanak. Legtöbbször szóbeli utasításokat kapnak az iskolaigazgatók a tankerületek illetékeseitől, így nem köthető hozzájuk egy esetleges jogsértés.
Egyre durvább jogsértésekre kényszerítik az iskolaigazgatókat a tankerületi központok, hogy ellehetetlenítsék a pedagógusok március 16-ától kezdődő többnapos munkabeszüntetését – figyelmeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A szervezet szerint egyes intézményekben megpróbálják arra kényszeríteni a tanárokat, hogy tartózkodjanak a sztrájktól, az ilyen intézkedések azonban a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusa szerint bűncselekménynek minősülnek. Emellett azt is előírnák a pedagógusoknak, hogy a munkabeszüntetést csak egy, az igazgató által meghatározott időpontban lehet jelenteni, aki ezt elmulasztotta, nem sztrájkolhat. Ez is jogsértő: a sztrájktörvény szerint a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni és bármikor ki lehet lépni – írja a Népszava.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a tankerületi központok vezetőinek semmilyen hatásköre nincs a sztrájkkal kapcsolatban, minden elkövetett jogsértésért az intézményvezetők a felelősek, még akkor is, ha a tankerület utasításai szerint járnak el. Ezzel minden bizonnyal a központokban is tisztában vannak, ezért az iskolaigazgatók legtöbbször csak szóbeli utasítást kapnak, hogy ne maradjon írásos nyoma annak, hogy a tankerületek jogsértésre kényszerítik őket. Így ha később pereskedésre kerül sor, az intézményvezetőknek kell majd bíróság elé állniuk, nem a tankerületi vezetőknek.
Korábban a Klubrádió is beszámolt arról, hogy a kormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a pedagógussztrájkokat jogellenesnek, és meg nem történtnek állítsák be."
A 326-os módosítása a jogtárban nem szerepel...
2022.01.01-i van fent...
A vészhelyzet megszűnése nem állítja vissza a régi szöveget.
Rendeleti kormányzás van.
Nincs vége a veszélyhelyzetnek, azt meghosszabbították, mert így a rendeleti kormányzás fenntartható..
A jogrendet, a veszélyhelyzetre hivatkozva - maszkok nélküli, korlátozások nélküli veszélyhelyzet!!!!! - a kormány döntései határozzák meg.
A jog, mint minden állampolgárra egyformán érvényes szabályrendszer, megszűnt Magyarországon.
Reméltem, hogy valakinek van fülese, hogy mikortól kalkulálhatunk jelenléti minősítéssel. Leginkább a két gyakornokunk kapcsán lenne fontos, bár én magam is nagyon rühellem az online gyakorlatot.
Bízom benne, hogy a holnapi kockás tüntetésen sok canadás ott lesz a Kossuth téren.
Én biztosan.
Bízom benne, hogy a holnapi kockás tüntetésen sok canadás ott lesz a Kossuth téren.
Én biztosan.
Részlet a 7-én kiküldött, szakértőknek szóló levélből:
"Továbbá a szakértői értékeléshez kapcsolódó informatikai változásokról Saját oldal / Bizottság menüpontban, az értékelőfelület felhasználói útmutatójában (Felhasználói útmutató a tanfelügyeleti értékelő felülethez dokumentumban) talán részletes leírást."
Részlet a maiból:
"A tanfelügyeleti értékelésről részletes leírást az értékelőfelület felhasználói útmutatójában (szintén a Bizottság menüpontban a Felhasználói útmutató a tanfelügyeleti értékelő felülethez dokumentumban) talán."
"Továbbá a szakértői értékeléshez kapcsolódó informatikai változásokról Saját oldal / Bizottság menüpontban, az értékelőfelület felhasználói útmutatójában (Felhasználói útmutató a tanfelügyeleti értékelő felülethez dokumentumban) talán részletes leírást."
Részlet a maiból:
"A tanfelügyeleti értékelésről részletes leírást az értékelőfelület felhasználói útmutatójában (szintén a Bizottság menüpontban a Felhasználói útmutató a tanfelügyeleti értékelő felülethez dokumentumban) talán."
A kék hátterű rész tanf. részében a 2. és a 3. sor az új dolog. A videó a 3.
Köszönöm szépen a gyors választ, most már én is látom.
A megalázó tanárbérek ellen, a modern oktatásért tüntettek szombaton Budapesten | 24.hu
Tudósítónk szerint kifejezetten sok diák is kiment a Kossuth térre a szombat délutáni nagy kockásinges találkozóra.
24.hu
Az utóbbi egy-két évben számtalan olyan esetről van tudomásom, amelyben utolsó éves tanítókat a tankerület/fenntartó/igazgató pedagógusként, gyakornokként - alkalmaz. Még egy további évet eltöltenek (jó esetben) a pedagóguspályán, és következik a gyakornok->pedagógus1 minősítő vizsga.
Igen ám, de - szőrös szívű elnökként - erre csak további egy év múlva lenne valóságosan lehetőség, hiszen hiába volt pedagógus munkakörben és gyakornokként alkalmazva, annak jogi feltételei nem voltak meg, hiszen nem volt meg a végzettsége (a 2011-es CXC-ben nincs olyan, hogy az utolsó éve képesítettnek számít).
(Most nem bér miatt érdekes ez, hiszen a gyakornoktól kezdve a pedagógus 1 a 10. fokozatig ugyanannyit keres...)
Pont ez a kérdésem: mi a gyakorlat?
A főiskola utolsó éve munkában töltve + további egy év gyakorlat megfelelő alap a pedagógus1 minősítő vizsgához?
Igen ám, de - szőrös szívű elnökként - erre csak további egy év múlva lenne valóságosan lehetőség, hiszen hiába volt pedagógus munkakörben és gyakornokként alkalmazva, annak jogi feltételei nem voltak meg, hiszen nem volt meg a végzettsége (a 2011-es CXC-ben nincs olyan, hogy az utolsó éve képesítettnek számít).
(Most nem bér miatt érdekes ez, hiszen a gyakornoktól kezdve a pedagógus 1 a 10. fokozatig ugyanannyit keres...)
Pont ez a kérdésem: mi a gyakorlat?
A főiskola utolsó éve munkában töltve + további egy év gyakorlat megfelelő alap a pedagógus1 minősítő vizsgához?
A választ nem tudom, de ilyen jellegű kérdésem nekem is van. Igazgatóm kérdezte tőlem, hogy vajon mi a helyzet akkor, ha foglalkoztatunk végzős tanítót (aki még nem tanító, de remélhetőleg lesz
). A helyzet a következő: jött egy kolléganő (várandós kolléganő veszélyeztetett terhes lett, az ő helyére érkezett az új), aki most fog végezni. Nem gyakornoki státusz, hiszen még nincs meg a végzettsége. Eddig rendben is van a dolog. Szeptembertől már végzettként nálunk fog dolgozni. Mikor történik a minősítése? Szeptembertől besorolják gyakornoki státuszba, két év a gyakornoki ideje, de be lehet-e a jelentkeztetés idejénél számolni a mostani 5-6 hónapot (nem tudom, pontosan hogyan van az idő, de ez a dolgok szempontjából nem is fontos)? Tehát szeptembertől számítva 2 vagy 1,5 év múlva kell minősülnie?Ha abból indulok ki (ez Kros kérdéséhez is passzol), hogy azoknál, akik összefüggő szakmai gyakorlaton vettek részt, be kell számolni azt az évet (ezért 1 év a gyakornoki idejük és nem 2), akkor az én olvasatomban a tanulmányi idejük utolsó évében dolgozó (pláne teljes óraszámban) jövendő tanítókét, tanárokét is be kellene számolni.
Nekem így logikus, de attól még nem biztos, hogy törvényileg is így van. Törvényi szinten mintha megfeledkeztek volna, hogy a való életben ilyen is lehet.
Én ezt nem is értem, milyen jogalapja van a foglalkoztatásnak?
Ha van abszolutóriumuk, csak a nyelvvizsga hiányzik - ez a helyzet?
Szerintem az is kérdés, hogy "Gyakornok"-nak minősül-e ebben az évben?
Ahogy írod, nincs megfelelő végzettsége, akkor az életpálya hatálya alá tartozik-e egyáltalán?
(Ugyanakkor az a szabály, ami 6 év bármely végzettséggel besorol Ped.I.-nek már kérdéses. Itt legalább oktatási intézményben dolgozik. ....)
Kérdés: azokkal a feltételekkel alkalmazzák-e, mint a többi gyakornokot, pl. van-e mentora, óraszámok, hospitálás, stb.
Ha nem, akkor mi a jogi helyzet?
Ha kevesebb segítséget kap, ez a rendszer hibája, miért a foglalkoztatott bűnhődjön.
Tehát szerintem sem szabadna ezt gyakornoki évnek elfogadni, mert alapból az a gyakornok, aki a szakmai végzettségéhez kapcsolódóan szerez gyakorlati tapasztalatokat.
Ugyanakkor a szakmai gyakorlat meghatározásába belefér (mit kell elismerni annak) ez az év is.
Szerintem itt is nagy a katyvasz. Az olvasottak alapján 49-szer módosították a jogszabályt ...
Utoljára módosítva:
Szerintem az összefüggő szakmai gyakorlatot semmiképpen, mert az hallgatói jogviszony, s a felsőoktatási képzés keretén belül van az oktatási intézményben, ha munkaszerződése van, akkor is., ráadásul semmilyen végzettsége nincs.A választ nem tudom, de ilyen jellegű kérdésem nekem is van. Igazgatóm kérdezte tőlem, hogy vajon mi a helyzet akkor, ha foglalkoztatunk végzős tanítót (aki még nem tanító, de remélhetőleg lesz
Ha abból indulok ki (ez Kros kérdéséhez is passzol), hogy azoknál, akik összefüggő szakmai gyakorlaton vettek részt, be kell számolni azt az évet (ezért 1 év a gyakornoki idejük és nem 2), akkor az én olvasatomban a tanulmányi idejük utolsó évében dolgozó (pláne teljes óraszámban) jövendő tanítókét, tanárokét is be kellene számolni.
Nekem így logikus, de attól még nem biztos, hogy törvényileg is így van. Törvényi szinten mintha megfeledkeztek volna, hogy a való életben ilyen is lehet.
Amit írok, az szakmányban, 10-20 számra alkalmazott megoldás.
Számtalan utolsó évfolyamos hallgató van főállásban alkalmazva, pedagógus munkakörben.
De - és éppen erre vonatkozik a kérdésem - ha a munkahely besorolja pedagógusnak, gyakornoknak, akkor a minősítéskor felülbírálja-e ezt a bizottság?
Mert ez a felülbíralat egyszerre lenne jogszerű - és egyben őrjitoen pofátlan is egyben.
Biztosan volt már sok ilyen minősítés, ezért érdeklődöm a mostani gyakorlatról.
Számtalan utolsó évfolyamos hallgató van főállásban alkalmazva, pedagógus munkakörben.
De - és éppen erre vonatkozik a kérdésem - ha a munkahely besorolja pedagógusnak, gyakornoknak, akkor a minősítéskor felülbírálja-e ezt a bizottság?
Mert ez a felülbíralat egyszerre lenne jogszerű - és egyben őrjitoen pofátlan is egyben.
Biztosan volt már sok ilyen minősítés, ezért érdeklődöm a mostani gyakorlatról.
