Sziasztok!
Nézegettem a beírásokat és úgy tűnik sokan szeretnek társasozni. De valamiért szégyellik ezt. Így a gyerekekkel játszanak, mert akkor nem szólja meg őket senki…. Ez persze nem baj, mármint a gyerekekkel való együtt játszás. Sőt! Ez nagyon fontos, és örülök hogy vannak akik nem a TV elé ültetik a gyerekeket, hanem együtt játszanak velük. Az igazi baj az, ha ez az egész véget ér, ha a gyerek ágyba kerül. A szülő leül a TV elé és … olyan hamissá válik az egész.... Ne szégyelljétek folytatni! Ha a gyerek lefeküdt, vegyétek elő azokat a társasjátékokat, amik nektek, felnőtteknek készült. Sokan nem tudják, hogy a világban évente sok száz olyan játék jelenik meg, ami kimondottan felnőtteknek készül. És itt nem valami bugyuta alkoholos vagy szexes játékra gondolok, hanem olyanokra amik a sakk színvonalával is vetekednek. Vannak köztük könnyedebb, szórakoztatóbb (de nem bugyuta) és igen komoly fejtörést okozó stratégiai játékok is.
Tudom, nehéz a helyzet. Magyarországon nincs a társasjátékoknak hagyománya. Ha egy felnőtt társasozik, a környezete jó esetben csak megmosolyogja, legtöbbször azonban komplett hülyének nézik. Tudom, mert naponta meg kell küzdenem az előítéletekkel. Több mint 6 éve foglalkozom társasozással így a családomban én vagyok a "hülyegyerek". Pedig már elmúltam 44 éves....
Viszont gyermekkoromban nem játszottam annyit, mint most!
Sokan nem értik, miért csinálom ezt, miért társasozok….
Társasozok? Nem, én élek és megélek!
Építettem falvakat és városokat Catan szigetén, más alkalommal bebarangoltam a szigetet. Voltam földműves a középkorban, kínai zöldségtermesztő Loyang városánál, dokkmunkás Le Havre kikötőjében. Segítettem Vasco da Gama-nak hajókat küldeni afrikai kikötőkbe. Többször is megmásztam a második legnagyobb hegyet, a K2-t. Tengeralattjárómmal kincseket hoztam fel a tenger fenekéről. Törpeként elkísértem Bilbót élete nagy útjára. Elveszett városokat tártam fel, máskor a sivatagban oázisokat kerestem. Darabokra szakadt teherűrhajómmal éppen hogy csak beértem az űrkikötőbe, a sporthajómmal viszont egész jól repülök az aszteroidák között. Ősemberként néhány kunyhó építetésére futotta, mert minden erőmet elvette, hogy etessem a törzsemet, a világ 7 csodája közül viszont többet is felépítettem. Ott voltam a Bábel torony építésénél, Ken Follett katedrálisához a mesterembereket én toboroztam, és Amyitis is hálás a pazar függőkertekért. Firenzében felkaroltam a művészeket, biztosítva nekik munkájukhoz az ideális körülményeket. Szekéren átkeltem az amerikai kontinensen nyugat felé. Építettem vasúthálózatokat a világ több pontján is. Indiánként bölényre és pulykára vadásztam. A világ több pontján is végeztem ásatásokat. Egyiptomi piramisokat tártam fel és kiállításokon mutattam be leleteimet. Verne nyomán körbeutaztam a világot 80 nap alatt, majd a föld középpontjába is eljutottam. Szerveztem luxushajó utazásokat és több színész is nekem köszönheti, hogy remek darabokban léphetett fel. Léghajón versenyeztem, kosárlabda játékosoknak szereztem szerződéseket. De voltak kemény pillanatok is. Labirintusban menekültünk a minket üldöző szörny elől. A Red November tengeralattjárón a segítség érkezése előtt 2 perccel megfulladtunk. Nem tudtuk az erődünket megvédeni és felfaltak a trollok. Néha könnyebb lett az élet, és csak egy állatkertet kellett ügyesen berendeznem. Aztán Néró felkért, hogy segítsek újjáépíteni Rómát. Voltam titkosügynök, építettem gyárakat, városokat, Párizsban metrót. A Colosseumban rendeztem látványosságokat. Artúr király oldalán küzdöttem a sötétség ellen. Repültem Odin egyik hollójaként. Mikor medve voltam, vadásztak rám. Atlantiszról elég sok embert sikerült kimenekítenem, Pompei mellett viszont a lávában sokan odavesztek mert ügyetlen voltam. Volt Kubában farmom, Indiában viszont elefántháton szállítottam a selymet. Több kikötőben is vásároltam olcsó halat, amit aztán jó pénzért továbbadtam. Tőzsdéztem, majd a skótoknál kötélhúzó versenyen vettem részt. Cipeltem a frigyládát a sivatagban. Amikor nyúl voltam ügyesen kellet répákat szereznem, hogy legyen erőm a versenyfutáshoz. Vikingként belaktam az ismeretlen területeket. Rendeztem világkiállítást, gyűjtöttem a szelektív hulladékot. Velence nem épül meg, ha én nem vagyok, és Hamburg városa sem lenne ilyen fejlett. Voltam jamaicai kalóz, sheriff majd bandita, lovag, pingvin, jegesmedve, kereskedő, zsoldosvezér, mamutvadász, sportoló, maffiózó, isten, robot… Utaztam, láttam, megéltem, és még csak a tizedét (!) mondtam el ami velem történt az elmúlt 6 évben.
És most ezek után kérdezze meg valaki újra, mégis mi a jó ebben….