Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez ‎

A kedvenc idézeteimet írom le:
Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.

A kedvenc idézeteimet írom le:
Minél több emberrel ismerkedem meg, annál boldogabb vagyok. Az ember a legnyomorultabb ismeretség révén is tanul, gyarapszik, s többre értékeli a tulajdon boldogságát.

A kedvenc idézeteimet írom le:
A boldogság egy belső érettség eredménye. Csakis tőlünk függ, és türelmes, napról napra végzett munka árán érhető el. A boldogságot fel kell építeni, és ez sok erőfeszítést és időt igényel. Hosszú távon a boldogság és a balsors létforma vagy életművészet.

A kedvenc idézeteimet írom le:
A ritka örömöket csak mértékkel szabad élvezni.

A kedvenc idézeteimet írom le:Az életet szépnek érezte, és már arra is rájött, hogy az igazi boldogság titka: felismerni a boldogságot akkor, mikor az ember éppen megéli, s nem utólag visszavágyódni rá.

boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából... Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve.

A szépség minden egyes pillanatát, a jóízű nevetést és minden csókot meg kell becsülnünk. A megelégedettség minden egyes pillanata őszinte hálával tölt el.

Csak akkor lehetünk
mindannyian együtt boldogok,
ha önmagunkból azt ajándékozzuk,
amire a másiknak szüksége van.

Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki magad elé bármilyen célt, csak egyet ne: a boldogságot.

Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egyedül az ember tud nevetni. Megnevettetni az embert annyi, mint elterelni figyelmét a halálról.

Attól még, hogy orvos vagy,
beteg is lehetsz.
Attól még, hogy bíró vagy,
bűnös is lehetsz.
Attól még, hogy ember vagy,
boldog is lehetsz.

Egyetlen kötelességünket sem hanyagoljuk el annyira, mint azt, hogy boldogok legyünk

Megismertem a paradoxont: ha annyira szeretünk, hogy az már fáj, a fájdalom eltűnik és csak a szeretet marad!

Egy régi közhely szerint mindig elpusztítjuk, amit szeretünk – nos, akárhogy nézzük, ez fordítva is igaz.

A szeretet törékeny (...) és nem mindig vagyunk a legjobb őrzője. Csak elevickélünk benne és kihozzuk belőle a legjobbat, remélvén, hogy a törékeny dolog túléli az összes akadály ellenére.

A szeretet művészet: szeretni anélkül, hogy uralkodnánk, közel lenni anélkül, hogy elnyomnánk, szabadságot adni anélkül, hogy elhagynánk, és mindvégig vele maradni.

A feltétel nélküli szeretet a legpozitívabb cél, amit kitűzhetünk magunk elé.

A szeretet olyan, mint a táplálék: nem lehet elraktározni - naponta többször magunkhoz kell vennünk.

Én sem értem ezt a 20 hozzászólás dolgot....

De azért írogatok...