Márciusi jeles napok
Március 12. Gergely-nap. Régen ez a nap az iskola téli időszakának befejező napja, a tavaszi félév első napja volt, de egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdőnapját is jelentette. Úgy tartották, hogy ezen a napon még hullhat a hó: Gergely megrázza a szakállát, ám ez után már lehet palántázni. A nap névadója, Nagy Szent Gergely bencés szerzetes, majd pápa a 6. században élt, és a középkori kultúra egyik szellemi előkészítőjeként tartják számon. Nevéhez fűződik az egyházi énekek rendszerezése, róla nevezték el a gregorián énekstílust. Mivel egyháztanító volt, a középkorban ő lett a diákok és az iskolások legkedveltebb patrónusa. Névünnepét a diákok felvonulással, játékokkal ünnepelték.
Ezen a napon az iskolás gyermekek négyen-öten csapatba verődtek, szalagokkal, virágokkal feldíszített kalapban, zászlókkal, fakardokkal végigjárták a falut (Szent Gergely vitézei), így hívogatták, toborozták a gyermekeket az iskolába, közben adományokat is gyűjtöttek (gergelyjárás).
Március 18, 19, 21. – Sándor, József, Benedek
A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső napok, jelentős időjósló szereppel: Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget – tartja a népi mondás. Régi megfigyelés, hogy ezeken a napokon kezdődik a tavaszi felmelegedés. A zsákról Göcsejben úgy tartják, hogy abból ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Sándort és Józsefet a szegény nép ellenségeinek tekintik, mert szeleikkel szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Egyes vidékeken ezen a napon hajtották ki a marhákat a legelőre.
Március 21. A csillagászati tavasz első napja, a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon kezdenek hosszabbak lenni a nappalok, mint az éjszakák a Föld északi féltekéjén, illetve ettől a naptól kezdve lesznek rövidebbek a nappalok, mint az éjszakák a déli féltekén. Benedek napján tehát az egész Földön a nappalok és éjszakák hossza egyenlő, 12–12 óra.
Március 25. Katolikus ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ezt a napot karácsonytól, Jézus születésétől éppen kilenc hónap választja el, ezért Jézus fogantatásának a napjaként ünneplik. Ezen a napon kezdik meg a gyümölcsfák oltását és szemzését.
Áprilisi jeles napok
Április 1. Hugó napja a tréfálkozások és beugratások napja, ezzel is az újuló természetet köszöntötték elődeink. Mint tudjuk, a nagyon régi természeti naptárak szerint a tavasz volt az új év kezdete, illet hát vidáman fogadni. Ennek a hagyománynak az emlékét őrzik a nálunk is szokásos bolondozások. A gyermekek ezt a verset mondogatták:
Április bolondja
felmászott a toronyba,
megkérdezte, hány óra,
fél tizenkettő,
szamár mind a kettő.
Vannak iskolák, ahol ezen a napon fordított napot tartanak: a tanárok beülnek a padokba, és a diákok tartanak órát.
Április 24. Szent György napja. Sárkányölő Szent György legendás ókeresztény vértanú volt, bár a történelemtudomány nem igazolta tényleges létezését. A legenda szerint a keresztény hitre tért katonatisztnek hitéért borzalmas kínzást kellett elviselnie haláláig. A legendába csak később került be a sárkány legyőzésének motívuma. A sárkánnyal vívott küzdelem és a sárkány legyőzése azt a keresztény meggyőződést jelképezi, hogy az erős hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Szent György az állatállomány védőszentjévé vált, segítségével hitték legyőzni az állatokat megrontó boszorkányos tevékenységeket.
Szent György napjához kötődik a ma is élő kalotaszegi népszokás, a tejmérés vagy juhmérés ünnepe.
Juhmérés (tejmérés) Kalotaszegen
A magyar ember, bárhol él a földön, szereti a vidámságot, és minden alkalmat megragad, hogy ünnepeljen, táncoljon. Ezért ünnep Kalotaszegen a Szent György-napi juhmérés is, mely a juhok tavaszi legelőre való kihajtása után két héttel történik. Ekkor állapítják meg a juhos gazdák a juhok száma és az adott tej mennyisége alapján azt, hogy ki milyen sorrendben mennyi tejet kap a nyár folyamán, és ki lesz a következő évben az első gazda, vagyis a juhnyáj (turma) ügyeinek intézője.
Az ünnep napján a gazdák kikísérik juhaikat a legelőre, ahol muzsikával, tánccal, énekkel, kisüstivel és étel (szalonna, hagyma és báránypaprikás) kínálása közben arra „biztatják” állataikat, hogy bő tejhozammal örvendeztessék meg a családot. Az éjszakai dinom-dánomot követi a reggeli/déli fejés, ami már benn a faluban, egy házban történik. A tánc, nóta, zene és jókedv ezt a napot is áthatja, éjszakai mulatozással megkoronázva.
Májusi jeles nap
Május első vasárnapja: Anyák napja. Ezen a napon köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat. Tiszteletükre verset tanulunk, és saját kezűleg ajándékot készítünk.
Móra Ferenc
Anyának
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam,
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam,
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
Ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon,
Édesanyám fejére
annyi áldás szálljon.
Cseh Katalin
Vallomás
Édesanyám, azt kívánom,
élj sokáig e világon,
s néha-néha gondszünetben
férkőzhessek közeledbe.
Mesélj nekem Piroskáról,
a farkasról s nagymamáról,
a világszép tündérlányról,
kislánykorod világáról.
Mesélj, mesélj, szavad nekem
lélekbeli eledelem.
Majd ha egyszer megöregszel,
s nagyon-nagyon fáradt leszel,
az ágyadra telepedem,
s szép meséid előveszem,
csakhogy meghozzam a kedved,
s én tartsam benned a lelket.
Ápolgassam erősítsem,
Édesanyám, drága kincsem.
Március 12. Gergely-nap. Régen ez a nap az iskola téli időszakának befejező napja, a tavaszi félév első napja volt, de egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdőnapját is jelentette. Úgy tartották, hogy ezen a napon még hullhat a hó: Gergely megrázza a szakállát, ám ez után már lehet palántázni. A nap névadója, Nagy Szent Gergely bencés szerzetes, majd pápa a 6. században élt, és a középkori kultúra egyik szellemi előkészítőjeként tartják számon. Nevéhez fűződik az egyházi énekek rendszerezése, róla nevezték el a gregorián énekstílust. Mivel egyháztanító volt, a középkorban ő lett a diákok és az iskolások legkedveltebb patrónusa. Névünnepét a diákok felvonulással, játékokkal ünnepelték.
Ezen a napon az iskolás gyermekek négyen-öten csapatba verődtek, szalagokkal, virágokkal feldíszített kalapban, zászlókkal, fakardokkal végigjárták a falut (Szent Gergely vitézei), így hívogatták, toborozták a gyermekeket az iskolába, közben adományokat is gyűjtöttek (gergelyjárás).
Március 18, 19, 21. – Sándor, József, Benedek
A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső napok, jelentős időjósló szereppel: Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget – tartja a népi mondás. Régi megfigyelés, hogy ezeken a napokon kezdődik a tavaszi felmelegedés. A zsákról Göcsejben úgy tartják, hogy abból ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Sándort és Józsefet a szegény nép ellenségeinek tekintik, mert szeleikkel szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Egyes vidékeken ezen a napon hajtották ki a marhákat a legelőre.
Március 21. A csillagászati tavasz első napja, a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon kezdenek hosszabbak lenni a nappalok, mint az éjszakák a Föld északi féltekéjén, illetve ettől a naptól kezdve lesznek rövidebbek a nappalok, mint az éjszakák a déli féltekén. Benedek napján tehát az egész Földön a nappalok és éjszakák hossza egyenlő, 12–12 óra.
Március 25. Katolikus ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ezt a napot karácsonytól, Jézus születésétől éppen kilenc hónap választja el, ezért Jézus fogantatásának a napjaként ünneplik. Ezen a napon kezdik meg a gyümölcsfák oltását és szemzését.
Áprilisi jeles napok
Április 1. Hugó napja a tréfálkozások és beugratások napja, ezzel is az újuló természetet köszöntötték elődeink. Mint tudjuk, a nagyon régi természeti naptárak szerint a tavasz volt az új év kezdete, illet hát vidáman fogadni. Ennek a hagyománynak az emlékét őrzik a nálunk is szokásos bolondozások. A gyermekek ezt a verset mondogatták:
Április bolondja
felmászott a toronyba,
megkérdezte, hány óra,
fél tizenkettő,
szamár mind a kettő.
Vannak iskolák, ahol ezen a napon fordított napot tartanak: a tanárok beülnek a padokba, és a diákok tartanak órát.
Április 24. Szent György napja. Sárkányölő Szent György legendás ókeresztény vértanú volt, bár a történelemtudomány nem igazolta tényleges létezését. A legenda szerint a keresztény hitre tért katonatisztnek hitéért borzalmas kínzást kellett elviselnie haláláig. A legendába csak később került be a sárkány legyőzésének motívuma. A sárkánnyal vívott küzdelem és a sárkány legyőzése azt a keresztény meggyőződést jelképezi, hogy az erős hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Szent György az állatállomány védőszentjévé vált, segítségével hitték legyőzni az állatokat megrontó boszorkányos tevékenységeket.
Szent György napjához kötődik a ma is élő kalotaszegi népszokás, a tejmérés vagy juhmérés ünnepe.
Juhmérés (tejmérés) Kalotaszegen
A magyar ember, bárhol él a földön, szereti a vidámságot, és minden alkalmat megragad, hogy ünnepeljen, táncoljon. Ezért ünnep Kalotaszegen a Szent György-napi juhmérés is, mely a juhok tavaszi legelőre való kihajtása után két héttel történik. Ekkor állapítják meg a juhos gazdák a juhok száma és az adott tej mennyisége alapján azt, hogy ki milyen sorrendben mennyi tejet kap a nyár folyamán, és ki lesz a következő évben az első gazda, vagyis a juhnyáj (turma) ügyeinek intézője.
Az ünnep napján a gazdák kikísérik juhaikat a legelőre, ahol muzsikával, tánccal, énekkel, kisüstivel és étel (szalonna, hagyma és báránypaprikás) kínálása közben arra „biztatják” állataikat, hogy bő tejhozammal örvendeztessék meg a családot. Az éjszakai dinom-dánomot követi a reggeli/déli fejés, ami már benn a faluban, egy házban történik. A tánc, nóta, zene és jókedv ezt a napot is áthatja, éjszakai mulatozással megkoronázva.
Májusi jeles nap
Május első vasárnapja: Anyák napja. Ezen a napon köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat. Tiszteletükre verset tanulunk, és saját kezűleg ajándékot készítünk.
Móra Ferenc
Anyának
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam,
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam,
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
Ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon,
Édesanyám fejére
annyi áldás szálljon.
Cseh Katalin
Vallomás
Édesanyám, azt kívánom,
élj sokáig e világon,
s néha-néha gondszünetben
férkőzhessek közeledbe.
Mesélj nekem Piroskáról,
a farkasról s nagymamáról,
a világszép tündérlányról,
kislánykorod világáról.
Mesélj, mesélj, szavad nekem
lélekbeli eledelem.
Majd ha egyszer megöregszel,
s nagyon-nagyon fáradt leszel,
az ágyadra telepedem,
s szép meséid előveszem,
csakhogy meghozzam a kedved,
s én tartsam benned a lelket.
Ápolgassam erősítsem,
Édesanyám, drága kincsem.
