Idézek:
"Nem vitás, hogy a pénzember elkötelezte magát az úgynevezett nyílt társadalom, vagyis a legfejlettebb kapitalista országok liberális demokráciájának más országokban, régiókban való elterjesztése mellett. Gyanítom persze, hogy nem véletlenül, hiszen ezek az országok nagyrészt Oroszország geopolitikai környezetében vannak. Éppen ezért az emberben óhatatlanul felvetődik, hogy az a személy, aki a korábbi spekulációs műveleteivel közvetve oly sok mindenkit sodorhatott akár a legmélyebb kétségbeesésbe, idős korára megtérvén, bár boldogítani akarja a népeket, ezt továbbra is úgy teszi, hogy a saját kapitalista világának erősítését, az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb cégeinek terjeszkedési szándékait is szolgálja vele. De megengedem, hogy ez akár rosszindulatú megjegyzésemként is minősíthető. Nyilván erős meggyőződése, hogy neki immár az a dolga, hogy az általa egyedüli helyes útra terelje az embereket. Ám ezzel az a bajom: mintha eszébe sem jutna, hogy előbb meg kellene kérdezni őket, akarják-e. És ezen a ponton kap gellert Soros György emberbarátinak mondott tevékenysége [...]. [R]endjén van-e, ha egy elképzelhetetlenül hatalmas összegek megmozgatására képes, ezért szinte mindenki felett álló ember saját elvei valóra váltása érdekében, a Föld általa kiválasztott országaiban, tűzön-vízen át érvényre juttathatja társadalom-átalakító terveit, úgy, hogy nem különösebben érdekeli őt a helyi kulturális, vallási, erkölcsi stb. értékrend.
Sajnos, nem tekinthetünk el attól sem, hogy munkálkodása csupa olyan országot érint, amelyek sajnálatos módon kimaradtak a gyarmatosításra, a más országok kirablására, a rabszolgatartásra építő eredeti tőkefelhalmozás átkaiból-áldásaiból, így aztán intézményrendszerük, kultúrájuk kisebb-nagyobb mértékben eltér a nyugatiétól. Jóllehet vágynak a fejlett tőkés országokban az elmúlt évszázad utolsó harmadában tetőzött jóléti viszonyokra, de az utóbbi negyedszázad azt bizonyította, hogy önmaguk árnyékát nem képesek átugrani. A fejlett nyugati országok és az Európai Unió perifériáján lévők közötti gazdasági szakadék inkább nőtt mint csökkent az elmúlt negyedszázadban, és romlott a népesség nagy részének kulturális-szociális helyzete. Egyre inkább az derül ki, hogy ezekben az országokban és régiókban – a tőkehiány, a viszonylagos gazdasági fejletlenség mellett – évszázadokra visszamenően hiányoznak azok feltételek, amelyek a politikai hatalmat gyakorlók társadalmi ellenőrzését elősegítő, sajátos szervezeti fékek kialakulását is lehetővé tették volna.
És van itt még egy nem elhanyagolható dolog. A liberális értelmiség – Soros Györgyhöz hasonlóan – annyi fiaskó után, még mindig hajlamos azt gondolni: csupán elhatározás kérdése, hogy bárhol a világban megteremthető a nyugati demokrácia – újabb kori nevén, a nyílt társadalom. Csupán érvényre kell juttatni a szabad versenyes kapitalizmust – egy gazdasági rendszert, ami sosem létezett a valóságban –, el kell távolítani a hatalomból az úgymond autoriter vezetőket, netalán diktátorokat, ki kell képezni néhány tucat, esetleg néhány száz fiatalt, akik zászlóvivőként megértetik a tömegekkel, hogyan kellene élniük, s a dolog innentől nagyrészt már magától működik. Egyszerűen azért, mert úgymond könnyű belátni, hogy nyugati mintára élni mindenkinek jobb. Hogy ennek anyagi feltételei lennének – azon nagyvonalúan átsiklanak. Legföljebb a kekeckedőknek azt válaszolják: majd nyugati kézbe vesszük a cégeiteket, a piacaitokat, és minden felvirágzik. Aztán csak győzzék kivárni! Az meg végképp nem számít, hogy nem mindenki akar erre az útra lépni a hagyományok miatt, továbbá erkölcsi, vagy vallási okokból. Ilyenkor jöjjön a CIA, meg a Pentagon, aztán hajrá!
Sajnos, nem igaz a Soros Györgyöt Nobel-békedíjra ajánlóknak az az állítása, hogy „Az általa elnökölt Open Society Institutes mindenütt a világon támogatja a békés demokratikus átalakulás ügyét”. A legtöbb országban, enyhén szólva, nem egészen békésen zajlottak és zajlanak ezek az átalakulások. Az a legkevesebb, hogy tömegek kerülnek egyik napról a másikra létbizonytalanságba, de igen sok helyen, igen sokan életükkel is fizetnek a szép új világért, amely aztán jobbára ismét csak a felül lévőket, mindenekelőtt a külföldieket és a komprádorokat hozza helyzetbe." (Kabai Domokos Lajos)
Kedves johannsebastian
-
Valahol láttam egy videot, amiben a fiatal Orbán Viktor elmeséli az első találkozását Soros Györggyel. Figyelemre méltó, amit mond. Orbán és a társai arra számítottak, hogy majd jön egy bácsi és tanító módra elmagyarázza nekik a világot. Ehelyett jött Soros és őket kérte fel a beszédre, hallani szerette volna miként gondolkodnak, mik a céljaik stb.
-
Látod ez a nyitott társadalom lényege, nem akadályozni az információkat mert a nemtudás, a félreértések forrása. Amennyit én Sorostól olvastam mondhatom, ö azokközé tartozik, akik hisznek az emberi értelemben és elégnek tartják, ha eszünk a tudás fájából, akkor helyesen fogunk cselekedni (legalábbis ez áll a tömegre, ezért müködik a demokrácia)
-
Én a 80-as években hallottam először Sorosról, az egyetemen dolgoztam és egyszer csak megjelent nálunk egy csomó fiatal magyar orvos, fizikus, kémikus, matematikus...
-
Megvoltam lepve, hogy miből és hogyan? Még az is átvillant a fejembe, hogy talán "nagy kommunisták" mert honnan a valuta, egy ilyen invázió még nem volt eddig. Aztán a menzán összejöttem egy párral, jól összebarátkoztunk.
-
Hát nem, nem voltak kommunisták,
maguk sem tudták, hogyan csak hallották, hogy van egy gazdag magyar ember, aki "szórja a pénzét" és mindenkit támogat stipendiummal, hagy képezzék tovább magukat nyugati egyetemeken.
-
Ez abban az időben volt, amikor Reagen a „csillagok háborújáról” álmodott, az egyetemeknek megakarta tiltani, hogy kelet európai tudományos munkatársak, egyetemi alkalmazottak bizonyos projektekkel foglalkozzanak a nyugati egyetemen… mire föl az itteni professzorok és docensek az utcára mentek ezen amerikai beavatkozás ellen tüntetni „mi mondjuk meg, hogy kivel dolgozunk”
-
Röviden, arról az időről beszélek amikor minden pillanatban repülőgépek köröztek a levegőben atombombával a fedélzetükön, úgy a Szovjet mind az Amerikai légtérben, mielőtt egy leszállt már a másik a levegőben volt.
-
Lehet róla vitatkozni, de megvagyok győződve, hogy a békemozgalmak, hogy az emberek nyugaton és keleten az utcára mentek a másiknak mutatni, hogy békés szándékuk van, vezetett oda, hogy a blokkok szétestek, hogy a vasfüggöny ledőlt.
-
Hogy egymással kommunikálni tudott kelet és nyugat az nem kis mértékben Soros és a nyílt társadalom gondolatának köszönhető. Ebbe biztos vagyok.
-
Emlékezzünk, hogy a vámosokat a magyar határon az idöben nem értéktárgyak érdekelték, hanem az újság, amibe belettek csomagolva, könyvek, literatúra.
-
Említettem már, hogy ez időben volt az első élő „talk show” kelet Európából, Budapestről. Megkell említsem, hogy egy nagyon kritikus német-zsidó műsor vezető hölggyel, aki nem volt hajlandó a magyar hatoságoknak a kérdéseit előre leadni, ahogy addig szokás volt, mi itt nyugaton úgy ültünk a TV elött mind a Holdraszálláskor.
-
Amikor nyugatra jöttem, Mo.-on a hétvégéken, de különösen a háromnapos ünnepek alkalmával, az írógépeket, kopírozókat, fénymásolókat és számítógép-nyomtatokat a munkásörök őrizték,
hogy nehogy valaki röplapot nyomtasson. Nem akarom tovább folytatni mi mindent nem volt szabad, hogyan volt az információ áramlás a keleti blokkban elfolytva. Állítólag nem volt cenzúra de a filmek, könyvek végén mindig ott állt egy hosszú szám: „Engedélyezve xxxx xxxx”
-
Aztán jött a Soros és boldog boldogtalannak fénymásolokat osztogatott ingyen pedig akkor még darabja 5000 dollár körül volt. Egy interview-ban mérgelődik is Kádár emiatt. Én is megvoltam lepődve, hogy a volt osztálytársam egy pap felajánlotta nekem, hogy „… ha valamit leakarsz másolni nálunk van a parokián egy, úgy kaptuk valakitől ajándékba. Nem kerül semmibe.”
-
Hát ez a nyitott társadalom alapfeltétele, a szolás, gondolat és sajto szabadság amiért Petöfi is küzdött és ami ellen most Orbán van.
-
Még egy, nem utolsosorban. Ha valaki azt gondolja, hogy az egyik társadalmi formábol a másikba, (reál szocializmusbol demokratiába) minden nehézség nélkül lehet menni az téved. Soros felismerte ezt és támogatta az ehez kapcsolodo tudományos kutatásokat. Kutatásokat mert ilyen átmenetek nem voltak eddig, felkell öket kutatni.
