Igazad van! Persze, hogy mi vagyunk a hibásak. Lányaimnak is szoktam mondani, amikor panaszkodnak, hogy csak azt teszi meg velük a pasi, amit ők megengednek, hogy megtegyenek. Ilyenkor persze én vagyok a rossz anyós. Nem számít. Igen, meg kellene tanulnunk nemet mondani, illetve kérni, vagyis megkérni pasit, hogy hozzon be tejfölt, vizet, bármit. Megkérni, hogy jöjjön, törölgesse az edényeket, ha már mi mosogatunk. Megkérni, hogy vigye ki a szemetet. Egyáltalán szólni, hogy segítsen kicsit. Ha már magától nem veszi észre az ártatlan onnan a tévé vagy a számítógép elől, hogy a párjának segítségre van szüksége. Ha nem így vannak beszoktatva a kapcsolatba, na pláne a házasságba, akkor át kell őket szoktatni. Jó, a kivételek kedvéért hozzáteszem, hogy csak azokat, akik nem ilyenek, na és persze, csak ha így akarjuk.
Ergó: azért egyformák a pasik, mert mi hagyjuk, hogy azok legyenek.
