Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Nem is tudtam, hogy a szakértői vélemény nemcsak tudományosan megalapozott, kellően részletes, hanem felettébb szórakoztató is. Amennyiben a szülők el- és megfogadják a két, egymástól független s általában is mindentől-mindenkitől függetlenül remek szakember által leírtakat, úgy ajánlatos a nyuszitól a színesek és a kifestők mellé szkennert, PDF Creatort stb., no, meg lefűzőket kérni. Ez utóbbiakat a könnyen kezelhetőség miatt célszerű feliratozni: Szakmai életút dokumentumai 1., 2. - így tovább, a végtelenségig.

Remélem, a szemléletetek nem változik meg.
:cool:
 
Kedves óvodapedagógus és tanító kollégák!
Az unokaöcsém 5 éves kisfiának legutóbbi rajza némi aggodalommal tölt el. Feltöltöm és arra kérlek benneteket, hogy mondjatok vélemény erről az óriási hóvirágról, ami szinte beteríti az egész családot. (előzmény: néhány napja közösen megnéztük a nyíló hóvirágokat )

Családrajz elemzés: (a rajzot készítette Karcsika, életkora; 5 év)

A rajz első ránézésre globálisan pozitív. Pozitív, mert az alakok egy sorban helyezkednek el, a talajvonalon állnak, minden testrészük megvan. A család minden tagja, egymás mellett, boldogan mosolyogva van ábrázolva. Viszonyuk bensőséges. Az arányok valósak. A gyermek ezzel a többi személy fontosságát, a velük való identifikációt mutatja meg. A rajz első alakja az anya, ő a család legmagasabb tagja. Az anya után az apa alakja, valamivel kisebb, majd feltételezhetően a testvér, majd a legkisebb, a rajzoló, követve az életkori sorrendet. A sort az édesanya alakja kezdi, mintegy jelezve, ez a személy a legfontosabb. A karjában, a körben, a fészek- melegben, a pici baba. Ő a kép legértékesebb részén, a baloldalon van ábrázolva. A satírozás a kisbabán az alak szimbolikus jelentéstartományával kapcsolatos szorongást, fixációt fejez ki (Vass Zoltán) Az anya a rajzolótól távol eső helyre, de a kistestvér (?) oldalára kerül.

Bár a rajz csak két-három szín használatával készült, mégis tükrözi a család összetartását. Az alakok testi kontaktust tartva szorosan egymás mellett állnak. Melegségről, örömről tanúskodnak a mosolygó szájak. A kép középpontjában a gyermekhez érzelmileg közel álló virág került (feltételezhetően nem Ő rajzolta, de élményei papírra vetésében ez nem befolyásolta).

A kisfiú élményét, boldogságát, felfokozott érzelmeit komplex módon, színnel, formával, nagysággal fejezte ki. A rajz jó példa arra, hogy a gyermek, amit átélt, amihez köze van, azt másképpen rajzolja, mint ami nem belső élményből fakad.A rajzoló a pozitív, meghitt családi hangulatot akarta papírra vetni, s ezzel töltötte ki az adódó felületet. A kisfiúban a belső érés, és a külső hatások jelentős késztetése által megjelent a vizuális önkifejezés, a megjelenítési szándék igénye.A képről leolvasható a harmónia az egymás iránti szeretet, és az együttlét derűssége, boldogsága.

(Megjegyzésem: A gyermeki alkotások – mint ahogyan a gyermekek is -, egyéniek, és értékelésükkor fejlődési, érzelmi, szociális és kulturális tapasztalatokat egyaránt, egy szélesebb kontextusban kell figyelembe vennünk. A gyermek alkotásait befolyásolhatja a helyzet, az őt körülvevő környezet, körülmény, amelyben a rajz megszületik, a rendelkezésre álló, felhasznált rajzeszköz, a személyes képességek, illetve a rajzolás, a kreativitás iránti érdeklődés, a biztonság, a bizalom szintje.)
 
Gratulálok, ez egy jó lehetőség lehet tapasztalatokat szerezni, sőt, formálni a rendszert! :cool:

Jó Neked, hogy 25 órába belefér a 25 minősítés! ;)

A levélre véletlenül nem vonatkozott a titoktartás? :)
A 25 óra pontatlan volt, 25 nap, bocsánat. A nyilatkozat a későbbi folyamatra vonatkozik, de az észrevételed fontos.
 
Nem is tudtam, hogy a szakértői vélemény nemcsak tudományosan megalapozott, kellően részletes, hanem felettébb szórakoztató is. Amennyiben a szülők el- és megfogadják a két, egymástól független s általában is mindentől-mindenkitől függetlenül remek szakember által leírtakat, úgy ajánlatos a nyuszitól a színesek és a kifestők mellé szkennert, PDF Creatort stb., no, meg lefűzőket kérni. Ez utóbbiakat a könnyen kezelhetőség miatt célszerű feliratozni: Szakmai életút dokumentumai 1., 2. - így tovább, a végtelenségig.

Remélem, a szemléletetek nem változik meg.
Az enyém biztos nem. A szabadidőm minden percét a hegyekben töltöm, három gyermekemet is " megfertőztem" ezzel a szemlélettel. Ebből csak hasznom volt, és tökéletesen ellensúlyozta a hétköznapok fáradalmait. Persze próbálom "megfertőzni" a tanítványaimat is. Nektek is nagyon ajánlom!
 
Kérdésem, ha a megvalósulás dokumentumai hiányoznak, hiánypótlásra felszólítom, a pontozásnál megjelenik-e a hiány? A feltöltött anyag egyébként igényes.
Megvalósítás dokumentumai? Novemberi portfólióban? Csak tavasszal kellett! Nem is tudott volna feltölteni, csak esetleg óraterv reflexiójâhoz mellékelve. Nem a kolléga hiányossága!
 
Mostanában többször felmerült az esetleges hiánypótlás kérdése a portfóliókkal kapcsolatban. A többször idézett PG-nél most ezt olvastam:
  • "sem az elnök, sem a szakos szakértő nem tehet észrevételeket a feltöltött portfólióról, a portfólió-védést követően annak értékelése lesz a feladatuk,
  • nem utasíthatják (kérhetik) a pedagógust a portfólió módosítására, kiegészítésére,
jogi értelemben a minősítési folyamatban a portfólió az a dokumentum, amely az információs támogató rendszerbe feltöltött a pedagógus, a minősítő bizottságnak ezt kell értékelnie – természetesen a portfólió-védésen történtek messzemenő figyelembe vételével..."
 
Lehet, hogy én valamit nagyon elrontottam? Én úgy értelmeztem, csak akkor kell aláírni a szerződést, ha van megbízás. Különben ti mire szerződtetek? És ha megbíznak és nem fogadod el a megbízást? Vagy mindenképpen el kellett volna küldenem? Akkor lehet, hogy azért nem kapok megbízást??? Mit tegyek?
Nekem már van megbízásom, szerződésem viszont nincs, de mivel a névsor végén vagyok, biztosan megérkezik, mire mennem kell. :cool:
 
Családrajz elemzés: (a rajzot készítette Karcsika, életkora; 5 év)

A rajz első ránézésre globálisan pozitív. Pozitív, mert az alakok egy sorban helyezkednek el, a talajvonalon állnak, minden testrészük megvan. A család minden tagja, egymás mellett, boldogan mosolyogva van ábrázolva. Viszonyuk bensőséges. Az arányok valósak. A gyermek ezzel a többi személy fontosságát, a velük való identifikációt mutatja meg. A rajz első alakja az anya, ő a család legmagasabb tagja. Az anya után az apa alakja, valamivel kisebb, majd feltételezhetően a testvér, majd a legkisebb, a rajzoló, követve az életkori sorrendet. A sort az édesanya alakja kezdi, mintegy jelezve, ez a személy a legfontosabb. A karjában, a körben, a fészek- melegben, a pici baba. Ő a kép legértékesebb részén, a baloldalon van ábrázolva. A satírozás a kisbabán az alak szimbolikus jelentéstartományával kapcsolatos szorongást, fixációt fejez ki (Vass Zoltán) Az anya a rajzolótól távol eső helyre, de a kistestvér (?) oldalára kerül.

Bár a rajz csak két-három szín használatával készült, mégis tükrözi a család összetartását. Az alakok testi kontaktust tartva szorosan egymás mellett állnak. Melegségről, örömről tanúskodnak a mosolygó szájak. A kép középpontjában a gyermekhez érzelmileg közel álló virág került (feltételezhetően nem Ő rajzolta, de élményei papírra vetésében ez nem befolyásolta).

A kisfiú élményét, boldogságát, felfokozott érzelmeit komplex módon, színnel, formával, nagysággal fejezte ki. A rajz jó példa arra, hogy a gyermek, amit átélt, amihez köze van, azt másképpen rajzolja, mint ami nem belső élményből fakad.A rajzoló a pozitív, meghitt családi hangulatot akarta papírra vetni, s ezzel töltötte ki az adódó felületet. A kisfiúban a belső érés, és a külső hatások jelentős késztetése által megjelent a vizuális önkifejezés, a megjelenítési szándék igénye.A képről leolvasható a harmónia az egymás iránti szeretet, és az együttlét derűssége, boldogsága.

(Megjegyzésem: A gyermeki alkotások – mint ahogyan a gyermekek is -, egyéniek, és értékelésükkor fejlődési, érzelmi, szociális és kulturális tapasztalatokat egyaránt, egy szélesebb kontextusban kell figyelembe vennünk. A gyermek alkotásait befolyásolhatja a helyzet, az őt körülvevő környezet, körülmény, amelyben a rajz megszületik, a rendelkezésre álló, felhasznált rajzeszköz, a személyes képességek, illetve a rajzolás, a kreativitás iránti érdeklődés, a biztonság, a bizalom szintje.)
Köszönöm szépen a szakszerű elemzést!:dr_175:
 
Hol próbálod átírni? A pontozásnál nem lehet, csak amelyik dokumentumban kijelöltél erre vonatkozó részt, annál kell indikátort választani és bejelölni az értéket, majd mentés. Ha nem találsz semmi utalást, akkor a dokumentum címét jelöld ki, és Né.-t pontozz, a megjegyzésbe írd be az erre vonatkozó kérdést!:)
Köszönöm! Én úgy gondoltam, hogy a pontozási felületen, a táblázatban, még módosíthatok. Ha nem- hát nem!!:)
 
Nem vagyok vaskalapos. Rugalmas vagyok én is, de 36 percre tervezni a dokumentumban számomra akkor is érdekes. Fejben 45 percre tervezünk, aztán az óra menetéhez igazítjuk terveinket. A pontozásom nem ezen fog múlni, hanem a tartalmán. A 6-ból egy óravázlat a témazáró felmérés...

Nem, nem, semmiképpen nem gondolom ezt!

Csak rossz tapasztalatom van (persze az általam ismert pedagógusok között mozogva), hogy remek tanároknak, akik tényleg lelkiismerettel, szaktudással végzik a munkájukat meg-megtörik a lelkesedésük a száraz előírásokon. Nem mernek kibújni olyan klisékből, aminek maguk is érzik a hátrányát, mert tartanak tőle, hogy "bajuk lesz belőle", és kevésbé újítanak, mert engedélyköteles egy csomó minden az oktatásügyben. Ezért nem szárnyallnak, bár a tehetségük, elhivatottságuk meglenne hozzá, hanem a megszokásba menekülnek. Abból nem lehet baj.

Nem hetvenkedésből írom, de ha úgy érzem, hogy a rendszer hátrányt okoz, és nem tudom végezni a munkám, mert nem szolgálja a gyerekek érdekét, átírom a szabályokat. Igaz, nem vagyok a főnökeim kedvence, igaz az én kedves vizsgatársamnak is sok fejtörést okoztam. De, ezt magyaráztam neki is, ez vagyok én! A portfólióm rólam kell szóljon, nem arról, hogy központilag mit írtak elő. 6 vagy 10 óravázlat, nekem mindegy! Lássam az embert mögötte, a tanárt, akinek fontos, hogy hogyan segíti tovább a rábízott gyerekeket, felhasználva ehhez a tudását, a szakértelmét, az egész személyiségét. Lássam, hogy szereti amit csinál, lássam az elhivatottságát! Ezért kicsit csalódott is vagyok, hogy 1-2 órát töltünk majd tényleges találkozással, azt hittem egy pedagógusra több idő jut majd.

Babits szebben leírja, így őt idézném:
"Vallom azonban a bölcsességet is: harcom nem megy túl a józanság vonalán: magamban is érzem ami ellen küzdök s tudom, hogy minden rombolás engem rombol. Nem is rombolni akarok, inkább építeni: az ész halkan hasson a tényekre, mint a delej: nem ellensége az erőknek, hanem egy erő a többi közt, együtt építve velük. Az erők a múlt, az ész a jövő: egymásba kapaszkodó fogaskerék."

Persze, tudom - egységes kritériumrendszer, és ez tényleg kell, de ... nekem (is) az ember a fontos, nem a papír, ezért úgy gondolom a Hívatlanul cikkét is nagyon komolyan kell vennünk.

Az alábbi postot találtam a Facebookon Hivatlanul címmel. Olyan szomorú, hogy így gondolnak ránk!

Ők a kollégáink, jelzés, hogy tartanak tőlünk, hogy utálják már előre az egészet. Így nekünk fontos feladatunk annak a felmutatása is, hogy számunkra egyikőjük sem "kartoték-adat", minősítendő portfólió csupán. Sőt.

Sejtem, hogy az elhivatottságod berzenkedik a (feltételezhetően) hevenyészett munka miatt, de szerintem fontos, hogy úgy csináljuk, hogy körön belülre kerüljön, mert ha kívülálló marad, sosem fogadja el, ha a minősítése "nem felelt meg" lesz. Így hamvába holt lesz az egész rendszer.

DEE! Biztos vagyok benne, hogy Te így csinálod , különben nem fakadtál volna ki.
Csak sok a bizonytalanság, mert sok az előírás. Ha szakértőknek tartanak minket, nyugodtan bízhatnának a szakértelmünkben.
(Kicsit hosszú lett, bocsi. Látszik, hogy nem éjjel írtam, ma még nem fárasztottak ki a gyerekek).
 
Utoljára módosítva:
Nem, nem, semmiképpen nem gondolom ezt!

Csak rossz tapasztalatom van (persze az általam ismert pedagógusok között mozogva), hogy remek tanároknak, akik tényleg lelkiismerettel, szaktudással végzik a munkájukat meg-megtörik a lelkesedésük a száraz előírásokon. Nem mernek kibújni olyan klisékből, aminek maguk is érzik a hátrányát, mert tartanak tőle, hogy "bajuk lesz belőle", és kevésbé újítanak, mert engedélyköteles egy csomó minden az oktatásügyben. Ezért nem szárnyallnak, bár a tehetségük, elhivatottságuk meglenne hozzá, hanem a megszokásba menekülnek. Abból nem lehet baj.

Nem hetvenkedésből írom, de ha úgy érzem, hogy a rendszer hátrányt okoz, és nem tudom végezni a munkám, mert nem szolgálja a gyerekek érdekét, átírom a szabályokat. Igaz, nem vagyok a főnökeim kedvence, igaz az én kedves vizsgatársamnak is sok fejtörést okoztam. De, ezt magyaráztam neki is, ez vagyok én! A portfólióm rólam kell szóljon, nem arról, hogy központilag mit írtak elő. 6 vagy 10 óravázlat, nekem mindegy! Lássam az embert mögötte, a tanárt, akinek fontos, hogy hogyan segíti tovább a rábízott gyerekeket, felhasználva ehhez a tudását, a szakértelmét, az egész személyiségét. Lássam, hogy szereti amit csinál, lássam az elhivatottságát! Ezért kicsit csalódott is vagyok, hogy 1-2 órát töltünk majd tényleges találkozással, azt hittem egy pedagógusra több idő jut majd.

Babits szebben leírja, így őt idézném:
"Vallom azonban a bölcsességet is: harcom nem megy túl a józanság vonalán: magamban is érzem ami ellen küzdök s tudom, hogy minden rombolás engem rombol. Nem is rombolni akarok, inkább építeni: az ész halkan hasson a tényekre, mint a delej: nem ellensége az erőknek, hanem egy erő a többi közt, együtt építve velük. Az erők a múlt, az ész a jövő: egymásba kapaszkodó fogaskerék."

Persze, tudom - egységes kritériumrendszer, és ez tényleg kell, de ... nekem (is) az ember a fontos, nem a papír, ezért úgy gondolom a Hívatlanul cikkét is nagyon komolyan kell vennünk.



Ők a kollégáink, jelzés, hogy tartanak tőlünk, hogy utálják már előre az egészet. Így nekünk fontos feladatunk annak a felmutatása is, hogy számunkra egyikőjük sem "kartoték-adat", minősítendő portfólió csupán. Sőt.

Sejtem, hogy az elhivatottságod berzenkedik a (feltételezhetően) hevenyészett munka miatt, de szerintem fontos, hogy úgy csináljuk, hogy körön belülre kerüljön, mert ha kívülálló marad, sosem fogadja el, ha a minősítése "nem felelt meg" lesz. Így hamvába holt lesz az egész rendszer.

DEE! Biztos vagyok benne, hogy Te így csinálod , különben nem fakadtál volna ki.
Csak sok a bizonytalanság, mert sok az előírás. Ha szakértőknek tartanak minket, nyugodtan bízhatnának a szakértelmünkben.
(Kicsit hosszú lett, bocsi. Látszik, hogy nem éjjel írtam, ma még nem fárasztottak ki a gyerekek).
Kedves Gagamail!
Ezekért a gondolatokért megérdemled ezt!

4.jpg
 
Köszönöm! Én úgy gondoltam, hogy a pontozási felületen, a táblázatban, még módosíthatok. Ha nem- hát nem!!:)
Szia pontatlan voltam, és nem folytattam tovább az értékelés leírását. Szóval ha rámész a pontozás oldalra, ott kiadja az összes adott pontjaidat. Amire csak ritkán jött be a 3 találatom, ott bizony visszakullogok ahhoz a dokumentumhoz amiben találtam, és ott adok alacsonyabb értéket. Utána visszabattyogsz a pontozás oldalra, mert ott most a változtatott pontjaid elpirultak, és akkor lesznek újra szép zöldek, ha ott is átírod a pontokat. Persze dupla munka, sőt tripla, ha utána azon küszködsz, hogy amire nem találtál példát, mégis keress a dokumentumokban valamit, ha nem 20 kérdést szeretnél feltenni a védés során, mert akkor iccakára is ottmaradunk. Ma délelőtt ezzel játszottam. :dr_31:
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére