Az aláírás jogszerűsége szabályozott. Ha sajátkezűleg írsz kérvényt, ... nem kell tanú, de ha szerkesztett levelet kinyomtatsz, akkor igen. Nincs időm visszakeresni a jogszabályt, de ez így van, nem helyben találták ki.
Mi iskaptunk a KLIK-től levelet amiből kiderül, hogy a 2015. évi XXXII.(04.15) törvény módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. törvényt (Kjt). Jogszabályi változásról, annak megfeleltetéséről van szó (39.§ (2), 25.§ (2), 20.§ (2d. aa, ab) (4)). Nálunk a büntető eljárás a lényeg.
Ha alaposan végig tanulmányozzuk és gondoljuk (mert más dolgunk nincs) a közalkalmazotti törvényt, több komoly kritérium szerepel benne, amit valószínűleg érvényesíteni fognak a jövőben. Ennek pozitív oldala, hogy maga a közalkalmazotti foglalkozás presztízs lesz (lenne), de erős szankció is lehet. A jövőben célszerű tisztában lenni ezekkel a lehetőségekkel, bármennyire sértőnek tűnik. Innéttől az éremnek két oldala van. Vagy aláírod a nyilatkozatokat, vagy nem alkalmaznak, illetve már a felvételnél kritérium lesz, és korántsem biztos hogy felvesznek, mégha szakmailag meg is felelsz.
Itt írhatnám a mondást: a puding próbája az evés, az ördög a részletekben rejlik.
2015. évi XXXII. törvény
"1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdése a következő
d) ponttal egészül ki:
(Közalkalmazotti jogviszony)
„
d) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím)
miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló”
(személlyel létesíthető.)"
1978. évi IV. törvény
"Lázadás
140. § (1) Aki a Magyar Népköztársaság állami vagy társadalmi rendjének megdöntésére vagy gyengítésére irányuló tömegzavargásban részt vesz vagy azt támogatja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lázadás a közrendet súlyosan megzavarja,
b) a lázadást felfegyverkezve követik el."
A csütörtöki tüntetésen, amin többek között
oda kellett volna állni azok mellé a kollégák mellé, akik 60-80 ezer forintból élnek egy hónapban (például óvodai dajkák, pedagógiai asszisztensek, rendszergazda, iskolatitkár, iskolai egészségügyi személyzet) kb. 150-en voltunk (az egyik "jóindulatú"komment szerint "neuronhiányos idegbetegek") . Ronggyá áztunk, de
fontos volt jelezni, hogy ez így nincs jól.
A közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan, az ápoló kollégám 40 évi munkaviszonnyal 128 000 bruttó forinttal ment nyugdíjba nemrég. "Kuncog a krajcár, ennyiért dolgoztál: nem épp semmiért..."(J.A.:Hazám)
A kollégák eddig is vonakodtak, és nem azért, mert nem értettek egyet a célokkal. Nem kockáztattak - újfent: "Ne szólj szám, nem fáj fejem!"
Ha ezt meglátják, mit szólnak majd?
"Haza csak ott van, hol jog is van,..." (Petőfi:A nép)