Kedves linuska,
szemelyes velemenyem szerint olyan hamar, amilyen hamar csak lehet. DE! ez nagyban fugg a tanar szemelyetol. Ha van lehetoseged olyan tanart talalni, aki "normalisan" tudja az adott nyelvet, kizarolag akkor! Rengeteg kart tud okozni a - (elnezest nem akarok senkit megbantani, de a nyelvoktatas szinvonala otthon a beka segge alatt van) - felkeszuletlen, ket mondatot hiba nelkul osszerakni nem tudo (esetleg oroszbol gyorstalpalon = 3 eves LEVELEZO nyelvtanarit vegzett, nyelvteruleten soha nem jart, orat magyarul tarto) un. "nyelvtanar". Ne haragudjatok, erzekenyen erint a tema. Tagozatos gimnaziumban heti 8-10 angolora sajnos nem volt eleg, hogy felvegyenek az ELTE-re kenytelen voltam magantanarhoz jarni, aki tudta is hogy mit beszel...
A kisgyerekek ugy szivjak magukba a nyelvet mint a szivacs. Ez azt is jelenti sajnos, hogy a hulyeseget is megtanuljak, es minel korabban , annal nehezebben "irthato" ki a hiba kesobb. Elsosorban a kiejtesre gondolok. Az ovodai heti 2 feloras foglalkozas semmit sem er. Nem pazarolnam ra a sok penzt. Tanitottam en is ilyen csoportokat olaszorszagban 2-3 eveseknek es ert volna valamit, ha mentem volna mindennap. DE a gyerekek annyira rovid ideig tudnak figyelni hogy nem lehetett tobb mint 20 percet tolteni egy csoporttal. De az ovik, sulik nem engedhetik meg maguknak hogy mindennap menjen egy tanar. Jo lenne ha lenne olyan ovono pl aki csak X nyelven szol a gyerekekhez mindennap. Na az er valamit. A tobbi sajnos nem, dalokon es szineken, allatokon tul semmi tobb nem ragadt rajuk mert egyszeruen tul keves volt az ido. Ha en toltok a gyerekkel heti 40 percet es a tobbi 10,040 percben mas nyelvet hall akkor szerintetek mennyi marad meg?
En azt javaslom, jol nezd meg ki tanitja a gyereket es milyen a nyelvtudasa. Ha nem jol tud, akkor ugyis mindegy mert nem fog a gyerek tanulni semmit. Lathatjuk ezt a felnott lakossagon: 10 ev angoltanulas utan gyorsan lesuti a fejet a villamoson nehogy utba kelljen igazitani a szerencsetlen turistat. Ha jo tanara lesz pl 10 evesen, ugyis be fogja hozni a lemaradast, sot.
Az én véleményem meg az, hogy óvodáskorú vagy kisebb gyerekkel csak akkor lehet foglalkozni, ha valóban hiteles a közeg, amiben tanul, vagyis valóban SZÜKSÉGE van egy idegen nyelvre a kommunikációhoz, mert más nyelven nem érvényesül, igy pl. olyan tanárhoz vinnni, akinek anyanyelve az idegen nyelv. Az oviban is akkor van értelme, ha az az ovónéni velük csak olyan nyelven beszél, magyarul nem, mert a gyerek azt nem érti, hogy miért beszélünk időnként egy idegen nyelven, mikor magyarul is lehet. Persze itt bejön az is, hogy hajlandó-e egy idegen nyelvű tanárral maradni, azt meg, amint az előző hozzászóló irta, az óvodák nem engedhetik meg maguknak, hogy mindennap bejárjon 20 percre egy tanár.
A dalocskák és mondókák elsajátitását meg nem értékelném alul, nekem az is elég lenne, ha iskoláskorig csak ilyeneket tudna a gyerekem.
Arra is sok jó példát láttam, hogy a gyerek második osztályig csak magyarul tudott, s aztán megfelelő nyelvtanárral szépen megtanult azután. Akkor meg minek kinozni a tanulással, elég a dalocska, mondóka, amit minden óvodás szivesen csinál.
Szerintem bármit megtanul a gyerek, ha ezt játszva, egy kedves személlyel teszi, aki a barátjává válik, és semmiképpen nics tanulmányi foglalkozás ize a dolognak, pl. együtt töltenek dálutánokat az angoltanárnénivel és a szülőkkel is, és ott a tanárnéni kizárólag angolul beszél, ezt meg nehéz megfizetni.
Ezért van könnyű dolguk a kétnyelvű gyerekeknek, ott minden spontánul zajlik, és észrevétlen tanulja a nyelvet, ott minden hirteles. Ezt leutánozni meg nem lehet, mert az már nem hiteles. A szerencse, ha a szülőknek van idegen nyelvű barátjuk, aki gyakran eljár hozzuk, és találkozik a gyerekkel.
Nekünk rokonuk van ilyen, és havonta egyszeri alkalommal találkozunk, nekünk ez is elég, kétéves kislányom még magyarul is halandzsál, de tudja már, hogyan kell a rokonnal beszélni. Itthon meg soha nem beszélünk másképp, csak magyarul.