Miért is....?Aki már megszokta a szegénységet,az nem akar gazdagodni
Miért is....?Aki már megszokta a szegénységet,az nem akar gazdagodni
Szia!
Én is kérem szépen ha lehet még!!!
Üdv: Merion
Szubjektív kommunikációt javasolnék .
Teljesen egyetértek.Ez így van."Minden a tudatodban kezdődik."Szerintem valaki csak akkor lehet gazdag, ha előtte megteremtette magában a feltételeket. És ez nem csak a gazdagságra igaz. Amíg az ember fejben nincs összerakva, és nem kész a sikerre akkor tehet bármit, nem fogja elérni. Minden "ott benn" dőll el.
Jézus mondta: Kérd és megadatik.
Sziasztok!Szerintem mindig minden a kellő időben érkezik.Láttam egy nagyon jó fílmet,Sok mindent megmagyaráz.A címe:Távkapcs
Bár ilyen egyszerű lenne!
A fizikai sikról kell elszakadnunk, igy minden kötés ami itt tart elönytelen a számunkra. MIndenki volt szegény és gazdag ember, minden életjátékot végigjátszottunk már, csak rohadt bosszantó amikor be kell fizetni a számlát és nincs rá pénz, hogy a másik most a gazdag ember szerepét játsza! Én meg a szegényét...
Éltalában az is megállípitható, hogy a gazdag ember nehezen tudja a tanitásokat befogadni, mert nem is akarja, mert tudja, hogy a viselkedésével ott nem lesz annyira jó helye, igy minden pillanatot kihasznál itt a fizikai sikon, a másikról általában nem is akar hallani!
De itt is vannak kivételek szerencsére...
A körforgásból (szamszara) akkor tudnunk kikerülni, ha tisztességesen élünk, betartjuk a Jézusi parancsolatokat, ami nem olyan sok, csak ennyit mondot: szerressétek egymást!
Ha ezt betartjuk, kikarülünk a körforgásból, és egy szebb világba kerülünk, ahol nincs szegénység, gazdagság, ami a polaritás világában ahol élünk természetes.
Megjegyzem a halálunk után a másik sikon aholva tartozunk egyenlőre a halálunk után lesz felfedve a helyzetünk, és sok gazdag ott szegényként fogja leélni azt a szellemi időszakot, ami addig tart, míg ujra inkarn-lódik a fizikai sikra, és sok szegény, aki most lemondással van tele, abban a létszférában jó körülmények közé kerül...
Az alsó asztrálsikok megfelelnek a földi világ tükörképének, csak polárisan forditva sok mindenben, mert a szellemvilág gondolkodásmódja sok esetben nem egyezik meg a mI gondolatainkkal, érzésvilágunkkal.
<<<< A Mester arról beszélt a tanítványainak, hogy az ember önmaga áll saját útjába. A Sors mindenkinek egyformán ad a jóból, van aki tudja használni, van aki nem.Hopp ez most jutott eszembe: (elnézést, kissé kivonatos lesz és nem olyan élvezetes, mint az eredeti, amit olvastam, de a mondanivaló a lényeg)
A Mester arról beszélt a tanítványainak, hogy az ember önmaga áll saját útjába. A Sors mindenkinek egyformán ad a jóból, van aki tudja használni, van aki nem.
LÁtta tanítványai arcán, hogy kételkednek szavaiban, meghökkennek rajta. Ekkor azt mondta, kerítsék elő a közeli faluból a legszegényebb embert és küldjék el hozzá. Ő a patakon átívelő hídra letesz egy erszényt tele arannyal és a túloldalon vár rá -persze ezt így nem adták tovább a tanítványok.
El is ment az ember a Mesterhez. Amikor odaért a Mester megkérdezte, hogy nem látott e valami furát a hídon. Az ember somolyogva vallotta be, hogy, amint a hídhoz ért az a bolondos ötlete támadt, hogy csukott szemmel megy át rajta...
elnézést ha kicsit erőltetettnek tünne. Remélem a mondanivaló átmegy.
Egyetértek. Pont.Ezért aztán imádkozzunk rendíthetetlenül Fortuna istenasszonyhoz. Éjjel, nappal s még álmunkban is hozzá szálljon fohászunk legott...! :grin: