Jelenleti iv II.

mócsing56 írta:

Magánemberként csak: a bül-bülszemü olvasó ne ebben keresse a tutit, mert az nem lesze vala abban benne.
Amugy, 5-6, netán 10 évet késett a szerzö úr.

Kattints a kibontásához...

gymike írta:

Ami szerintem komoly dolog, hogy sokszor a kisebb csomagolást jobban megéri megvenni. De hogy is van ez? Ha több kicsit veszek, akkor jövök ki úgy, mintha egy nagyot vettem volna. Ebben pedig az a ciki, hogy a több kicsivel több göngyöleget is hazaviszek, ami aztán a kukában landol.

Kattints a kibontásához...

Kávéká írta:

Sziasztok!Mi a sulinkban most indítottunk egy projektet, "Gazdálkodj okosan" címmel. A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, energiatakarékosságra. Minden osztályban az egyik feladat, hogy hulladék anyagokból valami használható dolgot kell készíteni( pl. konzervdobozból ceruzatartó stb.), ebből kiállítást is szeretnénk rendezni.Most ötleteket gyűjtök, ha valakinek van ehhez valami segítsége, szívesen veszem a gondolatait!
Üdvözlet mindenkinek:Kávéká

Kattints a kibontásához...

orsolyhathor írta:

Üdvözlök mindenkit!

Ezt a problémát is ugyan úgy lehet megoldani. Az iskolánál kell kezdeni, illetve a családoknál. A felnőttekre általában csak a pénztárcájukkal lehet hatni. Olyan ez, mint a biztonsági öv sokan még most sem azért használják, mert életet menthet, csak félnek a büntetéstől. A fiatalokra ezzel szemben sokkal egyszerűbben is hatást lehet gyakorolni.

Kattints a kibontásához...

hi224 írta:

Az alábbi gondolatokat témaindítónak szánom, és szeretnék számítani az éghajlatváltozással kapcsolatban alaposabb szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek hozzászólásaira.
Az emberiség jövője kockázatoknak van kitéve. Az egyik (de nem az egyetlen) kockázati tényező abban áll, hogy az éghajlat várhatóan számunkra (vagyis az emberiség számára) kedvezőtlenül megváltozhat. Bár a környezetvédő mozgalmak aktivistái ráirányították a figyelmet a problémákra, a javasolt megoldások gyakran csupán hályogkovács típusú látványos pótcselekvéseket eredményeznek. A probléma nem egyszerű, nem lehet leegyszerűsített módszerekkel kezelni.
A bioszféra bonyolult, akár csak az emberi test, amelynek a betegsége esetén is problémát jelent a helyes diagnózis, és a megfelelő kezelés meghatározása, amit alátámaszt, hogy kórbonctani eredmények szerint a magasan fejlett országokban is az elhunytak 30-40 %-ának halálát nem az a betegség okozta, amely miatt a pácienset kezelték, pedig a modern diagnosztikai eszközökkel több száz élettani paraméter számszerű értéke megállapítható. Csakhogy az emberi test működését több millió paraméter befolyásolja, és ezek nagyobb részéről ma még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán létezik ilyen paraméter.
Hasonló a helyzet a földi éghajlattal is, amelyben több millió paraméter játszik szerepet, és ezek nagyobb részét nem ismerjük. Érdemes ezért röviden összefoglalni, hogy mit tudunk a bolygónkról, és az éghajlatról.
A Föld olyan űrjármű, amely a hangsebesség kb. 90-szeresének megfelelő sebességgel száguld a világűrben a Nap körüli pályáján, miközben olyan gyorsan forog a tengelye körül, hogy az egyenlítőnél a kerületi sebessége csaknem 40%-kal haladja meg a hangsebességet.
A Föld ezért pörgettyűként, mondhatni giroszkópként viselkedik, amely a Nap körüli keringése során mindig megtartja a forgástengelyének az irányát, amely kb. 23,5 fokos szöggel tér el a pályasíkra állított merőlegestől, és ezért a Nap körüli pálya különféle helyein hol a déli, hol az északi félteke kap több napsütést.
A naprendszer és a Föld helyzete a galaxisunkon belül kedvező helyen van, két spirálkar között helyezkedik el, ahol kicsi a csillagsűrűség és ezért csekély a kozmikus objektumokkal való ütközés kockázata.
Nem vagyunk túl közel a galaxis közepéhez, ezért az onnan érkező kozmikus sugárzás mértéke elviselhető, de túl távol sem vagyunk a centrumtól, és kapunk annyi besugárzást, amely biztosítja a fajok fejlődéséhez szükséges mutációk optimális gyakoriságát.
További szerencsénk, hogy a Föld pályáján kívül stabil pályákon kering két hatalmas óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz, és ezek gravitációs hatása a csillagközi térből a naprendszer belseje felé száguldó veszélye objektumok legnagyobb részét eltéríti.
Az is nagy szerencse, hogy a bolygónk körül kering a Hold, amely stabilizálja a Föld tengelyének dőlésszögét, és ezzel biztosítja az éghajlati övezetek viszonylagos állandóságát.
A Föli életet a napenergia működteti, amelyet tévesen nevezünk megújuló energiának. A Nap energiája nem újul meg, mivel a Nap csak addig fog a megszokott módon sugározni, amíg el nem fogy a benne lévő nukleáris üzemanyag, de addig még van pár milliárd évünk a megoldáson töprengeni.
Az éghajlat alapvetően függ a Föld felszínén uralkodó átlagos hőmérséklettől, a hőmérséklet területi és időbeli eloszlásától, valamint a hőmérséklet átlag körüli ingadozásának mértékétől.
Az átlagos felszíni hőmérséklet akkor stabil, ha a Föld a világűr felé éppen annyi hőenergiát sugároz ki, amennyi besugárzott energiát kap a napsugárzásból, plusz a Földön zajló hő termelő folyamatoktól.
A Nap felszíni hőmérséklete 6000 fok körül van, és ennek megfelelően a besugárzási teljesítmény túlnyomó része a látható és a közeli infravörös optikai hullámhossz tartományban érkezik a Földre, a legnagyobb intenzitású (teljesítmény sűrűségű) besugárzás hullámhossza pedig nem egészen fél mikron.
A Nap felszínén a kibocsátott sugárzás teljesítménye négyzetméterenként 62-65 megawatt körüli, és ebből a Földre (az atmoszféra fölött) merőleges beesés esetén négyzetméterenként mintegy 1,3–1,4 kilowatt besugárzási teljesítmény jut, aminek kb. a harmadrészét a légkör elnyeli, a megmaradó rész eljut a felszínre, ahol annak kb. 65-70%-a elnyelődik, a többi visszaverődik.
A talaj és a felszíni vizek az elnyelt besugárzás hatására felmelegszenek és hőmérsékleti sugárzást bocsátnak ki a távoli infravörös tartományban nagyrészt a 10 mikron körüli +/-3 mikron hullámhossz sávban. A felszínről visszavert sugárzás és a kibocsátott hőmérsékleti sugárzás egy részét az atmoszféra elnyeli, majd ennek egy részét a felszínre visszasugározza, tovább melegítve a felszínt. Ezt a jelenséget nevezik üvegház effektusnak.
Üvegház nélkül a Föld felszínét mindenütt hó és jég borítaná, a túl erős üvegház pedig elviselhetetlenül magas hőmérsékleteket eredményezne. Az üvegház optimális mértéke ezért alapvető fontosságú a földi élet szempontjából.
Az üvegház erőssége elsősorban két alapvető tényezőtől függ. Az egyik az atmoszféra sugárzás-elnyelő képessége a különféle hullámhosszakon, a másik pedig a felszín elnyelő és fényvisszaverő képessége különféle hullámhosszakon.
Az üvegház szempontjából az atmoszféra legfontosabb paramétere az, hogy a 7-14 mikron közötti hullámhossz tartományban a rajta áthaladó infravörös sugárzás mekkora hányadát nyeli el. Az elnyelődési hányadot az ún. üvegház gázok koncentrációja határozza meg.
Az atmoszférában található legfontosabb természetes üvegház gázok a széndioxid, a vízgőz, a metán és az ózon. Egyes üvegház gázok, mint a dinitrogénoxid és a freon, emberi tevékenységek termékei.
A sztratoszférában, vagyis a 10 km feletti légköri rétegekben az infravörös sugárzás mintegy 2/3-át a széndioxid, kb. ötödét a metán, kb. 8%-át az ózon, további kb. 6%-át pedig a légkörbe feljutó ipari eredetű gázok nyelik el.
Ezek a komponensek azonban nem ilyen megoszlásban vannak jelen a sztratoszférában. A különféle gázok infravörös elnyelő képessége ugyanis nagyon eltérő.
Normál állapotú gázok esetén a metán kb. 20-szor, az ózon kb. 2.000-szer, a dinitrogénoxid kb. 300-szor, a freon pedig csaknem 15.000-szer hatékonyabb infravörös elnyelő, mint a széndioxid, azonban ezen gázok koncentrációja nagyságrendekkel kisebb, mint a széndioxidé.
Az üvegházban természetesen nemcsak a sztratoszféra játszik szerepet, hanem a talajszinthez közelebbi troposzféra is, amelyben érvényesül egy további infravörös elnyelő, mégpedig a vízgőz, amelynek a koncentrációja azonban széles határok között ingadozik.
Ezt is figyelembe véve, az atmoszféra teljes keresztmetszetére számítva az összesített üvegházhatásban a vízgőz szerepét 50%-ra, a széndioxid szerepét pedig csak 25%-ra becsülik.
A vízgőz szerepe azonban kettős. Ha a koncentrációja nem telitett, hatékony üvegház gázként viselkedik. A harmatpont elérésekor azonban megindul a pára, köd, és felhőképződés. A felhők pedig a világűrből nézve fehér felületeket alkotnak, amelyek visszaverik a napsugárzást, és ezzel csökkentik a felszínre jutó besugárzási teljesítményt. A felhőképződés sebességét ugyanakkor földön kívüli tényezők is befolyásolják, például a napfolt tevékenység, és a távoli csillagrendszerekből érkező kozmikus sugárzás.
Tudjuk, hogy az emberiséget megelőző földtörténeti korszakokban több száz, a jelenleginél jóval nagyobb mértékű klímaváltozás zajlott le. Azt is tudjuk, hogy az elmúlt néhány évezred során is többször fordultak elő melegedési és lehűlési korszakok. Azt viszont nem tudjuk, hogy a jelenlegi éghajlat változási folyamatban mekkora az emberiség szerepe, és hogy helyesen kezeljük-e a problémát.
Az is probléma, hogy egy kockázati tényező elhárítása vagy mérsékelése általában csak azon az áron lehetséges, ha helyette megnövelünk egy másik kockázati tényezőt. Ez összefüggésben van az entrópia törvénnyel is, amely szerint egy rendszer valamely alrendszerében az entrópia szint csak azon az áron csökkenthető, ha a rendszer más részein az entrópia szintet még nagyobb mértékben megnöveljük.
E kérdések tudományos elemzése igen bonyolult, és ha figyelembe vesszük a bioszférában működő különféle önszabályozó visszacsatolásokat is, nagyon nehéz előre megjósolni, hogy bármiféle beavatkozás a bioszféra működésébe végül milyen eredményt hoz, milyen reagálásokat vált ki.
Ezért az sem zárhat kii, hogy a bioszféra esetén is majd csak a boncoláskor fog kiderülni, hogy helyes volt-e diagnózis, és megfelelő volt-e a kezelés.
A témára vonatkozóan az Interneten számos figyelemre méltó, gyakran egymásnak ellentmondó magyar nyelvű információt találhatunk, például a következő honlapokon:
zoldtech.hu
zoldvalasz.hu
realzoldek.hu
ujenergiak.hu
zoldbaloldal.hu
klimabarat.hu
filozofiaivitakor.hu
astro.elte.hu/~bab

Ezek alapján érdeklődéssel várom az észrevételeket arról, hogy mi lehet a megfelelő módszer az emberiséget fenyegető éghajlati kockázat mérsékelése érdekében.

Kattints a kibontásához...

Erona írta:

"Tiszavirágok lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza-partján esténként.

A Tisza alsó, az országhatárhoz közeli szakaszán szerdán este volt az első nagyobb rajzás, egy százötven-kétszáz méteres partrészen négy-ötezer kérész járta násztáncát – mondta el az MTI-nek Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani Egyesület tagja csütörtökön.
Az idei esztendőben várhatóan sok tiszavirág bújik elő errefelé, mivel 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban is szép számmal volt a három esztendő alatt felnövő rovarokból – közölte a szakember.
A tiszavirág a kérészekhez tartozó, nagyméretű, 8-12 centiméter hosszú rovar. Napjainkban már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él, igen érzékeny a környezetére. A párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emelkednek.
A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a madarak is, és a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.
A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut.
A víz felszínét elhalt tiszavirágtetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai megnyilvánulása. A peték pedig lesüllyednek a meder fenékre."

Kattints a kibontásához...

kerekperec írta:

Emlekszem mi ugy hasznaltuk az itteni dolgokat otthon, hogy allandoan cipeltem ide-oda a 20 kilos atalakitot. Viszont az mindenhez jo volt evekig. Tv-t, videot, PS-t hasznaltunk vele. A kis atalakito meg a hajszaritot sem birta. <_<

Kattints a kibontásához...

weyland-yutani írta:

Elszoktam a "tanítástól", de próbáljuk meg. Arra még emlékszem, hogy ha komolyan csinálja az ember, akkor okítson struktúrában és az első lépcsőfokról indulva. Én a calibrének mennék neki. És mivel kindle olvasóm van, azzal fogok példálózni.
Két dolog, ami indulás előtt fontos: min akarjuk olvasni a könyvünket (ez a továbbiakban elektronikus könyvnek értendő) és milyen alapanyag (ez a továbbiakban a meglévő bármilyen ekönyv és formátuma) áll a rendelkezésünkre.
Ha számítógépen (monitor) akarunk olvasni, az a legegyszerűbb dolog. A számítógép temérdek fajta formátumot ismer. Az alapanyag (rá)kattintása után (fájlkezelő, intéző kinek hogy) önmagától képes megjeleníteni sok ekönyvet. Természetesen csak akkor, ha a számítógépen telepítve vannak a megfelelő alapszoftverek. Amennyiben van office word -vagy ennek megfelelő valami - rögtön élvezhetjük a .doc, .txt. rtf, text formában lévő ekönyveinket. A pdf kiterjesztéshez olyan szoftver kell, ami képes megjeleníteni a pdf fájlokat. Például az adobe reader - vagy hasonló. Itt jegyzem meg, hogy a pdf egy speckó dolog. Ugyanis nem szöveg, mégha annak látszik is. De nem is kép. Ezt hagyjuk is annyiban.
Amennyiben .html kiterjesztésű az ekönyvünk (a MEK bázisában sok ilyen van), azt kinyitja egy böngészőben.
A gondok a specifikált kiterjesztésekkel vannak. A teljesség nélkül: epub, mobi, azw, fb2, lit, és így tovább.
A hackerkedést kerüljük el, mert aki értené amit írok, annak erre nincs szüksége.
A legegyszerűbb megoldás, ha a meglévő spec kiterjesztésünkhöz a neten bányászunk egy olvasó-megjelenítő szoftvert. És jön az a probléma, hogy némelyik kiterjesztés zárt. Csak az olvasót gyártó cégtől beszerezhető és regisztrációhoz kötött - értsd úgy, hogy a megvásárolt könyvolvasóhoz jár.

Tehát van egy alapanyagunk, amit vagy a monitoron nem tudunk olvasni, vagy egy olyan eszközön nem tudjuk, amin szeretnénk. Tehát konvertálni kellene (a kiterjesztését megváltoztatni). Hamar megjegyzem, hogy a kiterjesztés kézzel való kijavítása - csekély kivételtől eltekintve - felejtős.

Calibre - a könyvtáros.
A program ingyenesen letölthető a honlapjáról. Megtalálod egyszerűen, keress rá a calibre letöltésre. A honlap angol nyelvű. Van rajta bemutató videó és egy egész súgó fejezet. (Ha nem boldogulsz az angollal, fordíttass a böngésződdel magyarra.)
Feltelepíted. A program a továbbiakban már - részlegesen - tud magyarul. Ha rendelkezel ebook olvasóval (értendő ide tablet, okosteló is), azt a calibrének megadhatod. Ez automatizál a későbbiekben bizonyos dolgokat. Például önmagától fogja tudni, hogy milyen változatokat eszik meg (fogad el) az olvasód, milyen kódolás kell a karekterekhez és emailt tud küldeni az ekönyvolvasódra. Ne feledd, hogy az olvasók kiválasztásánál az eredeti gyártó nevét látod és nem feltétlenül azt, amilyen néven Magyarországon forgalmazzák. Ha nincs olvasód, csak konvertálni akarsz majd a számítógépre, akkor ez nem érdekes.
Ahová a calibre feltelepül az a telepítési könyvtára. alapban ez a 'c' meghajtó, program fájlok, calibre könyvtár. Kérni fogja, hogy jelölj ki neki egy könyvtárat. Ez lesz a munkaterülete. Ezt bárhol lehet. Tanácsos elvinni a 'c' meghajtóról, hogyha a gépeddel baj lesz, a munkád megmaradjon.

Calibre indítása után megjelenik a program ablaka.

Felül az ikonos menüsor húzódik végig. Mind legördülős, több lehetőséget takar.

Baloldalon a kategorizálás, keresés, szűrés etc.

Középen egy táblázatos rész, itt lesznek később sorokban a könyveid.

Jobb oldalon azt a könyvet látod (majd) amelyik sorát a középső táblázatos részben kijelölted.

Tehát van valahol a gépeden egy alapanyag (akármilyen kiterjesztésű ekönyv fájl).
A menüsor első, piros könyv + jellel gombja a beolvasó. Ott több variációt látsz. Olvass figyelmesen és ne rohanj. Pontosan azt jelentik, amit odaírt a program készítője. Egy mappából beolvasol egy könyvet. Egy mappából beolvasol több fájlt, de abban ugyanazon könyv több változata (eltérő kiterjesztésben, de ugyanaz a könyv) van. Egy mappából több különböző könyvet olvasol be.
Ha nem jól döntöttél, a calibre hibát jelez és nem csinálja meg a dolgot. (A calibre a hibajelzéseket le tudja menteni. Ugorjuk át ezt, csak hozzáértőknek. Ez akkor segítség, ha valahol konvertálás közben meg akarod keresni a könyv hibás részét, vagy tudni akarod mi volt a baj.)
Szóval próbálkozz újra. Ha azért nem olvassa be, mert a kiterjesztést nem fogadja el (ez szinte lehetetlen) akkor állj. Nem fogsz boldogulni. Egyes egyedül, ha a 'zip' fájlra azt írja ki, azért nem olvasta be, mert nincsen benne könyv fájl, van megoldás. Szedd ki (csomagold ki) a zip-ből a könyvet és a fő fájlt (amelyik maga a könyv) olvastasd be vele. Vannak olyan html kiterjesztésben elkészített könyvek, ahol nem egy fájlban van a könyv. Mondjuk fejezetenként. Akkor kénytelen leszel önálló könyvként beolvasni őket. Nincs gond, a calibre képes - már beolvasott - könyveket összefűzni.

A jobb alsó sarokban látod, hogy a calibre dolgozik:

A munkák (jobs) négyzetben forog a küllő és ha több feladat áll sorban - például speciálisan olvasódra dolgozik - akkor ott szám is megjelenik, mutatván mennyi meló van még hátra. Várj míg az megáll, biztos ami biztos alapon.

Ha kész, akkor a középső táblázatos részben megjelenik az első kitöltött sor . Beolvastad az első könyved.

A fenti képen látod - és most hanyagoljuk azt, hogy az én calibrém borítóstul mindenestül látszik - a könyv borítójának képe alatt, hogy milyen formátumban elérhető a beolvasott könyved. Ha itt a kiterjesztés kék betűire rákattintasz egyszer, akkor a calibre meg is nyitja, mert van kis könyvolvasója. És már olvashatsz is. Elméletileg.
A pdf kiterjesztéshez a calibre is igényli, hogy a gépeden feltelepítve legyen pdf kezelő. Fentebb említettem már miért is mi az.
Illetve a calibre a zárt kiterjesztésekhez ( pl: azw) is igényli, hogy legyen fenn a gyártótól beszerzett modul.

Ha tehát a calibre megette az alapanyag könyvet, de még mindig nem tudsz olvasni, vagy egy másik eszközön szeretnél olvasni, amihez más kiterjesztés kell, akkor jön a konvertálás.

Érdemes küzdeni. Az első képen A kis herceget látod kindlén, a másodikon a Végtelen történetet tablet/okosteló formában

Itt most befejezem, egyrészt késő van, másrészt jelzés kellene, ilyen okításra gondoltál e?

Kattints a kibontásához...

andris740101 írta:

Sziasztok!!
Én a TOTAL VIDEO CONVERTERT ajánlom,de rengeteg lehetőség van!!
De ha alkalmas a toló MP4 lejátszására akkor inkább azt a formátumot használjátok!!
Hamarosan folytatom a feltöltést!!!!!
Üdv

Kattints a kibontásához...

Maanji írta:

Sziasztok!

Én nem a saját műveimet szeretném megmutatni, hanem a húgoméit, de érdekelne a véleményetek:
http://picasaweb.google.hu/manofalvi/Rajzaim#

M.

Kattints a kibontásához...

Raven74 írta:

Vaszilij Perov: Paraszttemetés (Utolsó út) (1865; olaj, vászon; (Tretyakov Képtár, Moszkva)

Kattints a kibontásához...

afca írta:

Lincoln

Kattints a kibontásához...

Elevator Boy írta:

Ezek az épületek Budapesten láthatóak .

A legszebb Magyar épületeknek és alkotóiknak nyitottam ezt a topicot.
Az unokáink is látni fogják?

Bazilika . Tervezte : Hild Józse 1851-1867
Akadémia Tervezte : Friedrich August Stüler 1862-1865
Opera Ház Tervezte : Ybl Miklós 1875-1879
Országház Tervezte : Steind Imre 1882-1904.
Sándor palota Tervezte Mai formájában Ybl Miklós

Kattints a kibontásához...