Történelmi Szemle

Fehérvárról bővebben....

Ordosz középső részén ma is lenyűgőző látványt nyújt az a hun város, amit a kinaiak Tongwanchengnek hívnak, a helyiek viszont megőrizték a város régi nevét Fehérvár..
A Fehérvár, mongolul Chagan Balgasun többször szerepel a kínai forrásokban sőt egy orosz utazó XIX. sz. térképén/Potanin Tangutska-Tibetskaja okraina 1875. St Petersburg/is.
A várost Helian Bobo alapította aki a Nagy-Hszia(Da Xia) dinasztia alapítója is. Eltérő, a nyugateurópai és amerikai, valamint a kínai történészek véleménye. A kínaiak szerint az első Xia is hun volt, s a hunok Kr. 300 előtt közel ezer évig államalkotó nép volt Észak-Kínában. Manapság ezt igazolják a kutatások is.
A város fénykorában 70 ezer ember élhetett a falakon kivül és belül. Fehérvárról nagyjából egységes vélemény alakult ki a kutatók körében, de az nem bizonyított, hogy ez lett volna az első egységes hun főváros, valamint a közelében jelentős erőditmény, település az 5. század előtt létezett.
Fehérvár mint főváros elnevezés gyakori a pusztai, lovas-nomád népek között, akik ezt az elnevezést elvitték Kelet -Európába is.
Ismeretes, hogy a hunok, majd a pusztai örökséget tovább adó utódok, türkök, kazárok, besenyők, a magyarok körében is gyakori a fővárosuk fehér színről elnevezése. A dzürcsik első fővárosa Pej-cseng, Kublai kán első palotáját Csagán Kotá-nak Fehérvárnak nevezte. A Sahname eposz több "fehér- vár"erödről tesz említést.
Azért is érdekes a Fehérvár név eredete, mert a hunok európai megtelepedése után, itt is elterjedt a Fehérvár névadás, sőt napjainkban is találkozhatunk ezzel, ami azt jelenti, hogy ez a fajta névadás a lovas-nomád népek számára meghatározó...
A Czucor-Fogarassy szótár szerint a fehér régiesen fejér szó a "fe-ér" felső erővel (azaz a fénytől legjobban megvilágított rész)kapcsolatos értelmezése, a fehér szín szentségére irányítja a figyelmet. Már az 1860-as években a magyar fehér és a kínai pej szó jelentés azonosságára felfigyeltek.
Anonymus Gestájában szerepel Bolgárfehérvár és Fehérvár is. A krónika utal arra, hogy a Pilisben megtalálták Attila városát amit birtokba vettek, Kézai Simon írja Attila városa lett később a magyar királyok székhelye.. Egyre több adat támasztja alá, hogy Fehérvár az ősi főváros nem Székesfehérvárral azonos.....

a Huns and their descendants 2008. alapján

Arról pedig majd, hol vannak még Fehérvárak, a szinek alapján választott városnevek jelentéséről, valamint arról, mi köze a Sárkány-vonalnak a szent helyekhez legközelebb....

Néhány mondat a Wikipédia minőségéről.
A Wikipédia szerint az ókorban létezettegy un Hohanza hun dinasztia. Ezt néhány uralkodó (Hohanza, Hokcsuli, Szokai, Kuga, Okuluj, Hienle, Joti ) felsorolásával próbálja bizonyítani (ie. 61-iu. 46 közötti időszak ez). Persze ilyen dinasztia nem létezett, ehhez ismerni kellene a hun fejedelem-fősámánválasztó szokásokat. De nem ismeri ezeket szinte senki sem.
Igen volt Hóhanza is, azonban Ő fősámán volt, ugyanis ekkor a fejedelem és a fősámán ugynaz a személy. De nem dinasztiában kell utánna gondolkodni.
Elismeri a Wikipédia, hogy létezett valamiféle Hun Szövetség, de ennek -vagyis a 24 hunfajú törzsnek az ordoszi szövetségét- nem ismeri, így keletkezését, megalapítását (ie. 4040) első fősámánját stb..sem.
Valahonnan azután előránt a Wikipédia egy ie. 53 körűl élt uralkodót, méghozzá Csicsit. Nem világos, hogy ez a Csicsi sanjü hol uralkodott... Mégis itt véletlenűl csaknem összecseng ez a dolog az Arvisurával. Ugyanis létezett egy Csécsi nevű uralkodó a kettészakadt (egyidőre és ekkor) birodalmoban, ő a birodalom nyugati felének, a Káspi térségnek volt a fősámánja. A sanjü ismeretlen fogalom, van azonban senyű, azaz a tenyő (besenyő fejedelem) helyettese, vagy ha úgytetszik, akkor a senyű a kisfejedelem. A besenyők is hunok tágabban, azonban az ő uralkodóik megnevezését a Hun Törzsszövetség nem vette át, tehát senyü...nem volt náluk.
Egyébként Csécsit a kínaiak megölték, de fiai közűl Kövesd kínai császár lett, Ő Jézus korában élt és itt is járt, a fia pedig -ifj Kövesd- ittmaradt. Kövesd köt szerződést a rómaiakkal is, a Dunántúllal kapcsolatban.
Európában Balamír a hun uralkodó a Wiki szerint (362-384). Ez azonban nincs így. Ekkor még nem volt itt ez a Balamír (szerintem Bagamér) később pedig azért nem, mert meghalt, méghozzá keleten. Balamír fiai: Kun, Uldin, Kharaton..Itt most egy pillanatra megkell állni. Bagamér fiai: Buda és Atilla voltak, a lánya pedig Bősárkány (falu őrzi nevét Győrnél). Bagamér testvérei pedig: Udin, Mundzuk..tehát ez sem jó a Wikiben.
Udin(róla nevezik el Udinét) és fiai (Upor, Ruga) készítették elő Atilla és Buda honfoglalását. Ők már Pécsen születtek.
Egyszóval ilyen zagyva keverék sajnos erről a korról a Wikipédiában található ismeret.
Atilla apja tehát Bagamér, nagyapja HUNOR és édesapja Hangun volt. Hangun nemcsak a hunok, hanem a kínaiak uralkodója is volt! Atilla és népe pedig 430-ban hagyta el Ordoszt és elindult ide..honfoglásra. Bagamér már nem érkezett velük.
Sajnos a mai napig nem találtam olyan írást, ismertetést, amely részletesen és helyes dátumozással tartalmazná a leírtakat. De annál több tévedéshalmazzal találkoztam. Aki tehát állandóan vitatkozik az Arvisurával, annak ilyen Wikipédiákhoz kell nyúlnia, ahol mégcsak a nevek sem megfelelőek...nemhogy a történések, dátumok. Így nagy tudásra tehet szeret a zagyvalékok körében.
Még talán említeném: az ősi kultúrák megértése sokak számára nem lehetséges. Ittvan pl csak egy epizód, mondjuk a medvetor. Mindenki -vagy majdnem- azthiszi itt télne egy jó, kalóriadús étkezésről van szó. De: arról is szó volt, de minden más fontos dologról is, sőt még a hagyományokat is ilyenkor "vették elő". A medve szent állat, szent állatot enni pedig veszélyes...ebben az égieknek is van szerepe..így kell gondolni a medvetorra..a veszély elhárítása pedig csak akkor sikerűl, ha...stb..Így tehát egy medvetor nem azonos a mai értelmben vett disznótoros nagyevéssel..egyeltalán nem. Medvetoron a résztvevők lelkiállapota is módosul. Ezt azonban nem érti meg sok ember. Árpád 896 elején Abaujvárra ment, medvetorra...a kabarokhoz.
Persze ennél a példánál különbek is léteznek, de ezek jó hosszú történetek.

A Sárga folyónál, ott ahol a kettős folyó újra egyesűl egy őskori város volt, neve: Ordosz. A környező terület nevével azonosan.
Ordosz (ordas=farkas) alapítójának a Hun Törzsszövetség mondható, melynek első fejedeleme és fősámánja Agaba (Öregmedve) volt, ie. 4040-től.
Ez a város ma is létezik , méghozzá besenyő névvel illetve ez Paotou (Pató) , de Baotuonak is nevezik.
Gyakorlatiolag a 24 hun törzs székhelyeként Ordosz egészen 430-ig működött, amikoris Bagamér és törzsei eljöttek onnan véglegesen(Bagamér fii: Atiila és Buda voltak). De még néhány besenyő és kun törzs Ordoszban maradt.
Mellesleg Ordosz az egységes Kína bölcsője is...mely kb ie. 1600-ban alakult meg. Itt tehát -mondhatni- szinbiózisban éltek a hunok és a kínaiak vezető családjai. Azért ők, mert az egyes törzseknek külön központjaik is voltak, Ordosz pedig a főváros volt.
A magyarok nem léteztek még ezekben az ősi időkben, mert ők csak iu. 181.-ben alakultak meg Magyar Törzsszövetség néven az Uralnál. Nevüket Káma manysi fejedelem unokájától és első igazi fejedelmüktől, Magyartól nyerték. Kialakulásukat és a honfoglalásig tartó igen bonyolult történelmüket már párszor leírtam, Paál Zoltán könyve alapján. Ez sokkal bonyolultanb mintahogy "interperetálni szeretnék" a mai kicsodák.
Ordosztól keletre -az óceánig- kezdetben az úzok (palócok) a kabarok és a manysik éltek a 24 hun törzsből. A kabar törzsek székhelye természetesen Kassa volt, az úzoké pedig Üzd (Ózd). A tengerparton pedig Tenkes erődítménye állt, ott, ahol a Sárga folyó a tengerbe ömlik. Ez vigyázta a torkolatot a kínai támadásoktól..mert a Sárga folyón jól lelehetett hajózni ide.
A madzsuk teljesen beolvadtak mára a kínaiakba, nem így a nagyjából helybenmaradó mongolok és újgúrok..Ugyanis Ordoszt köralakban teljesen körűlvették eleinte a hunfajú törzsek, azaz mind a 24 törzs. A törzsek közűl 12 fehér hun, a többi a fekete hun törzs.
A Nagyfal pedig teljesen kikerűlte valaha Ordosz városát, ahol többnyire béke volt és barátság (Sáta, Bóta).
Persze mindez csak egy nagyon vázlatos kis mondóka.

Történelmi tévhitek...

... - sok minden a tankönyvekben is rosszul szerepel


A szájhagyomány útján terjedő illúzió sokszor erősebb az írott forrásoknál.
De ha az utóbbi a különböző hivatalokban dolgozó tisztviselők alkudozását követően válik információforrássá (körülbelül ez a magyar történelemkönyv-írás), az ember elhiszi például azt, hogy az erényöv a középkorból származik, holott az újkor találmánya. De Karthágó helyét sem hintette be senki sóval.


xxxxxxxxxxxxx

A szerző, Hahner Péter egyetemi docens,



a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszék vezetője a fenti, optimizmusra okot nem adó állításait azzal ellentételezte, hogy az Akadémiai Kiadó magyar történelemről szóló kötetét a szakma legjobbjai írták, így az kiváló, hiteles munka.
Igaz, világirodalmi párjáról már nem lehet ugyanezt elmondani.
De ha valaki képes németül, franciául, angolul olvasni, az új megvilágításba helyezve tanulmányozhatja a történelmet.

A megyei könyvtárban a 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről és mind rosszul tudod című könyvét bemutató "történelemórán" Hahner elmondta, a kötet gondolata először akkor merült fel benne, amikor egy protokolláris rendezvényen azt hallotta, hogy Mária Terézia az a királynő volt, aki nagyon szerette a huszárokat.




Holott nála vallásosabb, férjét és családját szerető asszony kevés volt.
Majd nem sokkal később újra eljátszott a gondolattal: Ormos Mária akadémikus - aki számos könyvet írt a magyar történelemről és Trianonról - mesélte neki, hogy a taxisofőre felvilágosította, a trianoni békekötésre azért került sor, mert Clemenceaunak tizenhat szüzet ígértek a románok.




A francia miniszterelnök 1920-ban majdnem nyolcvan éves volt.
A végső lökést az adta meg, amikor egykori osztálytársa, akiből időközben művelt nő vált, elmesélte, Clemenceau fia szerelmes lett egy magyar nőbe, de az cserbenhagyta, a fiú öngyilkos lett, a miniszterelnök pedig megorrolt a magyarokra, ez az oka a trianoni eseményeknek.
Tudni kell, a politikus fia valóban elvált egy magyar származású asszonytól, de 1964-ig élt.

Így hát megszületett a könyv, ami egyaránt tartalmaz tévhiteket, pletykákat, legendákat, marxista tételeket.
Összesen százat, de a szerző véleménye szerint több kötetet meg lehetne tölteni ezekkel.

Az egyetemi docens kifejtette, a marxista-leninista történetírás alaptételei húsz évvel a rendszerváltás után is számtalan tankönyvben megtalálhatók.
A rabszolgatartó társadalom például nem csupán az ókorban volt jellemző, hanem a középkorban és az újkorban is.
Sőt, a rómainál vagy a görögországinál sokkal jelentősebb volt a rabszolgatartás a 19. század közepéig az USA déli államaiban és a jobbágytartó Oroszországban.




Az ókori társadalmak a szabad parasztok munkáján alapultak.
Ugyancsak a marxista világszemlélet jellemzője, hogy minden történelmi korszakot egy termelési móddal ír le.

A magyar középkortörténészek soha nem használják a feudalizmus kifejezést a középkor vonatkozásában.
Ennek ellenére a reformkorral foglalkozó szakemberek úgy fogalmaznak, hogy ebben az időszakban számolták fel a feudalizmust - nyilván valóan ők mást értenek feudalizmus alatt: jobbágyrendszert, rendi társadalmat, földesúri jogokat.




A szerző rámutatott, a győri csatában elszenvedett csúfos vereség korántsem volt csúfos.
Vesztes csata volt, a Habsburg Birodalom hadserege és a magyar nemesi felkelők alul maradtak Napóleonnal szemben.
De a francia akkoriban szinte mindenkit legyőzött Európában, köztük egyszer a magyarokat is.
A bécsi udvar persze szívesen áthárította a felelősséget a magyar nemesi felkelőkre, hogy saját hibáit leplezze.





Később pedig többek között a baloldali történészek sem tettek másképp, amikor minél több negatívumot akartak írni a magyar nemességről.

A mohácsi vereséget a magyar nemesség bűneként emlegetik. Tekintve, hogy Szulejmán százezres sereggel érkezett egy olyan országban, amely Mátyás fénykorában is csak húszezer fős hadsereggel rendelkezett, a magyaroknak esélyük sem volt az erős haderővel rendelkező törökök ellen.




A Hahner Péter szerint a nemzet valamikori nagyságát és jelenlegi nyomorúságát hangsúlyozó legendák a legragadósabbak.
Nem csak mi, magyarok hisszük, hogy nagyjainkat Mátyástól Bocskain, Telekin, Zrínyin át Széchenyiig megölték.

A franciák is hisznek Napóleon megmérgezésében.
Ahogy az előbbieknek, az utóbbinak sincs alapja.




Napóleon hajfürtjét elemezve a szakemberek kimutatták, a császár szervezetében sok volt az arzén.
De sok volt a fia és a felesége szervezetében is.
Azt viszont még senki sem vizsgálta, hogy a korbeli emberek mekkora arzénterhelésnek voltak kitéve.
Napóleon egyébként leghűebb követőivel ment Szent Ilona szigetére - ezért is kizárható a gyilkosság -, s valószínűleg gyomorrák végzett vele.

A tévhittel ellentétben nem volt alacsony ember: halála után 168 centiméteres testmagasságot mért az orvosa, ami akkoriban átlagos magasságnak számított; a cári hadseregbe történő belépéshez legalább 172 centiméteres termet kellett.



A téli palota elleni ostrom nem ostrom volt, hanem beszivárgás. Forradalmaknál mindig szükség van jelképekre - hívta fel a figyelmet a történész.




Ilyen, hogy Petőfi - nem ott és nem akkor! -elszavalta a nemzeti dalt, -
vagy hogy a Bastille a zsarnokság börtöne volt.
A börtönben egyébként mindössze négy foglyot őriztek: két hamisítót, egy őrültet és egy perverz nemest, akit családja kérésére vettek őrizetbe.




Azért vált a zsarnokság szimbólumává, mert elfoglalták a felkelők, akik mellesleg lőport kerestek, ezért támadták meg.

Téves az a nézet is, miszerint a bolsevikok az orosz szociáldemokrácia többségi csoportja volt.
A bolsevik szó ugyan többséget jelent, de Leninék egy alkalmat kivéve 1907-ig kisebbségben voltak.
Egy "pillanatra" csupán akkor kerültek többsége, amikor 1903-ban a szociáldemokrata párt második kongresszusán a zsidó szocialista szövetség tagjai megsértődtek és kivonultak a teremből.





Lenin ekkor használta először a bolsevik nevet.
Ezt az ellenfelei elfogadták és mensevikeknek, kisebbségnek kezdték nevezni magukat.





A szabadkőművesség ősi jellegét erőltető nézetek is megkérdőjelezhetők: a szabadkőműveseknek semmi közük nem volt a templomos lovagokhoz,




a jeruzsálemi nagytemplom építőihez vagy Noé fiaihoz.
Az 1720-as évek óta működnek.

Az első éjszaka joga - bár írók, költők, karikaturisták, operettrendezők fantáziáját ragadta meg a 18. századtól - nem létezett a középkorban.
Az alacsony sorból származó szép nők kiszolgáltatottsága (rablás, zsarolás, csábítás áldozatául eshettek) a korabeli mindennapok része volt.




A legenda eredete abból fakad, hogy ha az egyik uradalom a másiktól vásárolt feleséget, az előbbi földesurának fizetnie kellett azért, mert a frigy révén egy elveszített egy munkaerőt.

Léteznek mondások, amelyeket gyakran mondunk, de az alapjuk nem valós.
Az állam én vagyok - ha valaki tud valamit XIV. Lajosról, akkor ez a mondás biztosan az ismeretei között szerepel.



Holott a napkirály soha nem mondott ilyet, a mondást a 19. század elején alkotta meg valaki.

Ami nem tévhit, hogy XIV. Lajos száját a halálos ágyán hagyta el hasonló, de az ennek az ellenkezője volt: azt mondta, ő elmegy, de az állam örökre itt marad.


Forrás:alon.hu


.

zsuzsanna03 írta:

... - sok minden a tankönyvekben is rosszul szerepel
.

Kattints a kibontásához...

********

Nagyapám kedvelt mondása volt, aki mindenhez ért semmihez sem ért igazán, kisfiam próbálj meg egy dologban a lehető legtöbbet nyújtani, de ne feledd csak a te tudásod a véges, mert a tudás az végtelen.....s hát több dolog van égen és földön mit képzeletek felfogni képtelen.....

Igy járt Hahner Péter Úr is .. sikerült Neki rátenni egy lapáttal az eddigi tévedésekre is néhány esetben... pl. a szabadkőművesség esetében (erről itt a fórumon is található topic), Mohácsról magyar történészek is másként vélekednek, de Napoleon, az első éjszaka joga, a Téli palotai "beszivárgás esetében is tanulmányozni kellene Hahner Úrnak az adott országok történészeinek álláspontját, mert talán ők többet tudhatnak ezekről a dolgokról.. Ha csak tíz vagy húsz tévhitet próbált volna eloszlatni, nem hiteltelenítte volna el könyvét a szerző, így sokan a ténybeli állításait is kétkedve fogadják majd.....

Dr Győrffy György ( MTA rendes tagja, nagydoktor , főtörténész és kofa) mondta: a magyar népnév egy mamár kinyomozhatatlan eredetű névösszetételt rejt...(tessék a googleban őt megkeresni!)
Egen, a magyarok -a Magyar Törzsszövetség- első fejedeleme -az Uralnál- Magyar volt, Káma unokája. Ez volt a szkásos módi a hunfajú népeknél.
Ennyit a tudós történészeinkről.
Egy Kossuth díjas mai író (Czakó) szerint -aki nem olvasta az Arvisurát de marghaságnak tartja- (minek is?) pl Tura (manysi volt) hihetetlen, hogy beszélt magyarul...és képtelenségek gyűjteménye a könyv. Ha elolvasta volna akkor tudná: Tura az Uralnál élt és első világháborús magyar volt hadifogylok is dolgoztak a munkahelyén. Mit ad Isten: tölük megtanult magyarul...folytathatnán a díjazott író mondókáit és hiteltelenítésre törekvő butaságait.

Szántai Lajos művelődéstörténész

xxxxxxxxxxxxx

Szántai Lajost egyre kevésbé kell bemutatni, hiszen mind többet találkozhatunk vele előadásokon és írott formában.
Új látásmódjával, megközelítéseivel kitárulkozik egy eddig rejtett, misztikus világ, ami körüllengi Árpád-házi királyainkat, családjukat.
A Képes Krónika festett miniatúráit – amit a tudósok nagy része épp csak megemlít, illusztrációra használ – Szántai a lehető legkomolyabban veszi és ezekből fejti vissza a történetet a legapróbb részletekig.
Ez természetesen mély megdöbbenést válthat ki a közönségből, hiszen minden a szemünk előtt van, csak nem mindig látunk vele


Elferdített magyar történetírás
/részlet/

Szántai Lajos többször hangsúlyozta, hogy a magyar történetírásban divatossá vált úgy bemutatni eseményeket, hogy azok hátrányosak legyenek a magyarság megítélésére, önbecsülésére. Elmondta: kutatásai során arra összpontosított, hogy azokat az adatokat bányássza elő, amit mások állítanak, mondanak rólunk, és ami hitelesebb lehet megítélésünkben. Az előadás temérdek dokumentumot sorakoztatott fel Mátyás korának történéseiről, amelyek a maga nagyságában mutatják be a nagy királyt, korának legjelentősebb európai uralkodóját. Szántai szerint erről a korról is, mint általában a magyar történelem számos időszakáról, jól átgondolt stratégia szerint hallgat, felületesen számol be, vagy éppenséggel ferdít a hivatalos szakma. A magyar társadalom, a magyar közgondolkodás módszeres agymosásnak van alávetve, ez a törekvés pedig a történelmet sem kíméli.

"Olvassunk kortárs külföldi beszámolókat, próbáljuk megtalálni helyünket a világban..".

Számos külföldi feljegyzés teljesen más képet alkot rólunk, mint „saját” történészeink irományai. 1456. június 22-én a német–római császár tanácsadó titkára, a majdani Piusz pápa ezeket írja:
-„Ha Hunyadi János nem diadalmaskodik a török felett, egy dologban biztosak lehetünk: már régesrég megpecsételődött volna nemcsak Magyarország, hanem az egész Német–Római Császárság, a Cseh Királyság, Lengyelország, Ausztria, Itália, Franciaország, Európa és az egész kereszténységünk sorsa.”

Mátyás 1489-ben a pápai legátusnak mondja, s a pápának írja a következőket: „Biztosítom követ úr, hogy a magyar nemzet önfeláldozó vitézsége nélkül Itália és a Szentszék sorsa rég eldőlt volna.” Később így folytatja: „Magyarország háborúban elesett férfiai oly nagy áldozatot képviselnek, hogy azzal húsz Csehország értéke sem ér fel.“

A történész a korabeli Európa elismerését sorjázva Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról, azt is elmondja: a háromszáz évnyi törökellenes harcok idején, a Mohácsi csata előtt és után Magyarországnak nem segít Európa. Bármennyire is érdekeltek lennének, nem segítenek. Pontosabban csak annyit segítenek, amit később nagy körítéssel fel lehet emlegetni. Az előadó példaként az egyik római pápát említette, aki a vallástörténeti feljegyzés szerint 60 ezer aranyat küldött csapatok toborzására. Hogy ez akkoriban mennyi ért, így beszélt róla az előadó:
- „Mátyás az ország északi területein tartózkodott, és egy találkozón a lengyel királyt és a lengyel nemességet fogadta. Újlaki Lőrinc, akit apja révén Mátyás nagyon kedvelt, és aki akkoriban 16 éves serdülő, fiatal herceg volt, a feljegyzések szerint hatvanezer aranyat érő övet viselt. Egy magyar nemes által viselt öv tehát annyit ért, mint a pápai adminisztráció által küldött segély....”


Erdélyi Napló - 2008

.

Hamár Mátyásozunk, akkor kilehet mondani, hogy róla is csak félinfóink vannak. Szántainak is.
Mátyás nem véletlenűl hadakozott és foglalt vissza osztrák és morva területeket. Tudta, hogy Avaria határai hol voltak...netán még Bécs névadóról is volt fogalma (ő Bajánnak, az első avar fejedelemnek az egyik fia volt) természetesen a honnan kérdésre is van válasz, de nem itt és most..Mátyás is a történelmi folytonosság híve volt a hunfajú rokonnépek körében...ez pl Árpádnál is dominált.
Mátyás második feleségével, Beatrix-al is szerencsétlen volt. Többek között nem értette törekvéseit Bea, de gyermekük sem született.
Corvin Mátyáson kívűl Mátyásnak több gyermekei is volt viszont. Egyiknek az édesanyját még sikerűlt Beartrixnak megmérgeztetnie (Görgényi Piroskát).
Három nőtől három fia és két leánya is született Mátyásnak. A fiuk -elkerülendő a megmérgezésüket- keletre, a Kuma magyarokhoz kerűltek, innen érkeztek azután vissza Dózsa Györgyhöz. Úgy adódott, hogy a temesvári -döntő- csatában ők nem vettek részt. Ők később -ittmaradva- a Kopácsi, Gubacsi és a Csala neveken éltek. Talán utódaik dettó. Persze ez a történet sem éppen rövid...
Görgényi Piroska és egy másik kortársa Nagymaroson élt...ahol pl a királyi málnás is volt és Mátyás sokszor Visegrádon töltötte anyarat..a lányok anyja viszont avar származású soproni volt. A többit rábíznám mindenki fantáziájára.
A magyar történelemírás...szóval ez egy hazudozás-tömeg jórészben, különböző szándékok okán. Csak az aranylapokra írtak érnek el az igazságig.

Mivel a történészek is halandó emberek, és nem időutazók, így a kutatásaiknál is csak leírásokra támaszkodhatnak.

A történetírókra - sajnos - mindíg nyomást gyakorol az épp aktuális hatalom és az egyház.
Külön-külön is romboló hatású a "tevékenységük", de összefogva katasztrófális !
Ennek figyelembevételével mutass nekem egy száz százakékosan hitelesnek vehető forrást !

Nem véletlenül hiszek jobban az ősrégi sziklarajzokban, és a többezer éves írásokban.
/már amennyiben pontos fordítások lennének !/

Az sem volt véletlen, hogy nem mentem el a felvételire, miután a magyar-angol szakot átvariálták történelem-angolra.
Nem igazán szerettem volna olyannal foglalkozni, olyanokat tanítani, amiben nem hiszek.

Ha az emberiség történelmét nem megmagyarázni, félremmagyarázni, bemagyarázni igyekeznének a kutatók, - és főleg hagynák nekik !!! - hanem megfejteni, talán kissé előbbre tartanánk.

.

Már az Árpádkorral kapcsoltban is sok a probléma és ez visszafelé és előre is hat. Az európai országok többsége hazudik, amikor heroikus történelmet zagyvál önmagáról. Kiemelten igaz ez Középeurópára.
Hol lehet pl arról olvasni, hogy a latinok, azaz az olaszok 42 népelemből gyúrták-erőltették- össze "olaszságukat"..? Sehol. Ők pl az istennek sem fedik fel -lehet nem tudják?- kik lennének az etruszkok, pedig nem kis népcsoport volt ez az ókorban, kora középkorig jól láthatóan.
Van egy szintén érdekes téma: az avarok. Most akkor legyőzte őket Nagy Károly vagy nem? Hová lettek, továbbá virágzásukkor az avarok birodalmának merre voltak a határai. Akár a nyugati határai? Tényleg a Linz- Salzburg-Klágenfurt ....vonal határolta birodalmukat?
Lehetne folytatni. Akár a Hunyadiakkal, akikrők a románok kioláhkodták, hogy románok voltak eleik. Bár történetük nem igazán rövid, annyi elmondható - a hitetleneknek is- hogy ők bizony árpádháziak. Na tessék...Árpád kilenc gyermeke közűl öt volt a fiú. Az öt fiúból a legkisebbet Zsoltnak (Soltnak) neveztek el. Zsolt utódaiból lettek a további fejedelmek, királyok. Még ezt sem írják le...Solt utódai: Taksony (Géza apja) , Botond (Koppány apja) és Csák voltak. Igen a Csákok egyik későbbi képviselője Máté is. A Szibiánok pedig a nagyon szapora Csákokhoz hajaznak vissza, ezt a vonalat itt nem írom most le, hosszú.
Szóval nem ismerik az Árpádház vonalát a magukat történésznek aposztrofáló emberek.
Zsigmond idején vették fel a Szibiánok (Szibír!) Hunyadi nevet, nem véltelenűl, Hunyadi János pl Szilágyi Erzsébettel a nászutat Hunyadon töltötte, a Hunyadi bírtokon..
Nem minden történelmi eseményt kell görcsösen bizonygatni természetesen. Mert a bizonygatás forrása is sokszor marhaságokat ír..(pl Anonymus többnyire!!) persze minél messzebb megyünk annál kevesebb a bizonyíték. Hamvas szerint ie. 500-tól pedig gyakorlatig nincs. De csak szerinte. Azért sok esetben igaza van Hamvasnak.
Igen megkapó pl ahogyan az első fáraókat összekeverik, pl Ménesről (Menész görögűl ) többször olvastam, hogy saját fia gyermeke a keverőművész-történész szerint...De a nevekkel is sok a probléma, ahány nép, annyiféleképpen torzulnak el ezek, pl, Örsúr Ozirisz lett, Hór Aba Hórusz stb, ez természetesen nemcsak a fáraókra igaz. Más "torzulások" is léteznek, pl a hunfajú törzsek is másként nevezték nagyembereiket...Tónusz Aba pl Tonuzóba is lehet stb..
Aki az ókort, őskort alaposan és lehetőleg jól szeretné értelmezni, annak bizony felkell kötni..

A magyar állam és az Apostoli Királyság...

Hogy necsak hebehurgyán idevetett "rovott múltú" országunkról essen szó foglalkozzunk egy picit a tényekkel..
Az egy letagadhatatlan történelmi tény, hogy a honfoglalással, a vérszerződéssel, fejedelem választással, a magyar állam megalapítása legkésőbb 900-ban (a források összevetése alapján) megtörtént. Fejedelemségként, megszületett a magyar állam. Az Akadémia Történelmi Bizottsága 1896.-ban kimondta: "az adatok alapján kétségtelen tény, hogy 900-ban hazánk mai területe a magyarok által teljesen el lett foglalva, a magyar állam megalapításra került.." Baross Gábor törvényt is hozatott erről, ez az 1896. évi VII. Tv.
Államalapító fejedelmünk Árpád(895-907), Őt követi Jutocsa(908-946), Fajsz (947-955), Taksony(955-972), Geza(972-997)..
No és a 997. év Vajk fejedelemségének kezdete, ki ugyebár I. István néven királlyá koronáztatja magát a II. Silvestertől kapott koronával !!!!..
Hogyan lett államalapító a létező állam 6. fejedelme? Erről szeretnék pár szót ejteni...
Az 1980-as években végzett magyar-német genetikai kutatások eredményei azt igazolták, hogy a magyarság(mármint a jelenlegi ország területén élők) európai népesség , Európa legősibb népe közé tartozik a finnugor és török származás teljes kizárásával..
Ugyanezt erősítik Semino és kutatótársai 2000-ben közzétett eredményei is. Vagyis az általuk végzett Y kromoszómás vizsgálatok alapján a magyar férfiak 93%-a négy ősapától ered, s 73%-a már az őskorban is itt élt férfiak utoda.A Semino vizsgálat másik eredménye , hogy az urali népekre jellemző genetikai marker a TAT, a magyar népességből gyakorlatilag hiányzik ez teljesen kizárja az urali rokonságot... Más kutatások szerint az Eu19 óskori genetikai marker a magyaroknál mutatható ki a legnagyobb mértékben(60%), s legközelebbi rokonaink az ukránok, lengyelek, horvátok.. De mit is jelent ez, azt is figyelembe véve, hogy a honfoglaláskori mintáknak csak 14 %-a képviselt ázsiai jelleget? Úgy történhetett, hogy a népvándorlások zavaros időszakában a Kárpát medencében élő őslakosság, kik négyszer annyian voltak, mint Álmos-Árpád magyarjai, behódoltak, s egyben védelmet és vezetőt is kaptak, a jól szervezett, korszerű harcmodorú, jól felszerelt magyar törzsszövetségtől... Akik átvették az irányítást, s az uralkodó vezető réteget alkotva, a későbbi nemesség ősévé válltak...
Ebből talán az is kiviláglik, hogy a honfoglalás idején az itt élők, végül is a behódolással a békét és a szabadságukat válltották meg, s egy új állam védőszárnyai alá helyezték magukat..
De szüksége volt -e Vajknak az ország érdekében szövetségesekre, 100 évvel később? Azt gondolom nem.. Saját hatalmának bíztosítása és kizárolagosága miatt volt szüksége külső támaszra, amit elöször a német lovagokban talált meg. Majd a túlságosan megerősödő idegenekkel szemben a pápában találta meg támaszt. Az is nyílvánvaló, hogy a pápának nagyobb szüksége volt egy erős Magyar Királyságra, hisz az Apostoli jogokat is a magyar királyra ruházta.(Ennek visszaszerzésére szinte minden lehetséges eszközt be is vetett a következő 170 évben).
Igen, Vajk István nem a magyar államiság megalapítója, hanem saját hatalmi érdekei miatt a katolikus egyház zsákmányáva tette országát. Ő csak egy katolikus királyságot hozott létre, s ilyen szempontból semmilyen különbség nincs közte és Szállasi vagy Kádár János között, hisz idegen fegyverek védelme alatt, saját hatalmi érdekeiket egy ország érdekeként akarták feltüntetni...
S bár vannak akik egyfolytában azt szajkózzák, hogy idegen papok elégették multunk bizonyítékait, ez nem igaz... nagyon valós dokumentumok, régészeti leletek, utazók leírásai, egyházi levelezések támasztják alá, a magyarok jelenlegi hazájának hiteles történelmét... S egyre újabbak kerülnek napvilágra..

Élvezettel olvastam prominor ezt a zagyvaságot, ahol említed, hogy a magyarok nem is magyarok, hanem hottentották . A németek és más gagyi ""tudósok"" szerint. Köszönöm az új infót! Hogy mik vannak....nahát!
A GÖröcből köldött fejedelmi listád súlyos tévedésekkel van tele, pl Fajsz sohasem volt fejedelem stb..
Fodulj Leninhez különben, ő segíthet megérteni a történelmünket! Ugyanis az eltörlését kezdeményezed látom...hajrá!

Egy újabb "zagyvaság"..

Bihar írta:

Élvezettel olvastam prominor ezt a zagyvaságot, ahol említed, hogy a magyarok nem is magyarok, hanem hottentották . A németek és más gagyi ""tudósok"" szerint. Köszönöm az új infót! Hogy mik vannak....nahát!
A GÖröcből köldött fejedelmi listád súlyos tévedésekkel van tele, pl Fajsz sohasem volt fejedelem stb..
Fodulj Leninhez különben, ő segíthet megérteni a történelmünket! Ugyanis az eltörlését kezdeményezed látom...hajrá!

Kattints a kibontásához...

Kedves Iván! Bihar! Akövetkezőneved!

Ajánlom figyelmedbe újra olvasásra a Petzso által az Östörténet témánál, Arvisura az alapoktól #5. hsz. leírtakat.... Valamint azt is, hiába hülyézel le mindenkit, az attól még tény marad, hogy sem a Kárpát-medence népeinek, sem a 9. században ideérkező "honfoglalóknak" az ég adta világon semmilyen rokoni kapcsolatuk nincs a finnugorokkal..
Egyszer már csatoltam neked mi a történelem tudomány és mi nem , ideje lenne elolvasnod. Mérnökként ne csak a memóriádat, hanem a probléma megoldó gondolkodásod is illene használnod... Csatolok most is egy tanulmányt arról, hogy ki mindekitől lehetne megtudni dolgokat Europa 5-10. századi történelméből... Valamint a régészeti leletekről amik nem csataterek, hanem temetők területéről kerültek elő, ennyien azért nem hazudozhatnak, csak hogy Paál Zoltánt hiteltelenítsék...

Tehát a fejedelmek Árpád után: Árpád fiai közűl (Laád, Üllő Tarhos, Jutas az első házasságából származtak, Abaciltól) kerűltek ki, de nem az első házasságából, vagyis az előbb felsoroltak közűl. A második feleségétől származó első fia, Zsolt (Solt) -
lett Árpád után a fejedelem (908-955). Igen, de Árpád nem a pozsonyi csatában halt meg 907.-ben jóuram! Legfeljebb Anonymustól ezt a téves dátumot vették át a nagy történészek.
Eperjes -a második neje, Verecke kabar fejedelem lánya volt- kikötötte: hozzámegy az idősödő Árpádhoz( aki a honfoglaláskor már 48 éves!) , de csak akkor, ha az első fiúgyermekük lesz az utódja...Így is lett. Ez még jóval a honfoglalás előtt történt. Ugyanis Árpád -mint tárkányfejedelem- háromszor is járt már itt, 896 előtt. Zsolt bölcsőjénél a falon tehát a turul, a gilgamesi oroszlán és a vadkan képe lógott.
Zsoltnak három fia volt: Botond, Csák és Taksony. Mellesleg a Csákok nagyon szaporák voltak és sokfelé osztódtak -nagycsaládokká- elég hamar. Tőlük sok ma ismert nevű emberek származnak, de a lényeg : a Szibiánok is ide "hajaznak" vissza. Ez pedig jól követhető.
Tehát Zsolt halála után (közvetlen Augsburg előtt hal meg, 955-ben) Taksony (911-970)lesz a fejedelem, akinek szintén a második feleségétől -Söpte Szavárdi a neve és besenyő lány- származik Vajk Géza ( ő is Vajknak született mint a fia)....
Persze az emlegetett Fajsz is árpéádházi, de olyan Árpád unoka, akiből nem lett főnök. Egy hely volt és már sok Árpád.
Árpád a honfoglaláskor a három kabar törzset (Kéri, Keszi, Kürt) hozza be az uzsokin, vereckein és a kőrösin, mert az apósa -Verecke, Kassán élő kabar fejedelem - ezt kérte, őket a régebbi kabarokhoz telepítik....A többiek Kurszánnal -aki Árpád bátyja- és Álmossal érkeznek...de ez hosszú és nem egyszerű történet.
Álmos után (az Ő története is hosszú!) pedig _Psuztaszeren Kurszánt választják fejedelemmé., aki azonban 899-ben meghal. Ezután lett a népszerű Árpád a fejedelem...
Az ehgész honfoglalás története igen hosszú, csak Kiev alatt vagy 20-25évig készítették ezt elő Álmos és előtte Ügyek, az apja. Még EEdemen nagypapa volt az aki kiaszakadt a kazároktól, azonban ezt egy nagycsaával Álmos pecsételte meg, Szuváron (a Donnál), ahol legyőzte Lebedet, azaz a Magyar Töruzszövetség másik "ágát" de ez sem préselhető két mondatba...Naés 864 után kezdhetünk beszélni az un. kettős fejedelemségről, amokoros a magyarok (Lebedék) és magyariak (Álmosék) "váltott módon" uralkodtak..egészen Vajk Istnáig...külön székhelyük is volt stbn stb..
Nem ajánlanán pl prominornak, hogy leegyszerűsítő vaklármának nevezett történelmei sílbakjait ehhez hasonlítsa...bármennyire fájdalmas is ez. Külön elemzést kíván az a tény, hogy a honfoglalók kiket találnak itt: avar maradékokat, jászokat, kunokat (nemcsak IV. Béla telepít később), besenyőket, római un etruszk maradékokat, vepszéket (veszprém, Vác), székelyeket (Pozsony, Szeged, Marosmenet) stb stb..ők pedig félmillióan voltak, Álmosék létszáma pedig 450 ezer fó volt. Előzetes hosszú egyeztetés történt az előbbi ügyben, többször és a honfoglalásnak külső és belső okai is voltak, mellyek nem férnek ide.
Érdekesség még Álmos halálának mikéntje és oka...különben Abaujváron nyugszik, a kabar földvárban. De mit mondott Lenin: tanulni, tanulni, tanulni..

Bihar írta:

Tehát a fejedelmek Árpád után: Árpád fiai közűl (Laád, Üllő Tarhos, Jutas az első házasságából származtak, Abaciltól) kerűltek ki, de nem az első házasságából, vagyis az előbb felsoroltak közűl. A második feleségétől származó első fia, Zsolt (Solt) -
lett Árpád után a fejedelem (908-955). Igen, de Árpád nem a pozsonyi csatában halt meg 907.-ben jóuram! Legfeljebb Anonymustól ezt a téves dátumot vették át a nagy történészek.
Eperjes -a második neje, Verecke kabar fejedelem lánya volt- kikötötte: hozzámegy az idősödő Árpádhoz( aki a honfoglaláskor már 48 éves!) , de csak akkor, ha az első fiúgyermekük lesz az utódja...Így is lett. Ez még jóval a honfoglalás előtt történt. Ugyanis Árpád -mint tárkányfejedelem- háromszor is járt már itt, 896 előtt. Zsolt bölcsőjénél a falon tehát a turul, a gilgamesi oroszlán és a vadkan képe lógott.
Zsoltnak három fia volt: Botond, Csák és Taksony. Mellesleg a Csákok nagyon szaporák voltak és sokfelé osztódtak -nagycsaládokká- elég hamar. Tőlük sok ma ismert nevű emberek származnak, de a lényeg : a Szibiánok is ide "hajaznak" vissza. Ez pedig jól követhető.
Tehát Zsolt halála után (közvetlen Augsburg előtt hal meg, 955-ben) Taksony (911-970)lesz a fejedelem, akinek szintén a második feleségétől -Söpte Szavárdi a neve és besenyő lány- származik Vajk Géza ( ő is Vajknak született mint a fia)....
Persze az emlegetett Fajsz is árpéádházi, de olyan Árpád unoka, akiből nem lett főnök. Egy hely volt és már sok Árpád.
Árpád a honfoglaláskor a három kabar törzset (Kéri, Keszi, Kürt) hozza be az uzsokin, vereckein és a kőrösin, mert az apósa -Verecke, Kassán élő kabar fejedelem - ezt kérte, őket a régebbi kabarokhoz telepítik....A többiek Kurszánnal -aki Árpád bátyja- és Álmossal érkeznek...de ez hosszú és nem egyszerű történet.
Álmos után (az Ő története is hosszú!) pedig _Psuztaszeren Kurszánt választják fejedelemmé., aki azonban 899-ben meghal. Ezután lett a népszerű Árpád a fejedelem...
Az ehgész honfoglalás története igen hosszú, csak Kiev alatt vagy 20-25évig készítették ezt elő Álmos és előtte Ügyek, az apja. Még EEdemen nagypapa volt az aki kiaszakadt a kazároktól, azonban ezt egy nagycsaával Álmos pecsételte meg, Szuváron (a Donnál), ahol legyőzte Lebedet, azaz a Magyar Töruzszövetség másik "ágát" de ez sem préselhető két mondatba...Naés 864 után kezdhetünk beszélni az un. kettős fejedelemségről, amokoros a magyarok (Lebedék) és magyariak (Álmosék) "váltott módon" uralkodtak..egészen Vajk Istnáig...külön székhelyük is volt stbn stb..
Nem ajánlanán pl prominornak, hogy leegyszerűsítő vaklármának nevezett történelmei sílbakjait ehhez hasonlítsa...bármennyire fájdalmas is ez. Külön elemzést kíván az a tény, hogy a honfoglalók kiket találnak itt: avar maradékokat, jászokat, kunokat (nemcsak IV. Béla telepít később), besenyőket, római un etruszk maradékokat, vepszéket (veszprém, Vác), székelyeket (Pozsony, Szeged, Marosmenet) stb stb..ők pedig félmillióan voltak, Álmosék létszáma pedig 450 ezer fó volt. Előzetes hosszú egyeztetés történt az előbbi ügyben, többször és a honfoglalásnak külső és belső okai is voltak, mellyek nem férnek ide.
Érdekesség még Álmos halálának mikéntje és oka...különben Abaujváron nyugszik, a kabar földvárban. De mit mondott Lenin: tanulni, tanulni, tanulni..

Kattints a kibontásához...

Kedves Bihar!

Én nem azért ajánlottam Petzso hozzászólását, mert egyetértenék vele, hanem azért mert Te vagy az aki a Rákosi-Sztálin Tudományos Akadémia jeleseinek zagyvaságait ránk akarod erőltetni...
Nem is értem,miért Nekem ajánlod Lenint, aki nyílvánvalóan antikommunista lévén, más forrásokat preferálok, ráadásul V.I.-nek a témához semmi köze.. De számodra viszont találtam üzenetet Tőle:
" Vannak akik hallatlan kitartással és szorgalommal próbálnak megtanulni dolgokat, de semmivel sem lesznek okosabbak, mint annak előtte, ezért olthatatlan gyűlölet él bennük azok iránt akik könnyedén tettek szert tudatlanságukra" V. I. Lenin... Nos már tudom mitől van Benned ez a harci tűz....
És ha már az L betűnél tartunk had idézek egy jeles középkori elmétől:
"Qui non intelligit res, non potest ex verbis sensum elicere" Luther Márton ( Aki nem érti a dolgokat, az a szavak értelmét sem képes kihámozni..)

Szerintem az általad képviselt, elvakultság az ami felmérhetetlen károkat okoz, azzal. hogy akik járatlanok a magyar történelemben azt hiszik, az általad írtak valamiféle eltitkolt tények...holott valójában egy öregember olvasmányaiból felépült álomvilág történelemként való előadása, aminek sok esetben semmi köze a valóságos esményekhez..
Én magam részéről csak annyit tehetek, hogy ezt minden lehetséges alkalommal elismétlem.. S esetenként figyelmedbe ajánlok egy egy olvasni valót, s azok figyelmébe akik valóban a történelemre kíváncsiak.. Most például a Gömörország folyóírat 2007. 04. számát melyből megtúdható kik is a Palócok.....
(www. gomororszag.sk oldalon az archívumban elérhető)

A kettős fejedelemség tulajdonképpen hármas volt. Ugyanis a kintmaradt magyar -és csatlakozó népcsoportok, sőt komplett törzsek számára is fejedelemség vált szükségessé. Nem jött be a medencébe ugyanis a Béla, a Gyarmat törzs, továbbá a Gyula törzse. A Gyulák eleinte Jászvásáron, mintegy hátvédei a bejövőknek. A Gyarmat Kevevára (Kiev) környékén maradt, nekik azonban -érdekes módon- a fél törzsük bejött, tehát ugyanennyi maradt kint. Ennek oka...szóval Árpád nem volt hajlandó elvenni Illmérkét, a meghalt felesége (Abacil) hugát, mert nem akart annyiféle gyermeket. Illmérnke megsértődött és mivel a fél Gyarmat az "övé volt" ezek kintmaradtak..
A Béla törzs pedig a Béla (ma Bjelája) folyóhoz települt, az Ural nyugati oldalára. Ez azonban a kezdeti helyzet, később módosult ez...mint sok más ezeknél a népeknél. A Kaukázus előterében meg a kuma magyarok éltek, akik a szavárdokkal szintén a keleti fejedelemségbe tartioztak...Hát nagyjából ez volt a helyzet a honfoglalást követően. A medenceieknek is voltak természetesen fejedelmeik, mint írtam ők a Lebed-Egyedháziakból véáltották egymást. Lebed ugyanis 864-től csatlakozott a magyariaknak nevezett és Álmos vezette öt törzshöz, Lebed törzseit -összefoglalóan- magyaroknak neveték ekkor. Lebed azonban -Lebedváron (ma: Lvov) még a hobnfoglalás előtt meghalt és -fia nem lévén- Előd veszi át a fejedelemséget, aki közeli rokona..Tehát a Magyar Törzsszövetség magyarokból és magyariakból állt...A nagyfejedelem pedig a medencei régiót és a felsorolt kintmaradottakat fogta össze, Például Derencsény is volt nagyfejedelem, ő árpádházi volt és Domonkos -az első magyar esztergomi érsek- apja. Domonkost is természetesen megmérgezték Asztrikék...de még a koránt elhozza Rómából. A pápa mindössze áldást adja erre- a papok a többit hozzátették- mert a koronát az Arnók készíttetik saját aranyukból..Az Arnók története hosszú, ők az első etruszk fejedelmeket adják, származásuk szerint pedig avarok...stb. Családjuk története legalább olyanhosszú mint az Árpádoké. Itt azonban egy "ős" Árpádra gondolok, nem Álmos egyik fiára..aki a Tigris és a Záb összefolyásánál alapította városát..(olv.: Obrusánszki Borbála írását). Remélem ez kellően hihetetlen egyesk számára.
Tehát a honfoglalás...az olyan népeket,ill. törzset akiknek már voltak itt bizonyos "előzményei" azokat Kurszán -Árpád bátyja- ezekhez telepíti, pl ilyenek voltak a kabarok..a többit pedig az un Jász Síkságra. Ez a Mátra dléli vonalától Szabadkán túli, Duna-Tisza közi ter. neve volt.
A kivételezett Nyék papi törzset -akik a honfoglalás szellemi vezetői is- a Duna két oldalára telepíti Kurszán Budától, Pesttől lefelé...
A kintmaradottak később is sok katonai segítséghe jelentenek, pl Kun Lászlónak a morvamezei csatához is..Időnként a volgai kunok is hajlandóak ebbe "beszállni"..
A hármas fejedelemség: a kintmaradottaké, a medenceieké és az ezeket összefogó un nagyfejedelemség Géza halálakor (997) megszünt. A Lebed-Előd- Árpád házak később kibogozhatatlanul összeolvadtak, valamikor a mongoljárás korában.
Magának a honfoglalásnak a szükebb története is igen érdekes. Egyeltalán nem annyiból áll, mint leegyszerűsítve mondják: Árpád bejött a törzsekkel Vereckén és kész..Ma szeretik egyszerűen láttani a régi eseményeket, holott ez ritkán igaz.

A javaslat...

Kedves Bihar!

Valóban elképesztő az amit összehordtál, különösen akkor ha azt teljesen együdül alkottad..
Tényleg nem segített senki? Pedig kalapácsvetőként tudhatnád az igazi nagydobásra rá kell gyúrni..

Én idáig azt hittem elég, ha olvasni valót ajánlok Neked ..Tévedtem, nem könyvcímekre van szükséged ... Leginkább azoknak a rendelőknek és intézeteknek a címére amit príviben nagyon szívesen megküldök....
Bár ha bele gondolok a mai világban Neked sokkal jobb lehet..

Ja ha ez egyáltalán még eljut a tudatodig : nem az események láttatása ritkán igaz, hanem amit Te írsz...

Történész, álmodozó, vagy csak csaló....

Fehér Mátyás Jenőről kevesen, keveset tudnak. S az a kevés is tele van ellentmondásokkal.....
Amiben biztosak lehetünk 1944.-ig egy kiváló egyháztörténészt tisztelhettünk benne aki megírta a magyarországi domonkosok történetét...
Az 1967-ben, majd 1968-ban Warrenben ill. Buenos Airesben a középkori magyar inkvizícióról megjelent könyve után a támadások kereszttüzébe került...
Kinek van igaza ? Talán néhány szemelvény segíthet...
Sajna az 1972.es írást a kassai kódexről nem tudtam feltenni, így az E-book II. topic 541. oldalára tettem F. M. J. Középkori magyar inkvizíció c. könyvével együtt...

Történelmi tévhitek - Jerikó



Jerikó az egyik legrégebbi ismert neolitikus kultúra színhelye.
Az úgynevezett termékeny félhold délnyugati csücskében, a Jordán folyó mellett található.
Talán a legkorábban itt társította a modern ember az ehető magvak gyüjtögetését azok termesztésével, a vadon élő állatok vadászatát azok tenyésztésével.
Egykor sok ezer ember élt ezen a településen.
A kultúra rétegeit a legfrisebb radiokarbon vizsgálatokat felhasználva időben is el lehetett különíteni.

Első telep:
A legrégebbi maradványok a környéki Tell es-Sultanból 11 ezer évesek.
Ez még az őskőkorszak. Szabad vadászok éltek itt, nem ismerték a mezőgazdaságot, egyiküknek sem volt vagyona és hatalma, a közösség tartotta össze őket,az élelmet maguk szerezték, nem volt úr felettük, akitől gondoskodást vártak, vagy parancsokat kaptak volna.
A helyben maradók sokáig csak félig földbe vájt búvóhelyeken húzták meg magukat.
Azután vályogból, agyagból, vagy akár állati trágyából készítettek menedékeket.
A még később létrejött nagyobb települések már szilárd anyagokból épültek. Kezdetleges kunyhóikat a Levante és Afrika nagy részére jellemző, első lelőhelyéről Natufi-nak elnevezett kőtechnikát használva építették.

Második telep:
I.e. 8350-7370. Az agyagból vert kerek házakban 400-2000 ember lakik.
Főképpen vadászatból élnek. Szelidítik a kutyát, a vadszamarat.
A növényeket háziasítják.
Nincs fazekasság.
Kezd kialakulni egy gyenge területi szervezet.
Az időszak végétől 150 évig szünetel az ittlakás.

Harmadik telep:
I.e. 7220-5850. Agyagtéglákból épített négyszögletes házakban laknak.
Fazekaság nincs.
A kecske és a vadszamár után megkezdődik a birka háziasítása. Az őstisztelet családonként elkülönül, főleg növényeket áldoznak nekik.
A csontvázakat a házakban tárolják.
Tíz koponya maradt fenn, nagyrészt gipsszel kikészített és kifestett állapotban, úgy, mint Çatal-Höyükben.
A szemek helyére kagylókat illesztenek.

Negyedik telep:
IV. évezred második fele.
A zsákmányoló életmódot mezőgazdasági, termelési típusú létfenntartás váltotta fel. Az állatállomány egyenlőtlenül oszlott meg a gazdák között.
Lassacskán elterjedt a neolitikum többi jellemző újdonsága : a fazekasság, fémolvasztás, fonás, szövés. A távolabb található nyersanyagot csere útján szerezték be.
Megjelentek a hatalmi törekvések, alárendelődések.
A város közös érdekeit képviselő igazgatási funkció egy-egy tehetős gazda kezébe került. Utasításait már felső lényekre hivatkozva adta ki. Főnök lett, helyi király, aki a magasabb hatalmakat szolgáló közös szertartásokat is vezette, mint áldozópap.
A kultuszoknak külön helyet alakítottak ki.
Az áldozatokhoz mindenki állatokat adott, amelyeket közösen fogyasztottak el, egy részük pedig a papi főnök megélhetését is szolgálta. A külső ellenség elfogott harcosainak egy részét feláldozták, a többiek rabszolgák lettek.
A nagyobb háborúk miatt ekkor és még inkább a következő időszakban masszív falak épültek.

Ötödik telep:
i.e. 3000- től.










A torony átmérője 8 méter, magassága ugyanannyi.
Egy négy méter széles védőfal belső oldalán állt.
Ekkora műtárgyakat csak kifejlett társadalmi szervezettel és kényszerítő erejű központi hatalommal rendelkező közösségek tudtak létrehozni.


Egy ilyen város lerombolását regélik el az ószövetségi iratok.
A korszak egyik legnagyobb kutatója, Kathleen Kenyon az ötvenes években a középső bronzkor végére, 1550-re datálta a pusztulását jelző vastag égett réteget.
A teológusok támadták, mert az időpont ellentmondott az ószövetségi írásnak, amely szerint a bibliai nép sokkal később érkezett erre a területre.
Erre 1995-ben Bruins és Plicht preciziós radiocarbon elemzést végzett 18 rétegmintán, amiből 6 minta megégett gabonamagvakból állt.
Az eredmény: 1562 plusz-minusz 38 év.

Akárhogyan is, a negyedik város legalább négyszáz évvel a zsidó honfoglalás előtt már elpusztult.
A zene falromboló hatására hivatkozás egy sokal finomabb görög mítosz reciprok átvétele.
Abban Amphion lantjátékára a kövek maguktól rendeződtek össze a hétkapu Théba falaivá.
A harsona stimmelhet, legalábbis annyiban, hogy a környéken sokat csatázó egyiptomiak is harsonaszóra kezdtek neki a városok ostromának.

Jerikó pusztulásának bibliai időzítése azonban több évszázados csúsztatás eredménye.

Ez nem csökkentette az elbeszélés költői hatását. Az emberek a mese művészi fordulatát, a csodát egyben történeti igazságnak fogták fel és sokáig hittek abban, hogy Jerikó falai a főpap kürtszavára omlottak le.
A tárgyi igazságot fürkésző ősrégész viszont ezt állapíthatta meg: Jerikóban valóban történt csoda.
Olyan falak omlottak össze, amelyek már évszázadok óta nem léteztek.


/szerző:"italo"/

Márcsak az a kérdés, hogy kik éltek Jerikóban az említett időpontokban. A többi persze szintén nem világos, semmiféle mezőgazdasági termelés nem volt még 11 000 évvel ezelött...és a tüzet mikor és ki találta fel Jerikóban?
A történészek szeretnek mesélgetni és a dátumokat kevergetni...