Ha valakinek megvan a kovetkezo konyv nagyon megkoszonnem, ha feltenne
szichologia pedagogusoknak,N,Kolllar Katalin, Szabo Eva
szichologia pedagogusoknak,N,Kolllar Katalin, Szabo Eva
Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok
- Téma inditó gmcsilla
- Kezdés dátuma
Javitva Pszichologia pedagogusoknakl
Én is itt találtam, köszönet az eredeti feltöltőnek.
Nagyon koszonom
Szia Viki! Szeretném kérdezni hogy a pedasszisztensi anyagokat /1291-06 oktatási/ amit írtál hogy neked sok van lehet e kérni tőled. email cimem: [email protected] előre is köszönömSzia! Ezek engem is érdekelnének meg a 1291-06 oktatási tevékenység.
Nekem van rengeteg anyagom,ha érdekel csak időm nincs a gyerekek,munka mellett kidolgozásra. Ha érdekelnek anyagok írj és elküldöm.
Kedves pedagógustársak! Van-e valakinek valamilyen ötlete, hogy az előkészitő osztályos tanterv áttanulmányozása után hogyan lehet elkezdeni a tervezést, a munkaterv összeállitását. A dolgomat az is neheziti, hogy összevont osztályban tanitok, három korosztályt, s köztük van az előkészitő is. Ha van valami ötletetek, kérlek, irjatok! Köszönöm szépen, előre is!
Szia!
Remélem hasznát veszed.
14. A zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejlődésére
A zenei anyanyelv megalapozása. A zenei képességek differenciált fejlesztésének feltételei, területei, módjai. Az énekes játékok komplex személyiségfejlesztő hatása. A zenei nevelés kapcsolata a különböző fejlesztési területekkel.
A zenei anyanyelv megalapozása
A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, és szívesen hallgat zenét.
A kodályi alapelvek és a zenei nevelés kapcsolata:
Fél évszázada a zenei nevelés minden területén érvényesek Kodály Zoltán irányelvei:
- „Az óvodában történik az első alapvetés, az első elhatározó zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni: vérévé válik.” Azt hiszem, Kodály Zoltán e megállapításától szebben és érthetőbben meg sem lehetne fogalmazni, hogy hol is foglal helyet az óvoda a gyermekek zenei fogékonyságának kialakításában.
- Hangsúlyozza, hogy a gyermek zenei nevelését a lehető legkorábban kell megkezdeni, „…kilenc hónappal születése előtt.” (Később kiegészíti ezt a kijelentését azzal, hogy az anya születése előtt kilenc hónappal...) A zenei anyanyelv megalapozása tehát már az anyaméhben megkezdődik. A fogantatás pillanatától érik zenei hatások a magzatot. A születés előtti időszakban a magzatot ért hatások befolyással vannak a későbbiekben a fejlődésre.
- Rávilágít az óvodás gyermek zenei fogékonyságára, így hangsúlyozza, hogy a zenei képzést már az óvodában meg kell alapoznunk, hiszen „…ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő”. A szülők, a bölcsőde és az óvoda feladata, hogy a gyermeket korán, tervszerűen fejlessze, és érdeklődővé tegye a zene iránt.
· „…a mélyebb zenei műveltségnek kizárólag az ének az alapja. Az emberi hang viszont mindenkié.” Tehát a magyar zeneoktatás énekes alapú, Kodály a napi aktív éneklés jelentőségét hangsúlyozza. Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának, azaz a zenei elemeket közvetlen, élő zenével kell megtanulni.
· A zenei köznevelést akarta megreformálni, annak színvonalát emelni, harcolt jelmondatáért: „legyen a zene mindenkié.”
Úgy vélte a zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre, és semmi mással nem pótolható. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formáljaízlését és emberi magatartását Egyaránt hat a lélekre, testre, értelemre. Kodály azt vallotta, hogy a fokozottabb zenei nevelés a gyermek teljes intellektusában és érzelemvilágában egyaránt döntően pozitív hatást gyakorol. A zenével minden nap kapcsolatba kerülő gyerekek jobban számolnak, jobb a helyesírásuk, folyékonyabban olvasnak, a zenei formában jobban tájékozódnak, viselkedésük önérzetesebb. A transzfer-jelenség hatására javulnak a tanulási eredmények. A transzfer-hatás kutatása, feltárása a hatvanas és hetvenes években zajlott, a különböző típusú vizsgálatok minden esetben az intenzív zenei nevelés pozitív transzferhatását bizonyították. Az első ilyen jellegű felmérést a nemzetközileg is elismert Kokas Klára végezte, aki a közelmúltban hunyt el. (mivel azt javasolták, minden tételhez legyen friss információnk..... 2010.február 7-én hunyt el. Zenepedagógiai módszert alkotott, amely a zenére való mozgásra épült.)
A magyar óvodai zenei nevelés hazánkban nagy múltra tekint vissza. Kodály Zoltán és Forrai Katalin munkássága révén mondhatjuk, hogy világhírűvé vált. Óvodáinkban a mai napig a zenei nevelés alapját Forrai Katalin Ének az óvodában című könyve jelenti.
(Ha valakinek ez a kodályos bevezető nem tetszik - ezt Szarka tanárnő javasolta az első alponthoz - akkor innen még csemegézhet, témába vág:
A zenének is van egyfajta nyelve. Van nyelvtana és stílusa, szimbólumok által gazdagított, melyeket etnikai sajátosságok is alakítanak. A zenei anyanyelv tanulása is utánzással indul el,melyhez elengedhetetlen fontosságú az érdemes modell. A zene nyelve érzéseket- örömöt, bánatot, vidámságot, hangulatokat hordoz és az érzelmekre is kihat.
Hazánkban a zenei nevelés alapelve:
-naponta legyen jelen
-élő, közvetlen legyen a kifejezésforma
-játékos formában, jóleső közös ének segítségével segítse a későbbiekben tudatos zenei
emlékezet és figyelem alakítását
-kiindulópontja: a felnőtt játéka a gyermekkel.
A beszédtanulás időszakában nem csak az élő beszéd szolgál mintaként, hanem a zenei/énekes megnyilvánulások is. Már a csecsemőt is megragadja a hangmagasság, dallamos hanglejtés, később az artikuláció. Kezdetben ezekkel ösztönösen játszik, majd miután egyre jobban fejlődik a hangzók rendszerezése, szervezettsége, hangadásaiban már benne rejlenek a beszéd és a zene közös alkotóelemei: a ritmus, a melódia, a dinamika, stb.
Közben különféle relációk születnek: magasabb-mélyebb, sűrű-ritka, szaggatott- összefüggő, egyenletes-egyenetlen, erősebb- gyengébb.
Az éneklés alapelemeinek elsajátítására törekvés már kora csecsemőkortól kezdve megfigyelhető. Például: 2 hónapos csecsemő már képes néhány pillanatra mozdulatlanul feküdni, ha éneket hall.5 hónapos korban ez már percekig tarthat. Néhány szakkönyv az első 5 hónapot a hallás megtanulásának időszakaként említi. Ekkor alakul ki a halláskedv, amely ösztönzi a csecsemőt, hogy újabb élményekre törekedjen. Ebből következően nem mindegy, hogy a gyermeket milyen környezet veszi körül.
A gyermek örömét leli az emberi hangban: utánozza környezetéből hallott akusztikai benyomásokat. Ez kiindulópontja a gőgicsélő monológoknak A gyermek a hallott hangokat inkább utánaénekli, nem pedig utánamondja. A gyermek hallását a szem működése segíti: megfigyeli a felnőtt szájmozgását, artikulációját. Az utánzás hétről-hétre gazdagodik és mindeközben nő a gyermek biztonságérzete és tökéletesedik felfogóképessége.
Énekbeszédek megjelenése - gyermekekkel való foglalkozás mértékétől függ az ideje. 9 hónap: énekes monologizálás, funkciós játék, amely által a gyermek tanul, énekes sorozatokat gyakorol, hallásának és hangadásának teljesítőképességét próbálgatja ösztönösen. A hangbéli megnyilvánulásokat mozgásokkal kísérik. Ez segíti a ritmusérzék fejlődését. Itt még csak mozgásritmus, nem zenei! A érzelmi fűződés is fontos a fejlődésben. A biztonságérzetet fejlesztik a rendszeresen, naponta ismétlődő, mozgásokhoz fűződő szituációk. A kapcsolatteremtés során a szemkontaktus és a non-verbális kommunikáció is minta a gyermek számára. A felnőtt többféle érzékszervvel (például: szemlélhető-tapintható) felfogható élményeket biztosít a gyermek számára.
Az oldott légkörben történő természetes beszéd a totális kommunikáció létrejöttét szorgalmazza, mely a felnőtt és gyermek között jön létre:
eleven arckifejezés
hiteles gesztusok
könnyed testtartás és egyben távolságszabályozás
állandó tekintetkontaktus
árnyalt hangadásaiban
gondos kiejtés útján.
A pedagógus odaadása és felkészültsége nyitottsága szükséges ahhoz, hogy az óvodai nevelés során a gyermekben aktívan működjön az utánzási iránti késztetés.
Kodály Zoltán többször is rámutatott arra a tényre, hogy a ritmikus mondókák és a kis hangterjedelmű gyerekdalok fontos szerepet játszanak a gyermekek beszédelsajátításának korai szakaszában.)
A zenei képességek differenciált fejlesztésének feltételei, területei, módjai
A differenciált fejlesztés feltétele:
A vegyes csoportokban, és az azonos korú gyerekeknél is sok az egyéni eltérés a zenei képességekben. Éppen ez a legérdekesebb nevelői feladat: változatos módszerekkel hogyan lehet egyidejűleg fejleszteni akülönböző fejlettségű gyerekeket.
A differenciált fejlesztés feltétele, hogy az óvónő ismerje az egyes készségek szempontjából az „átlagos”, „normál” fejlettségi szinteket, hogy jobban alkalmazkodhasson a csoport vagy az egyén különbségeihez, tényleges haladásához. A korosztályok ismerete elengedhetetlenül fontos, de a gyermek fejlesztését a veleszületett képességek feltérképezése után a saját szintjéről kell indítani, és a fejlesztés menetét a gyermek haladásához kell ütemezni. Ebből kell kiindulni mind az osztott, mind a vegyes csoportokban.
A differenciálás szempontjából előnyös a mikrocsoportos fejlesztés, mert így jobban figyelembe vehetők az egyéni képességek, eredményesebben lehet a hiányosságokat pótolni.
A differenciált fejlesztés feltétele az is, hogy az óvónő ismerje a gyermek zenei hátterét, azaz, hogy a szülők hozzáállása milyen a zenéhez, ha járt bölcsődébe, ott milyen zenei hatások érték.
Feltételként említhető az óvónő módszertani kultúrája, valamint zenei modell szerepe, szeret-e énekelni. (személyi feltétel)
(A tárgyi feltétel: hangszerek minősége, mennyisége)
A zenei képességek fejlesztésének területei:
- Az éneklési készség fejlesztése
-A tiszta éneklést segíti, ha a gyermekek értelmi, és fizikai adottságainak megfelelő rövid, kis
hangterjedelmű dalokat tanítunk, valamint megfelelő hangmagasságon énekelünk, választunk kezdő hangmagasságot.
-A gyenge hallású gyermek: minden gyermek zenei hallása fejleszthető!
A hamisan éneklő mindig énekeljen együtt a csoporttal. Ha együtt énekelhet a többiekkel, kedvet kap az énekléshez és szívesen vállalja a javítgatást is. Soha ne mondjuk, hogy tiszta, szép volt az előadása, ha hamisan énekelt. A vele való külön foglalkozásra fordítsunk időt.(oldott légkör, esetleg barát segítsége, játékos helyzet, magasabb-mélyebb hangok érzékeltetése, tagolva-lassan, stb.)
-A gyermekhang ápolása és fejlesztése
Első feladatunk a gyermek hangjának védelme és megóvása. A túlerőltetés, a túl hangos vagy túl sok éneklés, a hideg levegőn, poros utcán való kiabálás a gyermekhang károsodását okozza. Alapvető követelmény a középerős, könnyed, lágy éneklés, a jó artikulálás, a szép szövegkiejtés.
A gyermekek értelmi, és fizikai adottságainak megfelelő rövid, kis hangterjedelmű dalokat
tanítsunk.
· A zenei hallás fejlesztése
A magyar zeneoktatásban hallásfejlesztés az aktív énekléssel indul és a későbbiekben is arra épül.
Akusztikus hallás a tényleges hang meghallása, a belső hallás olyan zenei kép, amely hangrezgés, tényleges hang nélkül jön létre. Ez jelentheti a már ismert hangok felidézését, amit a zenei emlékezet tárolt, másrészt új dallamok kitalálását. Óvodában természetesen a hallható hangok világát kell elsősorban fejlesztenünk, de csírájában elindítjuk a belső hallás fejlesztését is.
- A magas és mély hang különbsége (magas-mély beszéd, ének és hangszerjáték; térbeli mutatás bábokkal stb.)
- A halk és hangos közötti különbség (egyértelmű érzékeltetése; ne vonja maga után a tempóváltást; pl. rádiós játék)
- A hangszínek felismerése (külvilágról fontos információk; pl. zenélő tárgyak-paraván, óvónő beszédének hangszínei )
- A belső hallás fejlesztése (a zenei emlékezet és zenei alkotókedv fejlődik általa; pl. dallambújtatás, ritmus és dallamvisszhang)
- A ritmusérzék fejlesztése
-A mondókák és dalok ritmusa (Csak ha az egyenletes lüktetés már megy. Látható és érezhető mozgással. Szünetek is ! Ritmusvisszhang)
- Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása (Nagycsoportban. Ennek is van több fokozata.)
-A tempóérzékelés (Ennek is vannak fokozatai. Kezdetben az óvónő kezdi és irányítja végig mozdulataival a játékot, majd a gyerekek eljutnak az önálló kezdésig.
Minden korosztálynak más az átlagos tempója.
Pl. gyors-lassú érzékeltetése báb mozgásával)
-Mozgáskultúra az óvodában, tánc (játékos formában; járás, játékos mozgások, egyszerű ismétlődő mozdulatformák, tulajdonképpen csak előszítése a táncnak. A körjátékok változatos térformái a tér- és formaérzéket fejlesztik.)
-A gyermekhangszerek (hangszerek készítése; egyenletes lüktetés, ritmus érzékeltetése)
- A zenei formaérzék fejlesztése
alapozásához.
-A motívumhangsúly kiemelése mozgással ( a motívum elején más mozgással ütöm az egyenletes lüktetést Pl. 1. sor: comb-taps-taps-taps , 2. sor: ua. stb.)
-A dallammotívum (pl. dallamvisszhanggal)
-A ritmusmotívum (pl. ritmusvisszhanggal)
- A zenei alkotókészség fejlesztése
Néha eléneklik otthoni élményeiket – ezek felbecsülhetetlen információi az óvónőnek -, amiket a gyerekek szóban sose tudnának elmondani.
A visszhangjáték csak előkészítése az alkotókedvnek, a kérdés-felelet már tudatosabb, szándékolt kitalálás, mert a gyereknek kérésre, felszólításra kell egész rövid idő alatt választ adnia, és a válasz szövegét egy motívumhosszba beillesztenie.
Színes, érdekes ötlet a gyermekekkel egy képről vagy képsorról énekelve beszélgetni. Az óvónő kérdez, aki akar, válaszol.
Az anyanyelv ritmusát jól kifejező mondókákat is fel lehet ruházni dallammal. A mondóka legyen jól ismert, és az óvónő kedvvel találjon ki hozzájuk dallamokat. Általában négy motívum egy mondóka. Az első motívumra húzott dallam gyakran megismétlődik, a harmadik újat hoz, a negyedik zár.
- A zene hallgatására nevelés
Jelentsen örömet számára a zene meghallgatása is, ne csak az aktív éneklés és a játék.
-A zenei bemutatás, előadásmód:
Az óvodában a zenehallgatás elsősorban az egyszólamú élő zene meghallgatását jelenti. Az óvónő készüljön fel a dal vagy zenemű szép előadására, otthon énekelje el.
-A zenehallgatásra nevelés alkalmai:
A nap bármely szakában megszólalhat egy dal. Feltétele azonban a relatíve nyugodt légkör és a gyerekek érdeklődése.
Az egyszeri éneklés mindenképpen kevés, hacsak nincs a dalnak 5-6 szakasza. Akkor meg a szöveg összefüggése és a humor megértése miatt kell rövid szövegmagyarázat után a dalt újraénekelni.
A zenehallgatás az énekfoglalkozás bármelyik részébe beépíthető, kezdődhet vagy végződhet zenei bemutatással. Nincs szükség minden foglalkozáson zenehallgatásra, csak ha odaillik.
Zenehallgatáskor:
- Teremtsünk nyugodt légkört, ne vonja el semmi más a figyelmét a zenéről,
- Üljünk közel a gyerekekhez
- A gyerekek kényelmesen helyezkedjenek el, egymást ne zavarják
- A dal előadása után várjunk egy kicsit és csak azután ismételjünk.
- Az éneklés után hagyjunk időt, hogy a gyerekek a zene keltette hangulatból visszatérjenek a hétköznapi életbe. Várjuk meg, amíg maguktól elfordulnak, beszélgetni kezdenek egymással.
- A műről vagy a zene keltette érzelmekről beszélni óvodáskorban felesleges túlzás.
A zenei képességek fejlesztésének módjai:
Az óvoda feladata, hogy a gyermek zenei képességeit játékkal és játékos módszerekkel úgy fejlessze, hogy az iskolai neveléshez alapot adjon. A hangsúly az érzelmi nevelésen van, a zenei iránti fogékonyságon érdeklődésen, aminek természetes következménye lesz a cselekvéssel, utánzással való tanulás.
A módokban, módszerekben az óvónőknek szabadsága van. A módszertani műveltség lényege az óvónő sokoldalú képzettsége és az a képesség, hogy alkalmazkodni tudjon az adott csoport életkorához, sajátos összetételéhez, fejlődési üteméhez, és megtalálja ahhoz a nevelés leghatékonyabb formáját, anyagát, módszereit. Az óvónői modell azonban mindig meghatározó: cselekvése, viselkedése, arcjátéka a gyermekekre néha jobban hat, mint az okosan elmondott szavak.
A zenei nevelésnek vannak alkalomszerű(játékhelyzet, bábozás stb.) és tervszerű (kötött és kötetlen)formái.
Az énekes játékok komplex személyiségfejlesztő hatása.
A zenei nevelés alapja az énekesjáték, mert általa nemcsak a zenei készségek fejlődnek, hanem a gyermek teljes személyisége is.
Az óvodai nevelés feladata sz óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
-az egészséges életmód alakítása
-az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
-az anyanyelvi,(Új ONOAP) -értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Az énekes játékok hatása az ONOAP három területére levetítve:
- Az egészséges életmód alakításában a gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése vagy a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése során is kiemelkedő szerepet kap a énekes játék. A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekesjáték. A zene lüktetése hat a koordinált mozgásra és az énekléstől nő a légzéskapacitás. A lüktetés, a folyamatosság szabályozott mozgást igényel. A dalos játék mozgásformáinak változatos alkotóelemei a nagymozgások fejlesztésében és a fizikai állóképesség növelésében vesznek részt(például: járás, futástapsolás, guggolás, forgás, ugrás mozdulatai mind fizikai, mind szellemi aktiválódást eredményeznek; jó játékpélda:”Benn a bárány”című dalhoz futás hirtelen irányváltásokkal, ki- és bebújásokkal. A laza, de rugalmas járás, tapsolás, játékos ritmikus mozdulatok a gyermek egyensúlyérzékét fejlesztik (példa: „Erre kakas” című mondókában ugrás testfordulattal, vagy a „Sánta róka” című mondókában féllábon szökdelés). A finommotorika fejlesztésének jelentősége a későbbiekben az írástanulás folyamatában érvényesül. A szem-kéz koordináció, a kézmozdulatok irányítása során valósulhat meg a fejlesztés (példa: dalos játékok vagy mondókák egyenletes lüktetésének érzékeltetése különböző mozgásformákkal: ujjak egymáshoz érintésével, térdütögetéssel, „diótöréssel”, tapsolással, ritmushangszerek segítségével, eszközök, ruhák, díszek érintésével, egymásnak átadásával. A zene hatással van a koordinált-, összerendezett mozgás kialakulására, az egymáshoz való alkalmazkodásra és a gyermekek magukkal szembeni felismerésére. Mindezekre kitűnő példák: a bábozás és a körjáték tevékenységek. A pedagógus minden helyzetben példamutatóan irányítja a folyamatokat, amely által a gyermek megtapasztalja a helyes modell szerepet. A szokásrendszer kialakításánál törekszik arra, hogy minden gyermeknek legyen lehetősége kibontakozni. A szerepek kialakításában is fontos szerepet játszik a pedagógus. A zenére való mozgás az esztétikus testmozgást is elősegíti.
- Az énekesjáték a szocializációt is elősegíti, hiszen ilyenkor egyszerre, egy időben, azonos mozgástípust végezve tevékenykednek a gyerekek. A zene az érzelmi feszültséget a személyes kapcsolatokon keresztül oldja a fel, például az ölbeli játékok alkalmával. A dalos játék a szabadság iránti vágy kibontakoztatásának is teret enged. Az énekes játékoknak drámai a szerkezete. Egyszerű képpel indul, fokozódik a feszültség, majd kiteljesedik és feloldódik a végére. Az óvodás gyermek előre érzi a játék feszültségét és izgalommal várja a végét. Ha már óvodában megérzi a gyermek a feszültség- oldódás örömét, akkor a későbbiekben képes lesz végignézni egy színházi darabot, vagy végighallgatni egy komolyzenei koncertet. Az énekesjáték elősegíti a szocializációt is, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben, egyforma mozgással. Ennek morális és művészeti hatása a társas kapcsolatokban is érvényesül. A csoporthoz tartozás biztonságos érzése, az egyéni felelősség a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmát, kapcsolatigényét.
A körjátékok része a szerepcsere, és a párválasztás is. Ilyenkor kimutatják egymásnak szeretetüket, megtanulják, hogyan lehet örömet szerezni a másiknak, példa: „Komatálat hoztam...” kezdetű játék.
A párbeszédes körjátékok társadalmi szokásokat elevenítenek fel, melyekben gyakorolják a társalgás menetét, köszönési formákat, tapasztalatot szereznek a társadalmi elvárásokról, példa: „Erzsébet asszony kéreti lányát” kezdetű körjáték.
A pedagógus mintaadó modellként segíti a gyermekek fejlődését, meleg légkörben, következetességgel, igazságos vezetéssel pozitív viszonyulást alakít ki a gyermekben, amely később a tanító elfogadását segíti elő.
- A zenei és az anyanyelvi nevelés összekapcsolási lehetőségei az óvodai gyakorlatban:
-A zenei nevelésnek kiemelt szerepe van az anyanyelvi nevelésben, így szoros kapcsolatban áll az irodalommal is. A mondókák és dalok egyszerű gondolatokat művészi módon fejeznek ki, hatással vannak a prózai beszédre, a szép kiejtésre, a szókincs bővülésére és az alkotókedvre. A dalok által megvalósuló egyenletes lüktetés ugyan eltér a természetes beszédhangsúlyozástól, de segíti a folyamatos beszéd kialakulását.
-Az énekes játékok mindegyike egy komplex egység, hiszen a szövegritmus, dallam, mozdulat, cselekményegyüttesen jelen van, többféle területen fejti hatását, így az anyanyelvi neveléssel is kapcsolatban áll.
-A dalok ritmus szerinti tagolása megmerevíti az éneklést, ez azonban általában kifejezetten csak a ritmus kiemelésénél történik, s a későbbiekben elősegíti a szavak szótagok szerinti tagolását. Játék közben a dalok szövege általában a természetes beszédritmushoz igazodik.
-Az óvónő megfelelő éneklése, mondókázása példát nyújt a szép kiejtésre. A játék ismétlődő mozdulatai, a dallam által lelassult ritmus segítik a megértést és a mélyebb elsajátítást, s az így ismételt szövegek fejlesztik a gyermek szóbeli kifejező készségét is.
-A szavak, és a szöveg összefüggéseinek megértését nagyban segítik a játékhoz kötődő kifejező mozgások.
-Az új, ismeretlen szavak, valamint a megismert fogalompárok bővítik a gyermek szókincsét, s mindezek mellett még a magyar nyelv alapvető törvényszerűségeit is észrevétlenül elsajátítja (kérdés, felszólítás, ragok, jelzők, stb.)
-(Gyakorlati szempontból)A visszhangjátékok már 2- 3 éves kortól folyamatos fejlődési lehetőséget kínálnak, hiszen már a legkisebbek is tudnak már visszhangozni egyszerűbb szövegeges ritmusokat, vagy egyszerűbb dallamokat. A ritmusvisszhangjáték esetében a lelassított beszédtempó segíti a szavak ejtését. A későbbiekben a ritmikus motívumok folytonosan követik egymást, hiszen a gyermek érzi a visszhang kezdésének lehetőségét. A csoport korától és fejlettség szintjétől függően lassanként a kéz lüktető mozdulatát felváltja a ritmus tapsolása és bővül a gyakorlási lehetőség is: egyéni ritmusvisszhang, illetve kérdés- felelet játékkal. A játék alapja a kitalálás öröme és egymás ötleteinek elfogadása is. A tervszerűen elrendezett nevelés folyamán a gyerekek lépésről-lépésre fejlődnek, bővülnek a ritmikai elemekkel kapcsolatos ismereteik is. 5-6 éves korban a szavak, szófűzések játékos alkotása ösztönös a beszédfejlődés ezen szakaszában. Egyre több alkalommal használnak ritmushangszereket (claves, ujj-cintányér, száncsengő;terményekből
éldául: mákgubó,száraz, csörgő magú dísztök) a gyerekek. Játszhatnak például:hangszínekkel kérdés-felelet játékot, mely közben nem csak a zenei képességeik fejlődnek, hanem az anyanyelvi fejlesztés is végbemegy. A folytonosság alapvető eleme a zenei nevelési folyamatnak.
A játék gazdagodhat oly módon, hogy a motívum dallamot is kap, illetve a témák bővülhetnek. Dallami kérdés-felelet játékra jó példa: a nevelő labdát dob a gyermeknek, így leplezi a nehezebb zenei feladatot. Ez a játék különösen nagy hatással van a későbbiekben a szótagolásra.
Szórajzok, szinonimák színes skálája párosul zenei kifejezőkészségük gazdagodásával, szókincsük gazdagodik, a szófűzésekkel merészebben bánnak, és mindezt játéknak tekintik. Ez által formálódik igénnyé a kommunikáció.
A dalos játékok megtanulásával fejlődnek a gyermek értelmi képességei, köztük:
- érzékelés – pl. hangfelismerés által
- emlékezet – Dalok, dalos játékok tanulása során fejlődik. A gyermek valójában sokkal többre emlékszik, mint amit elénekel, ezért ha minél több gyerekdalt tanul meg, annál jobban fejlődik az emlékezete, hiszen nem csak dallamot kell megjegyeznie, hanem szöveget is. Fejlesztése nem nélkülözheti a dallamhoz és ritmushoz kapcsolódó visszhang-játékokat, az új énekek és mondókák rögzítéséhez szükséges felidézéseket, az ismert énekek, mondókák felismertetését.
- figyelem- Az összpontosított figyelem és a pontos megfigyelés a zenei fogalompárok (halkabb-hangosabb, magasabb- mélyebb, stb.)megértését segítik. A figyelem esetében is fejlesztő hatással bírnak a különböző visszhang-játékok (példa: az óvodapedagógus úgy köszönti a gyermeket, hogy mérő tapsolásával elmondja az alábbi mondatot „Jó reggelt kívánok”[ritmusa:tá ti-ti ti-ti tá] és ezt a gyermek visszhangozza) A nagyoknál a figyelem szándékossága is erősíti az emlékezést, a gyorsabb tanulást és a szöveg összefüggését megértve a dalt is gyorsabban tanulják meg.
- Képzelet, kreativitás – A már meglévő ismereteiből, tapasztalataiból, emlékeiből rak össze újszerű képet. Minél színesebb a gyermek képzelete, annál nagyobb örömet szerez neki a megszemélyesítés. A képzelet színessége nélkül nincs művészi átélés. A kreativitás fejlesztése történik a köszöntések, mondókák, mesék, stb. megzenésítésével, zenei kíséret hangszeres improvizálással, zenére improvizált mozdulatokkal, mozgással, tánccal.
- gondolkodás- Az összpontosítás, megkülönböztetés és azonosítás folyamatát segíti. A belső hallás és képzelet az alapja a gyermek zenei alkotókedvének, például: a már sok ismert gyerekdalból, játékformából, ritmusokból kedvet kap arra, hogy maga találjon ki egy-egy dallamot. Ez fejleszti a problémamegoldó gondolkodást is, mely a kreatív, leleményes emberré válást segíti elő; például: ha énekelve köszönti egymást az óvodapedagógus és a gyermek, vagy ha egy mondókára maga talál ki dallamot. A gondolkodást fejlesztik még az énekesjátékok változatos mozgás- és térformái, a zenei nevelés transzferhatása és az ismeretszerzés cselekvő, megismerő szemlélete.
A zenei nevelés kapcsolata a különböző fejlesztési területekkel.
Játék
Az óvodában az éneklés játékos helyzetben történik. A dalos játékok kellemes játéklehetőséget nyújtanak a közös játékhoz, melyben a gyermeki személyiség fejlődése mellett a gyermekek ismereteket is szereznek az őket körülvevő világról, s ezt aztán fel tudják használni játékukban, kapcsolni tudják az ismereteket. A játékok nélküli dalok lehetőséget nyújtanak egyéni játékötletekhez, s ha ebben az óvónő is példát mutat, felkeltheti a gyermekek kedvét is, mindeközben fejlődik fantáziájuk, képzeletük, gondolkodásuk, stb. Ha megfelelő a zenei nevelés légköre, a gyermekek szívesen énekelnek majd maguk is, kezdeményezik a közös éneklést, saját játékötletek kitalálását. Különböző játékhelyzetben is történhet zenei kezdeményezés, például: építkezés közben, a babakonyhában történő játék során.
Vers,mese
Motivációként; Esetleg bábozás közben, mese színesítéseként; Versek, mesék énekelve előadva stb.
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Ritmus megjelenése a különböző sormintákban; Esztétikai érzék fejlesztése. Stb.
Mozgás
Körjátékok térformái által téri tájékozódás fejlesztése; Tulajdonképpen a különböző énekes játékok mozgásformái; Ritmus megjelenése...stb. (az énekes játékok személyiségfejl. hatása résznél bővebben)
Külső világ tevékeny megismerése
Dalokban előforduló ismeretek a környezetünkről stb.
Munka jellegű tevékenységek
Egyes dalokban munkatevékenységek megismerésére a dalokban előforduló példák: csősz, kertész, hidasmester, béreslegény, stb.
A játékokban ezek eljátszása, régi vagy ma is élő tevékenységek megismerése. Az óvodai munka jellegű tevékenységekhez kapcsoltan énekek, példa: Én kis kertet... Ismeretek összekapcsolása, mélyítése.
Tanulás (a tevékenységekben megvalósuló tanulás- új ONOAP)
Az óvodai nevelésben más és más területeket különböztetünk meg, mégis az óvodai nevelést az egyes területek szoros összefüggése jellemzi. (komplex foglalkozás is!) Így a zenei nevelés is rendkívül sok ponton találkozik az egyéb nevelési területekkel. Egyrészt a zene, mint motiváció, másrészt a zenében megjelenő más témájú tartalmak által: példa: matematika: kiszámolók, relációk (halk-hangos, mély-magas ,stb.); anyanyelvi nevelés: mondókák, dalok; testi nevelés: a dalos játékok mozgásaival (fentiekben); vizuális képzelet fejlesztése: elképzelt játék-kiegészítők, tárgyak, dal tartalmába való beleélés által; környezet megismerése nevelés: a zenei nevelés anyaga-mint a környezet megismerésének egyik lehetősége, a máshol szerzett ismeretek feldolgozásának, mélyítésének lehetősége.
Balázs Bianka
Új tag
Szia. Végül sikerült megírnod a szakdolgozatod? Mert én is most írok a kutyaterápiáról és össze tehetnénk amink van a kis buksinkban Én legalábbis minden segítségnek örülni tudok Kérlek írj
Én legalábbis minden segítségnek örülni tudok Kérlek írj 
Sziasztok kedves Fórumozók!
Érdeklődni szeretnék, hogy Kolozsváron végzett-e valaki peda modult, és hogy vannak-e anyagai, tapasztalatai, tanácsai amit megosztana velem?
Pszichológiát végeztem, és posztgraduálisként kezdem novemberben, viszont szeretnék néhány gondolatot olvasni a képzésről!
Kérem aki ebben tud nekem segíteni írjon!
Nagyon szépen köszönöm!
Mindenkinek kívánom a legjobbakat!
Szilvia
Érdeklődni szeretnék, hogy Kolozsváron végzett-e valaki peda modult, és hogy vannak-e anyagai, tapasztalatai, tanácsai amit megosztana velem?
Pszichológiát végeztem, és posztgraduálisként kezdem novemberben, viszont szeretnék néhány gondolatot olvasni a képzésről!
Kérem aki ebben tud nekem segíteni írjon!
Nagyon szépen köszönöm!
Mindenkinek kívánom a legjobbakat!
Szilvia
nagynélivi
Tag
Sziasztok!
Fejlesztőpedagógia tételekre lenne szükségem.
Fejlesztőpedagógia tételekre lenne szükségem.
Pauer Krisztina
Tag
Sziasztok!
A pedagógiai asszisztens vizsgámhoz szeretnék segítséget kérni, ha van valakinek kidolgozott tétele
szívesen elfogadnám. Előre is köszönöm
A pedagógiai asszisztens vizsgámhoz szeretnék segítséget kérni, ha van valakinek kidolgozott tétele
szívesen elfogadnám. Előre is köszönöm
Sziasztok!
Iskolánkba közmunkásokat küldenek ki, akiknek tanfolyamot kellene tartanunk, alapkompetenciákat fejleszteni! Semmi "tudomány" nincs hozzá!! Ezek felnőttek, mégis az alsós és a fejlesztőpedagógus kollégákat kérték fel! Kövésünk sincs, hogy hogy kezdjünk hozzá, mit kell csinálni!! Tud valaki tanácsot, anyagot adni ehhez? Volt már valakinél ilyen tanfolyam? Köszönöm, ha segítetek!
Iskolánkba közmunkásokat küldenek ki, akiknek tanfolyamot kellene tartanunk, alapkompetenciákat fejleszteni! Semmi "tudomány" nincs hozzá!! Ezek felnőttek, mégis az alsós és a fejlesztőpedagógus kollégákat kérték fel! Kövésünk sincs, hogy hogy kezdjünk hozzá, mit kell csinálni!! Tud valaki tanácsot, anyagot adni ehhez? Volt már valakinél ilyen tanfolyam? Köszönöm, ha segítetek!
