...ehhez tisztáznunk kellene a teremtés alap pilléreit. Ehhez a buddhizmust ajánlanám szemléltető eszköznek, ahol a különböző tanok mesteri (mint például a pránanadi) képesek anyagot teremteni puszta kézzel. (Tekintsünk el most attól, hogy Diogenes egy ilyen kijelentésért úgy röhögne ki, hogy még én is szíven venném és egyszerűen fogadjátok el a tényt hogy nem a nagyot mondás miatt írom ezt.) Ezek a tanok nagy része foglalkozik azzal, hogy az ember ezt a tudatos, mindennapi állapotában ilyesmit képtelen véghezvinni.
Egy pillanatra javaslom, ne menjünk tovább. Válasszuk élesen ketté azt az élményt, hogy azt látod, hogy egy ember "semmiből" (erre még majd visszatérhetünk) valamit csinál, teremt, ahogy értelmezed, attól a fogalomtól, amit a nyugati felfogás teremtésnek nevez.
A buddhizmus számára a teremtés fogalma nagyon nem azonos a nyugat felfogásához. A buddhista (muszály vagyok egyszerüsíteni, mert a buddhizmusnak számos kis-sebb-nagyobb ága van) számára nem létezik az egy univerzum, és nem ismeri a Teremtő (külső lény) fogalmát. Nem létező valóság a teremtés pillanata sem, hanem a lét a végtelenbe nyúlik mind "előre", mind "hátra".
Amikor az illető, akitől azt tapasztaltad, hogy valami anyagot hozott létre látszólag semmiből, az egy személyes élmény volt, a Te élményed (akkor is, ha mások is jelen voltak). Sathya Sai Baba is ismert volt arról, hogy látszólag semmiből hamut "materializált". Őróla úgy tűnik, kiderüt, hogy trükköt használt. Van, aki számára ezzel a filmnek vége, és az ember jelentőségét veszíti. Voltak, vannak Sai Babanak értékes tanításai, amiket persze nem kellene kidobni a fürdővízzel. Nem vagyok a "ha nem látom, nem hiszem" álláspont híve, ez az eddigiekből remélem kiderült. Mégis a semmiből való teremtés képessége az én fogalomrendszeremben az isteni attribútumok egyike.
Hogy Diogenes-44 ezért kit röhög ki és kit nem, az az ő magánügye, és a Te hitedhez nulla köze kellene, hogy legyen. Ha Te úgy hiszed, hogy amit tapasztaltál valóságos materializáció volt (inkább használnám azért ezt a kifejezést a teremtés szó helyett), akkor ki vagyok én, Diogenes-44 barátunk, vagy bárki más, hogy ezt megkérdőjelezze. Az egy, ami az én észrevételem lehet az, hogy az én világnézetemmel nem egyezik, és nem kapcsolódik a bibliai értelmű teremtés fogalmához.
...Hogy egy hosszú storyt rövidre fogjak a lényeg hogy a gyűlölet, a "gonoszság", a negatív érzelmek képtelenek a teremtésre, lévén azok csak "elnyelnek" és nem leadnak.
Itt egy nagyon érdekes gondolatot hozol. A vallásos felfogás szerint ugyanis Isten szándéka az, ami a világot semmiből (ex nihilo) teremtette. Ezt alapul véve azt kell gondolnunk, hogy Isten egy más gondolata valószínűleg a világot másnak teremtette volna meg (vigyázat spekuláció!). A zsidó, keresztény és muszlim hagyományok illetve hittételek elég egyértelműen azt állítják, hogy Isten jósága jó világot teremtett. (Igen, tudom, Voltaire és a többiek ennek képtelenségével behatóan foglalkoztak, de én most nem a Candide-ot és hasonló műveket gondolok át, hanem a kinyilatkoztatott vallások tételeit.) Fel lehet tehát tételezni, hogy amennyiben létezik más teremtő erő, akkor az is szándéka minősége szerint teremt. Ilyen más szándékú teremtőt az említett három vallás nem fogad el, viszont számos dualista felfogás igen.
Lehet-e azt állítani, hogy a gyűlölet, a "gonoszság", a negatív érzelmek képtelenek a teremtésre? A teremtésre, ahogy fennt leírtam, nem képesek a nyugati vallások felfogása szerint. Ugyanakkor ezek a negatív érzelmek igenis képesek a már meglévő világot befolyásolni, átalakítani, a negatív szándék által eltorzítani.
...Ha a teremtés isten jóságából, "mindenhatóságából", vagyis annak végtelenségéből adódik, akkor ez semmilyen létező vagy nemlétező módon nem vonható össze azokkal az istenképekkel amik a bibliában vannak, sem a büntetés, elvárás, uralkodás, megkövetelés, imádat szavakkal.
A teremtés a nyugati vallási felfogásokban nem isteni jóságból vagy mindenhatóságból adódik. A teremtés Isten szándékából, akaratából adódik. Mindenhatósága ennek lehetőségét, jósága pedig a teremtett világ minőségét adja. A bűntetés, az elvárások viszont semmilyen módon nem kapcsolódnak a teremtésmitoszhoz. Az isteni bűntetések, az elvárások, fenti példáid társadalmi normák, az együtt élés és a közösség fennmaradásának elveit tükrözik mitikus formában.
...Ha a büntető, megtorló isten fogalma reális, akkor a teremtés csak gépi, kémiai úton mehetett végbe, és nem isten "mindenhatóságából" adódóan, ha érted a célzásomat.
Értem szavaidat, de nem értem a logikádat.