W
w1965
Vendég
"Most tanuljátok, hogyan ismerhetitek meg önmagatokat. És amilyen tempóban haladtok, ez eltart még egy darabig!
Tehát: Ha egyszer igazán megértitek, hogyan használjátok a pszichológiai időt, akkor bizonyos mértékig elsajátíthatjátok tudatotok természetének és fókuszának megváltoztatását. A tudatot sokfelé fordíthatjátok. A fókuszt a fizikai valóságon kívül másfelé is irányíthatjátok. Ez nem jelenti azt, hogy itt zátonyra fogtok futni. Csak annyit jelent, hogy felderítitek majd saját valóságotokat és a többi dimenziót is, amelyekben léteztek.
Ehhez azonban készen kell állnotok annak elfogadására, hogy vannak más dimenziók is, amelyekben léteztek. Bíznotok kell fizikai Énetekben is: bíznotok kell abban, hogy itt lesz még, amikor visszatértek – egyébként biztosítalak afelől, hogy itt lesz. Nincs más módja – ezt megismétlem : nincs más módja annak, hogy első kézből való információt szerezzetek a többi valóságból, csak az, ha földerítitek és befolyásoljátok saját tudatotokat.
Amikor veletek beszélek, nagyon ritkán használok olyan szavakat, mint a "szeretet". Azzal sem biztatlak, hogy az arany kapu túloldalán megtaláljátok Istent. Nem ígérem, hogy ha meghaltok, Isten vár majd rátok az Ő dicsőséges kegyelmében, és felelősségetek azon a ponton véget ér. És ahogy tegnap este, a legutóbbi fejezetben mondtam: a lusták számára nem kínálhatok reményt: nem találják meg az örök nyugodalmat.*
Ha utazást tesztek önmagatokban, fölfedezitek majd, hogy tudatotok egy a többi tudattal. Fölfedezitek a sokdimenziós szeretetet és energiát, amely tudatot ad minden dolognak. De ez nem vezet majd oda, hogy fölébred bennetek a vágy, Isten áldott kebelén elpihenni. Inkább arra ösztönöz majd, hogy jobb munkát végezzetek a teremtés művében; valóban megérzitek majd az isteni jelenlétet, mert érezni fogjátok mögötte a molekulák táncát mind magatokban, mind felebarátaitokban. Nagyon sokan szeretnének olyan Istent, aki elébük áll az utcán, és így szól: "Kellemes vasárnapot! Én én vagyok, kövessetek engem." De Isten cselesen elrejtőzik teremtményei elől: azonos velük, azok meg Ővele. Ezért ha teremtményeid megismered, Őt is ismerni fogod.
Tehát: Sok szó van a pszichológiai időre. Ezen nemcsak a meditációs módszeremet értem, hanem a ti szubjektív, felfedezői tevékenységeteket is.
Voltaképpen most is együtt vagytok Istennel. Csak épp nem veszitek észre. Elhittetek már sok mesét, és jelképes értelemben ezek nagyon fontosak is voltak. Mint korábban már mondtam: megvan a helyük életetekben és fejlődésetekben, de eljön az idő, amikor el kell szakadni tőlük, és egy darabig magányosnak is érezhetitek magatokat nélkülük.
(Kérdés): – Tehát a fejlődésünk érdekében szükségünk van ezekre a hitekre, még akkor is, ha később elvetjük őket?
Igen: még akkor is, ha egyszer valaki – például én – lerántja rólad a jó meleg takarót, mert az egy idő után már hátráltatja fejlődésedet, bár azelőtt segített a növekedésben. A tény akkor is tény: nem kell meghalnod ahhoz, hogy megtaláld Istent. Minden Létező most is létezik, és te most is Minden Létező része vagy. Gyakran mondogatom: most is szellem vagy. A fejlődés útjai most is nyitva vannak. Ha akarsz, már ma elindulhatsz földeríteni olyan tartományokat, amelyek nem fizikaiak, de én bizony nem látok valami nagy tolongást annál a láthatatlan kapunál!
Az igazi spiritualitásnak az örömhöz és a földhöz van köze, nem a felnőttek hamis méltóságához. Semmi köze az idegen szavakhoz, a búbánatos arckifejezéshez. Köze van viszont a tudat táncához, amely bennetek zajlik, és köze van a spirituális kaland érzéséhez a szívetekben.
Ez a spiritualitás értelme. Nem először mondom: ha tehetném, vidám táncot ropnék a szobában, hogy megmutassam nektek: a vitalitás nem kötődik fizikai képmáshoz. Nem függ a fiatalságtól, nem függ a testetektől. Éneke végigvisszhangzik a világmindenségen, teljes személyiségeteken. Az öröm érzése az, ami minden teremtést lehetővé tesz.
Ne hidd tehát, hogy spirituális vagy, ha bús képpel jársz-kelsz, és ne hidd, hogy spirituális vagy, ha bűneid miatt ostorozod magad. Rendszeretekben egymást váltják az évszakok. A nap akkor is arcodra süt, ha bűnösnek hiszed magad, és akkor is, ha szentnek. A mindenség életereje: kreativitás és öröm és szeretet, és ez már valóban spiritualitás."
Tehát: Ha egyszer igazán megértitek, hogyan használjátok a pszichológiai időt, akkor bizonyos mértékig elsajátíthatjátok tudatotok természetének és fókuszának megváltoztatását. A tudatot sokfelé fordíthatjátok. A fókuszt a fizikai valóságon kívül másfelé is irányíthatjátok. Ez nem jelenti azt, hogy itt zátonyra fogtok futni. Csak annyit jelent, hogy felderítitek majd saját valóságotokat és a többi dimenziót is, amelyekben léteztek.
Ehhez azonban készen kell állnotok annak elfogadására, hogy vannak más dimenziók is, amelyekben léteztek. Bíznotok kell fizikai Énetekben is: bíznotok kell abban, hogy itt lesz még, amikor visszatértek – egyébként biztosítalak afelől, hogy itt lesz. Nincs más módja – ezt megismétlem : nincs más módja annak, hogy első kézből való információt szerezzetek a többi valóságból, csak az, ha földerítitek és befolyásoljátok saját tudatotokat.
Amikor veletek beszélek, nagyon ritkán használok olyan szavakat, mint a "szeretet". Azzal sem biztatlak, hogy az arany kapu túloldalán megtaláljátok Istent. Nem ígérem, hogy ha meghaltok, Isten vár majd rátok az Ő dicsőséges kegyelmében, és felelősségetek azon a ponton véget ér. És ahogy tegnap este, a legutóbbi fejezetben mondtam: a lusták számára nem kínálhatok reményt: nem találják meg az örök nyugodalmat.*
Ha utazást tesztek önmagatokban, fölfedezitek majd, hogy tudatotok egy a többi tudattal. Fölfedezitek a sokdimenziós szeretetet és energiát, amely tudatot ad minden dolognak. De ez nem vezet majd oda, hogy fölébred bennetek a vágy, Isten áldott kebelén elpihenni. Inkább arra ösztönöz majd, hogy jobb munkát végezzetek a teremtés művében; valóban megérzitek majd az isteni jelenlétet, mert érezni fogjátok mögötte a molekulák táncát mind magatokban, mind felebarátaitokban. Nagyon sokan szeretnének olyan Istent, aki elébük áll az utcán, és így szól: "Kellemes vasárnapot! Én én vagyok, kövessetek engem." De Isten cselesen elrejtőzik teremtményei elől: azonos velük, azok meg Ővele. Ezért ha teremtményeid megismered, Őt is ismerni fogod.
Tehát: Sok szó van a pszichológiai időre. Ezen nemcsak a meditációs módszeremet értem, hanem a ti szubjektív, felfedezői tevékenységeteket is.
Voltaképpen most is együtt vagytok Istennel. Csak épp nem veszitek észre. Elhittetek már sok mesét, és jelképes értelemben ezek nagyon fontosak is voltak. Mint korábban már mondtam: megvan a helyük életetekben és fejlődésetekben, de eljön az idő, amikor el kell szakadni tőlük, és egy darabig magányosnak is érezhetitek magatokat nélkülük.
(Kérdés): – Tehát a fejlődésünk érdekében szükségünk van ezekre a hitekre, még akkor is, ha később elvetjük őket?
Igen: még akkor is, ha egyszer valaki – például én – lerántja rólad a jó meleg takarót, mert az egy idő után már hátráltatja fejlődésedet, bár azelőtt segített a növekedésben. A tény akkor is tény: nem kell meghalnod ahhoz, hogy megtaláld Istent. Minden Létező most is létezik, és te most is Minden Létező része vagy. Gyakran mondogatom: most is szellem vagy. A fejlődés útjai most is nyitva vannak. Ha akarsz, már ma elindulhatsz földeríteni olyan tartományokat, amelyek nem fizikaiak, de én bizony nem látok valami nagy tolongást annál a láthatatlan kapunál!
Az igazi spiritualitásnak az örömhöz és a földhöz van köze, nem a felnőttek hamis méltóságához. Semmi köze az idegen szavakhoz, a búbánatos arckifejezéshez. Köze van viszont a tudat táncához, amely bennetek zajlik, és köze van a spirituális kaland érzéséhez a szívetekben.
Ez a spiritualitás értelme. Nem először mondom: ha tehetném, vidám táncot ropnék a szobában, hogy megmutassam nektek: a vitalitás nem kötődik fizikai képmáshoz. Nem függ a fiatalságtól, nem függ a testetektől. Éneke végigvisszhangzik a világmindenségen, teljes személyiségeteken. Az öröm érzése az, ami minden teremtést lehetővé tesz.
Ne hidd tehát, hogy spirituális vagy, ha bús képpel jársz-kelsz, és ne hidd, hogy spirituális vagy, ha bűneid miatt ostorozod magad. Rendszeretekben egymást váltják az évszakok. A nap akkor is arcodra süt, ha bűnösnek hiszed magad, és akkor is, ha szentnek. A mindenség életereje: kreativitás és öröm és szeretet, és ez már valóban spiritualitás."