Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Annie Lauran : Hitler sapkája vagy a felejtés kora

Koncentrációs táborok egykori lakói, szerencsés életben maradottak mondták magnetofonszalagra emlékeiket Annie Laurannak. Francia, német és izraeli gyerekek válaszoltak a szerző által kiosztott kérdőív egyszerű kérdéseire. A francia újságírónő azt kutatja riportkönyvében, hogy alig harminc évvel a háború után, egy olyan világban, amelyben nem vált ki hangos botrányt, ha elárverezik Hitler fejfedőjét, és a kiadók ízléstelen szenzációhajhászó könyveket reklámoznak a Führer nemi életéről és a Gestapo kínzási módszereiről, hogy érzik magukat azok, akik a legtöbbet szenvedtek, hogy tudnak együtt élni hajdani szenvedéseik emlékével, és hogy a szenvedés korát valóban a felejtés korának kell-e követnie.

Bencze László : Solferino

Pesti, varasdi, egri, fogarasi, kaposvári gyalogezredek, tiroli és caslaui zászlóaljak vívták a legsúlyosabb harcokat Solferino előtt, a Spia d' Italia és a templom között. Délután háromkor Bazain tábornok óriási ütegekbe sorakoztatta valamennyi modern, vontcsövű lövegét, és összefogott tűzzel, kásává lőtte a gránitköves falakat és elsöpörte a védőket. Rettenetes mészárlás volt. A csata eldőlt. Olberg porosz tábornok:
„…csak az eskü, kötelességtudat, engedelmesség és szigorú fegyelem tartotta össze őket. Dicsérendő, de nem élő, szellemi erő… Bátran és hősiesen küzdöttek, és habozás nélkül hagyták magukat – talán feleslegesen – levágatni, mint a mészárszéken, de legalább drágán adták az életüket…”

Anna Maria Sigmund - Diktátor,démon,demagóg

Évtizedekkel a Harmadik Birodalom bukása után Hitlerrel kapcsolatban még mindig számos kérdés foglalkoztatja az embereket, különösen a fiatalabb korosztályokhoz tartozókat. Miért nem akadályozták meg Hitler hatalomra jutását? Miként volt képes Hitler oly sok németet a hatása alá vonni? Elsősorban ezeket a gyakran megfogalmazott kérdéseket teszi fel és válaszolja meg részben új, eddig ismeretlen forrásokra támaszkodva Anna Maria Sigmund történész-újságíró, a bécsi egyetem történettudományi intézetének munkatársa. pdf 13mb 2007

Gál Mihály - "Péntekre javasoljuk" 1966-1989

A kötetből megtudhatják az olvasók, milyen filmeket nézett Kádár János az MSZMP többi vezetőjével péntek délutánonként a Filmfőigazgatóság Báthory utcai vetítőjében. A katalógust levéltári kutatáson alapuló tanulmány egészíti ki. A szerző filmátvétellel foglalkozó kötetéhez hasonlóan forrásértékű munka a Kádár-korszak kultúrtörténetéhez. pdf 13mb 2016

Gali Máté - A próbára tett nemzet

Mi a közös a nemzetiségi kérdésben, a vörös- és fehérterrorban, a trianoni békeszerződésben, valamint a numerus claususban? Első ránézésre talán nem sok, és akár még úgy is tűnhet, hogy ezek a tankönyvekből ismert fogalmak az időbeli távolság okán a jelenre már vajmi kevés kihatással vannak. Holott az, hogy a magyarság miként igyekezett megbirkózni a 19. század végének, és a 20. század első felének traumáival, össznemzeti próbatételeivel, döntően meghatározza nemzeti önképünket, és máig közvetlen hatást gyakorol a mindennapjainkra.
A kiegyezés és a második világháború befejezése között eltelt közel nyolc évtized sorsfordító időszaka volt Magyarország történelmének. A dualizmus kora gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt nagyfokú fejlődést hozott, ugyanakkor olyan komoly nehézségekkel is szembesítette az ország vezetőit, mint például a nemzetiségi kérdés, amely végül – az első világháborús vereségünk nyomán – szétfeszítette a sok évszázados államkereteket. Csak a világégést követő összeomlás, a vörös- és fehérterror sújtotta 1918–1919-es esztendők és a rettentően kemény rendelkezéseket tartalmazó trianoni békediktátum aláírása után kezdődhetett meg a romok eltakarítása és az ország talpra állítása a Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett negyedszázados korszakban.
Mint minden történelmi időszaknak, természetesen ezeknek az évtizedeknek is megvoltak a maguk dicsőséges pillanatai és árnyoldalai. Egyfelől változatos és eredményekben igen gazdag szellemi élettel, másfelől azonban számottevő társadalmi feszültséggócokkal. Az 1867 és 1945 közötti korszak bel- és külpolitikai történései, valamint a mindig is a népek keresztútján fekvő országunk kényszerpályái jelentős próbatételek elé állították a magyar nemzetet. A történész szerző e kötetében arra keresi a választ, miként sikerült – ha sikerült egyáltalán – megoldásokat találunk ezekre a kihívásokra. pdf 14mb 2022

Günter Grau - Homoszexualitás a 3.Birodalomban

A kötet a szerző 1985 és 1991 között folytatott levéltári kutatásainak eredményét tartalmazza: dokumentumokat, törvényszövegeket, rendeleteket, parancsokat, beszédeket, jegyzőkönyveket és hivatalos levelezéseket a nemzetiszocializmus homoszexualitás-ellenes politikájára vonatkozólag. A gyűjtemény összességében dokumentálja a homoszexuálisok üldözését az előkészületektől az ellenük hozott intézkedések szigorításán át egészen ezen intézkedéseknek a háborús években bekövetkezett radikalizálódásáig. pdf 71mb 2001

Giovanni Sartori - Demokrácia

A könyv a demokráciához kapcsolódó eszméket és téveszméket, jó és rossz tapasztalatokat, erényeket és gyengeségeket, problémákat és kihívásokat foglalja össze. Az első részben (Az elmélet) az eszmények és a valóság viszonyával, a demokráciához kapcsolódó fogalmak definiálásával foglalkozik. A második részben (A megvalósulás) történetileg tekinti át a demokratikus gyakorlatokat az ókoriak demokráciájától a modernek demokráciájáig, míg a harmadik részben (A jövő) a kommunista ideológiák végével bekövetkezett változásokat elemzi és a jövő kihívásait veszi sorra. Sartori munkája méltán világhírű, a téma tanulmányozása során nélkülözhetetlen alapmű. pdf 95mb 1999

Eöry Attila - Kaszinók Magyarországon

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve. Nemcsak a különböző típusú (országos hatókörű, városi, kerületi vagy szakmai alapon szerveződő) kaszinók alapításának motivációiról, a mozgalom terjedéséről, e sajátos egyesülettípus felépítéséről és működéséről tudhatunk meg többet, de az egyesületek tagságáról, a kaszinók nyújtotta különböző szolgáltatásokról és természetesen a szórakozási lehetőségekről is. A kaszinók meglehetősen differenciált társadalma számára biztosított egyesületi orvosi, jogi segítségnyújtás, a szakmai vitafórumok, ismeretterjesztő előadások szervezése, étterem és könyvtár működtetése, s nem utolsósorban a széles körű önsegélyezési akciók bemutatása révén differenciáltabb kép alakulhat ki az Olvasóban a kaszinókról, amelyek elsősorban az elit exkluzív, legfőképpen kártyázásra és mulatozásra szolgáló zárt klubjaiként élnek a köztudatban.pdf 144mb 2024

Budai Lotti és Zubor Rozi - Micsoda szajhák voltak

Micsoda szajha, cafka, céda...
Az ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel rendre bélyegeznek meg nőket. Boleyn Anna, a Nagy Szajha; Kleopátra, a Szajhakirálynő; Marie Antoinette, az Osztrák Szajha; I. Erzsébet, az Angol Szajha. Hogy csak néhány ismert asszonyt említsünk; uralkodókat, művészeket, mecénásokat, szellemi vezetőket találhatunk a soraikban...

Ezekben a nőkben két dolog közös. Egyrészt, nem engedték, hogy mások uralkodjanak testük és életük fölött, másrészt pedig nemet mondtak a nemüknek szánt sorsra. Nem hagyták, hogy a férfitársadalom azokra a szerepekre korlátozza őket, melyek a nők számára hagyományosan nyitva álltak: az anya és a feleség szerepére. Ők a maguk idejében és módján fenyegetést jelentettek a patriarchális társadalom működésére, ezért koruk vagy épp a történetírás, "leszajházta" őket.

Annak, hogy egyes nőket évezredek óta gyaláznak a szexualitásukon keresztül - és nemcsak férfiak, de gyakran nők is -, mélyen gyökerező, pszichológiai és kultúrtörténeti okai vannak, melyeket e kötetben ugyancsak igyekszünk bemutatni. Egy azonban leszögezhető: ez a fajta becsmérlés sosem a szexualitásról vagy épp az adott társadalom által preferált erkölcsök megszegéséről szól - hiszen a könyvben szüzekkel és hűséges feleségekkel egyaránt találkozhatunk -, sokkal inkább a hatalomról.
Arról a hatalomról, amely a saját teste és élete felett kontrollt gyakorló nőt megszégyeníteni, a többi nőt pedig elrettenteni próbálja. A szerzők ezen női sorsok bemutatásával is azt kívánják bizonyítani, hogy eme törekvések a múltban sosem vezettek sikerre, és azok kudarcra lesznek ítélve a jövőben is.

A gazdagon illusztrált kötet Budai Lotti és Zubor Rozi - Magyarország egyik legnépszerűbb podcastsorozatának, a Micsoda nők voltak!-nak a megalkotói - Micsoda történetek!-sorozatának második része. A nagy sikerű Micsoda anyák voltak után a szerzők ezúttal olyan rendkívüli nők életét tárják az olvasó elé, akikkel koruk vagy a történetírás méltatlanul bánt.

"Micsoda jó könyv! Óriási ötlet." - Smoking Barrels Blog

"Kívül-belül elképesztően igényes." - Vivi's Reading Corner pdf 111mb 2023

George Eisen - A magyar holokauszt főpróbája
1941 - a tömeggyilkosságok nyara



A magyar holokauszt főpróbája új megközelítésben mutatja be a gázkamrák előtörténetét, a galíciai vérengzést. 1941 nyarát olyan eseménylánc követte, amely példátlan a második világháború és a holokauszt történetében.
George Eisen kötetének különlegessége, hogy miután felhasználja a levéltári forrásokat, interjúkat és a kortárs szemlélők tanúvallomásait, túllép a hagyományos történettudomány keretein, és kutatja mind az áldozatok, mind a hóhérok politikai, kulturális, valamint pszichológiai motivációját.
Személyes felfedezőút is ez a könyv, mert a meggyilkoltak között ott volt a szerző két nagybátyja. Történetük rekonstruálása tisztelgés a többi húszezer áldozat sorsa előtt is.
„Halálos kimenetelű volt a magyarországi zsidók tömeges deportálása a szomszédos Galícia területére, ahol több mint 20 000 kitoloncolt személyt gyilkoltak meg 1941 nyarán és őszén – a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború egyik epizódjaként. A mészárlást golyó által hajtották végre, amit a három évvel későbbi népirtás előjátékának és bevezetőjének tekinthetünk. Ismerjük jó néhány részletét, ennek ellenére a történet máig töredékes.”
George Eisen (1943) a történelem és a politikatudomány professzora. Tanulmányait Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban végezte; tudományos munkáit több nyelvre lefordították, számos díjjal ismerték el.
2025. március 19.

jeszenakjanos írta:

Giovanni Sartori - Demokrácia

A könyv a demokráciához kapcsolódó eszméket és téveszméket, jó és rossz tapasztalatokat, erényeket és gyengeségeket, problémákat és kihívásokat foglalja össze. Az első részben (Az elmélet) az eszmények és a valóság viszonyával, a demokráciához kapcsolódó fogalmak definiálásával foglalkozik. A második részben (A megvalósulás) történetileg tekinti át a demokratikus gyakorlatokat az ókoriak demokráciájától a modernek demokráciájáig, míg a harmadik részben (A jövő) a kommunista ideológiák végével bekövetkezett változásokat elemzi és a jövő kihívásait veszi sorra. Sartori munkája méltán világhírű, a téma tanulmányozása során nélkülözhetetlen alapmű. pdf 95mb 1999

Kód:

https://data.hu/get/14820028/DEMOKRAPDF.zip

Kattints a kibontásához...

Ezt túl nagynak gondoltam, készítettem egy 7mb-osat.

James A. Michener - Hawaii I-II.



A szerző végigkíséri az olvasóval Hawaii történetét. Az első vulkánkitörésektől, a betelepülésen át eljutunk 1822-be, mikor megérkeznek az első hittérítők New England-ból. Elkezdődik a bennszülött szokások felszámolása, majd jönnek a világháborúk.
2004

Ablonczy Bálint,Borbás Barna (szerk.) - Eltagadott igazság

Az Eltagadott igazság fricska. Kötetünkben nem délibáboskodunk, átudományoskodunk, mert van itt egy valóban eltagadott igazság:a magyarság származása, honfoglalása és korai története enélkül is elképesztően mély, izgalmas és még büszkeségre is okot adó téma. A tudomány figyelemre méltó eredményeket hozott az elmúlt évtizedekben. Kötetünkben a valódi őstörténetünk minden lázálomnál izgalmasabb tényeivel ismertetjük meg olvasóinkat, a legjobb történeteket hozzuk el közérthető formában. Kitérünk arra is, hogy az Orbán-kormány az első a rendszerváltozás óta, melynek a tudományos és szubkulturális vitákat uralni képes, a külpolitikát befolyásoló és költségvetési sorokban testet öltő eredetpolitikája van. A mindenkori radikális jobboldallal kapcsolatos hatalompolitikát, valamint a "keleti nyitást" és a turanisták mai utódainak százmilliókban mérhető állami támogatását sem érthetjük meg, ha nem fejtjük fel ennek hátterét. A kötet tehát egyszerre szól sztyeppei államokról, genetikai kutatásokról, tarsolylemezekről, hun és avar sírok kutatásáról valamint a jelenünkről, mert az évezredes történetek bemutatásával a mai Magyarországot is jobban érthetjük. pdf 122mb 2024

Mohács szimfónia - Tanulmányok

"A mohácsi csata közeledő 500. évfordulója okán megélénkült a tudományos érdeklődés az események pontosabb tisztázása érdekében, és mindez láthatóan hatással volt a magyar társadalom történelem iránt fogékony részére is. Nem véletlenül, hiszen a közgondolkodásban a mohácsi csata a modern nemzeti identitás egyik fontos sarokeleme, amely felől immár több évszázada értelmezhetővé vált az elmúlt 500 év magyar történelem terheltsége, a szabadságmozgalmak bukása, az 1848-1849. évi szabadságharc leverése, az első világháború és a trianoni békediktátum sokkja, valamint a rövid huszadik század egymásra halmozódó traumái. A nemzeti önszemléletet meghatározó narratíva azonban sok tekintetben szűkre szabja a modern magyar önértelmezési horizontot, és immár akadályává vált a múlt terhes öröksége feldolgozásának. A tudomány eszközeivel elért új eredmények azonban hozzásegíthetnek bennünket egy reálisabb történelmi tudat, és ezzel egy egészségesebb nemzeti önkép megteremtéséhez.
Jelen kötet korántsem old meg minden, a csatával kapcsolatban felmerült kérdést, azonban mégis egy széles spektrumot nyit a különböző tudományágak képviselőinek legújabb kutatási eredményeire, amelyek tovább segíthetnek bennünket a feldolgozás folyamatában. A csata értelemszerűen történelmi esemény, így értelmezése elsősorban történeti kérdés. Ezért három tanulmány is foglalkozik egy-egy részkérdéssel: jelesül a korabeli klimatikus viszonyokkal, II. Lajos halálának a lokalizálásával, valamint két történelmi forrás - Brodarics István kancellár szemtanú beszámolója, valamint Istvánffy Miklós évtizedekkel később kelt történetírói szövege - összehasonlításával. A kötet egyik fontos újdonsága a természettudomány, különösen a geográfia eredményeinek hangsúlyos bemutatása. Egyaránt olvashatunk a korabeli táj és úthálózat rekonstrukciójának a módszertanáról, valamint a Duna-meder időben történő változásairól. Az etnográfiát két tanulmány képviseli, az egyik az ártéri erdők jelentőségéről, a másik a helyi emlékezet és annak hordozóinak az újkori módosulásairól szól. Az irodalomtörténet tárgykörébe tartozik a második mohácsi csatának is nevezett nagyharsányi csatáról (1687) szóló, eddig ismeretlen francia röplap, valamint Czuczor Gergely Mohács-epigrammájának az elemzése. Eddig kevés figyelem hárult az emlékezet-kultúra jelentőségére, ezért külön öröm, hogy megtörtént az értelmezése a ma is látható Mohácsi Nemzeti Emlékhely építészeti elgondolásának, olvashatunk az 1976. évi történeti kiállításról, valamint a modern múzeumpedagógiai eszköztárról, amely segítségül hívható a következő látogató központ kialakításakor. Ugyancsak jelentős az új, ám annál fontosabb tudománynak számító adatelemzésnek a csatakutatás módszertanába való átültetése. A legújabb tudományos törekvések legfontosabb hozadéka azonban kétségkívül az úgynevezett III. számú tömegsír feltárása - melyre korábban sosem kerülhetett sor -, így egy beható antropológusi áttekintés is került a kötetbe erről a munkáról.
A tanulmánykötet, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Mohács500 Egyesület és a Martin Opitz Kiadó közös vállalkozásában jelent meg, egy színes kaleidoszképet mutat a legújabb kutatási eredményekből, egyben számos utat pdf 187mb 2024

Székely Béla - A 'G' osztály
szenny, vér, halál



Ez a könyv egy kidolgozatlan regény váza is lehet. Meg kellett írnom, hogy bizonyos tényeket megállapítsak és bizonyos hazugságokat kikorrigáljak. Az a féktelen szenvedély, mely közvetlen a háború, után elvakitotta az emberek ítélőképességét, a képzelet vagy a rosszindulat torzitótükrében állított a nyilvánosság elé eseményeket és embereket, akik a nagy és véres történelmi színjátékban akár mint regizörök, akár mint statiszták szerephez jutottak. A szemlélők, birálgatók, vagy szenvedő alanyok a háborús tömegpszichének megfelelően több jelentőséggel értékékelték saját egyéniségüket, ha az eseményeket és átéléseket, amelyeknek hullámai őket is magukkal ragadták, rendkivüliségekkel, borzalmakkal színezik ki. A háború kegyetlenségei mellett teljesen eltörpültek a nagy átfogóból kiragadott egyéni átélések, még akkor is, ha rosszindulatu, vagy más lelki kényszer hatásában úgy festenek meg bizonyos részletkörülményt, hogy a halgatóban vagy személyekben keltett érzelmek egy nemzet, egy ország, egy faj jelenére és jövőjére legyenek kihatással.
1931

Gál Vilmos - Latrok ideje



1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek.
A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett apró, kicsi gazemberek hatalmas latrokká növekednek, tíz- és tízezer felhergelt erdélyi román követi őket kaszára, vasvillára kapva, hogy kegyetlen vérfürdőt rendezzenek, amerre csak járnak.
Gál Vilmos új, sodró lendületű történelmi kalandregénye a Báthory-kötetek után ismét Erdélybe kalauzolja az olvasót, de a lengyel szál itt sem maradhat el: főhőseink zseniális hadvezérük, Bem apó seregében harcolnak a szabad életért, és a túlélésért. A véráldozat hatalmas, e történet annak a tízezer magyarnak állít emléket, akik 1848–1849-ben haltak mártírhalált.
2022

Bíró Szabolcs(szerk) - Fegyvert s vitézt éneklek - Történetek a török hódoltság korából



„Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát
Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját.”
(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)
A történelem vérzivataros évszázadait bemutató sorozatunk negyedik kötetében Magyarország százötven éves török hódoltságának idejéről mesél tizennégy kiváló szerző tizennégy ízes, izgalmas novellán keresztül. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, magyarok és törökök szemén keresztül ismerhetjük meg a rettenthetetlen végvári vitézek és a világhódító oszmánok világát, mely valósággal életre kel a szemünk előtt. Várostromok, nagy csaták, szerelmek és párbajok, eposzi küzdelmek elevenednek meg a lapokon – akár a valódi harctéren, akár a sakktáblán, vagy épp a vitézi énekek sorai között…
2014

David King - Retusált történelem

A retusált történelem című könyv bepillantást enged abba a mechanizmusba, amelyben egyetlen ember – Joszif Sztálin – a fényképezés művészetét használta fel arra, hogy a maga politikai pályafutását egyengesse, és áldozatainak még az emlékét is eltüntesse. A diktátor parancsára, a politikai tisztogatások áldozatait eltüntették a csoportképekről, a tömegjeleneteket ábrázoló fényképeket pedig úgy változtatták meg, hogy még nagyobb és még lelkesebb hallgatóság éljenezze a nagy Sztálint. Az egyik híressé vált felvételen eredeti tisztás tölti be az eredeti felvételen jól látható ellenzéki politikusok helyét.
A „Retusált történelem” leghátborzongatóbb felvételei egy neves szovjet képzőművész, Alekszandr Rodcsenko könyvtárában található kötetben maradtak meg. Ebben rengeteg arcra – köztük Sztálin félreállított ellenfeleinek arcára – fekete tintát öntöttek. A szerző, Rodcsenko maga így cenzúrázta saját könyvét.
Az olvasó a Szovjetunió történetét tartja a kezében úgy, ahogy az a meghamisított fényképeken, dokumentumokon fennmaradt. Számos felvétel most jelenik meg először nyomtatásban. Az eredeti és a meghamisított dokumentum egymás mellé állítása, tragikus és egyúttal végtelenül komikus képet fest az újkori történelem egyik legsötétebb korszakáról. pdf 37mb 1999

Rush Doshi - A hosszú játszma

"E pillanatban a kezdeti szakaszában vagyunk annak, ami még előttünk áll – írja Doshi. – Kína nem egyszerűen regionális befolyásra törekszik, ahogy azt számos nagyhatalom teszi, de Evan Osnos szavaival „arra készül, hogy meghatározó módon alakítsa a 21. századot, éppúgy, ahogy az Egyesült Államok a 20. századot alakította”. A szerző a kínai források gazdag készletére támaszkodva mutatja be Kína nagyszabású stratégiájának történetét a hidegháború végétől kezdődően, beleértve a pártdokumentumokat, kiszivárgott anyagokat és pártvezetők emlékiratait is. * Rush Doshi amerikai politológus, jelenleg a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának Kínáért és Tajvanért felelős helyettes vezető igazgatója. Korábban a Brookings Intézet Kína Stratégiai Kezdeményezésének alapító igazgatója volt. pdf 2024 24mb

Ember Mária - 100kép

Az az iszonyú év, az 1944-es év, márciusban hazánk német megszállásával, októberben nyilas hatalomátvétellel, közben légiriadókkal, bombázással, pincébe szorított vakondok-élettel, jegyrendszerrel, tüzelőhiánnyal, ivóvízért való sorbanállással, az ország mind nagyobb területének hadszíntérré válásával, az egymástól elszakadt családtagok miatti aggódással, családok tíz- és tízezreinél az elesett katonafiú, a férj, a vőlegény, az apa, a fivér elvesztésébe belenyugodni nem-lehet gyásszal, a frontvonalból való meneküléssel, katonaszökevényként való bújkálással, a bizonytalan jövőtől való félelemmel…: abban az iszonyú évben Magyarország tízmillió lakosa közül mintegy félmillió még ennél is rosszabbra riadt. Rájuk nem véletlenül hulltak a bombák, ha hulltak – őket célba vették a fegyverek. Ők a nemzeti nagy, általános szorongásból kitaszíttattak – hozzájuk névre szólóan, születési anyakönyvi adatok alapján, pontos lakcímre, házhoz jött a halál.
Annak a jóvátehetetlen évnek, annak a gyalázatos évnek a fénykép-krónikája ez a könyv. Mert bármily hihetetlen: fényképek maradtak ránk. Pedig talán ki sem kellett hirdetni annak idején, magától is érvényesült a fényképezési tilalom, ugyan ki kockáztatta volna fotó-masináját csendőrök, rendőrök, géppisztolyos német őrök közel s jelenlétében? Mégis voltak, akik tisztes távolból vagy ablaküvegen keresztül vagy katonai keret-tagok tudtával, beleegyezésével fényképeket készítettek. Sőt, olyan eset is előfordultu, hogy SS-legények fényképalbumot állítottak össze a jólvégzett munka közös emlékére… S ahogy minden egyes túlélő esetében a véletlenek egész sorának szerencsés összetalálkozásán múlt a megmaradás, ugyanúgy ezek a felvételek is odaveszhettek volna örökre.
De megvannak, itt vannak, számuk több százra rúg. Minőségük eltérő, akad ügyetlen amatőr-fotó, s akad éles, jól megvilágított, tudatos kompozíció. Tartalmi szempontból azonban nem egy esetben nehezen értelmezhetők. Túl sok minden játszódik le rajtuk egyszerre, túlságosan hihetetlen, ami történik. Látjuk, de nem akarunk hinni a szemünknek, értjük, de viszolygunk attól, hogy megértsük.
Pedig ha már fennmaradt ennyi is, és akad, aki túlélte – nem tehet mást: el kell mondania, mit látni a képen. pdf 16mb 1984