Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Ulrike Reisach, Rainer Köthe - Európa



Tulajdonképpen mi Európa? A sorozat legújabb kötetéből megtudhatjuk milyen földrajzi sajátosságok jellemzik, milyen a növény- és állatvilága. A kötet áttekintést ad Európa történelméről, bemutatja az Európai Uniót. Az olvasó választ kap arra a kérdésre, mi változott meg az új, közös valuta, az euró bevezetésével, hogyan irányítják az EU-t, hogyan vehetnek ebben részt az uniós polgárok. Az információkat országlexikon és kihajtható térkép egészíti ki.

2002

Gál Judit - Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban



A Magyar Királyság és Horvátország nyolcszáz évig közös államban élt, ennek ellenére közös történelmünknek még ma is nagyon sok megválaszolatlan kérdése van. A dalmáciai városok középkori Magyar Királyságban betöltött szerepe és az uralkodóval való viszonya is ezen fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül ad áttekintést Dalmácia helyéről a magyar államban. A kötet a városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusát mutatja be az olvasónak, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit és az uralkodói reprezentáció elemeit is. Gál Judit a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa, fő kutatási területe Magyarország és a Balkán 11-15. századi kapcsolatainak története.
2022

Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása

formátum: pdf
méret: 37 MB
Osiris, 1997


https://mega.nz/file/0SRkVSSR#on5mh2qo9aBoWOwTGBtdC2DdNzyVVSb36VWkrC_aYuo

Rigó Máté - Háború, profit, Trianon




Rigó Máté 1985-ben született Pécsen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az amerikai Bard College-ban és a Közép-Európai Egyetemen folytatta tanulmányait, doktori fokozatát pedig az egyesült államokbeli Cornell Egyetemen szerezte történelemből. A firenzei Európai Egyetem Intézetének Max Weber-ösztöndíjasaként és a Yale Egyetem szingapúri campusának adjunktusaként dolgozott. Jelenleg az amerikai Brandeis Egyetem Történelem Tanszékének oktatója, ahol a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális története a kutatási területe.
Jelen kötetében arra a következtetésre jut, hogy a családi vagyonok folytonossága a vesztes első világháború és az azt követő területi átrendeződések tükrében korántsem tekinthető magától értetődőnek Közép-Európában.
Hogyan boldogulhatott mégis a polgárság, beleértve a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ilyen jól, méghozzá éppen azokban az utódállamokban, ahol a kisebbségek nemkívánatosnak számítottak, esetleg kifejezetten üldöztetésben és hátrányos megkülönböztetésben volt részük? Hogyan lehetett profitálni akár Trianonból is, és miért volt adott esetben jobb Erdélyben átvészelni a 20. század első évtizedeit kisebbségként, mint Nyugat-Európában? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi és találja meg a választ.
2022

62.88 MB file on MEGA

mega.nz

Trugly Sándor - Griffek és oroszlánok népe



Amikor 1979 márciusának egyik reggelén megcsörrent e sorok írójának múzeumi telefonja, még csak nem is sejthette, hogy a Kárpát-medence egyik leggazdagabb késő avar temetőjének előkerüléséről értesítik az építők.
A komáromi hajógyár területén feltárt késő avar temető a Kárpát-medence egyik legjelentősebb avar temetkezési helye. Trugly Sándor régész 1979 és 1989 között a nyolcadik századi avar temető 153 sírját tárta fel, közöttük 63 (a nemesi középréteghez tartozó) lovassírt. Ezek legszebb leletei közé tartoz-nak az aranyozott öv- és lószerszámveretek, melyeknek dokumentációja a könyv gerincét alkotja. A szerző könyvében tömören szól az avarok tör-ténelméről, s bemutatja magát a temető leletanyagát és az egykori népes-séget. A szenzációs leletanyag legjelentosebb darabjairól 67 színes fénykép készült.
1994

Dr. Légrády Ottó - Igazságot Magyarországnak!


A Pest Hírlap ötvenéves fennállása alkalmából készült ez a munka, melyet felajánlok minden hazafinak, a revíziós harc minden küzdő katonájának, hogy teljes fényességében ismerhesse meg a magyar igazságot és megismertethesse azokkal a külföldi jólelkű, elfogulatlan emberekkel, akikkel a sors akár itthon, akár e haza határain túl összehozza.
Dr. Légrády Ottó
a Pesti Hírlap főszerkesztője
1931

Bácsatyai Dániel
A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői
Az Európában hont foglaló barbárok utolsó hullámához tartozó Hétmagyar törzsszövetség és a keresztény Nyugat fegyverzajtól hangos erőpróbájának idejét a kalandozások koraként ismeri a hazai közönség. Az egykorú görög és arab forrásokkal ellentétben a IX-X. század latin nyelven alkotó szerzői elsősorban nem az újonnan feltűnő politikai alakulat berendezkedéséhez és szokásaihoz szolgáltatnak adatokat; híradásaik leginkább a hadjáratok időrendjének és útvonalának megállapításához járulnak hozzá.
E könyv szerzője kettős célt tűzött ki maga elé. Elsőként arra vállalkozott, hogy a kortárs latin kútfők kritikai értékelését tartalmazó forrástani kézikönyvet adjon az olvasó kezébe, majd pedig arra, hogy a szövegekkel kapcsolatban felmerült történeti-filológiai kérdésekre megnyugtató válaszokat keressen. A források újraértékelése révén kibontakozó új kronológia lehetővé teszi, hogy pontosabb képet nyerjünk e tudatos katonai-politikai és gazdasági célkitűzéseket tükröző, diplomáciailag jól-rosszul előkészített vállalkozásokról.
Az új arcukat megmutató kútfők a szerző reményei szerint nemcsak a magyar hadjáratok, hanem a születőfélben lévő Európa számára oly kulcsfontosságú X. század műveltségének jobb megértéséhez is hozzásegítenek.

Sudár Balázs (szerk.) - Magyarok a honfoglalás korában



A magyarság – mint bármely más nép – korai története homályba vész. Amióta hazánkban történelmet írnak, a múlt avatott és kevésbé avatott, tudományos felkészültségű vagy éppen művészi ihletésű búvárai számtalan eszközzel próbáltak már az időszak közelébe férkőzni. A magyarok esetében valamiféle, legalább valamelyest valószínűsíthető történetet csak a 9. század közepétől lehet elmesélni, ennél korábban legfeljebb egyes elemek, vonulatok látszanak, de a közösség története nem. A könyv ezt az időszakot veszi célba, a honfoglalás előtti száz évet. Ahogyan már előző kötetünkben, A honfoglalók viseletében is tettük, messziről indulunk. Az első, nagyobbik rész azt a környezetet tekinti át, amelyben a magyarok 9. századi története is zajlott: Kelet-Európát. Külön-külön ismerkedünk meg Bizánc és Kazária történetével, a bolgárok, a szlávok vagy a finnugor nyelvű népek vándorlásával. Ebbe az áttekintésbe helyezzük bele azután azt az alig maroknyi történeti információt, amely a magyarokra vonatkozik. Itt és most elsősorban a történelem folyására irányítjuk figyelmünket, nem foglalkozunk részletesebben mondáinkkal, a vallástörténeti kérdésekkel, elődeink harcmodorával vagy életmódjával sem: ezek a következő köteteink témái lesznek.

2015

Szendergő Pillangó írta:

Szia nem látom a feltöltést, köszi

Kattints a kibontásához...

Julcsi960 írta:

nincs csatolás

Kattints a kibontásához...

Beka Holt írta:

Ha azw3 is jó akkor itt megtaláljátok - #834

Kattints a kibontásához...

Hiánypótlásként felteszem Wolfi23 helyett...ha esetleg később ő is feltenné, ez törölhető.

Passuth László:
Esőisten siratja Mexikót

formátum: PDF

Bookazine Bestseller - Középkori történelem



Üdvözöljük a Középkori történelem világában!
A középkort gyakran úgy utasítják el, mint a sötétség, tudatlanság, vérontás és betegségek korszakát – az úgy nevezett „sötét középkor” választja el a klasszikus ókort a felvilágosodás korától. Ám amíg a háborúzás, az inváziók és a vallási üldöztetés valóban a korszak meghatározó elemei voltak, a középkori történelem egyúttal tele van elszánt felfedezőkkel, forradalmi művészekkel és gondolkodókkal, valamint inspiráló uralkodókkal, akiknek az öröksége máig él. A Középkori történelem könyvében feltárjuk e viharos korszak leglenyűgözőbb történeteit Hódító Vilmos hastingsi csatában aratott győzelmétől a Kasztíliai Izabella által indított kegyetlen spanyol inkvizícióig. Ismerje meg a királyok és királynők, keresztes lovagok és bűnözők, pápák és parasztok históriáit és még sok más történetet…

2021

Mitrovits Miklós - Tiltott kapcsolat



„Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre.
Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása? Miért kezdett a Ludas Matyi című hetilap otromba lengyelvicceket közölni 1981-ben? Miként formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Mi volt a lengyelek számára az 1956-os magyar forradalom üzenete? És vajon milyen döntő lengyel hatások érték a rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokat?
Mitrovits Miklós könyve a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével mutatja be, milyen volt a magyar-lengyel ellenzéki kapcsolatok féllegális vagy illegális formája. A hiánypótló kötet nem csupán a magyar ellenzék történetét helyezi új megvilágításba, de a rendszerváltás folyamatának jobb megértésében is segítségünkre lehet.
MITROVITS MIKLÓS (1978) történész, polonista. Fő kutatási területe a második világháború utáni Közép-Európa és a magyar-lengyel kapcsolatok története. Legfontosabb művei: A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980–1981 (2010); Lengyel, magyar, két jó barát. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957–1987 (2014). Tevékenységéért 2014-ben megkapta a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét.

2020

Petkes Zsolt (szerk.) · Sudár Balázs (szerk.) - Honfoglalók fegyverben



A Magyar Tudományos Akadémia és a Helikon Kiadó Magyar őstörténet című sorozatának harmadik darabja a IX−X. század háborúit tárgyalja, egyben a honfoglalók és a korábban megtelepedett törzsek fegyverviselésének történetét adja vissza a korábban megismert közérthető stílusban, számtalan grafika, kép és térkép kíséretében. A Honfoglalók fegyverben ugyanakkor arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben és mennyire egyedi a korszak népeinek „iparkultúrája”, és egyáltalán mi igaz a legendákból,amikor a hunok vagy magyarok harcászatáról esik szó? A kötet szerzői nem feledkeznek meg az időszakháborúiról sem, így tökéletes képet kapunk arról, hogy ki kinek és ki ellen volt a szövetségese vagy ellensége Bizánctól a Balkánon át egészen a Nyugat-Európát birtokló birodalmakig.
2015

Sudár Balázs (szerk.) - A honfoglalók műveltsége



Sorozatunk hatodik, egyben záró kötetében a honfoglalás kori magyarság műveltségének, szellemi kultúrájának nyomait igyekszünk számba venni. Minthogy egykorvolt elődeinktől nem maradtak fenn írások, valójában nem tudjuk, miről és mit gondoltak, hogyan látták a körülöttük lévő világot, miben hittek, mitől féltek, mit és miért találtak szépnek. A kutató – és vele az érdeklődő olvasó – éppen azzal szembesül, hogy elődeink gondolkodásáról, világlátásáról mennyire csekély tudással rendelkezünk.
Ráadásul a honfoglalás és a megtelepedés időszaka, ez az oly nehezen megismerhető korszak felettébb inspiratívan hat mai világunkra. Ám minél kevesebbet tudunk – márpedig a szellemi kultúráról valójában nagyon keveset tudunk –, annál többet kell hozzátennünk saját kútfőből: így kerülünk egyre messzebb a hajdanvolt valóságától. A művészet eszközeivel nagyon sokféle megjelenítése születhet – és született is – e kornak, de bármilyen szemet gyönyörködtetőek vagy izgalmasak is ezek az elképzelések, többnyire mégis csak elképzelések.
Az elmélyült, kellően fegyelmezett – ugyanakkor szeretetteljes – kutatói munka azonban megmutathatja azt is, hogy milyen eszközöket hívhatunk segítségül ahhoz, hogy a ránk maradt morzsákat mégis egy kicsit jobban megérthessük. Kötetünkben éppen ilyen kalandozásra indulunk.
2018

Petkes Zsolt (szerk.) · Sudár Balázs (szerk.) - Honfoglalás és megtelepedés



A magyarság őstörténetének szentelt sorozat 4. kötete, a Honfoglalás és megtelepedés, a korábbiakhoz hasonlóan, több tudományág legfrissebb kutatási eredményeit felhasználva foglalja össze a honfoglaló magyar törzseknek a Kárpát-medence megszerzéséért folytatott küzdelmét. A szerzők a korabeli magyar és külföldi írott források elemzése mellett elsősorban a régészeti feltárások és a nyelvészeti kutatások nyújtotta ismeretekre támaszkodva mutatják be a Kárpát-medence IX. századi etnikai, társadalmi és politikai viszonyait, illetve a magyarság megtelepedésének katonai és politikai vonatkozásait. Külön fejezet foglalkozik Anonymus Gestájával, a László Gyula nevéhez köthető kettős honfoglalás elméletével, illetve a székelység eredetének máig sem tisztázott kérdésével.
2016

Csunderlik Péter - Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
A Galilei Kör története (1908-1919)



Ha áthaladunk az Anker közön, a 2. szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt szabadgondolkodó, ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját – ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható. Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban.
Miért? 1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki.
Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, és versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.
Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közötti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.
2017