Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Ulrike Reisach, Rainer Köthe - Európa

1694170404436.png

Tulajdonképpen mi Európa? A sorozat legújabb kötetéből megtudhatjuk milyen földrajzi sajátosságok jellemzik, milyen a növény- és állatvilága. A kötet áttekintést ad Európa történelméről, bemutatja az Európai Uniót. Az olvasó választ kap arra a kérdésre, mi változott meg az új, közös valuta, az euró bevezetésével, hogyan irányítják az EU-t, hogyan vehetnek ebben részt az uniós polgárok. Az információkat országlexikon és kihajtható térkép egészíti ki.

2002
 

Csatolások

  • Ulrike Reisach, Rainer Köthe - Európa (1).pdf
    8.7 MB · Olvasás: 108

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Gál Judit - Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban

1694232110710.png

A Magyar Királyság és Horvátország nyolcszáz évig közös államban élt, ennek ellenére közös történelmünknek még ma is nagyon sok megválaszolatlan kérdése van. A dalmáciai városok középkori Magyar Királyságban betöltött szerepe és az uralkodóval való viszonya is ezen fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül ad áttekintést Dalmácia helyéről a magyar államban. A kötet a városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusát mutatja be az olvasónak, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit és az uralkodói reprezentáció elemeit is. Gál Judit a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa, fő kutatási területe Magyarország és a Balkán 11-15. századi kapcsolatainak története.
2022

 

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Rigó Máté - Háború, profit, Trianon

1694584411610.png


Rigó Máté 1985-ben született Pécsen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az amerikai Bard College-ban és a Közép-Európai Egyetemen folytatta tanulmányait, doktori fokozatát pedig az egyesült államokbeli Cornell Egyetemen szerezte történelemből. A firenzei Európai Egyetem Intézetének Max Weber-ösztöndíjasaként és a Yale Egyetem szingapúri campusának adjunktusaként dolgozott. Jelenleg az amerikai Brandeis Egyetem Történelem Tanszékének oktatója, ahol a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális története a kutatási területe.
Jelen kötetében arra a következtetésre jut, hogy a családi vagyonok folytonossága a vesztes első világháború és az azt követő területi átrendeződések tükrében korántsem tekinthető magától értetődőnek Közép-Európában.
Hogyan boldogulhatott mégis a polgárság, beleértve a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ilyen jól, méghozzá éppen azokban az utódállamokban, ahol a kisebbségek nemkívánatosnak számítottak, esetleg kifejezetten üldöztetésben és hátrányos megkülönböztetésben volt részük? Hogyan lehetett profitálni akár Trianonból is, és miért volt adott esetben jobb Erdélyben átvészelni a 20. század első évtizedeit kisebbségként, mint Nyugat-Európában? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi és találja meg a választ.
2022


 

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Erneszt Antal Pál - Híres történelmi személyek

1694691984747.png


A magyar történelem küzdelmes évszázadait sokan sokféleképpen alakították. A honfoglalástól napjainkig 40 híres történelmi alakot gyűjtöttünk össze Árpád vezértől Antal Józsefig, akik mind komoly szerepet töltöttek be a sorsfordító események formálásában. A rövid, ám olvasmányos stílusban megírt életrajzokból megismerhetjük nemzetünk nagyjait.

2015

 

Csatolások

  • Erneszt Antal Pál - Híres történelmi személyek (1).pdf
    8.7 MB · Olvasás: 157

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Trugly Sándor - Griffek és oroszlánok népe

1694715636058.png

Amikor 1979 márciusának egyik reggelén megcsörrent e sorok írójának múzeumi telefonja, még csak nem is sejthette, hogy a Kárpát-medence egyik leggazdagabb késő avar temetőjének előkerüléséről értesítik az építők.
A komáromi hajógyár területén feltárt késő avar temető a Kárpát-medence egyik legjelentősebb avar temetkezési helye. Trugly Sándor régész 1979 és 1989 között a nyolcadik századi avar temető 153 sírját tárta fel, közöttük 63 (a nemesi középréteghez tartozó) lovassírt. Ezek legszebb leletei közé tartoz-nak az aranyozott öv- és lószerszámveretek, melyeknek dokumentációja a könyv gerincét alkotja. A szerző könyvében tömören szól az avarok tör-ténelméről, s bemutatja magát a temető leletanyagát és az egykori népes-séget. A szenzációs leletanyag legjelentosebb darabjairól 67 színes fénykép készült.
1994
 

Csatolások

  • Trugly Sándor - Griffek és oroszlánok népe (1).pdf
    8.3 MB · Olvasás: 116

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Dr. Légrády Ottó - Igazságot Magyarországnak!

covers_110112.jpg
A Pest Hírlap ötvenéves fennállása alkalmából készült ez a munka, melyet felajánlok minden hazafinak, a revíziós harc minden küzdő katonájának, hogy teljes fényességében ismerhesse meg a magyar igazságot és megismertethesse azokkal a külföldi jólelkű, elfogulatlan emberekkel, akikkel a sors akár itthon, akár e haza határain túl összehozza.
Dr. Légrády Ottó
a Pesti Hírlap főszerkesztője
1931
 

Csatolások

  • Igazságot Magyarországnak! (1).pdf
    18 MB · Olvasás: 108

braco

Állandó Tag
Állandó Tag
Bácsatyai Dániel
A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői
Az Európában hont foglaló barbárok utolsó hullámához tartozó Hétmagyar törzsszövetség és a keresztény Nyugat fegyverzajtól hangos erőpróbájának idejét a kalandozások koraként ismeri a hazai közönség. Az egykorú görög és arab forrásokkal ellentétben a IX-X. század latin nyelven alkotó szerzői elsősorban nem az újonnan feltűnő politikai alakulat berendezkedéséhez és szokásaihoz szolgáltatnak adatokat; híradásaik leginkább a hadjáratok időrendjének és útvonalának megállapításához járulnak hozzá.
E könyv szerzője kettős célt tűzött ki maga elé. Elsőként arra vállalkozott, hogy a kortárs latin kútfők kritikai értékelését tartalmazó forrástani kézikönyvet adjon az olvasó kezébe, majd pedig arra, hogy a szövegekkel kapcsolatban felmerült történeti-filológiai kérdésekre megnyugtató válaszokat keressen. A források újraértékelése révén kibontakozó új kronológia lehetővé teszi, hogy pontosabb képet nyerjünk e tudatos katonai-politikai és gazdasági célkitűzéseket tükröző, diplomáciailag jól-rosszul előkészített vállalkozásokról.
Az új arcukat megmutató kútfők a szerző reményei szerint nemcsak a magyar hadjáratok, hanem a születőfélben lévő Európa számára oly kulcsfontosságú X. század műveltségének jobb megértéséhez is hozzásegítenek.
 

Csatolások

  • Bácsatyai Dániel-A ​kalandozó hadjáratok nyugati kútfői .pdf
    2.9 MB · Olvasás: 118

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Sudár Balázs (szerk.) - Magyarok a honfoglalás korában

1695374396840.png


A magyarság – mint bármely más nép – korai története homályba vész. Amióta hazánkban történelmet írnak, a múlt avatott és kevésbé avatott, tudományos felkészültségű vagy éppen művészi ihletésű búvárai számtalan eszközzel próbáltak már az időszak közelébe férkőzni. A magyarok esetében valamiféle, legalább valamelyest valószínűsíthető történetet csak a 9. század közepétől lehet elmesélni, ennél korábban legfeljebb egyes elemek, vonulatok látszanak, de a közösség története nem. A könyv ezt az időszakot veszi célba, a honfoglalás előtti száz évet. Ahogyan már előző kötetünkben, A honfoglalók viseletében is tettük, messziről indulunk. Az első, nagyobbik rész azt a környezetet tekinti át, amelyben a magyarok 9. századi története is zajlott: Kelet-Európát. Külön-külön ismerkedünk meg Bizánc és Kazária történetével, a bolgárok, a szlávok vagy a finnugor nyelvű népek vándorlásával. Ebbe az áttekintésbe helyezzük bele azután azt az alig maroknyi történeti információt, amely a magyarokra vonatkozik. Itt és most elsősorban a történelem folyására irányítjuk figyelmünket, nem foglalkozunk részletesebben mondáinkkal, a vallástörténeti kérdésekkel, elődeink harcmodorával vagy életmódjával sem: ezek a következő köteteink témái lesznek.

2015
 

Csatolások

  • Magyarok a honfoglalás korában (2015).pdf
    16.2 MB · Olvasás: 186

barern

Állandó Tag
Állandó Tag

Csatolások

  • Esőisten siratja Mexikót.pdf
    4.1 MB · Olvasás: 148

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Bookazine Bestseller - Középkori történelem

1695438499818.png


Üdvözöljük a Középkori történelem világában!
A középkort gyakran úgy utasítják el, mint a sötétség, tudatlanság, vérontás és betegségek korszakát – az úgy nevezett „sötét középkor” választja el a klasszikus ókort a felvilágosodás korától. Ám amíg a háborúzás, az inváziók és a vallási üldöztetés valóban a korszak meghatározó elemei voltak, a középkori történelem egyúttal tele van elszánt felfedezőkkel, forradalmi művészekkel és gondolkodókkal, valamint inspiráló uralkodókkal, akiknek az öröksége máig él. A Középkori történelem könyvében feltárjuk e viharos korszak leglenyűgözőbb történeteit Hódító Vilmos hastingsi csatában aratott győzelmétől a Kasztíliai Izabella által indított kegyetlen spanyol inkvizícióig. Ismerje meg a királyok és királynők, keresztes lovagok és bűnözők, pápák és parasztok históriáit és még sok más történetet…

2021

 
Sziasztok!

Keresnék pár könyvet a Balkánnal kapcsolatban:
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7.századtó napjainkig.
Jelavich: A Balkán története
Előre is köszönöm.
 

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Mitrovits Miklós - Tiltott kapcsolat

1695692410936.png

„Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre.
Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása? Miért kezdett a Ludas Matyi című hetilap otromba lengyelvicceket közölni 1981-ben? Miként formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Mi volt a lengyelek számára az 1956-os magyar forradalom üzenete? És vajon milyen döntő lengyel hatások érték a rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokat?
Mitrovits Miklós könyve a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével mutatja be, milyen volt a magyar-lengyel ellenzéki kapcsolatok féllegális vagy illegális formája. A hiánypótló kötet nem csupán a magyar ellenzék történetét helyezi új megvilágításba, de a rendszerváltás folyamatának jobb megértésében is segítségünkre lehet.
MITROVITS MIKLÓS (1978) történész, polonista. Fő kutatási területe a második világháború utáni Közép-Európa és a magyar-lengyel kapcsolatok története. Legfontosabb művei: A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980–1981 (2010); Lengyel, magyar, két jó barát. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957–1987 (2014). Tevékenységéért 2014-ben megkapta a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét.

2020
 

Csatolások

  • Mitrovits Miklós - Tiltott kapcsolat.epub
    2.2 MB · Olvasás: 99

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Hajdú Péter - Uráli népek

1695795045987.png


A mai finnugor és szamojéd népek germán, szláv, román és török népek közé ékelődve, szétszórtan élnek Európa közepén és keleti tájain, illetve Északnyugat-Szibériában. Az összefoglalóan urálinak nevezett nyelvcsaládnak szám szerint és kulturális teljesítményei alapján is legismertebb tagja a magyaron kívül a finn és az észt. E népek származásáról, történeti szerepéről, régi és mai kultúrájáról legközelebbi szomszédaik is meglehetősen tájékozatlanok, a távolabb élő, kisebb finnugor és szamojéd népekről pedig még a velük rokon finneknek és nekünk, magyaroknak sincsenek kellően megalapozott ismereteink. Az informálódás hiánya nyilván arra vezethető vissza, hogy a szélesebb közönségnek szánt összefoglaló tájékoztatás még nem született meg. Könyvünk ezt a mulasztást kívánja részben pótolni, az információ-átadás eszköze kíván lenni. Kötetünk célja az, hogy dokumentációs anyaggal illusztrált, tömör, modern, világos és tárgyilagos áttekintést adjon az uráli népek történetének alapvető problémáiról, művelődésük néhány jellegzetes megnyilvánulási formájáról. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői ismert magyar és finn tudósok, akik több éves kutatómunkájuk eredményeit összegzik ezekben az írásokban, megismertetve az olvasót az uráli népek anyagi és szellemi kultúrájával, népművészetével, hiedelemvilágával, antropológiájával, a nyelvészet és régészet legújabb eredményeivel.
A kötetet gazdag fotó- és ábraanyag illusztrálja.
1975
 

Csatolások

  • Hajdú Péter - Uráli népek (1).pdf
    28 MB · Olvasás: 129

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Petkes Zsolt (szerk.) · Sudár Balázs (szerk.) - Honfoglalók fegyverben

1695844801315.png


A Magyar Tudományos Akadémia és a Helikon Kiadó Magyar őstörténet című sorozatának harmadik darabja a IX−X. század háborúit tárgyalja, egyben a honfoglalók és a korábban megtelepedett törzsek fegyverviselésének történetét adja vissza a korábban megismert közérthető stílusban, számtalan grafika, kép és térkép kíséretében. A Honfoglalók fegyverben ugyanakkor arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben és mennyire egyedi a korszak népeinek „iparkultúrája”, és egyáltalán mi igaz a legendákból,amikor a hunok vagy magyarok harcászatáról esik szó? A kötet szerzői nem feledkeznek meg az időszakháborúiról sem, így tökéletes képet kapunk arról, hogy ki kinek és ki ellen volt a szövetségese vagy ellensége Bizánctól a Balkánon át egészen a Nyugat-Európát birtokló birodalmakig.
2015
 

Csatolások

  • 03 - Honfoglalók fegyverben (2015).pdf
    4.4 MB · Olvasás: 168

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Sudár Balázs (szerk.) - A honfoglalók műveltsége

1695845425402.png


Sorozatunk hatodik, egyben záró kötetében a honfoglalás kori magyarság műveltségének, szellemi kultúrájának nyomait igyekszünk számba venni. Minthogy egykorvolt elődeinktől nem maradtak fenn írások, valójában nem tudjuk, miről és mit gondoltak, hogyan látták a körülöttük lévő világot, miben hittek, mitől féltek, mit és miért találtak szépnek. A kutató – és vele az érdeklődő olvasó – éppen azzal szembesül, hogy elődeink gondolkodásáról, világlátásáról mennyire csekély tudással rendelkezünk.
Ráadásul a honfoglalás és a megtelepedés időszaka, ez az oly nehezen megismerhető korszak felettébb inspiratívan hat mai világunkra. Ám minél kevesebbet tudunk – márpedig a szellemi kultúráról valójában nagyon keveset tudunk –, annál többet kell hozzátennünk saját kútfőből: így kerülünk egyre messzebb a hajdanvolt valóságától. A művészet eszközeivel nagyon sokféle megjelenítése születhet – és született is – e kornak, de bármilyen szemet gyönyörködtetőek vagy izgalmasak is ezek az elképzelések, többnyire mégis csak elképzelések.
Az elmélyült, kellően fegyelmezett – ugyanakkor szeretetteljes – kutatói munka azonban megmutathatja azt is, hogy milyen eszközöket hívhatunk segítségül ahhoz, hogy a ránk maradt morzsákat mégis egy kicsit jobban megérthessük. Kötetünkben éppen ilyen kalandozásra indulunk.
2018
 

Csatolások

  • 06 - A honfoglalók műveltsége (2018).pdf
    7.6 MB · Olvasás: 153

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Petkes Zsolt (szerk.) · Sudár Balázs (szerk.) - Hétköznapok a honfoglalás korában

1695845661713.png

Sorozatunk ötödik kötete a honfoglalók hétköznapjaiba és anyagi kultúrájába vezeti be az olvasót. Mit tudunk elődeink gazdálkodásáról, az állattartásról és a növénytermesztésről? Mit ehettek a honfoglalók? Milyenek voltak lovaik, és hogy viszonyultak hozzájuk? Milyen körülmények között éltek, milyen lehetett a lakóhelyük, milyen mesterségeket űzhettek, és hogyan?
A kötet szerzői különböző tudományterületek (elsősorban a régészet, a történettudomány és a néprajz) kutatásaira támaszkodva, valamint más korszakokból vett párhuzamok segítségével próbálják közel hozni a 21. századi európai emberhez ezt a nehezen megfogható, tárgyi emlékekben szűkölködő kort. Nagy teret kap a feltárt sírok, sírleletek ismertetése, hiszen a temetkezési szokások és a sírokban elhelyezett tárgyak, állattetemek, ha csak áttételes módon is, de mégis megjelenítik a mindennapi életet. Ugyancsak hangsúlyosan szerepel a kötetben a közelmúltban Borsodon feltárt, honfoglalás kori település bemutatása. Az itt talált leletek ugyanis jelentősen megváltoztatták a 10-13. századi településeinkről korábban kialakult képet.
A friss kutatási eredmények ismertetése árnyalja eddigi tudásunkat a korszakról, és megrögzült tévhiteket, anakronisztikus megközelítéseket is eloszlat.
2017
 

Csatolások

  • 05 - Hétköznapok a honfoglalás korában (2017).pdf
    7.7 MB · Olvasás: 154

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Petkes Zsolt (szerk.) · Sudár Balázs (szerk.) - Honfoglalás és megtelepedés

1695845938263.png


A magyarság őstörténetének szentelt sorozat 4. kötete, a Honfoglalás és megtelepedés, a korábbiakhoz hasonlóan, több tudományág legfrissebb kutatási eredményeit felhasználva foglalja össze a honfoglaló magyar törzseknek a Kárpát-medence megszerzéséért folytatott küzdelmét. A szerzők a korabeli magyar és külföldi írott források elemzése mellett elsősorban a régészeti feltárások és a nyelvészeti kutatások nyújtotta ismeretekre támaszkodva mutatják be a Kárpát-medence IX. századi etnikai, társadalmi és politikai viszonyait, illetve a magyarság megtelepedésének katonai és politikai vonatkozásait. Külön fejezet foglalkozik Anonymus Gestájával, a László Gyula nevéhez köthető kettős honfoglalás elméletével, illetve a székelység eredetének máig sem tisztázott kérdésével.
2016
 

Csatolások

  • 04 - Honfoglalás és megtelepedés (2016).pdf
    4 MB · Olvasás: 156

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Sudár Balázs (szerk.) · Petkes Zsolt (szerk.) - A honfoglalók viselete

1695846173739.png

A kötet, a Magyar Őstörténet sorozat első darabja, a honfoglaló elődök viseletébe enged betekintést úgy, hogy a megismerés folyamatába is bevonja az olvasót.
A magyarok bejövetele, a Kárpát-medence meghódítása mindig is foglalkoztatta a magyar közvéleményt, első ismert történeti munkánk, Anonymus Gestája is ennek históriáját meséli el. Elődeink megjelenítése szintén hosszú múltra tekint vissza: a vezérek szerepelnek a 14. századi Képes krónika miniatúráin, Thuróczy művének fametszetein és a 16-17. századi főúri képgalériák olajfestményein is. E művek persze elsősorban koruk ízlésvilága szerint jelenítették meg a honfoglalókat. A múlt felé fordulás, a régiesnek tűnő viseletek ábrázolása a romantika idején kezdődött meg, de ez a múlt akkoriban még elsősorban a török időket jelentette. A kortársak, az arabok éppúgy, mint a bizánci görögök, gyakran töröknek – vagy legalábbis a törökök közül valónak – nevezték elődeinket. Hogy ennek pontosan mi volt az oka, azt pillanatnyilag a kutatók sem tudják biztosan, de e szemlélők abban semmiképpen sem tévedtek, hogy a magyarok ízig-vérig sztyeppei lovasnépként jelentek meg a történelem színpadán. Ez pedig sok mindent meghatároz, például az öltözködést is.
2014
 

Csatolások

  • 01 - A honfoglalók viselete (2014) (1).pdf
    9.8 MB · Olvasás: 154

dzsefff

Állandó Tag
Állandó Tag
Kósa Csaba - Félhold és kétfejű sas

1695933549017.png


A magyarság története 1526-tól 1790-ig.
Örömmel adjuk az olvasó kezébe A magyarság története II. kötetét. Bízunk abban, hogy az első kötetet (Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig főcímmel) elolvasta. Most ismét fölfedező kalandozásra hívjuk valamennyi olvasónkat, fiatalokat és időseket egyaránt. Korszakunk a magyar nemzet történetének a 16-18. század által közrefogott időszaka. Törökdúlás, nemzeti széthúzás, küzdelem a fennmaradásért; majd harc és egyezkedés az új hatalommal, az osztrák-németekkel. S hogy ma is itt élünk, fennmaradtunk, s a Kárpár-medence népei között fontos szerepre tehettünk szert, mi, magyarok, az nem kis részben köszönhető múltunknak…
Fegyverrel, tollal, ésszel-leleménnyel, s még megannyi eszközzel folyt a küzdelem, hogy megmaradjunk, itt maradjunk…
S itt vagyunk, tallózunk múltunkban – tükörként mutatják e kötet lapjai a múlt történéseit.
És már íródik a folytatás: Závodszky Géza, A magyarság története, III. kötet. 1790–1914.
Jó szórakozást és sok örömet kívánunk, kedves olvasónk…

1993
 

Csatolások

  • Kósa Csaba - Félhold és kétfejű sas (1).pdf
    15.7 MB · Olvasás: 159
Oldal tetejére