Az MTA zsidó nővé minősítette Petőfi csontjait szemrevételezés alapján, a DNS vizsgálatokban nem vett részt a meghívók ellenére sem. Miért??
Elolvastam az MTA jelentését a Magyar Tudomány 1990. 9. számában a csontváz vizsgálatáról, de sehol se olvasom, hogy a nőt "zsidónak" minősítették volna. Ott ez áll:
"5. A nemre és biológiai korra utaló sajátosságok: — A csontvázon összesen 59 metrikus és 23 morfológiai jelleget, ebből a koponyán 13 metrikus és 14 morfológiai jelleget vizsgáltunk. Ezekből 45 nőies, 22 indifferens és 15 férfias. A csontváz összes megfigyelt jellege alapján a szexualizáltsági jelző: —
0,71, azaz határozottan nő.
...összefoglalva, az eddigi vizsgálatok eredménye alapján állítható : a lelet származási — eltemetési ideje, továbbá a csontváz női neme ellene szól, hogy a barguzini 7. sz. csontváz azonosítható volna Petőfi Sándor holttestének maradványával."
"A magyar szakértõk (
Farkas Gyula antropológusprofesszor és munkatársai,
Lengyel Imre orvosprofesszor) és szovjet kollégáik (
Valerij Pavlovics Alekszejevakadémikus, antropológus,
Alekszandr Petrovics Gromov és
Viktor Nyikolajevics Zvjagin igazságügyi orvosszakértõ professzorok) egymástól függetlenül végzett természettudományos vizsgálatai szerint
a csontváz egyhangúlag nõi volt. A Petőfivel való azonosságot kizárta
Harsányi László igazságügyi orvosszakértõ professzor vizsgálati eredménye is, miszerint a 7. sírban fekvõ nõt nem 1856 táján, hanem 1890–1950 között temették el."
Ezután csempészte ki Morvai a csontokat Amerikába, ahol újabb vizsgálatok következtek. Idézem a lényeget Kovács Lászlótól:
"az Amerikai Fegyveres Erõk Patológiai Intézetének (ADFIL) ezredese az amerikai vizsgálatokat a következõképpen összegezte: 1991-ben vetette fel J. T. McMahon és S. I. Reger az AFDIL-nál végezhetõ DNS-vizsgálat lehetõségét Kiszely és Morvai felkérésére az általuk õrzött barguzini csontvázmintából, s ezért a késõbbiekben az a J. T. McMahon lett a vizsgálat AFDIL-on kívüli, külsõ munkatársa, aki a laboratóriumi szobájában, a nevezetes kék MALÉV-es táskában õrizte a csontvázat a 2001. májusi Magyarországra szállításáig. 1991 áprilisában kapta az AFDIL J. T. McMahontól az elsõ mintát, de ez vizsgálatra alkalmatlannak bizonyult, ezért õ 1993. június 3-án pótlólag egy combcsontmintát küldött. Az 1994. május 6-án közreadott amelogenteszt eredménye szerint
a minta nõi maradványnak bizonyult.
Figyeljünk fel a vizsgálati jegyzõkönyvet aláírók nevére: Deborah L. Fisher, Mitchell M. Holland és Wictor W. Weedn! Az AFDIL ebbõl a mintából egy részt továbbküldött a már ismerõs Stonekingnek, aki ugyancsak DNS-vizsgálattal szintén nõi eredményt kapott. 1996-ban J. T. McMahon az idõközben kifejlesztett mitokondriális DNS-vizsgálat lehetõsége iránt érdeklõdött, s a pozitív válaszra július 17-én négy csontmintát küldött. Ezek közül kettõ volt vizsgálatra alkalmas, amelynek eredménye igazolta azt, hogy a bal sípcsont- és jobb felkarcsonttöredékek ugyanazon csontváz részei. Az utóbbi minta pótlólagos nemmeghatározása
megerõsítette, hogy nõi maradványból való.
Az aláírók közül M. Holland és V. Weedn már ismerõs, az övékén kívül még Jeanne M. Willard, MFS DNA Analyst és Jacqueline S. Raskin, MS, DNA Analyst szignója szerepel a szakvélemény végén.
B. C. Smith e-mailjének következõ két bekezdését szó szerinti fordításban idézem: „A dr. McMahonnal folytatott késõbbi eszmecserék során kiderült, hogy az AFDIL eredményei egybehangzanak az õ független értékelésével, miszerint az összes csont valaha összetartozott – ami azt sugallja, hogy valamennyi ugyanattól az embertõl származott – és az antropológiai vizsgálat alapján ez
a csontváz vélhetõen nõ volt.
1996. október 1-jén dr. McMahon értesítette Kiszely professzort a Cleveland Clinic antropológiai értékelésének és az AFDIL vizsgálatának eredményérõl. Azt javasolta [neki], hogy a maradványokon ne végezzenek további vizsgálatokat, és nem tartotta tanácsosnak, hogy Petõfi Sándor bármely anyai ágú rokonának exhumálását tovább erõltessék.”
Ehhez még hozzátehetjük, hogy a legutóbbi kínai vizsgálatok sem cáfolták, hogy női csontvázról van szó, és az általuk vizsgált DNS minták csak annyiban egyeznek Petőfi oldalágú rokonainak leszármazottaival (mivel Petőfinek egyeneságú leszármazottja nincs), amennyiben még számos más europid jelleget mutató emberével is egyeznek.
Persze lehetséges, hogy az amerikaiak is részei a Morvai-kutatás elleni "szabadkőműves" összeesküvésnek, és mindkét amerikai intézet hazudott a leletet illetően, és Prof. Holland is csak az MTA kitüntetéséért cserébe füllentette azt, hogy a csontváz egy nő (ahogy Kiszely állította).
Engem nem is az ő DNS vizsgálatuk győzött meg, hanem inkább az, hogy ez a csontváz
nem egyedül feküdt a sírban.
Amikor elolvastam, hogy a Petőfi maradványainak vélt halott alatt találtak egy fakoporsóban eltemetett, mongol jegyeket mutató, tehát burját férfit, akkor ez szöget ütött a fejembe. A környező sírok mind kb 130 cm mélyre voltak ásva, ez azonban 190-re. Tehát eleve két halott számára ásták meg.
Közös sírba pedig családtagokat szoktak helyezni. Mivel azonban az alsó holtest egy burját férfié, a felső viszont egy europid emberé, nem lehetett köztük vérségi kapcsolat: ergo, csakis házastársak lehettek.
Nem messze tőlük találtak egy pár hónapos csecsemőt is elhantolva, feltehetőleg a gyermeküket. Tehát a sírban egy burját férfi, és europid (akár zsidó) felesége nyugodott.
Engem inkább ez győzött meg arról, hogy ez bizony női csontváz.
Mert miért temették volna Petőfit rá egy burját férfira? Mit szólt volna a férfi családja? Pláne, hogy ezután a keresztet is lecserélték, és csak a "Petrovics" nevet írták rá. (Eredetileg nem lehetett ezen a síron ez a felirat, hisz két halott volt benne. Miért nem volt rajta a burját férfi neve is?)
És mit szólt volna Kuznyecova, Petőfi állítólagos szibériai felesége, hogy a férjét egy másik férfi sírjába temetik?
És melyik pravoszláv pap temetett volna egy protestáns halottat egy ortodox sírba?
Szóval döntsön mindenki maga a saját belátása szerint.
