Egy vers..
Sziasztok!!
Rég keresek egy helyet,ahol közzétehetem az egyik kedvenc versemet,és látom itt szabad,így ha nem bánjátok..
Gyóni Géza:
Csak egy éjszakára
Csak egy éjszakára küldjétek el őket,
A pártoskodókat,a vitézkedőket,
Csak egy éjszakára,
Kik fent hirdetik,hogy-mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muszikál felettünk
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólomfecskék szanaszét röpködnek.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Gerendatöréskor szálkakeresőket,
Csak egy éjszakára:
Mikor süketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véred föld mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el öket,
Az uzsoragarast a fogukhoz verőket,
Csak egy éjszakára,
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi,mint a falevél,
S mikor földre omlik,ó iszonyú omlás-
Szép piros vitézből fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket,
A hitetleneket,s az üzérkedőket,
Csak egy éjszakára,
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön,s vér csurog a fáról,
Mikor rongysátor nyöszörög a szélben,
S haló honvéd sóhajt:..fiam..feleségem..
Csak egy éjszakára küldjétek el őket,
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket,
Csak egy éjszakára,
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San folyó tükrébe,
Amikor a magyar vért gőzölögve hömgölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem,ne többet!
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára,
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve,fázva,
Hogy fetrengne mind,mind,hogy meaculpázna,
Hogy tépné az ingét,hogy verné a mellét,
Hogy kiáltaná bőgve: Krisztusom,mi kell még!?
Krisztusom,mi kell még!? Véreim,mit adjak
Árjáért a vérnek,csak én megmaradjak!?
Hogy esküdne mind,mind,
S hitetlen gőgjében,kit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust,hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
--Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Csak gondoltam,itt jó helye lesz