Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok

gmcsilla témája a 'Pedagógusoknak' fórumban , 2010 Június 1.

  1. lyndyke

    lyndyke Állandó Tag

    véglegesitőzni fogok a nyáron és a segitségeteket kérem a következőkhöz.Előre is köszönöm.
    1.1. Magyar irodalom és gyermekirodalom​
    I. Irodalomelméleti alapfogalmak:
    A lírai mőnem fıbb mőfajai. Verstani alapfogalmak. Szóképek és retorikai alakzatok.​
    Α ​
    epikai mőnem fıbb mőfajai. Narrációs eljárások.
    II. Lírai mőfajok:
    A dal. Petıfi Sándor, József Attila dalai.
    Az epigramma. Janus Pannonius, Vörösmarty Mihály epigrammái.
    Az elégia. Berzsenyi Dániel, Tóth Árpád elégiái.
    Kötött versformák: a szonett. Juhász Gyula /Tóth Árpád,/József Attila szonettjei

    Követelmény: ​
    szerzınként két mő alapos ismerete.
    III. Epikai mőfajok:
    A novella. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Tamási Áron novellái.
    Regényváltozatok:

    - ​
    A 19. századi regény: Jókai Mór regényei.

    - ​
    A 20. századi regény: Móricz Zsigmond/Kosztolányi Dezsı, Tamási Áron, Szilágyi István/Kertész Imre
    regényei.

    Követelmény: ​
    szerzınként egy mő alapos ismerete.
    IV. Gyermekirodalom
    A népi gyermeklíra: mondókatípusok, játékversek, kiszámolók.
    A népmese és a népmonda.
    A népi gyermekjátékok.
    A mőköltészeti mese. Benedek Elek meséi, Móricz Zsigmond verses állatmeséi.
    Pósa Lajos, Weöres Sándor, Kányádi Sándor. Kovács András Ferenc gyermekversei.

    Követelmény: ​
    szerzınként/ mőfajonként egy mő alapos ismerete.

    1.2. Magyar nyelv​
    I. Hangtani ismeretek:​
    A beszédhangok. Magánhangzók és mássalhangzók jellemzı jegyei. A beszédhangok
     
    Stan Judit és magdizet kedveli ezt.
  2. tymyyy

    tymyyy Új tag

    POVESTEA LUI HARAP -ALB

    de Ion Creangă

    În realizarea poveştilor sale, Ion Creangă porneşte de la modele populare, caracterizînd teme de circulaţie universală cu o vechime uneori mitică. Cercetătorii operei scriitorului romăn au găsit asemănări între capra cu trei iezi şi un motiv din fabulele lui La Fontaine, între Soacra cu trei surori şi un basm armean, între Punguţa cu doi bani, şi unele povestiri indiene, sau între Povestea lui Harap-Alb şi omul fără barbă al lui Emile Legrand, fără să fie vorba de o influenţă directă asupra lui Creangă, care n-avea cum să cunoască toate aceste scrieri. În creaţia lui sînt şi alte motive care apar în spaţii culturale foarte depărtate: motivul călătoriei, al încercării puterii, al animalelor recunoscătoare şi al tovarăşilor devotaţi, motivul apei vii şi al apei moarte etc. Harap-Alb în slujba Spînului aminteşte de Heracles; sclavul lui Euristen, şi de muncile lui, iar trimiterea eroului peste mări şi ţări şi însoţirea lui cu fapturi năzdrăvane seamănă cu expediţia lui Iason după lâna de aur din Colhida. Existenţa acestor teme şi motive la Creangă a fost determinată de faptul că izvorul principal al poveştilor sale este folclorul romănesc, unde ele circulă aşa cum circulă în poveştile tuturor popoarelor. Influenţa folclorică este însă mai largă şi nu se reduce doar la prelucrarea nucleelor narative universale. Ion Creangă valorifică şi alte elemente, care conferă poveştilor un caracter specific, popular-romnânesc.

    Povestea lui Harap-Alb are în linii mari următorul subiect: Verde-Împărat îi cere fratelui său să-i trimită pe cel mai vrednic dintre nepoţi ca să-l lase urmaş după ce n-o mai fi: craiul, tatăl băuţilor, îi supune unei probe a curajului, la care nu rezistă decît mezinul. Acesta, povătuit de Sfînta Duminică, pe care o milostivise, îi alege un cal năzdrăvan, care în aparenţă este o mîrtoagă, şi pleacă la drum nu înainte de a asculta sfaturile tatălui său. În ciuda poveţelor este păcălit de Spîn, care-l face rob. Ajunşi la casa lui Verde-Împărat, Spînul se dă drept nepotul moştenitor şi din orgoliu nemăsurat îl supune pe adevăratul nepot unor încercări deosebite, poruncindu-i, pe rînd, să aducă "sălăţile" din grădina ursului, pietrele nestemate din grădina cerbului şi pe fata împăratului Roş. Ajutat de felurite personaje, povăţuit de cal, însoţit de nişte simpatici monstri; Harap-Alb se descurcă de minune în toate împrejurările. în final impostorul este demascat şi pedepsit şi, eroul este răsplătit primind binecuvîntarea împăratului Verde, împărăţia şi pe fiica împăratului Roş.

    După cum se vede, Povestea lui Harap-Alb (1877) apare ca un mic roman de aventuri, realizat însă în cel mai autentic spirit popular, respectînd adică tematica, compoziţia epică, eroii, ajutoarele lor, precum şi mijloacele de exprimare specifice prozei populare. Concepută ca un lung şir de peripeţii şi încercări la care e supus un tînăr pentru a-şi dovedi vrednicia, curajul, puterea şi înţelepciunea, povestea cuprinde în sine o idee morală fundamentală: aceea că binele şi adevărul triumfă în ciuda tuturor piedicelor, că meritele omului sînt răsplătite.

    Formula de descriere a poveştii, precum şi motivele tipice unui basm popular- motivul împăratului fără urmaş (avea numai fete); motivul probei destoiniciei; motivul neascultării sfaturilor date de tată; motivul probelor depăşite etc.

    Creangă improvizează pe marginea schemei universale a basmului o imagine a vieţii ţărăneşti de altădată, cu tipurile ei morale, cu tradiţiile şi obiceiurile ei, în deprinderile de comportament şi cu limbajul ei specific.

    Respectînd schema tradiţională, Creangă devine original prin abundenta detaliilor specifice, prin insistenţa asupra aspectului particular, prin nuanţarea mişcărilor, a gesturilor, a vieţii sufleteşti. În felul acesta personajele şi acţiunile lor capătă individualitate, devin de neconfundat.

    Arta povestirii la Creangă nu este dominată numai de acţiune; ochiul lui surprinde particularităţile cadrului în care aceasta se desfăşoară, iar auzul prinde cu exactitate schimbul de cuvinte dintre oameni. Detaliile dau poveştii contur realist. Prin ele lumea fabuloasă se umanizează, coboară într-un plan de existenţă care poate fi localizat geografic şi istoric. Personajele, de la Harap-Alb, la simpaticii monştri care-l însoţesc acţionează ţărăneşte şi vorbesc moldoveneşte.

    Diferenţele dintre basmul popular şi basmul lui Creangă ies in evidenţă urmărind patru aspecte: calitatea naraţiunii, particularităţile fantasticului, funcţia dialogului şi limbajul.

    Naraţiunea la Creangă are un ritm mai rapid, el individualizează acţiunile şi personajele, elimină explicaţiile inutile, descrierile sau analizele. Cît priveşte fantasticul, acesta la Creangă este umanizat şi în cadrul lui scriitorul construieşte tipuri diferenţiate fizic şi moral, tipuri a căror viaţă se desfăşoară conform unor deprinderi şi obiceiuri specifice familiei ţărăneşti. Culoarea locală este astf...

    Reméllem valaki hasznát veszi a versenyvizsgán
     
  3. tymyyy

    tymyyy Új tag

    O furnica de Tudor Arghezi

    Tudor Arghezi (1880-1967) este unul dintre cei mai mari poeti din secolul nostru. A scris, de asemenea, proza si literatura pntru copii. Printre volumele sale se numara: Cuvinte potrivite, Flori de mucigai, Cartea cu jucarii, Carticica de seara, Povestirile boabei si ale faramei.

    In operele sale, scriitorul imagineaza un univers, recreeaza o lume. De aceea, literatura nu se confunda niciodata cu realitatea, fiind un produs al fanteziei creatoare a scriitorului.

    Poezia O furnica face parte din volumul Versuri de seara.
    In prima strofa autorul ne arata cu ajutorul cuvintelor �ieri�, �la pranz� momentul in care se desfasoare intamplarea pe care o relateaza.
    Observam sentimentul de afectiune al scriitorului fata de mica faptura deoarece acesta foloseste repetitia �mica, mica� prin care ne arata cat de firava si de slaba este vietatea.

    Acesta ne prezinta cum o furnica se urca pe picioarele lui, folosind hiperbola in momentul in care spune ca furnica i-a confundat picioarele cu niste �craci�. Aceasta figura de stil poate fi si o comparatie: omul precum copacul.

    O alta figura pe care creatorul o foloseste este epitetul �uscat�.
    In cea de-a doua strofa autorul caracterizeaza furnica prin intermediul epitetelor �harnica� si �maruntica�. Aceste insusiri le poate atribui si cititorul datorita versurilor din strofa, care ne arata grija micutei pentru gaspodarie si pentru iarna grea care o sa vina.

    Imaginea folosita de autor pentru a accentua harnicia furnicii este una dinamica �Duse, harnica, la gura�.
    In a treia strofa scriitorul foloseste adresarea directa. Acesta personifica gandul care o intreaba mahnit pe furnica, lucru care ne arata inca o data grija si dragostea pe care o poarta micii fapturi.

    De asemenea, aceste sentimente le putem observa si datorita adresari cu substantivul �tata�, accentuand starea de afectiune parinteasca pe care autorul o manifesta.
    Pentru a accentua confuzia furnicii creatorul a folosit imagini dinamice �Un� te duci�, �nu te-ai lamurit�, �si-ai ratacit�, �te-ai suit�, �sa-ti arat�.
    Putem observa si folosirea arhaismelor gramaticale �Un��(unde).

    In a patra strofa autorul continua adresarea directa. Sentimentul pe care il are in aceasta strofa fata de mica faptura este tot de grija, lucru observat datorita noii intrebari �Unde dormi aici departe?�.

    Pentru a-si arata grija fata de furnica scriitorul foloseste imaginili dinamice: �sa-ti mai pui�, �unde dormi�, �s-ajungi�.
    Observam folosirea cuvintelor din campul lexical al cartii: �carte�, �pagina�, �virgula�, �op�, �poezie�.
    In a cincea strofa autorul continua sa-si arate grija fata de mica faptura:

    �S-o feresc de nestiut,
    Ingrijat de ce-o sa zica
    Maica stareta furnica�
    Scriitorul foloseste personificarea: �Maica stareta furnica�.
    Imaginile folosite sunt statice: �o asteapta in zadar�, �ma gandesc�, �ce-i de facut
     
  4. lyndyke

    lyndyke Állandó Tag

    Ezt talaltam a neten,remelem hasznos:)
    COMENTARIU CAND STAPANUL NU-I ACASA, EMIL GARLEANU


    Comentariu "Cand stapanul nu-i acasa" de Emil Garleanu

    Si aceasta schita face parte, ca si "Gândâcelul", tot din volumul "Din lumea celor care nu cuvânta", "literatura de scurt-metraj alcatuind un mic bestiarum" (Const. Ciopraga).

    De data aceasta, pe lânga duiosie, gratie si gingasie, un loc privilegiat îl ocupa umorul, schita fiind "o mica povestire amuzanta" (D. Micu) care are ca titlu o parte modificata a proverbului "Când pisica nu-i acasa, soarecii joaca pe masa". Numai ca, de data aceasta, protagonistii nu sunt, ca în proverb, numai soriceii, ci un soarece, o pisica si un câine, care, în lipsa stapânului, îsi disputa o bucata de cascaval de pe polita.

    Primul care îsi face aparitia în "scena " este soricelul, care, atras de mirosul de brânza proaspata, "nu-si mai gasea locul". O data descoperit obiectul tentatiei, el, ca si gândacelul din schita cu acelasi titlu, planuieste cum sa-si atinga scopul de a ajunge pâna pe polita. Planul i se naruie, îndata ce se gândeste la motan: "Dar motanul? Ehei! La dânsul nu prea se gândise. Si, Doamne, multi fiori i-a mai vârât în oase motanul cela".
    Desigur ca motanul fusese si el atras de mirosul de cascaval care "îi sbârlise si lui mustatile", dar rezistase tentatiei urmarind "sa-l momeasca pe lacomul din gaura".

    Imprudentul soricel îsi paraseste ascunzatoarea si este înhatat de motan, dar îsi face aparitia "Corbici", câinele, atras si el de mirosul ademenitor de cascaval. Speriat de latraturile înversunate ale catelului, pisoiul îsi gaseste refugiul în ocnita sobei parasindu-l pe soricel care, "mirat ca scapa, zapacit", "o sterge în gaura lui".

    Apoi, ca într-un stop-cadru cinematografic, autorul ni-i prezinta pe "câtestrei dusmani" fata în fata cu obiectul tentatiei si al disputei — bucata de cascaval: "soarecele în gaura, motanul în ocnita si câinele în mijlocul odaii, se pândesc munciti de acelasi gând".

    Aparitia stapânului restabileste ordinea, caci, de teama, actorii parasesc scena: "motanul se înghesuieste si mai în fund, iar câinele o sterge sub divan; numai soarecele, mic cum era, ramâne la locul lui".

    Stapânul, obosit de munca si flamând, ia bucata de cascaval pe care o manânca cu pofta, spre dezolarea celor trei.

    Continutul schitei este structurat cu mare precizie de autor. La început, în patru propozitii principale independente este fixat "decorul": "o odaie" linistita în care, pe o polita, o bucata de cascaval împrastie un miros ademenitor.

    Secventa urmatoare ni-l prezinta pe soricel, atras de mirosul de brânza proaspata, cu gândurile si framântarile lui cum sa ajunga la cascaval, desi se teme de motan.

    Trecerea la fragmentul urmator în care este înfatisata aparitia motanului se face printr-o propozitie exclamativa care vine sa confirme teama soricelului: "Cum sa nu-l pândeasca!", ca apoi interogatia "Dar ce se aude?" sa marcheze cea de-a treia secventa. Tot printr-un "dar" narativ se realizeaza si legatura cu finalul naratiunii: "Dar pasi apasati cutremura sala."

    Si în aceasta schita se remarca unele dintre caracteristicile prozei lui Emil Gârleanu. In primul rând soricelul si pisica apar în ipostaza umanizata. Atras de mirosul de cascaval, soarecele gândeste, se întreaba (|"Sa iasa, sa nu iasa?" [...] "Unde-o fi? De unde-l vrajeste, din ce colt îl pofteste cu atâta staruinta la dânsa? A! Uite-o, colo pe farfurie" etc.), îsi face planuri ("Dar cum? Sa mearga mai întâi pe lânga perete pâna la divan. Asa, bun! Pe urma..."), se teme ("Dar motanul? Ehei! La dânsul nu prea se gândise si, Doamne multi fiori i-a mai vârât în oase motanul cela"). La fel si pisoiul, în timp ce "se joaca" cu prada sa gândeste cu ciuda, dar si cu diabolica satisfactie: «Cascaval ti-a trebuit! Poftim cascaval! Doamne! Ce bun o sa-mi para mie dupa ce te-oi crantani»." In aceste fragmente se observa prezenta vorbirii directe, a constructiilor exclamative si interogative prin care se exteriorizeaza gândurile, atitudinea si zbuciumul micilor vietati, sau a interjectiilor ("a", "ehei", "ha" etc).

    In al doilea rând, din nou, Emil Gârleanu se dovedeste un poet al necuvântatoarelor atunci când apeleaza la descriere. Bietului soricut i se zaresc "margelele ochilor", iar fiorosul motan are "ochii galbeni si luciosi ca sticla", "mustatile întoarse, subtiri si ascutite ca oasele de peste". Chiar daca "prozatorul nu exceleaza prin plasticitate", comparatiile prezente mai sus ("ca sticla", "ca oasele de peste"), au menirea de a individualiza trasaturile evidentiate.

    Scenele confruntarii directe dintre motan si soarece pe de o parte, si dintre câinele "Corbici" si motan, pe de alta parte, pun în lumina arta narativa a scriitorului caracterizata prin dinamism, printr-un ritm alert, vioiciunea naratiunii fiind realizata prin folosirea verbelor de miscare la modul indicativ prezent, distribuite, de obicei, în propozitii principale: "apasa", "rasuceste", "lasa", "pune", "vine", "se opreste", "adulmeca", "se repede", "latra" etc. Daca aceste trasaturi ale scriiturii lui Gârleanu le gasim si în "Gândacelul", de data aceasta nota particulara a schitei "Când stapânul nu-i acasa" este umorul "care e unul duios, dizolvându-se în lirism" (C. Ciopraga) fie ca e vorba de gândurile soricelului, fie ca este prezentata perplexitatea celor trei "dusmani" în fata deznodamântului neasteptat.

    Si aceasta opera literara evidentiaza adânca sensibilitate a scriitorului, manifestata prin modul de abordare a temei, prin atitudinea adoptata fata de aceasta lume a necuvântatoarelor, care are o viata aparte, cu problemele, cu bucuriile si cu dramele ei.
     
  5. Lukács Évike

    Lukács Évike Állandó Tag

    Szioka
    hogyan tudnám letölteni azt a sok okosságot amit feltettél, mert szükségem lenne :(

    Unul dintre cei mai cunoscuti si indragiti autori de basme este H. Ch. Andersen. (1805-1875
    El s-a nascut pe 2 aprilie 1805 la Odense, Danemarca si este unul dintre cei mai mar creatori de basme din literatura universala, care a ridicat efectiv basmul din literatura universala apropiindu-l de poezie si filozofie. In timpul vietii el a fost celebrat de regalitate si aclamat pentru ca a adus bucurie copiilor din intreaga Europa, basmele sale fiind traduse in peste o suta de limbi si continua sa fie publicate in milioane de exemplare in intreaga lume.
    H.Ch. Andersen a reusit sa imbine miraculosul cu elementele comune ale vietii oamenilor simpli, sa ilustreze ca indiferent de piedicile puse, binele invinge intotdeauna raul.
    Continutul bogat in aspecte noi de viata, stilul viu, plin de miscare si imaginatie, deosebesc creatiile lui Andersen de cele populare.
    Degetica - 1835
    Basmul Degetica - 1835 a fost scris de catre Hans Christian Andersen, autor danez ale cărui basme au fost traduse în mai mult de 80 de limbi şi care au inspirat piese de teatru, balete, filme, sculpturi şi picturi. El a suferit mult în copilărie din cauza sărăciei şi a neglijenţei familiale şi ca urmare la vârsta de 14 ani a fugit de acasă la Copenhaga. Acolo a lucrat pentru Jonas Collins, directorul Teatrului Regal, până când Collins a adunat banii necesarii educaţiei adolescentului Hans Christian.
    După studii, Hans Christian a mai lucrat într-o casă de comerţ, dar a lucrat neobosit să devină scriitor profesionist.
    Începând cu anul 1822, Andersen a publicat poezii, proză şi a produs piese de teatru. Primul său succes a fost “O călătorie de la Canalul Holmen la capătul răsăritean al Insulei Amager in anii 1828 şi 1829” (1829), o povestire fantastică în genul celor scrise de autorul german E.T.A. Hoffmann.
    Primul său roman “Improvizatorul” a fost primit bine de public şi critici în anul 1835, iar prima lui carte de basme a fost publicată tot în anul 1835.
    Degetica
    Era odata o femeie saraca care a gasit o fetita cat degetul de mare careia i-a spus Degetica. Ea avea un pat facut dintr-o coaja de nuca si un lac care era o farfurie cu apa.
    Intr-o noapte o broasca intra si o fura pe Degetica cu tot cui patul din coaja de nuca. Broasca o intreaba pe Degetica daca vrea sa se marite cu fiul ei ,care era foarte urat, insa Degetica refuza si este dusa pe o frunza de nufar care a fost ajutata de pesti care au ros tulpina nufarului. Degetica plutea dar pana la urma ea se agata de picioarele unei muste care o duce pe Degetica intr-o dumbrava. Acolo intalneste o pasare care se lovise cand zbura. Atunci a fost luata de o familie de cartite care au ajutat pasarea si a putut sa zboare cu degetica inapoi acasa.

    Ennyit találtam én is
     
    magdizet, betaka, Yalan és 1 másik tag kedveli ezt.
  6. farkaspiroska

    farkaspiroska Állandó Tag

    kedves salatjudit, te hol fogsz 2. fokozatozni, Nagyvaradon??mert en is ott fogok defezni. az anyagokat amiket kertel feltoltom ide es innen remelem te tudod tolteni, igy legalabb mindenkinek elerheto lesz..nincs meg minden romanbol, sajna magyarnal egyenlore nem tok segiteni....jo tanulast:)

    lyndyke, en feltettem ide a dolgokat amiket igertem, le tudod tolteni azt hiszem h a 27-28 oldalon kell keresned.....

    salatjudit! itt van nehany dolog romanbol, mar a balada unui greier mic-et feltettem a 28, 29 oldalon talalod.

    lanyok! ha szetneztek jol az elejen a forumnak, akkor szinte minden tetel fel van teve csak meg kell oket keresni, en is sok hasznos dolgot toltottem mar le az elejerol, modszertanbol is sok van es van roman modszertan is, 1, 2, 3, 4 oldalakon talaltok dolgokat.
     

    Csatolt fájlok:

  7. ildici71

    ildici71 Állandó Tag

    Sziasztok van valakinek Kanyadi es Illyes Gyula mese kidolgozasa ha feltenne nagyot segitene koszonom elore is.
     
  8. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    Kedves társaim. Segítségeteket szeretném kérni a versenyvizsgával kapcsolatosan,magyar módszertanból! Ha van valami kidolgozott tételetek,szívesen fogadnám :)
    pl. A kommunikációs képességeket fejlesztő anyany.játékok
    Mese-, vershallgatás megteremtése, módszerei,eljárásai,eszközei
    Szervezési mód-módszer - szemléltető eszk.kapcs.az anyany.tevékenységeken
    Kötött és szabad fogl.játékok
    Hangleválasztás,hangösszevonás képess.fejl
    Grafikus jelek,betűelemek formálása, kép.fejl.
    Interdiszciplinaritás és integrált nevelés elve az óvodai anyany.nev.-ben
    Kérlek,ha bárkinek van valami információja ezekhez a tételekhez tegye fel! Köszönöm előre is!
     
  9. kiscsillag88

    kiscsillag88 Állandó Tag

    Gyermekirodalom, magyar nyelv
    remélem segíteni fog

    köszi aboglar :)

    nem változott, marad a 2008-as
     

    Csatolt fájlok:

  10. ildici71

    ildici71 Állandó Tag

    Sziasztok romanbol ha megvan valakinek a Fricosul, Vulpea si pisica , Uite, vine Mos Craciun es az Un camin de pasarele kidolgozas es feltenne nagyon sok vizsgazonak segitene, elore is koszonom.
     
  11. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    A kommunikációs képességeket fejlesztő anyany.játékok
    Mese-, vershallgatás megteremtése, módszerei,eljárásai,eszközei
    Szervezési mód-módszer - szemléltető eszk.kapcs.az anyany.tevékenységeken
    Kötött és szabad fogl.játékok
    Hangleválasztás,hangösszevonás képess.fejl
    Grafikus jelek,betűelemek formálása, kép.fejl.
    Interdiszciplinaritás és integrált nevelés elve az óvodai anyany.nev.-ben

    Kérlek,ha bárkinek van valami információja ezekhez a tételekhez tegye fel! Köszönöm előre is!
     
  12. Lukács Évike

    Lukács Évike Állandó Tag

    Roman

    Sziasztok,
    bedobom a közösben amit találtam \\m/
    Ezek románból... és töltöm a magyart is fel
     

    Csatolt fájlok:

  13. Lukács Évike

    Lukács Évike Állandó Tag

    magyar

    na itt a magyar, amit találtam
     

    Csatolt fájlok:

  14. Lukács Évike

    Lukács Évike Állandó Tag

    4.2. Benedek Elek – a modern magyar gyermekirodalom megteremtője
    A századvég felnőtt irodalmában is a valóság ideje volt. Líránkat az Arany-epigonok csapata uralta. Műveiket (pl. a Szabolcska Mihályét) országszerte szavalták az iskolákban. A polgárosodás, a fejlődő iskolarendszer következtében nagy igény volt a gyermekirodalomra, és a könyvkiadásban érdekelt alkotók igazodtak ehhez. Igyekeztek védeni pozíciójukat. Ebben a küzdelemben nem egyszerűen a praktikus versgyártás versenyzett a költészettel. Az volt a tét, hogy a német nyelvű kommersz gyermekkultúra magyar fordításban tovább rontott művein nevelkednek-e a magyar gyerekek újabb generációi, vagy sikerül saját gyermekkultúrát teremtenünk. Ezért harcolt parlamenti képviselőként, szerkesztőként Benedek Elek (1859–1929), aki folyóirataival, mesegyűjteményeivel és átdolgozásaival.
    illetve saját gyermekirodalmi alkotásaival halhatatlan érdemeket szerzett gyermekkultúránkban.
    Négy évtizeden át folyamatosan vett részt a legrangosabb gyermeklapok szerkesz-tésében, ezzel a gyermekirodalom egyik fő szervező egyéniségévé vált. Előbb Az Én Újságomat szerkeszti Pósa Lajossal együtt. Ennek a gyermeklapnak fő érdeme, hogy kiszorította a gyenge fordításirodalmat, tömörítette a tehetségeket a gyermekirodalom orgánuma körül, és kezdetben hazafias szellemet képviselt. A Jó Pajtás című gyermeklapnak előbb társ-, majd főszerkesztője lett (1910–1921). Legnagyobb hatású gyermeklapja a Cimbora volt. Kisbaconban szerkesztette (1922–1929). Már az első évben száz munkatárs dolgozott a lapnak, ami példátlan magyar gyermeklapok történetében. A klasszikus és élő alkotóktól egyaránt közöl. Nagy a műfaji skálája, a gyermekverstől az ismeretterjesztő írásig. Népszerűvé vált az Elek nagyapó üzeni című rovata.
    A mesegyűjtő és meseíró Benedek Elek fő műve a Magyar mese- és mondavilág öt kötete (1889–1896). Úgy mesél, mint a népi mesemondó, írott szövege megőrzi az élőszó varázsát. A Benedek-mesékre nem a mitologikus homály, hanem a világos erkölcsiség, a szegény emberi szemlélet jellemző. A Magyar mese- és mondavilágban a gyűjtött meséken kívül saját alkotásokat is találunk. Például a Gyöngyvirág Palkó vagy a Kolontos Palkó folklór-változatát nem ismerjük. „Nem a csodás elemekkel túltömött mesék a magyar nép legkedveltebb meséi, hanem azok, amelyekben saját magára, a maga észjárására ismer” – írja a mitológiai elemekkel zsúfolt mesékről. A demitizálás egyik gyakori eljárása Benedek meseírásának. Az egységes benedeki mesestílusra jellemző a túlzott tájnyelvség, a vaskos motívumok elkerülése és a prózaritmus felerősítése (párhuzamos mondatszerkezetek, ismétlődő sztereotípiák, ritmuskeltő alliterációk). A népi mesemondó karakter megőrzésével irodalmi nyelven újraformálta a tájnyelvi változatokat.
    Ortutay Gyula így jellemzi Benedek Elek érdemét: „S ezzel adott nekünk a nagy mesemondó egy csodálatos zengésű, ép, tiszta magyar nyelvet, amelynél nagyobb ajándéka a magyar prózának kevés van ifjúságunk számára.”
    Benedek Elek a Csodalámpa négy kötetében föl tudta mutatni a mese nemzetköziségét, a népek közös sorsát: az 1260 oldal 27 nép 112 meséjét tartalmazza.
    A gyermektörténet Benedek Elek jellemző műfaja. Az Apa mesél (1888) rövid történeteinek középpontjába a legidősebb fiú, Marci áll. Ezek a Marcika-történetek erkölcsi tanítást tartalmaznak, vagy a természeti jelenségeket magyarázzák a gyermeknek. Benedek Marcell így idézi fel a műfajt: „Gyermekeinek mesélgetve találta fel, mintegy véletlenül, az új műfajt: a gyermekszobából kiinduló, a gyermekhallgatók életéről szóló, a valóság határain néha tréfásan átszökkenő, de anyagában reális mesét.” Nagyapóéknál (1869) című kitűnő ifjúsági regénye is fejezetenként önálló elbeszélés. A regény alapja Marci naplója. Témája a pesti unokák székelyföldi utazása.
    Benedek Elek ifjúsági művei közül kiemelkedik a Nagy magyarok élete (1905–1910) című életrajzsorozat tizenhárom kötete. Anyaggyűjtése rendkívül szigorú. Célja kettős: a történelmi–életrajzi ismerettel gyermeki ideál fölmutatása. A nemzet javán munkálkodó államférfiak, tudósok, művészek jellemképeit rajzolja meg.
    A magyar gyermekköltészet győzelme a német fordításokkal operáló konkurencia felett elsősorban Benedek Elek lapszerkesztő társának, Pósa Lajosnak (közismerten Pósa bácsinak) az érdeme. Madarakról és más állatokról szóló versei, babatörténetei között ma is találunk időálló darabokat (például Cicaiskola). Ezek a versek – a kortársirodalom hasonló termékeivel összevetve – nagyon fontosak lehettek a maguk idejében. Irodalomtörténeti érdemei azonban a lapszerkesztésben múlhatatlanok. Tekintélyével meg tudta szerezni lapjához (Az Én Újságom) a szükséges anyagi és erkölcsi támogatásokat, állandó kéziratigényével pedig nála nagyobbak útját egyengette. Műhelyt teremtett, amelynek vonzásában olyan kivételes művek születtek, mint Gárdonyi Éjjel a Tiszán című remeke, és olyan kivételes életművek, mint a Móra Ferencé.
     
  15. Orsiovoneni

    Orsiovoneni Állandó Tag

    Csatolok néhány hasznos dolgot a romániai magyar óvónő versenyvizsgához. A követelmény ugyanaz, mint az elmúlt 3 évben (2008-as tételsor). Elég nagy hangsúly van a nyelvtan részen is, ezért küldök azt is. Köszönöm az eddigi feltöltéseket. Nagyon hasznos volt mindegyik. kiss
    Sok sikert!;)
     

    Csatolt fájlok:

  16. magdizet

    magdizet Állandó Tag

    Povestea gastelor Cosbuc

    Opera poetică a lui George Coşbuc este o monografie a satului român.
    În poezia lui Coşbuc, sunt prezentate momente din viata satului. Tema poeziei este natura, are în centru anotimpul vara, care exprimă bucurie, vitalitate. Poezia are un caracter umoristic, actiunea ei captează atenţia preşcolarilor. Descrie un moment idilic din viaţa animalelor, specific prezente în viaţa de zi de zi a satului românesc. Prin imaginile vizuale şi auditive, prin folosirea onomatopeelor: „ Mac-mac-mac şi ga-ga-ga!” poetul descrie un epizod plin de umor din viaţa găştelor. La predarea ei în gradiniţă să nu forţăm pe copii să înţeleagă tema exactă a acţiunii. Este de ajuns ca să îndrăgească poezia. Poezia este potrivită pentru dramatizare.
    Poetul foloseşte următoarele figuri de stil:
    Repetiţii: „Ce păcat, o ce păcat”, şi dialogul.
    Personificări: „gâscanul...,
    Face cruci şi ţine post.”
    Epitete: „pene lucii”
    Poezia are 6 strofe, cu câte 8 versuri. Are rimă încrucişată.
     
  17. rekuci123

    rekuci123 Állandó Tag

    pedagógia-pszichológia vizsgára, szigorlatra

    Családi szocializáció.
    Alaposan kidolgozott szigorlati tétel.
    Remélem segítettem vele valakinek.
     

    Csatolt fájlok:

  18. rekuci123

    rekuci123 Állandó Tag

    játék fogalma, fajtái, csoportosítások

    szigorlati kidolgozott tétel
     

    Csatolt fájlok:

  19. rekuci123

    rekuci123 Állandó Tag

    szocializáció,nevelés koronként

    szigorlati tétel
     

    Csatolt fájlok:

  20. rekuci123

    rekuci123 Állandó Tag

    oktatás formái, munkaformák

    Az oktatás, munkaformák, tanulás- tanítási folyamat

    Kidolgozott szigorlati tétel
     

    Csatolt fájlok:

Megosztás