Mi is az elme?
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/07/elmenk-az-agyunkon-tul-uj-kiserleti.html
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/07/elmenk-az-agyunkon-tul-uj-kiserleti.html
Elménk az agyunkon túl - Új kísérleti bizonyítékok
" Hol található az elménk? Régóta abban a hitben nevelnek bennünket, hogy az a fejünkben helyezkedik el, hogy a szellemi tevékenység nem más, mint agyi aktivitás. Én viszont azt állítom, hogy az elménk jóval túlmutat az agyunkon, olyan mezőkön keresztül kiterjedve, melyek összekötnek bennünket környezetünkkel és egymással.
A mentális mező az agyban gyökerezik, ahogy a mágneses mező a mágnes körül, mely magához a mágneshez kapcsolódik, vagy ahogy a mobiltelefon körüli átviteli mező, mely a telefonhoz és belső elektromos tevékenységéhez kötődik. Ahogy a mágneses mező kiterjed a mágnes körül, és az elektromágneses mező a mobiltelefon körül, úgy terjed ki az agy körül a szellemi mező is.
Ez a szellemi mező segít megmagyarázni a telepátiát, a megbámult és széles körben elterjedt, de megmagyarázatlan képességeket. Mindenekfelett a szellemi mezők állnak a normális érzékelés hátterében. Ezeknek lényeges része a látás.
Nézz most körbe! Vajon a képeket az agyadon belül látod? Vagy azok rajtad kívül vannak, csak úgy tűnik, mintha belül lennének?
A szokásos elmélet szerint van egy egyirányú folyamat: a fény belép, de semmi sem lép ki. A fény befelé mozgása eléggé ismert. Ahogy egy lapra nézel, a visszavert fény a felületéről az elektromágneses mezőn keresztül bejut a szemedbe. A szemlencséid a fényt fókuszálva fejjel lefelé néző képeket vetítenek a reináidra. A fény ráesik a retina pálcika és csapsejtjeire elektromos változásokat hozva létre bennük, melyek különböző mintázatú változásokat váltanak ki a
retina idegekben. Az idegi impulzusok eljutnak a látóidegekbe, majd az agyba, ahol bonyolult mintázatú elektromos és kémiai aktivitást keletkeztetnek. Eddig minden rendben. Mindezen folyamatok tanulmányozhatók, és már meg is tették neurofiziológus és más szakértők a látást és az agyi aktivitást vizsgálva.
De aztán valami nagyon titokzatos történik. Tudatosan tapasztalod amit látsz, a papírlapot magad előtt. Tudatában vagy a nyomtatott szavaknak és jelentésüknek is. A standard elmélet szempontjából semmi sem indokolja, hogy miért kellene egyáltalán tudatosnak lenned. Az agyi mechanizmusoknak tudatosság nélkül is ugyanúgy kellene működniük.
Majd jön egy újabb probléma. Amikor nézed a lapot, nem úgy tapasztalod ezt a képet, hogy az agyad belsejében van, ahol lennie kellene. Ehelyett azt tapasztalod, hogy ez a kép fél méterre előtted található. A kép a testeden kívül van.
Minden fiziológiai kifinomultság, és a standard elmélet sem ad magyarázatot a legközelebbi és legközvetlenebb tapasztalatodra. Minden tapasztalatod állítólag az agyad belsejében van, egyfajta virtuális valóságshow a fejedben. Ez azt jelenti, hogy a koponyádnak kívül kell esnie mindenen, amit látsz: ha felnézel az égre, a koponyádnak az égen túl kell lennie! Ez egy abszurd ötletnek tűnik, de egy szükségszerű következménye az elme az agyban elméletnek.
Az általam javasolt ötlet annyira egyszerű, amennyire nehéz felfogni. A lap képe úgy tűnik, hogy a szemeid előtt van, nem pedig mögötte. Nem az agyadban van, hanem az agyadon kívül.
Így a látvány magában foglalja a befelé mozgó fényt és a képek egy külső kivetítését is. A mentális mezőkön keresztül az elménk eléri, hogy megérintse azt, amit nézünk. Ha ránézünk a tíz kilométerre lévő hegyre, az elménk kinyúlik tíz kilométerre. Ha a távoli csillagokra tekintünk, az elménk az egekbe, szó szerint csillagászati távolságokba ér el.
Néha, amikor ránézek valakire hátulról megfordul, és egyenesen rám néz. És néha hirtelen megfordulok, és találok valakit, aki engem bámul. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek több mint 90 százalékának volt már ilyen tapasztalata.
Az érzés, hogy bámulnak, nem fordulhat elő, ha a figyelem teljesen a fejben van. De ha kinyúlik, és összekapcsol bennünket azzal, amire nézünk, akkor a tekintetünk hatással lehet arra, ami nézünk. Ez csak egy illúzió, vagy annak az érzése, hogy néznek bennünket valóban létezik?
Ezt a kérdést fel lehet tárni egyszerű, olcsó kísérletekkel. Az emberek párban dolgoznak. Egy személy, az alany háttal ül a másiknak bekötött szemmel. A másik személy, a néző az alany mögött ül, és egy véletlen sorozatban bármikor ránéz az alany nyakára, vagy félrenéz, és valami másra gondol. Minden próbálkozás kezdetét egy hangjelzés jelenti. Minden próba körülbelül tíz másodpercig tart, és az alany hangosan kitalálja, hogy "néz" vagy "nem néz".
Több mint 100 ezer vizsgálatot végeztek, és az eredmények túlnyomórészt pozitívak, és statisztikailag nagymértékben szignifikánsak. Az érzés, hogy valaki néz akkor is működik, ha az embereket egy zárt láncú TV-n keresztül figyelik.
Az állatok is érzékenyek arra, ha egy ember nézi őket, és az emberek is, ha állatok figyelik. Úgy tűnik, hogy ez az érzékenység széles körben elterjedt az állatvilágban, és lehet, hogy a ragadozó-zsákmány kapcsolat keretében alakult ki: egy állat, amely megérezte, hogy egy rejtőző ragadozó bámulta, nagyobb esélyei voltak a túlélésre, ellentétben egy olyannal, melynek nem volt meg ez a képessége....."
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/07/elmenk-az-agyunkon-tul-uj-kiserleti.html#.U30C6SgUysh