Ki tudja mi mindenre jók ezek a zöld levelek.
Eccer a világ végén, egy kis thaiföldi városkában az éjszakai piacon egy nő kért helyet az asztalunknál.
Leforrázott zöld leveleket evett. Persze azonnal megkérdeztük mi az. Elmondta, hogy sokat dohányzik és ezek a levelek könnyítik a lélegzését. Közismert dolog.
A nevére már nem emlékszem. Nálunk biztos nincs.
Tudni kell, hogy belém genetikailag a mediterrán világ kódolódott, tehát a távol-keleti konyha annyira nem. Szeretem időnként, de a jó kajáról soha nem az jut eszembe.
Kivéve Budapesten Wang mestert. Felejtsd el amit a kínai kajáról gondolsz amikor odamész. Olyan zöldségköret van, hogy megszólal. Érződik rajta, hogy ez nem csak a mesteri elkészítéstől ilyen, hanem maga az alapanyag is teljesen más. Félig-meddig ismeretlen zöldek ízkavalkádja.
Ehhez jön, hogy az ételeknek tényleg nem a gyorsétteremben megszokott "kínai a la Nyíregyháza style" íze van, hanem amennyire lehet olyan, mint Kínában.
Hasonló jó élmény egyébként Budapesten a Hai Nam vagy a Hoa Sen Pho levese. Olyan akár Saigonban.
Módosítás. Közben találtam hirtelen rögtönzött fotót Wang mester zöldségköretéről a mobilomon(kicsit már átrendezve) és a Hoa Sen Pho leveséről is mutatok egy képet, ami nem saját, de pont ilyen ma is.