Azért az átlagember szerencséje, hogy akadnak ilyen "fickók", mint pl. ez a Zecharia Sitchin. Ezek az emberekazokat a dolgokat kutatják, melyekről az úgynevezett tudományos műhelyekben szó sem esik. És miután valamit megfejtenek, ami általában nem csíkol a kötelezővé tett materialista elmélettel, azonnal jelentkezik valamilyen tudósnak mondott pacák, aki természetesen megcáfolja, egyúttal ledegradálja azt a személyt, aki a fennálló renddel szembeni felfedezést merészelt megtenni.
Hogy mi az átlagember szerencséje az szerintem egy elég relativ valami. Amennyiben valóságos tényeket hoz valaki napvilágra, amiket a "hivatalos tudomány agyonhallgatott vagy letagadott", természetesen igazad van. Amennyiben azonban olyas valami dolgokról szólunk, amelyek csak annyiban tények, mint a Nap belsejéből kilépő ufók, akkor ez csak a kiadó és a szerző szerencséje, mert leakasztanak egy aktatáska pénz azoktól, akik felülnek a dolognak. Nem mindenki érzi magát szerencsésnek, ha meg nem alapozott teóriákat löknek elé tonnaszám, mint igazságot, és persze annak sem örül, ha kiderül, hogy a tudományköntösbe bújtatott ámitásokat préselnek az agyába. Sitchin esetében vegyes a felvágott. Ugyanis valóban hatalmas lendülettel és rengeteg becsületes munkával vetette bele magát a kutatásba. Ugyanakkor látványosan figyelmen kivül hagyott elméletével nem egyező de számára már ismerhető tényeket. Ha ezeket követi és beépiti, egész más következtetésekre jutott volna.
Szavaidra visszatérve: Sitchin nem felfedezést tett, amikor a naprendszer bolygóit próbálja az emlitett agyagtáblában beazonositani (köszönöm a linket), meg amikor a Nibiruval foglalkozik, hanem egy általa felállitott és feltétlenül érdekes elméletet követ. Felfedezés akkor lenne, ha ez az elmélet valós tényekkel lenne alátámasztható. Egyelőre nem igy látszik. Lehet, hogy egyszer valaki talál ilyen igazolást, egyelőre ez nem történt meg. Nem tudom, Sitchin halálával megáll-e a munka és átmegy bulvársajtóba, vagy valaki felkészül ember továbbviszi majd. Az én világrendemet nem rombolná le, ha neki lenne igaza. Csak az eddigi tényekkel, amik az én világképemben megvannak, eleddig nem biszonyitott feltételezései leginkább nem egyeznek. Ha lesz bizonyiték, készséggel módoditom világképemet. Addig azonban csupán helyet adok egy ennek, mint érdekes elméletnek.
Azt hallottad e, hogy a nagynevű Carl Sagan is benne volt abban a bizottságban, akik megtervezték az atomrobbantást a Holdon?
És az hallottad, amelyikben a pofa bemegy a kocsmába és kér...?
No de komolyra forditva a szót... Hálistennek a Project A119-ből soha nem lett semmi! Hogy miért vetődött fel az USA politikusaiban, hogy a Holdon felrobbantott nukleáris atombomba kedvezően befolyásolná az emerikai köznép gondolkodását és hirtelen a hidegháború nagyobb támogatója lenne, a mai napig titok számomra. Szerencsére a holdraszállás megtette a kivánt hatást, és nem kellett a Holdat is Hirosimává alakitani. Carl Saga volt a környezeti hatások (láthatóság a Földről, stb.) kimászitásával megbizva. Hogy mindennek mi köze a Bibliatlmához egyelőre nem birom megfejteni. Azt azonban igen, hogy
az embert, az egyedet, annak döntéseit, személyes inditékait és tetteit nem kellene összkeverni a tudománnyal és a tudományos módszerrel. Hogy ki milyen ember, az nem attól függ, hogy az illető ateista, tudós, amerikai, férfi, vagy ilyesmi. Sagan motivációiról őt kellene megkérdezned. Hogy vállalkozásában mennyi szerepet játszott származása, a család emigrációja a SzU-ból, a fiatal fizikus ambicióinak, vagy másnak, azt csak ő tudná neked megmondani. Az ezen kérdésekre kapott válaszok azonban valószinűleg semmit sem fognak megvilágitani a tudományról és a tudományos módszerről.
Egyetlen olyan tudományos elméletet, vagy leletet nem ismer el a tudomány,- eldugják, eltüntetik - ami szembe menne a materializmussal. Pedig már régen megbukott. Megbuktatta maga a tudomány. Csak nem ismerik be.Évezredekkel ezelőtt a védikus írásokban megfogalmazták: ez a világ egy illuzió. A tudomány egyes emberei - általában mint magánzók, közreadják: ".....Westerhoff idézi Werner Heisenberget: „a materializmus azon az illúzión alapul, hogy a bennünket körülvevő világ direkt aktualitása igaz az atomi szinten is. Mindazonáltal ez nem igaz… Az atomok nem dolgok.”..."
Hadd kezdjem az elején. Azért nincs ilyen tudományos elmélet, mert nem tudsz róla? A teológia, a filozófia, a politológia, a szociológia, stb. mind olyan tudományok, amelyek nem materialisták. Semmi közük, vagy legalábbis kevés a világ anyagelvű felfogásához. Amiben a többi tudománnyal viszont közösek, hogy követik a tudományos módszert - saját határaikon belül. Azaz igyekeznek a logika és a bizonyitékok mentén igazságokat felfedezni.
"A világ egy illúzió" irod, állitólag a végák nyomán. Elég bátor kijelentés, különösen úgy, hogy Heisenberget hozod fel (Westerhoff alapján). Félreértés ne essék, nem a védákról beszélek most. A maiara - az illúzió védikus fogalma - még visszatérek alkalom adtán. Itt most csak Heisenberg gondolatából kialakitott másodlagos feltételezésre reflektálnék. Heisenbergről, a kvantummenchanika egyik úttörőjéről, sok mindent lehet mondani, de hogy nem lett volna materialista, azt nem. Bárki szavait ki lehet facsarni, azokat környezetükből kiemelni és egy teljesen idegenben idézni lehet, sokan teszik is (lásd fent), ráadásul hiényosan, pontatlanul, de sajnos elfogadjatatlan számomra. Amikor egy kvantumfizikus nyilatkozik arról, hogy mennyiben valóságosak az elemi részecskék, nem azt irja, hogy azok nincsenek, csupán illúziók (igen, még akkor is, ha ezt a szót használja a köz embere számára megközelthetőbbé kivánva tenni mondandóját), hanem a kvantumfizika lételméleti (filozófiai) vonatkozásairól szól.
...Egyetlen szines fotót nem mutatnak, a túlsó oldalról fotót nem látunk, akkor kik is túloznak, lódítanak? A Zecharia félék?
Tudnád mennyien igyekeznek kétségbeesetten, hogy konspirációt fabrikáljanak abból, hogy a Holdról szinte kizárólag fekete-fehér képeket lehet látni? Rengetegen! Pedig ha ugyanekkora lelkesedéssel csak felnéznének az égre, vagy fognának egy távcsövet és a Hold felszine felé forditanák megfelelő nagyitásban, kiderülne nagyon gyorsan, hogy a Hold nem egy szines valami (gondolom, lesz, aki szerint a távcsövekbe szinkiiktatók vannak beépitva
. Emiatt nem is nagyon érdemes a Holdat szinesben fotózni. Én megpróbáltam, és nyugodtnam mondhatom, igy van. Hanem, vannak bizonyos nagyon egyhe árnyalatok rajta, amelyek a kőzetek többféleségéből és a megvilágitásból adódnak.
A Hold túloldaláról rengeteg felvétel készült. Teljes fotótérképek le is tülthetők a nagy mindent tudó netről. Ha az ember nem kizárólag az összeeskövéelméletes lapokat bújja csak. Ird be a gugliba egyszerűen azt, hogy "far side of the moon", és kismillió fotót kapsz ingyen ajándékba.
Ne értsd félre, ezek a kérdések nem neked szólnak. Hiszen te is csak annyi infót kapsz, mint bárki más. De nem furcsa, hogy azok az emberek, akik a saját szorgalmukkal, érdeklődésükkel valamit mondanak az átlagembernek, azokat megbélyegzik?
Ha két embernek ugyanazt az információt adod, és az egyik felépit egy várost, mig a másik kiugrik az emeleti ablakon, a különbség nem az információban van. A legtöbb információ ma már mindenki rendelkezésére áll, aki hajlandó ahhoz hozzányúlni. Ez igaz az átlagemberre és a kutatóra egyaránt. Persze a friss kutatási anyagokért adott esetben fizetni kell, de a legtöbb esetben ingyen is megszerezhető. Csak keresni kell.