Üdvözöllek,GadMar és Manka....
!
..Prémvadászok voltak,akik a Nagy Tavak vidékéről húzódtak közelebb Ezüst Tó vadregényes,prémesekben nem szűkölködő völgyéhez....Számuk,indián nyomkeresőikkel együtt sem haladta meg a 18-20 főt....Meghallották a Tó melletti dobok hangját és kezük ügyébe helyezték puskáikat....Kiküldték indián zsoldosaikat,derítsék fel a zenebona okát...
...közben a tánc megkezdődött a tűz körül...Asszonyok,nagyobbacska gyermekek szorgoskodtak finom falatok kihordásában....
A tánc a Férfiak tánca volt,ősi tánclépésekkel, őseik ruházatában.....Vacsora után kapcsolódhattak be asszonyaik és a legfiatalabbak is.....
A dobok egyre gyorsuló ritmusban szóltak :!:......
....A kiküldött felderítők látták az ünneplő sokaságot....ám látták a szárítóállványokon lógó sok szép prémet is.....Visszaindultak,hogy uraiknak megvigyék a látottakról a hírt....Tüzes vizet kapnak érte,nem keveset....részegre ihatják magukat.....szájukban összefutott a nyál......
...
Efi és Fanni jóval távolabb tanyáztak,távol a táncolóktól....Zumbának nyugodt pihenésre volt szüksége...
...Talán ez volt a szerencséjük,amikor az alkoholmámoros prémvadászok,mint a villám, rajtaütöttek a prémekre vigyázó néhány őrön...
Csetepaté alakult ki az őrzők és a kalandorok között.Az ünneplőknek idejük sem volt a védekezésre,pillanatok alatt halottak borították az állványok környékét és a sápadtarcúaknak sikerült zsákmányukkal visszavonulniuk a fenyvesbe,ahol nem merték őket Fehér Tollék és társaik sem üldözni.......A cserére szánt prémek jó részét elveszítették,valamint elvesztették a legfontosabbat:reményüket és hitüket abban,hogy valaha is békességben élhetnek ezen a Földön......
....
Efi,mindenre készen figyelte az eseményeket......A szomorú kimenetelű csata még inkább megerősítette abban,hogy amint pirkad,el kell hagyniuk a tábort és feltétlenül eljutniuk a Három Forrás vidékére.....Fannival és Puffanccsal csomagolni kezdtek......"Hajnalban indulnunk kell..."-gondolta Efi és szeretettel nézte a békésen alvó Zumbát.........