Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Hugh Thomas - Adolf Hitler halálának rejtélye
1779032701922.png

Adolf Hitler, a félelmetes náci birodalom rettegett vezetője a második világháború utolsó két évében szinte sohasem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Eva Braunon kívül csak alvezérei és a hadsereg vezetői találkozhattak vele. Vajon Hitler egészségügyi állapota lehetővé tette-e, hogy ő irányítsa a birodalmat, avagy betegen csak bábfigura volt hatalomra törő alvezérei kezében? Ha igen, akkor ki vezette a náci Németországot az utolsó másfél évben? Valóban öngyilkos lett a Führer, avagy az alvezérei parancsára egyszerűen megölték, hogy ne akadályozza őket a menekülésben? Tényleg Adolf Hitler és Eva Bran holttestét találták meg összeégve a Führerbunker előtt? Hová tűnt el Eva Braun és Martin Bormann, a Führer helyettese? Ezekre a kérdésekre kapunk választ e rendkívül érdekes, dokumentumokon alapuló, ám mégis olvasmányos könyvben.
1995
 
C. Scott Littleton, Linda A. Malcor - Szkítiától Camelotig
1779051036279.png

Az elmúlt évszázadokban a szakemberek többsége meg volt győződve arról, hogy az Arthur király, a Kerekasztal Lovagjai és a Szent Grál köré szövődött legendák ősi kelta forrásokból erednek. Egészen másképp vélekedik a két amerikai néprajzkutató, Scott Littleton és Linda Malcor, akik könyvükben azt próbálják bizonyítani, hogy a legendakör magja azokkal a szarmata és alán lovagokkal került a II. századi Britanniába, illetve az V. századi Galliába, akik valaha a Római Birodalom légióival harcoltak együtt a „barbárok” betörései ellen a Birodalom határai mentén.
2005
 

Csatolások

  • Szkítiától Camelotig (Scott Littleton, Linda Malcor) (z-library.sk, 1lib.sk, z-lib.sk).pdf
    4.1 MB · Olvasás: 50
Tolnai Kálmán - Bíborpalástos diktátor
1779082186479.png

Serdülőkoromban arra vágytam, hogy áthajózom a tengereket, bejárom a kontinenseket. Amikor apám előtt először megfogalmaztam elképzelésemet, azt a választ kaptam: ha elém rakod az egyetemi diplomát, azt teszel, ami jólesik. Jó módban élő családom a Pázmány Péter Tudományegyetem teológia szakára szánt, én azonban semmi kedvet, a legkisebb vonzalmat sem éreztem a papi hivatás iránt. Helyette a nagy felfedezők útleírásait bújtam, a mesék, a mondák irodalmának világát, Defoe Robinson Crusoejától Amerigo Vespuccitól Balbao kapitányig, aki spanyol felfedező, kalandor hajós volt, és - nem egészen két évtized múlva Kolumbus után - Amerikába hajózva várost alapított a mostani Panamacsatorna partján.

Kamasz fantáziámat nem a püspökök, a pápák, hanem ők ejtették rabul. Álmatlan éjszakáimon Amerigo Vespuccira, Pizzaróra gondoltam, ők voltak álmaim főhősei is.
Családunkban anyám nyújtott segítséget terveim megvalósításához. Sajnos, az ő erejéből sem futotta arra, hogy a bölcsészettudományi egyetem helyett a hadi akadémiára vagy a fiumei tengerészeti főiskolára kerüljek. így aztán a premontrei rend gimnáziumában szerzett érettségi bizonyítvány után öt éven át földrajzot és történelmet hallgattam a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

1990
 
Nyikolaj Bergyajev - A történelem értelme
1779083548032.png

Nyikolaj Szergejevics Bergyajev (1874-1948), a nagy orosz gondolkodó, a filozófia művésze és rendszerteremtő művelője, az „orosz Hegel” rendkívül gazdag életművének, eddig magyar nyelven nem olvasható darabját adjuk most az olvasók kezébe. Bergyajev újfajta személetmódjával nemcsak a szűken vett vallásfilozófiát gazdagította, de termékenyítőleg hatott a francia egzisztencializmusra is. Munkássága Közép-Európa számára jószerivel még felfedezésre vár. „Az orosz kommunizmus értelme és eredete” és „Dosztojevszkij világszemlélete” című kötetei után most egy korai, 1919-20-ban keletkezett, már berlini emigrációja alatt megjelent, Bergyajev alapvető történetfilozófiai gondolatait magában foglaló művet vehetünk kezünkbe, melyben a szerző egy olyan átfogó, vallásos történetfilozófiai rendszer felépítésére tesz kísérletet, mely ontológiai alapokra építkezve, a metafizika kategóriáit alkalmazva kísérli meg a történetiség lényegének megfogalmazását, az idő fogalmának vallásfilozófiai aspektusokkal gazdagított megragadását, majd a világtörténelem menetét a hellenizmus-zsidóság-kereszténység egymáshoz való viszonyaként és evolúciójaként értelmezni.
1994
 

Csatolások

  • A történelem értelme (Berdâev, Nikolaj Aleksandrovič etc.) (z-library.sk, 1lib.sk, z-lib.sk).pdf
    12.6 MB · Olvasás: 55
Emberek és népek a Volga-vidéken
Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és votjákokról (1733)
Katona Erzsébet ·
Klima László ·
Maticsák Sándor
1779254268958.png

Nagy Péter cár (uralk. 1696–1725) és utódai, I. Anna (1730–1740) és I. Erzsébet (1741–1762) cárnők fontosnak tartották a terjeszkedő Oroszország feltérképezését.

1733-ban indult az az expedíció, amelynek hét részlege tíz év alatt bejárta az észak-orosz partvidéket Arhangelszktől Japán partjaiig. A tengeri felfedezőutak mellett feladatuk volt Szibéria földrajzi, botanikai, etnográfiai és nyelvi leírása is. Erre a célra szervezték meg a nyolcadik egységet, az akadémikusok csapatát, amely 1733 és 1746 között felderítette a szibériai térséget.
A csoport vezetőjévé a pétervári akadémia német származású történészprofesszorát, Gerhard Fredrich Müllert (1705–1783) nevezték ki, akinek fő feladata az archívumok és a régészeti emlékek vizsgálata volt, más tudósok meteorológiai, botanikai és geológiai megfigyeléseket végeztek.
A tudósok 1733 őszén értek a Középső-Volga-vidék legnagyobb városába, Kazanyba, ahol néhány hónapot töltöttek. Müller itt összeállított egy nyolcnyelvű szójegyzéket, s emellett jelentős néprajzi anyagot gyűjtött a Középső-Volga-vidéken élő, finnugor nyelvű cseremiszekről és votjákokról, valamint a törökségi nyelvet beszélő csuvasokról.
Müller elsőként ezeknek a népeknek a lakóhelyét mutatja be. Ezt külsejük, ruházatuk, táplálkozásuk, életvitelük részletes ábrázolása követi, majd a három nyelvről informálja olvasóit. A leírás legterjedelmesebb része a vallásukról, világképükről és pogány szertartásaikról szól. A művet szokásaik bemutatása zárja.
Müller először folyóiratokban publikálta az anyagát: 1756-ban oroszul, 1759-ben németül jelent meg a leírás, majd 1791-ben (posztumusz) orosz nyelven, kötet formájában is napvilágot látott a munkája.
A könyv első fejezete (Müller és kora) Oroszország keleti terjeszkedéséről, G. F. Müller életéről és munkásságáról szól. Szerzője Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora, aki több könyvében foglalkozott a 18. századi mordvin nyelvemlékekkel.
A kötet második fejezete Müller 1733-as munkájának magyar fordítása. A szöveget Katona Erzsébet, az Európa Könyvkiadó nyugdíjas főszerkesztője ültette át magyarra. A fejezet lábjegyzeteit Klima László és Maticsák Sándor készítette.
A kötet harmadik része (A cseremiszek, csuvasok és votjákok korai története) Klima László nevéhez fűződik. Ő az ELTE Finnugor Tanszékének tanszékvezetője, akinek – számos finnugor (ős)történeti munka mellett – 2017-ben látott napvilágot Jürkák, tormák, merják. Szemelvények a finnugor nyelvű népek történetének korai forrásaiból c. könyve. A történeti források ismertetése és értékelése e művön alapul, a régészeti források összefoglalása pedig a jelen kötet számára készült.

2018
 

Csatolások

  • Emberek és népek a Volga-vidéken Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és vot...pdf
    7 MB · Olvasás: 43
Albert Speer - Hitler bizalmasa voltam
1779675219466.png

Speer jó tollú emlékiratíró. Spandaui magányában sikerült náci karrierjének atmoszféráját elővarázsolnia és papírra vetnie. Számtalan eddig ismeretlen részletben mutatja be az „Istenek tanácsa” rejtett tevékenységét. A náci vezetők belső körének mindennapos életét…
(Gosztonyi Péter történész)

A könyv a paranoiának megdöbbentő példája… az első Hitler paranoiája, mint hatalmaskodó és óriás méretű paranoia. Mögötte a másik semmivel sem kisebb, mert Albert Speer sem törpe volt, mint a paranoiások átlaga, hanem rendkívüli ember, rendkívüli tehetséggel, aki hosszú időre meghosszabbította a háborút a hadigazdálkodás bravúros megszervezésével.
(Bor Ambrus író)
Szinte felfoghatatlan, hogy Hitler nemzeti szocializmusa, ami nem volt egyéb, mint egy autodidakta zavaros kotyvaléka, miként ragadhatta magával emberek millióit. Talány az is, hogy miben rejlett az a mágikus erő, amely az egyszerű emberek mellett vonzotta a század megannyi tudását, íróját, filozófusát. Albert Speer emlékirata ebbe a titokba avatja be az olvasót.
(Eszes Máté szerkesztő)

1996
 

Csatolások

  • Albert Speer - Hitler _bizalmasa voltam.pdf
    1.9 MB · Olvasás: 3
  • Albert Speer - Hitler ​bizalmasa voltam.epub
    587.3 KB · Olvasás: 7
Oldal tetejére