Az ember biologiáját tekintve egy állat.
Sehol sincs elöirva milyennek kell lennie egy elölenynek.
Aki sajat gyereket szeretne de nem tudja összehozni annak pechje van ugy mind annak aki szeretne levenni egy almat a farol de tul kicsire sikerült nem éri el.
Nem ertem miert lenne egy ember amelyik nem csinal maga gyereket beteg?
Egy tyukot amelyik minden nap menstrual, egy pulykat amelyiknek akkora melle, hogy alig tud menni , egy tehenet amelyikben naponta 90 liter tej gyülik össze, egy diszno amelyiknek 5-7 bordaval többje van mind kell.. azokat nem szidod, azok a mezögazdasagi kiallitason dijat kapnak, nem mondod, hogy beteg allatok.
Na most messze szimpatikusabb ez a hozzászólásod mint számos korábbi, mert nem személyeskedel, és - bár lehet hogy tévedek, de - olyasmit érzek ki belőle hogy mintha próbálnád kutatni az én álláspontom indokait, azaz próbálnál megérteni engem!
Tehát: szerintem a döntő és fundamentális különbség kettőnk nézőpontjában ott rejtezik, hogy más axiómarendszerben gondolkodunk, te meg én! Ezalatt pedig azt értem, az egyes nyelvek szavakból állnak, de köztudott hogy a szavak által jelölt fogalmak nem mindig felelnek meg egymásnak pontosan az egyes nyelvekben. Azaz, a nyelvek nem egyformán osztják fel a Valóság objektumait a szavak által reprezentált részhalmazokra!
Példát is mondok: az a magyar fogalom hogy „asztal”, egyszerűen NEM LÉTEZIK az angol nyelvben! Bármilyen hihetetlen, de egyszerűen az angoloknak NINCS olyan szavuk, mellyel visszaadható a magyar asztal ÖSSZES jelentése!
Természetesen ismerem az angol "desk" és "table" szavakat! Ezek egyike se felel meg azonban a magyar asztalnak. Ezek a magyar asztal által jelölt objektumhalmaz egy-egy RÉSZHALMAZAI csupán. Ha egy magyar regényt angolra fordítunk, mindig el kell dönteni hogy a magyar asztal szót abban a műben melyikre fordítsuk a 2 angol variáns közül.
Vannak fordított esetek is, amikor a magyar nyelvben van több szó valamire, amire más nyelvben csak 1. Némely nyelvekben meglepő hiányosságok tátonganak egyes területeken. Állítólag például él Brazíliában egy indián törzs, a piraha nép, vannak kb háromszázan csak talán, akiknek nyelvében nincs egyáltalán határozott számnév: van mindössze 2 szavuk, az egyik jelenti azt ami 5 vagy annál kevesebb, a többi azt ami ötnél több, és kész, ennyi!
Tehát, a világban levő objektumokat sokféleképp lehet csoportosítani, s az ezek tulajdonságaira használt mellékneveket is. Valakinek egy szín már sárga, de lehet hogy én még barnának nevezem, és így tovább.
Efféle szó az is, hogy „beteg”.
Te azt hogy „beteg”, aszerint definiálod, hogy szemmel láthatóan nyomorék-e (például hiányzik az egyik karja), illetve hogy fáj-e neki valamije. Gondolom akkor is beteg lenne szerinted ha ezen esetek egyike se állna fenn, de fertőző lenne.
Én elismerem, hogy a maga módján ez egy teljesen korrekt definíció! Amiatt nem fogadom el mégse, mert IDEJÉTMÚLTNAK TARTOM. Szerintem ez a nézőpont, ez amit fentebb leírtam s ami úgy vettem észre a te nézőpontod, azaz a te DEFINÍCIÓD arra a fogalomra hogy „beteg”, ez addig lenne csak korrekt, amíg az emberiség kb középkori szinten élt, azaz a tudomány fejletlen volt, a tudományok közül is főleg a genetika, azaz kénytelen volt az orvosi diagnózisokat külső jegyekből megítélni, mintegy jobbhíján, hiszen fogalma se volt a betegségek KIVÁLTÓ OKAIRÓL!
Mostanára azonban már sokkal többet tudunk mindenről. Ismerjük a kiváltó okokat. Betegséget kiválthatnak más élő szervezetek (bacilusok, vírusok, stb), kiválthatnak méreganyagok is; megtörténhet az is hogy betegség jön létre fizikai behatások miatt (például a kotrógép leszakítja a karunkat, vagy a terhes anya megüti a hasát, emiatt megsérül a gyermek agya és így nem termelődik később megfelelő mennyiségű növekedési hormon, stb).
Ezen kiváltó okokról biztos te is tudsz és elismered őket.
Van azonban egy másik kiváltó ok is: mégpedig az, hogy akármiért is de olyan gén kerül be az osztódó sejtbe, ami valamiért ELŐNYTELEN.
Rengetegféle dolog miatt lehet előnytelen. És ami miatt előnytelen, az nem biztos hogy fájni fog a létrejövő egyednek! Az se biztos hogy látszik rajta! Az se biztos hogy megrövidíti az életét! Még az se biztos hogy butább lesz tőle!
Na ekkor jössz TE, Ernő, s azt kérded, ha ezek egyike se áll fenn, miért nevezem egyáltalán ELŐNYTELENNEK?!
Na és itt világlik ki kettőnk NÉZŐPONTBELI KÜLÖNBSÉGE: Te az EGYED szempontjait veszed csak figyelembe. Én azonban a GÉNEKÉT!
Az egyed a szememben - összhangban Richard Dawkins nézetével - csak a gének IDEIGLENES JÁRMŰVE. Jármű, igen, az évmilliós utazásuk során! Az evolúció alanya a szememben nem a faj, nem is a csoport, de még csak nem is az egyed, hanem a GÉN.
A gének csoportokban utaznak: egy-egy géncsoport mindig felépít egy testet ami őket a géneket tartalmazza, e test él valameddig, aztán meghal. Vele együtt hal meg természetesen minden egyes gén is ami abban a testben utazott - KIVÉVE, ha a test az élete során sikeresen SZAPORODOTT, ha ugyanis nemzett legalább egy utódott, abba továbbadódtak a gének másolatai, eképp másolataik révén a gének tovább élhetnek a test halála után is! Nyilván, minél több utódot nemzett a test, annál jobb ez a benne utazó géneknek, mert annál nagyobb az esély hogy sok évvel később is élnek majd valamelyik leszármazottban!
Az a test tehát ami nem hagy maga után utódot, a gének számára GENETIKAI ZSÁKUTCA.
Ha tehát a testet felépítő génközösségbe valamiképp olyan gén keveredik, amely a testet akárhogyan is de képtelenné teszi utódnemzésre, az BETEG GÉN, rossz gén a génközösség számára ami a testben lakozik!
Efféle betegséget okozhat az a gén, ami mondjuk azt okozza hogy az amúgy fiúnak kinéző test nem rendelkezik hímvesszővel. Vagy herével. Vagy egy látszólag nőnemű illetőnek nincs petefészke. Ezek az egyedek nem fognak utódot produkálni, s ez a benne utazó gének halálával jár!
De ugyanezen okból az is BETEG GÉN, ha a test rendelkezik minden szervvel ami kell az utódnemzéshez vagy az utód kihordásához, de olyan gondolkodást produkáló agy van abban a testben, hogy a testben „élő” „személy” egyszerűen NEM AKAR párosodni ellenkező nemű egyeddel! Nem látom be, ezt miért kéne NEM betegségnek tartani, ellentétben azzal amikor nincs neki ivarszerve, hiszen A GÉNEK SZEMPONTJÁBÓL ugyanaz lesz az eredmény: nem lesz utód, akiben ők, a gének továbbélhetnek!
Tehát, az ilyen GONDOLKODÁSMÓDOT OKOZÓ gén is BETEG GÉN, a test ami e gént hordozza BETEG, s a viselkedésmódja BETEGSÉG!
Érted már, Ernő, miért nevezem a homoszexualitást BETEGSÉGNEK?!
Nem amiatt hogy ezzel megalázzam a „melegeket”. Eszem ágában sincs! Egyszerűen, én a legmodernebb tudományos nézőpontból indulok ki, a génközpontú evolúcióértelmezésből, teljes összhangban Dawkins írásaival! Dawkins minden könyvét olvastam ami megjelent magyarul, de több művét eredeti angolban is, bár elismerem hogy angolul azért nem mindet. (még...). Az önző gén című alkotását, angolul, még hangoskönyvben is beszereztem, fenn van a számítógépemen, maga Dawkins olvasta fel, illetve részben a felesége, nagyon kellemes hangjuk van, és gyakran hallgatom!
Nekem tehát te csak ne mondd hogy nem ismerem Dawkins nézeteit, számos részt szinte kívülről tudok a műveiből!
Na tehát, remélem már érted, amikor mi ketten vitázunk, ITT AZ ELTÉRÉS lényege: a nézőpontjainkban. És nincs is semmi értelme a további vitának, mert ahhoz hogy közös álláspontra jussunk, valamelyikünknek a NÉZŐPONTJÁT kéne megváltoztatni alapjaiban. Én biztos nem fogom, mert jelenleg EZ, a génközpontú szemlélet a legtudományosabb, legmodernebb. Neked természetesen jogod van a magad nézőpontjához, ezt elismerem, azt azonban nem ismerem el hogy tudományos lenne, legfeljebb azt hogy az lett volna ezelőtt legkevesebb 300 évvel, most azonban már nem az, mert ELAVULT.