Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Thomas Hylland Eriksen - Etnicitás és nacionalizmus



Etnicitás és nacionalizmus a modern világ alapvonásai, de kérdés, mennyiben fakad az etnicitás a kulturális különbségekből, s mennyire függ az ilyen különbségek gyakorlati felhasználásától, illetve a beléjük vetett hitből. A korábbi munkájából Magyarországon is jól ismert és nagyra becsült norvég szerző bizonyítja, hogy az etnikai hovatartozás nem a csoportok változatlan tulajdonsága, hanem a társadalmi viszonyok dinamikus és változó oldala. Széles körű antropológiai és szociológiai tájékozottságára építve vizsgálja etnicitás, osztály, társadalmi nem és nemzeti hovatartozás kölcsönviszonyait, s olyan égető problémaköröket, mint a rasszizmus, a globalizáció és a multikulturalizmus. A kulturális és szociálantropológiai kurzusok alapszövege, első megjelenése, 1993 óta a szakterület legfontosabb bevezető munkája.
2008

145.47 MB file on MEGA

mega.nz

Quintus Curtius Rufus

A makedón Nagy Sándor története

e
Curtius Rufus csonkán ránk maradt életrajzi művének III-X. könyve az i. e. 333. év tavaszának eseményeitől kezdve ismerteti
Nagy Sándor történetét. A fentmaradt könyvek arányai és a műfaj hagyományai alapján feltehetően az elveszett első két könyv
tárgyalta nemcsak az ifjú uralkodó hatalomra kerülését és hadjáratának első sikereit, hanem gyermekkorát és nevelkedését is.
- Curtius elbeszélésének alaposabb megértése érdekében célszerű az előzmények vázlatos áttekintése.

Veszprémy László Bernát - Migráció és antiszemitizmus Nyugaton



Nyugaton zsinagógákat gyújtanak fel, zsidókra támadnak a nyílt utcán, izraeli zászlókat égetnek nagyvárosokban, és néha még halálos áldozatai is vannak az antiszemitizmus új hullámának. A jobb- és baloldali sajtóban egyaránt heves viták folynak arról, van-e közük ezeknek a jelenségeknek a tömeges bevándorláshoz. De vajon tényleg antiszemiták-e a muszlim bevándorlók, és nőtt-e az antiszemitizmus Európában a 2015-ös migrációs válságot követően? A szélsőjobboldaliak vagy a radikális iszlamisták követnek-e el több atrocitást a zsidókkal szemben Nyugaton? Meg lehet-e valaha tanítani a holokauszt történetét a muszlim fiataloknak? Lesz-e polgárháború Európában? És miért ácsingóznak a baloldali pártok a muszlimok szavazataira? Többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ ebből a könyvből.
2021

Nyikita Hruscsov
A személyi kultuszról éskövetkezményeiről
(1988)

Történelmi jelentőségű dokumentumot vesz kézbe az olvasó. 1956. február 14-25. között ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. Ismerjük e kongresszus dokumentumait, egy kivételével, mely akkor a legfontosabb volt a sztálinizmus leleplezésében. 1956. február 25-én, a kongresszus zárt ülésen Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB titkára „A személyi kultuszról és következményeiről” címmel mondta el beszédét, amely később „titkos” beszámolóként vált híressé, ám – a számos hivatkozás és részidézés ellenére – magyarul teljes terjedelmében mindmáig nem volt olvasható. A beszéd ma, 32 évvel az események után is megrázó erővel hat ránk.

Konstantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij - Katonai kötelesség



Konstantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij, a második világháború egyik legkiemelkedőbb szovjet marsallja, ebben a művében személyes tapasztalatain keresztül osztja meg gondolatait a katonai vezetésről, a háborús stratégia alapelveiről és a parancsnoki felelősségről. A Katonai kötelesség nem csupán egy hadtörténeti visszaemlékezés, hanem egy elkötelezett parancsnok szemlélete a fegyelem, a bátorság és a katonai hivatás erkölcsi dimenzióiról. Rokosszovszkij tiszta és világos stílusban tárja elénk a Szovjetunió egyik legkritikusabb korszakának eseményeit, egyedülálló bepillantást nyújtva a frontvonal és a hadvezérek világába.
1971

Karsai Elek : Szálasi naplója
A történeti szakirodalom is „Szálasi Naplója”–ként ismeri azt a vegyes tartalmú anyagot, amely eredetileg „a hungarizmus négy könyve” közül a harmadik „könyv” anyagát tartalmazza. Alcíme szerint „Harc a hatalomért”, és voltaképp a nyilasmozgalom naplója, nem a pártvezető Szálasié, bár a háborús főbűnösök perében is szerepet játszott feljegyzések közül valóban igen sok a pártvezető, a németek és a szélsőjobboldali politikusok közötti tárgyalásokról készített naplószerű feljegyzés. De találkozunk nyilas besúgók jelentéseivel és a pártvezető „értékeléseivel” is.
Kötetünkben „A hungarizmus harmadik könyvé”–nek legérdekesebb részeit közöljük, Karsai Elek magyarázó kommentárjaival és összekötő szövegével, vagyis értékelő módszerrel, amely egyúttal az események igazi arculatára is rávilágít.
Az eredeti nyersanyag ugyanis érthetően torz szemszögből ad képet a nyilasmozgalom „hatalmi harcairól”, valójában a németek kegyeiért folytatott intrikákról.
Figyelmet érdemel ez a torz anyag – önleleplező ereje miatt. A szélsőjobboldali csoportok és személyek kisszerű marakodása közben ugyanis egymást leplezik le a magyar nép sírásói. És igen sok történeti eseményről, főként Szálasi és horthysta garnitúra panoptikumfiguráinak tárgyalásairól, kizárólag csak a Napló révén tudunk.
Bizonyos, hogy a szélsőjobboldali pártok és frakciók második világháború alatti „mozgásairól” sehol sem olvashatunk olyan részletes (és nem az utókornak szánt) feljegyzéseket, mint éppen a nyilasmozgalom hivatalos naplójában

Bank Barbara, Mihályi Balázs, Tóth Gábor : Naplók az óvóhelyről
1944 végén, a front közeledtével Adolf Hitler erőddé nyilvánította Budapestet. Ennek értelmében a városba vezényelt német és magyar csapatoknak az utolsó töltényig harcolniuk kellett. A szovjet bekerítéssel a székesfőváros sorsa megpecsételődött, nem csupán a katonaság, hanem a lakosság is több mint ötvennapos városi harc elszenvedőjévé vált. A kötet az ostromot többnyire a pincékben átélt civilek naplóiból ad válogatást. Ezek a kordokumentumok bepillantást nyújtanak a háborús hétköznapok megpróbáltatásaiba, a sokszor szó szerint a naplóírók feje felett zajló harcokba, a nélkülözésekbe, a megaláztatásokba. A maguk és családjuk életéért, hazájuk sorsáért aggódó budapesti polgárok sorain keresztül szokatlan nézőpontból elevenednek meg 1944-45 fordulójának történései. A kötetet korabeli, részben Magyarországon eddig még nem publikált felvételek illusztrálják.

Kis Aladár : A duce
Mussolini délután 5 órakor – lényegében már magánemberként – jelent meg a királynál, bár még bizakodott, hogy III. Viktor Emánuel legfeljebb csak a főparancsnoki megbízást fogja visszavonni. Talán ezt fejezte ki a két tárgyaló fél öltözete is: míg Mussolini ezúttal civil ruhát öltött, az uralkodó a hadsereg marsalljának uniformisában fogadta. A találkozón Mussolini tájékoztatta a királyt a katonapolitikai helyzetről, valamint a szicíliai partraszállásról, majd érintette a Nagytanács ülését és kifejtette terveit a fasizmust fenyegető belső és külső ellenségek visszaverésére. A király ekkor félbeszakította: – Nincs értelme a jövőre nézve terveket készíteni, minthogy a háború immár elveszettnek tekinthető. A nép nem látja be a háború értelmét és a hadsereg nem akar többé harcolni. Kiváltképpen a hegyivadászok nem akarnak többé önért harcolni – mondotta gúnyosan és felállt. – Most már minden hiába – fűzte hozzá –, most a koronára van bízva a nemzet jövője. Döntéseimet már meghoztam. Badoglio tábornagy lesz az új kormányfő, és már ténylegesen hivatalba is lépett. Helyes lesz, ha rendelkezésére bocsátja magát.
III. Viktor Emánuel lezárta a beszélgetést, s ezzel a kihallgatás, amely mindössze húsz percig tartott, véget ért. – Nagyon sajnálom, nagyon sajnálom – hajtogatta a király –, de nem volt más megoldás. – Akkor mindennek vége? És velem mi lesz? És a családommal? – kérdezte az exdiktátor elcsukló hangon.
Jóllehet nem tudta pontosan, hogy a fordulat szervezői milyen további sorsot szántak Mussolininek, a király drámai szavakkal engedte ismeretlen útjára a bukott diktátort. – A fejemmel felelek az ön személyes biztonságáért.
Távozóban a királyi rezidenciából, Mussolini hiába kereste gépkocsiját. Csak egy mentőautót látott maga előtt. Vigneri kapitány felszólította, hogy szálljon az autóba. Mussolini tiltakozására kijelentette, parancsa van, hogy személyét a nép esetleges felháborodásával szemben megvédje, és szándékában áll a parancsot teljesíteni. A kényszernek engedelmeskedve Mussolini beszállt az autóba, amely szélsebesen egy közeli carabinieri laktanyába szállította.

Szlankó Bálint - Miért jó a demokrácia?



Ez a könyv napjaink talán legfontosabb politikai kérdésére próbál választ adni: szükségünk van egyáltalán a demokráciára? A közvetlen hangon megfogalmazott, sok példával illusztrált kötetben a szerző amellett érvel, hogy az önmagukat kormányzó társadalmak stabilabbak és hatékonyabbak is, mint az önkényuralmak.
2013

Sokkal kisebb bortóképet kérek berakni. A szövegmezőbe illik beírni az író nevét és a mű címét:

Byung-Chul Man - Mi a hatalom?

A hatalom sokarcú jelensége áthatja életünket és történelmünket. Ám fogalmának pontos jelentését illetően mindmáig elméleti zűrzavar uralkodik. Han Hegellel, Nietzschével, Heideggerrel és Foucault-val párbeszédet folytatva tör utat működésének új megértése felé, és a hatalom és a szabadság közt feszülő ellentétet is új megvilágításba helyezi. A hatalom nem egyszerű oksági tényező, amelynek révén a másik viselkedése annak akarata ellenére is irányítható. Sokkal inkább olyan közvetítés az én és a másik között, amely kölcsönös függőségek sokaságát hozza létre. A hatalom legkésőbb Nietzsche óta a szellemtörténet egyik legvitatottabb, de egyben legizgalmasabb fogalma. Hogyan működik a hatalom a kényszer és a rajongás köztes terében? Milyen metafizikai eszmék állnak mögötte? Létezik-e külön etikája? Byung-Chul Han e többrétegű kérdést 2005-ös könyvében különböző filozófiatörténeti összefüggésekben vizsgálja.

Ungváry Krisztián - Beugrás
Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen



1941. június 26-án három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Történhetett volna-e mindez másként?
A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért?
Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek.
2024.09.20.

Bácsatyai Dániel : Bulcsú
Ha megkérünk egy külföldit, nevezzen meg néhány híres magyart, Bartók Béla, Karikó Katalin, Ligeti György, Neumann János, Petőfi Sándor, Puskás Ferenc és mások mellett hiába várunk (Vér)Bulcsú nevére, pedig a honfoglalás és a kalandozások korszakának messze legismertebb magyarja volt. A latin Nyugat, a görög Bizánc és az arab Ibéria megmaradt forrásai egyaránt foglalkoznak vele. Nem véletlenül: számos nagyszabású és sikeres hadjárat vezetője volt Nyugat- és Dél-Európában, miközben a jó kapcsolatok érdekében a kontinens délkeleti határát jelentő Bizáncban megkeresztelkedett. Halála, vagyis kivégzése az augsburgi bukás után nem pusztán a hadjáratok végét jelentette, hanem az új életforma, a megtelepedett, adott határok között működtetett ország létrehozásának kezdetét.
Mindezekről és még számos izgalmas kérdésről, mint például a (Vér)Bulcsú név eredetéről, a kalandozások során vívott csatákról, a politikai manőverekről, egyszóval a 10. századi magyar és európai történelem egyik főszereplőjéről Bácsatyai Dániel, a korszak kutatója minden létező forrást összegyűjtött, megvizsgálta és összevetette őket, történészként, természetesen, végig ügyelve arra, hogy csak azt fogadja el tényként, ami a legtöbb forrásból bizonyítható. A végeredmény egy hiteles, érdekes és izgalmas olvasmány, a magyar történelem iránt érdeklődők számára igazi csemege.

Nancy Fraser - Kannibál kapitalizmus



„A kapitalizmus a saját fenntartóit falja fel”
A tőke jelenleg az élet minden területét kannibalizálja – felfalja a természetet, működése elemészti az egyenlőség és az igazságosság alapelveibe vetett utolsó reményünket, szépen lassan elfogyasztja az egymásról való gondoskodás képességét, és kizsigereli a politika gyakorlatát. Nancy Fraser feltérképezi a tőke falánk étvágyát, válságpontról válságpontra követve azt, az ökológiai pusztulástól a demokrácia összeomlásáig, az etnikai erőszaktól a gondoskodó munka leértékeléséig. Ezek a válságpontok a Covid19-ben érték el tetőpontjukat, amely precedens segíthet elképzelni azt az ellenállást, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy véget vessünk ennek az önpusztító hajlamnak.
Korunk kapitalizmuskritikáinak legelegánsabb, úttörő szintézise.
„Kivételes munka, egy instant klasszikus” – írja a könyvről Cornel West.
2024. április 17.

A kötet az 1310-es években megszervezett, 1315 és 1334 között folyamatosan bővített, s végső formájában Északkelet-Magyarország kilenc megyéjére kiterjesztett Druget-tartomány történetét mutatja be annak 1342-1343-ban bekövetkezett felszámolásáig.

Edward Shawcross - Mexikó utolsó császára



Az 1860-as évek elején III. Napóleon francia császár különös tervvel állt elő: elhatározta, hogy a polgárháborúba süllyedt Egyesült Államok gyengeségét kihasználva francia fennhatóságú monarchiát alapít Mexikóban, és ezzel visszaállítja a dinasztikus Európa tekintélyét az Újvilágban. A köztársasági rendszert felváltó új császárság élére a fiatal osztrák főherceget, Ferenc József öccsét, Habsburg Miksát szemelte ki, aki naiv idealizmusa és saját küldetéstudata által vezérelve – és a francia diplomácia játszmái által alaposan megtévesztve – végül elfogadta a felkérést, és a baljós előjelek ellenére feleségével, Carlota belga hercegnővel az oldalán átkelt az Atlanti-óceánon, hogy Mexikó trónjára ülhessen.
Edward Shawcross a legkiválóbb brit történetírói hagyományokat folytatva lenyűgöző felkészültséggel és alapossággal, mégis olvasmányos és fanyar humorral átszőtt stílusban tárja elénk e véres tragédiába torkolló kísérlet drámai fordulatokban gazdag történetét. Shawcross ugyanakkor nemcsak a szűk négy évig fennálló császárság eseményeit veszi sorra: értelmezésében a mexikói „kaland” – amelyet a legtöbben őrültségnek tartottak, Marx pedig egyenesen a világtörténelem egyik legszörnyűbb vállalkozásának nevezett – csupán része volt annak a gigászi küzdelemnek, amely az amerikai kontinens jövőjéért és a nyugati félteke uralmáért folyt az Ó- és az Újvilág között.
„Ha Miksa külsőleg megfelelt is a szerepének, serege igen távol esett azoktól a díszfelvonulásoktól, amelyek gyerekkorában annyira untatták őt. Katonái összességében inkább egy alaposan felfegyverzett tömeghez hasonlítottak, mint egy fegyelmezett zászlóaljhoz; nem léptek egyszerre, az ágyúik messze mögöttük cammogtak, és ahogyan ez szokás volt, nők és gyerekek követték őket még távolabbról. Sokan, akik csak hat hete kerültek ide kényszersorozás révén, még mindig azokat a rongyos ruhákat viselték, amelyekben összefogdosták őket. Az egyenruhák, ha voltak egyáltalán, ritkán érdemelték ki az egyenruha elnevezést: igen nagy változatosságot mutattak attól függően, hogy viselőik éppen mit találtak és mi tetszett nekik.”
2024. április 09.