Történelemmel kapcsolatos könyvek II.
- Téma inditó bumbayo
- Kezdés dátuma
Klösz György,Lugosi Lugo László - Budapest 1900 - 2000
Sétára, kalandozásra és időutazásra hív ez a könyv Budapesten. két fényképész keresi fel a város ugyanazon pontjait – több, mint száz év különbséggel. Az eredeti felvételeket Klösz György készítette a XIX. század utolsó harmadában, és az ő nyomdájában jár ma Lugosi Lugo László, ellátogatva Klösz egykori helyszíneire.
2001
mega.nz
Sétára, kalandozásra és időutazásra hív ez a könyv Budapesten. két fényképész keresi fel a város ugyanazon pontjait – több, mint száz év különbséggel. Az eredeti felvételeket Klösz György készítette a XIX. század utolsó harmadában, és az ő nyomdájában jár ma Lugosi Lugo László, ellátogatva Klösz egykori helyszíneire.
2001
30.38 MB file on MEGA
Kiss Dávid, Papp Zsolt : A munkásőrség - interjúkönyv
Németh Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség – Egy párthadsereg története címmel.
A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr.
A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az ’56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ adni.
Doncsev Toso : A hétköznapi erényekről
Bulgária közel ötvenezres zsidósága a második világháború alatt kétszer is elkerülte a deportálást. Megmentésében a legfontosabb szerepet a bolgár pravoszláv egyház játszotta.
A remélt revízió Bulgáriát is a hitleri Németország karjaiba taszította. A megvalósult területi gyarapodás kötelezvényeként a bolgár parlament 1940-ben a nürnbergi faji törvények mintájára súlyos jogfosztásokat és diszkriminációt vezetett be a zsidó lakossággal szemben. A bolgár pravoszláv egyház szinódusa ezt kezdettől fogva elítélte.
Március 10-11-i céldátummal 1943 elejére elkészült a deportálások titkos forgatókönyve, de már a macedóniai és trákiai zsidók koncentrációs táborokba történő hurcolása is felrázta a bolgár zsidó közösséget és a bolgár közvéleményt, és kormányzó párti képviselők tiltakozására III. Borisz cár március 9-én leállíttatta a szerelvényeket. Ennek ellenére Plovdivban március 10-én reggel összeszedtek néhány száz zsidót bevagonírozásra. Kiril plovdivi metropolita kinyilvánította, hogy velük tart. Tiltakoztak a pravoszláv egyház képviselői Szlivenben, Sumenben, Pazardzsikben, Haszkovóban és Szamokovban is. Végül délig mindenhova eljutott a halasztó parancs.
A bolgár társadalmat 500 évnyi török uralom után nem jellemezték polgári tradíciók és szilárd demokratikus értékrendszer, a holokauszt idején mégis képes volt a nagy cselekedetre. Doncsev Toso, akinek Magyarországi bolgárként egyformán van rálátása mindkét ország, mindkét nép történetére, ennek a páratlan történetnek a nyitját keresi hiánypótló tanulmányában, hitelesen.
Klein András
Magyarország szófiai nagykövete
Barry Rubin, Wolfgang G. Schwanitz : Nácik, iszlamisták és a modern Közel-kelet megteremtése
Százéves terv a cionizmus megsemmisítésére.
Hogyan kötött szövetséget Adolf Hitler és Amin Al-Husseini palesztin főmufti a végső megoldásra?
Az iráni atombomba, mint a náci stratégia csodafegyvere.
Barry Rubin és Wolfgang G. Schwaritz úttörő jelentőségű könyve most először publikált dokumentumok alapján mutatja be, hogy a német birodalmi külpolitika már a 19. század végétől stratégiai szövetségeseinek tekintette az új iszlamista politikai mozgalmakat a brit-francia befolyással szemben. A németek már az első világháborúban megkíséreltek szent háborút, dzsihádot szítani a muzulmán világban, de az oszmán birodalom veresége miatt a terv meghiúsult.
Hitler hatalomra jutása után a program újra előkerült. A náci hadvezetés számára kiemelt stratégiai cél volt a Közel-Kelet megszerzése, és ehhez Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi főmuftit választották fő szövetségesüknek. Adolf Hitler azt követően hozta meg a végső döntést 1941-ben az európai zsidók teljes kiirtásáról, hogy Berlinben találkozott al-Husszeinivel. A főmufti a szövetség feltételeként azt követelte, hogy Hitler ne engedjen egyetlen német zsidót se Palesztinába vándorolni. Ígéretet tett arra, hogy ha Rommel tábornok bevonul Jeruzsálembe és a Köze-Keletre, német arab megsemmisítő alakulataival egy év alatt minden zsidót kiirt a térségben.
1942-ben úgy tűnt, hogy semmi nem akadályozza meg a nácikat abban, hogy a végső megoldás népirtó programját a Közel-Keleten juttassák teljességre. A zsidómentes világ rémálma 70 éve végül kudarcot vallott, de a náci stratégia mai örökösei nem adták fel: Irán és szövetségesei újra azzal fenyegetnek, hogy eltörlik Izraelt a térképről.
Sz. Farkas Jenő - Drakula vajda históriája
Mindannyiunk képzeletében Drakula elegáns, frakkos úr, akinek hideg kézfogása, előreugró szemfogai, parázsló szemei borzongást keltenek nemcsak a Drakula-regények és -filmek szereplőiben, hanem az olvasókban és nézőkben egyaránt. Ezt a Drakulát Bram Stoker, ír regényíró teremtette közel száz éve, de regénye igen gazdag történelmi és néprajzi hagyományon alapul. A vámpír-Drakula mögött neves történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. „Vérszopó” tulajdonsága pedig több száz éves kelet-európai tradícióra vezethető vissza. Farkas Jenő tanulmánya e kettős szálat követve tárja fel a mai „legenda” titkait.
1989
Mindannyiunk képzeletében Drakula elegáns, frakkos úr, akinek hideg kézfogása, előreugró szemfogai, parázsló szemei borzongást keltenek nemcsak a Drakula-regények és -filmek szereplőiben, hanem az olvasókban és nézőkben egyaránt. Ezt a Drakulát Bram Stoker, ír regényíró teremtette közel száz éve, de regénye igen gazdag történelmi és néprajzi hagyományon alapul. A vámpír-Drakula mögött neves történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. „Vérszopó” tulajdonsága pedig több száz éves kelet-európai tradícióra vezethető vissza. Farkas Jenő tanulmánya e kettős szálat követve tárja fel a mai „legenda” titkait.
1989
Földi Pál - Különleges alakulatok a magyar hadszervezetben
A székely hadosztálytól a Szent László hadosztályig
LOVAGRENDEK
Lovagnak lenni a legmagasztosabb feladatot jelentette: védeni a gyengéket, asszonyokat és árvákat. Az igazi lovag harcban rettenthetetlen, hitében jámbor, győzelmében nemes lelkű. Mindezeknek a tulajdonságoknak természetesen csak a legkiválóbbak felelhettek meg, ezért lovagnak lenni a feudális korszak legnagyobb kiváltságát jelentette. Egy-egy birodalom vagy ország első « lovagja általában maga az uralkodó volt.
Az első lovagnak általában Nagy Károly frank császárt tartják, de a lovagság intézményét nem ő, hanem Madarász Henrik német császár hozta létre, mégpedig éppen a magyarok betöréseinek megfékezésére és visszaverésére.
A lovag első feladata a harc volt, de kiválóan kellett vadásznia és solymásznia, sőt a legtöbbjük lantot pengetve szerelmes, vagy hősi énekeket is előadott, aminek nagy részét saját maguk szerezték. Lovag természetesen csak nemesember lehetett, akinek ki kellett állnia a próbákat, s csak ezután kerülhetett sor a bonyolult és ünnepélyes lovaggá avatási szertartásokra, amely során karddal övezték fel, megkapta az aranysarkantyút, és elmondta a lovagi esküt.
A lovagok között igen nagy hírnévre tett szert a hispán Rodrigo de Vivar, a legendás „Cid”, Nagy Alfréd és Oroszlánszívű Richard angol királyok, Bouillon Gottfried keresztes vezér, Manuel bizánci császár, II. Fülöp Ágost francia uralkodó, Oroszlán Henrik herceg, Edward, a fekete herceg, Bertrand du Guescelin, Bayard, és így tovább. Az utolsó lovagnak I. Miksa német-római császárt tartották.
2003
mega.nz
A székely hadosztálytól a Szent László hadosztályig
LOVAGRENDEK
Lovagnak lenni a legmagasztosabb feladatot jelentette: védeni a gyengéket, asszonyokat és árvákat. Az igazi lovag harcban rettenthetetlen, hitében jámbor, győzelmében nemes lelkű. Mindezeknek a tulajdonságoknak természetesen csak a legkiválóbbak felelhettek meg, ezért lovagnak lenni a feudális korszak legnagyobb kiváltságát jelentette. Egy-egy birodalom vagy ország első « lovagja általában maga az uralkodó volt.
Az első lovagnak általában Nagy Károly frank császárt tartják, de a lovagság intézményét nem ő, hanem Madarász Henrik német császár hozta létre, mégpedig éppen a magyarok betöréseinek megfékezésére és visszaverésére.
A lovag első feladata a harc volt, de kiválóan kellett vadásznia és solymásznia, sőt a legtöbbjük lantot pengetve szerelmes, vagy hősi énekeket is előadott, aminek nagy részét saját maguk szerezték. Lovag természetesen csak nemesember lehetett, akinek ki kellett állnia a próbákat, s csak ezután kerülhetett sor a bonyolult és ünnepélyes lovaggá avatási szertartásokra, amely során karddal övezték fel, megkapta az aranysarkantyút, és elmondta a lovagi esküt.
A lovagok között igen nagy hírnévre tett szert a hispán Rodrigo de Vivar, a legendás „Cid”, Nagy Alfréd és Oroszlánszívű Richard angol királyok, Bouillon Gottfried keresztes vezér, Manuel bizánci császár, II. Fülöp Ágost francia uralkodó, Oroszlán Henrik herceg, Edward, a fekete herceg, Bertrand du Guescelin, Bayard, és így tovább. Az utolsó lovagnak I. Miksa német-római császárt tartották.
2003
