Koós Attila versei

Ila1 témája a 'Irodalom' fórumban , 2007 Május 26.

  1. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Lelkiismeret

    Én sem nézek már
    Az emberek szemébe
    Szombat délelőtt?!...
    Ó ez a nagyváros!
    Csak elkerüld a sorban
    A porban
    Térdelőt!...
    Az eget kémlelőt...
     
  2. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Csalogató

    Édes Almám! Kincsem! Szépem!
    Tested, vágyad így becézem
    Illatodba burkolózva
    Mozdulok a kérő szóra
    Izmunk pattan, bőrünk lüktet
    Vágyó magvat kéjbe ültet...

    Mikor vége
    Sincs még vége:
    Tűz-leányt szül
    Izzó mélye!
     
  3. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Neked is, nekem is

    Neked is, nekem is lehetne könnyebb

    Hidakat ha emelsz
    A vizek lábadhoz szöknek,
    Köveket ha cipelsz,
    Szelek is árokba löknek.
    Magad is odarakd
    Csodaszép kacagó könnynek!
    Le-lecsap madarad
    Maradék szavaként a közönynek:
    Sose bánd az igád!
    Nyakadat töri a jóság:
    Telihányt taligád
    Kacata minden adósság:
    Vigyenek Neked is
    Temető kincseket árvák!

    Patakok, hegyek is
    Nyoma-nincs utasa hág rád.

    Neked is, nekem is
    Lehetne könnyebb
    Puha múlt dalai ha pörögnek.
     
  4. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Bábjáték

    Nézd, milyen könnyedén mozdul a kéz,
    Ahogy újjbegyek ingere rezdül a dróton!
    A báb szeme rebben vagy torzultan néz-
    A játékos kedv ahogy állít a pózon;

    De boldog a báb, mikor játszik a bábos:
    Hű táncba lejti az öntudatát-
    Csak véget ne érjen! Csak élvezd, te bájos
    Kéz!hiszen általad él csak a báb!
     
  5. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Tanulnom kéne...

    Tanulnom kéne, de mint már annyiszor,
    akaratlan
    Megfürdök bukdácsoló szép, nyíló
    szavakban,
    S mint illatokban úszó nőket
    Láncolom magamhoz őket:
    A büszke, eltünt időket
    Bámulom- szakadt múltam s jövőmet
    Holt mozdulatokkal hívom elő:
    Gyertek! Szívemben örök tavasz van!
     
  6. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Bölcső

    Ne kérdezd épp merre jártam:
    Boldog, csöndes szóra vágytam
    Hulló napfény hajlékában,
    Vízre hajló éjszakában.

    Ne kérdezd épp honnan jöttem:
    Csillagtűz ég körülöttem;
    Holdfény fon át, árnyékomra
    Ezer évnek szitál pora.

    Ne kérdezd épp merre tartok:
    Intenek szép, messzi partok,
    Óceéán-mély, ringó bölcső,
    Menny dalával hívó lépcső.
    ----------
    Látom a csöndet ülni ott,
    Lábainál kavicsok csacsognak,
    Hullám jajdul mikor szülni fog
    Új tarajat a régi haboknak.

    Nevet a május tárt szemekkel,
    Június üstökét rázza bőszen,
    Kis bogár úszik a falevelekkel
    S megpihen bölcs, ezüst szemű őszben.
    ----
    Csillagot rejt felhő mélye,
    Mesét susog Erdő néne:
    Multat éleszt lágy szavával,
    Fut, szalad a szél dalával.

    Fut, szalad a szél a rétnek,
    Hol virágok égig érnek,
    Hol kaszálók öregapja
    Csókot lehel Holdba, Napba.

    Holdba, Napba leng az ének,
    Esővé lesz, földre téved,
    Patakká lesz, vágtat habja,
    Szomjas vándort megitatja.

    Megitatja, megfürdeti,
    Szellő testvér törölgeti
    Fáradt arcát, könnyes lelkét
    Reáteríti az estét.
     
  7. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Piszkozat 1.

    Hallgatsz és én is hallgatok,
    Csak a könyvespolc nyújtózik faltól falig,
    S a csöndben szitáló szavak
    Lapozgatják a telefonban Adyt.

    Nem szólsz, én sem beszélek.
    A nagybatűk vágtatnak, egymásnak dőlnek:
    Szép az is, amit nem értek,
    Nem nekem dalol a Csúf, a jövőnek.
     
  8. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Nem hiányzom

    Nem hiányzom senkinek,
    Nem is kapott senki meg,
    Sem a Sátán, sem az Isten,
    Rajtam kívül senkim nincsen.

    Pénzem nincs, nem kellettem
    Barátnak- más lehettem:
    Megtűrt, szegény ismerős,
    Furcsa szavú pince-hős,

    Mutogatni való rongy,
    Bohóc lelkű, vén bolond,
    Kit ha kell, elküldenek,
    Ha jönnek intim ünnepek.

    Nem hiányzom senkinek,
    Nem kellettem senkinek.
    Nem is kell, hogy akarjon,
    Ki szívével agyonnyom!
     
  9. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Cím nélkül

    Tüzijáték. Pest felett
    mulat az éjbolt:
    oda fényt, emide
    árnyékot vet a szombat.
    Tenyerem reccsen
    a pad vánkosán, s
    egy nagy kosár álom,
    mit kívánok most:
    pirosat...tarkát...szelidet...
    hogy rejtsen el,
    bújtasson a gubója;
    falevél korhadó szagán
    hangyával, bogárral osztozzom
    ha kell! Szívós vagyok,
    mint a tetű, a kullancs-
    most bogáncs vagyok...
    de ezt Te nem értheted,
    polgártársam- és ez így van jól.

    Testmelegem a remény buborékait
    lassan engedi hozzám érni.
     
  10. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    'hogy magyarnak születtem

    'hogy magyarnak születtem
    (Válasz a "Miért..." c. versre)

    Összecseng a szó és álom,
    Hókazalban fürdő lábnyom
    Anyám kezeérintése.

    Durván ácsolt meleg fészek,
    Mibe bút, bajt lopni vétek,
    Rétes széles nevetése,

    Szakajtónyi áldott harmat
    Gyűlik szemem sarkán dalnak,
    Megfizetni bús szavadért:

    Miért kínoz, miért bírom?
    Rongyos pólyám , horpadt sírom:
    Magyarnak születtem, azért!
     
  11. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Lámpát gyújtok s a világ kívülreked,
    Asztalomon éles rendet vág a fény,
    A homályon túl
    Valahol savanyú szagú emberek
    Ölik vagy ölelik egymást józanul
    Széles vicsorral, mint a vérebek.

    Kit érdekel az asztalon a Szó?
    Mint kegyvesztett legenda, az ív papír.
    Tollam karcol és nyekereg.
    Kinek számít a rossz, a jó
    Ami történik velem, amivé leszek
    Ha rámterjesztik szárnyukat éjjeli neszek?
     
  12. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    mintha

    mintha egész életemben egy verset írtam volna,
    egyetlen hosszú-hosszú mondatot...
    mintha sorsom egy dallam volna,
    bölcsődalból hajlik a blues felé...
    mintha ismernék mindenkit a Földön,
    mégsincs nálam magányosabb...
    mintha lenne értelem és cél
    amiért megszülettem...
    mintha semmi közöm nem lenne
    olykor a valósághoz...
    mintha egy percet megragadni
    emberhez illő lenne...
    mintha rajtam állna holnap és holnapután...
    mintha szeretni tudnék újra...
    szükségem van rád.
     
  13. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Találkozás

    Szép vagy.
    Törékeny sziluetted
    Az estnek dől. Lombok árnyát
    Törve karcsú szél hajol melletted,
    Szeptember magányát
    Űzi szénszemed parázsló
    Éje, örök Holló, vén varázsló
    Lelkem lüktetése.
    Szép vagy.
     
  14. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Zoé

    Mozdulnék, hogy megérintselek
    a Mindenségen át:
    vágyam a képernyőn remeg,
    billeg a klaviatúrán.

    Mozdulnék, hogy megérintselek,
    hogy megégesselek-
    meztelen lelkem, csupasz vágyam
    csak íriszedbe hullik lágyan
    a Mindenségen át.

    Bennünk fogant, előttünk sarjad
    a monitoron, friss vetésben:
    mint fűszálak hajolnak
    össze dalaink álomban, ébredésben-
    s nyújtóznak betűink kötésbe- hiába
    mozdulnék, hogy megérintselek
    a mindenségen át.
     
  15. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Várlak

    [​IMG]Majd ott repülsz mellettem
    a párás ablaküvegen,
    hol annyi holnap szépült már meg
    a szeptemberi buszon.
    Még egy fáradt jobbkanyar
    s hazaérkezem.

    Neked igértem az ősz
    mosolyát a Margitszigeten.

    Majd az októberi szelet
    fogod kérni: neked adom.
    A zsúfolt Körút lihegését
    ahogy a hídra csilingel
    s mindenkinek jut egy falat
    ünnep, egy szatyor ígéret.

    Neked az ősz párázó
    csókját tartogatom.
     
  16. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Nyomaink

    A galambok Budapesten
    Picassot keresik:
    lerajzolnák
    két merész szárnycsapással,
    röptükkel metszve a szmogot;
    de csak koldus-magyar szemekben
    kavarják fel szórólapok
    indulatait, míg morzsák
    felett hadakoznak.
    Gyurcsány pózol, intelligens
    cipőtalpak nyoma alól,
    de lehetne a másik, a harmadik...
    mert a galambok ürítenek
    és Picassot keresik Budapesten.
     
  17. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Romok dalolnak szívemen (színház)

    Itt ülök köztetek, pergamoni férfiak!
    nyakamba hull a hegy fenséges ereje,
    de megtört lelkeink akaratán s most!

    nézzétek: lábunkhoz térdepel Árész,
    míg zsibongón ifjaink ömlenek táncba
    a félkör sugarában, isteneink
    mosolyáért száll fel a pára
    gyöngyöző léptű, izmos daliák
    fénylő homlokáról s kagyló-szemű lányaink
    napsugarat folytó pillantásai törlik
    s gerjesztik folyton e lángot! Bölcsek!
    hát nem dagad hiába büszkeségetek
    végig a nyílt óceánon, mert ágyékotokban
    ért be századok ágaskodó tudománya
    a színház!
     
  18. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Attila szerint a Világ

    ...Attila szerint a Világ szép.
    Szép, mert én a lelkemmel látom, milyen kevés az ember élete megismerni nem a világot, nem a Hazám, de még saját magamat is.
    Azt mondták: ember vagyok, elidegeníthetetlen jogaim vannak.
    Vagyis azok a társadalom által rámrótt kötelességek, amelyek nem gátolják szerény életem csörgedezését, tág terek elmém számára szabad embert játszani.
    Persze az ember megpróbál szavai által kifejeződni, a gond csupán az, amikor a szavai tulipános csengését meg kell magyarázni, és a magyarázat magyarázatait is újra kell fogalmazni, ki kell egészíteni.
    Teszemazt senki nem tudja helyettem kimondani az én Szabadságomat, deffiniálni az én szerelmemet- azt csak zene hullámaiban lelem meg egy pillanatra, tánc mozdulataiban éreznek rá az izmaim vagy egy vers, egy dal, egy festmény fakasztja fel bennem, valahol benn, valahol nagyon mélyen.
    Mert Ember vagyok és engem a művészet nevel, altat, csitít.
    A művészetben háborodok fel, folynak férfi-könnyeim és leszek az, aki vagyok.
    Attila szerint a Világ szép.
    De melyik Világ?
     
  19. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Attila szerint a Világ...szép és furcsa :)

    Ma estére egyedül maradtam a lakásban. Cigarettázni ki szoktunk ülni a lépcsőházba, a szomszédban lakó öt-hat egyetemista lánnyal együtt- olyankor úgy festhetünk a lépcsőn mint verebek a villanydróton.De ilyenkor hétvégén nagy a csend, piheg csak az est.
    Már sötét volt, megtöltöttem és bekapcsoltam a kávégépet, a hónom alá csaptam egy képeslapot és kiültem egyedül az ajtóval szemben. Egyszer csak ott volt előttem, az üres lépcsőházban egy óriási, gyönyörű bundába öltözött husky.Bizony a szívem is megállt az első pillanatban! De ő nem volt zavarban: kicsit körbeszimatolt, majd a kávégép röffenéseire kicsit lustán megfordult, beballagott a lakásunkba, unottan körbenézett aztán leült a konyha közepén és nézett rám az okos szemeivel, mintha mondaná:
    - na mi lesz, megcsinálod még ma azt a kávét ha már lefőzted?
    Lengedezett az egész szituációban valami különlegesen gyengéd és bennsőséges légkör: én kinn a már sötét, néma lépcsőházban kikerekedett szemekkel, ő pedig benn a fényes, friss kávéillattól ázó konyhában.
    Oldandó saját meghökkenésemet- így utólag eszmélek hogy letegeztem Őkelmét- beslattyogtam és szelíden megérdeklődtem tőle, nem lenne-e kedve inkább az ajtó túloldalán szemlélődni. Szó nélkül kiballagot és leheveredett a bejárat mellett. Mivel jó magyar ember vagyok, kinyitottam a hűtőt oda-odanézve rá, akad-e számára valami vendégmarasztaló fél disznó vagy negyed ökör vagy fürj-sereg(méretéhez képzetem alkotta koszt), végül pár szem pörkölthúst tettem elé egy tálon.
    -hideg- bocsánatkérőnek szántam a hangom ejtését.
    -Volt. Férfi vagy.- nyalt kettőt a szája szélén kicsit unottan de a hálát láttam még megcsillanni a szemében, aztán izmos-bundás farát teszem-veszem billegetve leballagott az emeletről.
    Hát, így járnak hozzám vendégek :)
    Szerintem a Világ furcsa de szép.
     
  20. koós attila

    koós attila Állandó Tag

    Attila szerint a Világ...szép és egyszerű :)

    Ha jól meggondolom, a Világ valóban egyszerű- mármint nekünk, embereknek. Ha feltételezem, hogy Valaki Istent hiszi, feltételezem azt is hogy érett, egészséges és korához képest kiművelt lelkiismerettel rendelkezik. Mert ugye abban egyetértünk, hogy nem kell törvénykönyv és nem kell elrettentő ítélet ahhoz, hogy valaki tisztában legyen azzal, miszerint egy adott kultúrában élve mit szabad és mit nem kívánatos megtennie. Ha valaki ideáig eljut, valószínűleg párhuzamot is képes vonni egyén és közösség között: mert ha innen közelíti meg a kérdést, egyenesen kell hogy vezessen a tudata a felismeréshez, miszerint ami jó az egyiknek, jó a másiknak.
    (És milyen szép a magyar nyelv! erre mondjuk: tisztesség. Amikor az egyén képes a saját érdekeit a köz javában kamatoztatni úgy, hogy kár egyik oldalon se jelentkezzen. Hogy ez hogyan lehetséges? Úgy, kérem, hogy mindkettő gyarapszik.)
    Szóval a Világ egyszerű, mégpedig azért, mert Isten e Földet, mint bölcsőt teremtette az Ember szebbik fele alá, csupáncsak azt kérve tőle, ugyanmár legyen olyan jó és ne legyenek bűnös szándékai Ellene és embertársai ellen. Azt ugye mondanom sem kell egy kifinomult lelkiismeretnek, hogy a természet ellen való vétek Isten ellen való lázadás? Mert ugye még- a mi, művelt európaiak álltal lesajnált hanglejtéssel természeti népeknek nevezett- egyszerű emberi közösségek is felfogják és örökítik tovább a tudatot, miszerint a téged tápláló emlőt nem lerágni kell, hanem büfizni és pihenni hagyni, míg ő magát nem kínálja újra (mert jó anya az!).
    Tehát a világ egyszerű, csak az Ember teszi önmaga számára bonyolultá az életet.
    Na de késő van és különben sem érdekel senkit, hogy éppen a világot igyekszem megváltani: úgyhogy szép álmokat, Magyarország! :)
     

Megosztás